Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
2 fiSÄAKMAGYARORSZÄG Ssombaty 196'S. Bft&jtxs 1& Már nyolc arab ország szakította meg diplomáciai kapcsolatait Bonn-nal Csütörtök este nyolcra emelkedett azoknak az arab országoknak a száma, amelyek — válaszképpen arra, hogy Nyugat-Németország elismerte Izraelt — megszakították diplomáciai kapcsolataikat a bonni kormánnyal. Az esti órák- I zőtt. Előzőleg hasonló döntést ban Algéria kormánya jelen- * hozott az Egyesült Arab Köztette be, hogy az arab külügyminiszterek márciusi értekezlete határozatai alapján megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a két ország köSsovjet veset&k Bdvo&lete Klaus kancellárhoz Az osztrák államszerződés megkötésének 10. évfordulója alkalmából Anasztasz Miko- jan és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Klaus osztrák szövetségi kancellárt — Az elmúlt évtized —- hangzik a távirat — megyő- zően bizonyítja, hogy az államszerződés és a semieges- ségl politika, amely megfelel az osztrák és más európai népek nemzeti érdekeinek, az Osztrák Köztársaság függetlenségének szilárd alapját alkotja. A szovjet vezetők kifejezték reményüket, hogy az államszerződés aláírása után kialakult szovjet—osztrák jóviszony tovább fejlődik mind a szovjet és az osztrák nép, mind pedig az általános béke javára. társaság, Szíria, Irak, Jordánia, Jemen, Szaud-Arábiá és Libanon. A szudáni kormány közölte, hogy akkor szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat, amikor az izraeli nagykövet megérkezik Bonnba, vagy az NSZK nagykövete elfoglalja állomáshelyét Tel-Avivban. Kairóban az A1 Ahram pénteki száma közli, hogy kijelölték az EAK kelet-berlini főkonzulját Szaad Fatatri személyében, aki korábban La- tin-Amerikában teljesített diplomáciai szolgálatot. Tanácse'üöRöR érSelcez'ete a Par.amentSiei! € Pénteken a Parlamentben | hajtó bizottságainak elnökei. dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartoítak a fővárosi, megyei és jogú városi tanácsok megyei végreU!ést tartott a Bányász Szakszervezet Központi Vezetősége A bányászok javuló biztonsági és egészségügyi helyzetéről számolt be a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének pénteken megtartott központi vezetőségi ülésén Simon Antal, a szakszervezet titkára. Az ülésen a Központi Vezetőség Blaha Béla eddigi főtitkárt a szakszervezet elnökévé választotta, Simon An- k'.lt pedig megbízta a főtitkári teendők ellátásával. Zgyerka János eddigi elnököt a szak- szervezet alelnökévé választották. Részt vett a tanácskozáson Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Varga György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és a népi ellenőrzés kapcsolatával, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnöke a sportmozgalom átszervezésének tapasztalataival és a tanácsok feladataival foglalkozott Válság Ecuadorban Ecuadorban politikai válságot robbantott ki a katonai juntának az az intézkedése, hogy emeli az egyes importcikkek vámtételét. A gazdaságilag hátrányosan érintett Guayaquil-i kereskedők negyedik napja sztrájkolnak, a város kereskedelmi forgalma teljesen megbénult. Ehhez járult pénteken az a fejlemény, hogy Eduardo Carrion Torai földművelésügyi miniszter — tiltakozásul a sérelmezett gazdasági intézkedések miatt — benyújtotta lemondását. ' a juntának. Guayaquil város tanácsának hat tagja is lemondott funkciójáról tiltakozásának jeleként. A városban tovább folytatódnak a kormányellenes tüntetések. A tiltakozó tömegeket pénteken Újabb aíomkisérleí Kínában Pénteken, pekingi idő szerint 10,00 órakor a Kínai Népköztársaság nyugati ,területei fölött újabb atombombát robbantott. Ez Kína második sikeres atomkísériete. Az első atombombát Kína 1964. október 16-án robbantotta fel. graa rendőrség könnygáz nátokkal oszlatta szét. Az AFP és a Reuter közben arról is tájékoztat, hogy nagyszabású letartóztatási hullám vette kezdetét Ecuadorban. A letartóztatott politikai személyiségeket a junta azzal vádolja, hogy közük volt a spontán kirobbant tiltakozó mozgalomhoz. Elhurcolták lakásáról az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárát, Pedro Antonio Saadot, valamint Enrique Gil Gilbertet, a Központi Bizottság titkárát. Letartóztatták a Népi Erők Tömörülése nevű haladó szervezet vezetői közül Asaas Busarant, továbbá Gonzalo Abadot, az Ecuadori Szocialista Párt főtitkárát és más ismert személyiségeket. mfils©áésér@l A Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége a napokban tárgyalta meg a megyénkben működő társadalmi bíróságok munkáját Az elmúlt év júniusában vitatta meg a SZOT elnöksége ezeknek a bíróságoknak tevékenységét; az azóta eltelt időt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vállalatok tekintélves részénél valóban javuló tendenciát látunk. A társadalmi bíróságok színvonalasabban tárgyalják az eléjük kerülő ügyeket, lényegesen több bíróság működik és több ügyet is tárgyal, mint régebben. Ma már ott tartunk, hoev az országgyűlés jogügyi bizottsága is foglalkozott ezeknek a bíróságoknak a munkáiéval, és decemberben ismét tárgyalja tevékenységüket. Ahoi ménr hiba van Az eredmények ellenére sem feledkezhetünk meg arról, hogy még számos fogyatékosság gátolja a társadalmi bíróságok eredményesebb munkáját Erinek oka pedig elsősorban abban keresendő, hogy sok gazdasági vezető idegenkedik a fegyelmi ügyeket a szakszervezeti bizottsággal együttműködve, társadalmi bíróság elé vinni. A gazdasági vezetők egy része nem ismeri a társadalmi bíróságról szóló 1962. évi törvényerejű rendeletet, más része pedig nem ismerte fel ennek a bíróságnak nevelő hatását — állapítja meg az SZMT elnöksége elé került jelentés. Ma már elértük, hogy számos vállalatnál a jogtanácsos részi vett a társadalma bíróság tárgyalásain. azonban ennek ellenére születtek törvénysértő határozatok és az illetékes szakszervezeti bizottság nem kezdeményezett ilyen- esetben új társadalmi bírósági eljárást. A szakszervezeti bizottságok nagy része nem tárgyalta meg a társadalmi bíróságok munkáját, sok helyen Hz általános es középiskolák tanév vési menelremlií A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében az általános iskolákban, továbbá a gimnáziumok és a szakközépiskolák első, második és harmadik osztályaiban június 5-én ér véget a tanítás. Az addig hátralevő hetekben a diákok átismétlik a tananyagot. Június 5-e és 12-e között osztályonkénti értekezleteken állapítják meg a pedagógusok a tanév végi jegyeket, majd tantestületi értekezleten döntenek véglegesen az osztályzatokról. A tanévzáró ünnepségeket június 12-én és 13-án tartják, s ekkor kapják meg a diákok a bizonyítványt is. Az ezt követő két munkanapon, 14-én és 15-én kerül sor a beíratá- sokra. Mind az általános, mind a közén iskolákba csak az első osztályosokat, illetve az iskolát változtató tanulókat kell beíratni. Az általános iskolákban június 20-ig. a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban pedig július 3- I sziteni a társadalmi bírósá- ig tartják meg a tanévzáró I gok tagjai számára. (máte) pedig beletörődnek abba, hogy az igazgató egyedül utalja az ügyeket a társadalmi bíróság elé. A jelentés kifogásait jól illusztrálja, hogy az LKM-ben például rengeteg fegyelmi ügyet nem vittek társadalmi bíróság elé, pedig nagy részük ittasság, hanyagság, géprongálás, igazolatlan mulasztás miatt következett be és tárgyalásuk nevelő hatást gyakorolt vol’na. Az E szakmagyar országi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál ugyancsak több mint 40 fegyelmi ügyet tárgyaltak, azonban egyet se vittek társadalmi bíróság elé. Hibáztatható a kellő propaganda hiánya is. hogy például, a Borsodnádasdi Lemezgyárban 1964. június 10-én csupán 10 dolgozó hallgatta végig a tárgyalást, a Sütőipari Vállalatnál is hasonlót tapasztalhattak 1964. március 3-án. Minthogy ugyanezen vállalatoknál volt olyan tárgyalás is, amelyre 60 ember elment, nyilván a jogpropaganda hiányossága indokolja az előbbi részvét-* lenséget j Tovább ítzvíiant u munkát A társadalmi bíróságok léte rehozása jelentős lépés a bíráskodás társadalmasításána.kt a dolgozók jogérzékének növelése útján. Az elmúlt év óta elért eredmények ellenőrei ezek a nehézségek még mindig gátolják a társadalmi bíróságok munkájának hatékonyságát. Éppen ezért határozta el az SZMT elnöksége* hogy oktatási tervet kell kéértekezletet Film jegy set NEM ■ : PC'kiverekedj«. Ráadásul olyan hogy komótos helyseibe hozta kikerüli, ha az útjába teszi, kát, ‘ _,em tudom én, miért pa- |w naszkodnak az időjá- ll rásra. Sopánkodunk, hogy esik, ismét esik. A falusi ember gúnyáját menteni húzódik a lombosodó fa alá, jobb híján az eresz alá áll. és hunyorogva néz felfelé, ahonnan a derengő felhőkből ezüstös zápor hullik. S még csak fejét se csóválja. Az ős-meteorológus nyugalmával fogadja a májusi áldást, szája koré számító gondolatok csalnak mosolyt. Szóval, én még nem ismertem olyan parasztembert, aki megijedt volna a tavasz-felhők vizétől, mégha annyit zuhanyozzák is a földet, mint mostanság. Ha egyszer úgy tartja a közmondás, hogy a májusi eső aranyat ér, abban feltétlenül igazság rejlik, s még feltétlenebbül, hasznot hajt annak, aki nem élhet nélküle. Hasznot így, vagy úgy. Bizonyítok, ne mondják, hogy a világba beszélek, mert mit tudhatja az igazságot az ilyen magamfajta városi. Látogatóm érkezett szerkesztőségi szobámba. Utoljára talán öt éve láthattuk egymást falujában, ahová valami panaszos ügy miatt hívott, expressz levél által. — Emlékszik-e még rám? — állt meg az ajtóban. Hogyne emlékeznék, mondtam neki, ami igaz is, hiszen pályafutásom olyan jellegzetes embere ő, akihez hasonlóval kevésszer lesz dolgom. Irgalmatlanul makacs a hatvanas fajtából, s ha egyszer fejébe Vész valamit, elmegy akár a miniszterig, hogy igazságát iL"í T'r-teiftlz'c.rl Sü WflarJacnl Alván csavaros észjárású, hogy a csíki góbé, akiről ezernyi adoma keringett valaha, hozzá képest nem egyéb gyakornoknál. Mondom, lehetetlen nem emlékezni rá. Igazmondásorr; nyomatékéül nevén szólítottam, amit ő enyhe fej biccentéssel nyugtázott. Eme régi ismeretség jogán végképp feloldódott benne az a szemér- nyi tartózkodás is, ami az ajtó nyílásakor még látszotl rajta. — Akkor jo — mondta egykedvűen és leült. A szék alá húzta lábait, tekintetét körbe hordozta, mintha keresne valamit. Végül megállapodott az oldalánál levő asztalon, könyökével végigsúrolta a . térítőt, rá is fújt, s nagy óvatossággal odatette kalapját. — Uj kalap — biccentett feléje merev nyakkal, s anélkül, hogy odanézett volna, megemelte, hogy lássam a csillogó rdmboid alakú celofán alól pirosló betűket. Visszatette kalapját, valamit lefrics- kázott róla mutatóujjával, majd hátat fordított a kalapnak és kinézett az ablakon. — Ahune! — Ez annyit jelentett, hogy megeredt az eső. Az úttesten pillanatok alati tócsák kerekedtek. Emberek rohantak ernyővel, fejükre borított kabáttal az ablak előtt. Az én emberemnek pedig oly igen tetszett a látvány innen bentről, ahová még a szaga sem ér el az esőnek, hogy komótos helyseibe hozta a magát a széken, és elégedet- ten mondta; — Eláznak. Már í amikor kiléptem a törvény- szék kapuján, akkor láttam, c hogy igencsak lóg a lába ... :i — Nocsak, Józsi bátyám,- hát megint pereskedik? — Megint? öt éve nem- volt nekem semmi dolgom a- törvénnyel — kapta fel büsz- kén a fejét. — Azóta se, hogy- a szerkesztő elvtársat híttarn. t Ez csak olyan cuháré ügy. Nem amiatt gyüttem. Erre- jártam, hát gondoltam, belá- í tógátok magához. Mer igen- i csak emlékezek a jóindulatjá- ra... De nem is maradok so- z káig, látom, dolga van. H anem azért maradt és szóval tartott. Egészen jól berendezkedett székében. Kigombolta ka- - bátját, szíjas zsákjából ha- , rapnivalót szedett elő, és en- - gedelmet kért a falatozásra, - mivelhogy reggel óta eléhezett i nagyon. Amikor végzett, ösz- - szecsomagolta butyerkáját, - még a morzsát is felcsípegette. , Felállt, asztalomhoz lépett, - belső zsebéből vászonzacskót húzott elő, tartalmát kiöntöt- . te. — Ez mi? — meresztettem t szememet, c — Ez-e? Pengősök. s — Látom, de mit akar vec lük? — Hogy megmondaná a / szerkesztő elvtárs, érnek-e i még valamit :, — Semmit Még az eső is i kikerüli, ha az útjába teszt — Kár — sajnálkozott —, ] azt hittem, beváltják, tán ' ezüst lehet némelyik. Hm, be- 1 pótolt volna a kalap árába. 5 Nohát. Még annyit se adnak ' érte, hogy az útiköltségre fut- 1 ná? 1 — Annyit sé. 1 Visszaült előbbi helyére, s bosszúsan méregette a marék- , nyi érmét. ] — Nohát akkor — pattant ( fel hirtelen — nem is állok * én el a fellebbezéstül. Az asz- ; szonyra íratom a hazat, nem ] a keresztfiamra! , — Kire? Hiszen hat éve temette el feleségét! , — Hát osztán. Megnősültem. ■ Családos ember vagyok én, * kérem, nincs kótyavétyélni i valóm... ] Úgy tett, mint aki nagyon ■ dühös. De csak a hangja tűnt í annak, arca nem. Ugyan, mi- < ben sántikál? Fújta, fújta, mint kürtös korában a riadót, közben az ablakon át leselkedett, ki az utcára, ahonnan mind világosabb tekintettel \ hunyorgott be a tavasz. ( — De nincs ám! — mondta 1 tovább. — Engem nem lehet < kifigurázni, de nem ám! Meg : is mondom a keresztfiamnak, í amint hazaérek. Ne számítson ’ a házra. Megmondom, csak i érjek haza. Indulok is mind- > járt, látom, dolga van a szer- 1 kesztő elvtársnak. Csak azt ■ mondja még meg, egyenest 1 hová forduljak, mert nem | szeretem én a keringős uta- í kát ' Várakozva nézett rám, nemf| ;érhettem ki a dolog elől, rö-b: /idén sem értethettem meg*| /ele a lényeget. így hát hosz-©; izadalmas előadásba kezdtem.*; rlogy a törvény az törvény, aj, livatalos helyeket nem lehet* negkerülni, türelem és időj izükséges az igazság keresésé-e sez és így tovább. Hanemj, nég jóformán a bevezetőnél© ártottam, amikor hirtelen* .'elpattant az én látogatóm. © _ Hát akkor én megyek,©; s ehogy lekéssem a vonatot, ő Megest írok én, ha baj lesz,? jsztán gondolom, majd gyünte 5 szerkesztő elvtárs, hiszel,*1 azért fizetik. Meg aztán, a|' köszönöm is jólesik, biztosan...*»' Jó egészséget! j Kézbe fogta, kalapját, sze-?: retettel körbe mustrálta, óva-©1 tosan fejére illesztette. Egészen\ iól állt neki. Nicsak, döbben-©; tem rá, hiszen, amikor belé-©; oett, nem is volt kalap a fe- ©; lén! Hát persze, hogy is lett© zolna, amikor a kabátjaj ;zámva alól húzta elő ... H irtelen belém nyilait aj; megcsalatottság. Ki-©; néztem az utcára —J egyedül a nedves asz-©1 falt mutatta, hogy az imént©1 sett, tíerűs kék volt az ég,?; hátterében gondtalanul úszott©' i Nap. S a túloldali járdán? heckesen lépdelt az én láto-X- *atóm, páváskodott kalapjá-J; ital, és szinte az arcára volt?; Írva az öröm: no, sikerült®; ■neemenekitenem " az esőtől.Ti 3efordult a Szemere-kertbe,©i íőgösen lépdelt a Piros sala-ji <on, kikerülve a fákat, ne-X, hogy eev csepp is rápöttyen-?; ien a féltett jószágra. J] Csala László film elkészítésének menetét, 8 így valójában egy kicsit a „beltenyészethez” tartozik ez az újabb film is. Kár a magyar filmgyártásnak ezt az utat követnie, mert a sok-sok milliós költséggel készülő filmeket a filmalkotók hihetőleg nem a maguk szórakoztatására, hanem a nagyközönségnek gyártják, A film olyan keretjátékban pereg, mintha egy film készítését mutatná be. A rendező és az író időnként megállítják a játékot, módosítanak, vitáznak a szereplővel, aki a maga' elképzelései szerint szeretné alakítani a játékot, és . így döcörög előre a soványka ©történet mindaddig, amíg a f Vége felirat meg nem jelenik. ©(Mintegy két héttel ezelőtt bláttunk egy ilyen módszerrel ©készült, filmet a televízióban. ©Nem hagyott jó emléket az ?sem.) Az alapgondolat egy kis fhumareszkre, maximum egy Jtárcára futja, s ezt a kis Giftetet, mint gyermekek a színes Oluf tballont felfújják, másfél fórás filmet csináltak belőle. bA történet Szabó Zoltán állí- Ytólagos költő extrém utakat ©kereső életét vázolja fel, és Jvégső tanulságként leszűri* ©hogy úgy nem lehet élni. A f költő alakja igen szűk társa- hdalmi réteget szimbolizál, a ©történet foi-dulatain erősen Jérződilc az erőszakolt kiszámí- btottság, és ha helyenként de- Jrülni is tudunk, vagy a színé- pszek sok jó törekvése megragadja a figyelmünket, mélyebb X nyomot nem hagy bennünk a *film egésze. Hozzátartozik a. ©film értékeléséhez az is, hogy »ötletei, fordulatai igen sok |helyről ismertek már. túl sok pbenne a montírozás, és példádul nz egyik vezető motívumáig fa fiatal párnak lakásról 1a- ©kásra történő ideges vándorlását énven a forgatókönyv tirója. Kállai István koptatta \el néhánv évvel ezelőtt a Fér- tjek a küszöbön című vígjáté- ©kában. J Szeretjük és várjuk a film- bvísiátékokat. Szeretjük a száll írát is. Bizalommal vártuk ©hát ezt a filmet. Aligha a kö- fzönségen múlik majd. ha a ifilrnszakmnbelieknek szóló ftörténelecske nem jut el a Iközönséghez olvan mértekben! 5és nem részesül olyan fogad- rtatásban, mint azt az alkotói ©kívánták. Cbra) Csaknefn egy hétig a kis- filmet ünnepelte Miskolc, és ezrek tapsolták a fesztiválon bemutatott alkotásokat. Természetesen, a filmfeszth’ál ideje alatt nem állt meg az élet a mozikban sem. Csütörtökön új filmeket mutattak be a nagyközönségnek. Egyik új film címe: Nem. Magyar film, reklámszövege szerint vidám játék egy komoly gondolattal. Tanulságos dolog az egész világon nagy elismerést keltő magyar kisfilmek áradata közben magyar játékfilmet megtekinteni. Érdekes összehasonlításra nyújt lehetőséget és amikor elhagyjuk a játékfilm után a mozi nézőterét, önkéntelenül arra a távolságra gondolunk, amely ; kisfilmmüvészetünk színvonala és a látott film között van. A Nem — Kállai István forgatókönyve alapján Révész György rendező alkotása — ugyanis eggyel szaporította azoknak a filmalkotásoknak a számát, amelyek döntő részben a szakmának szólnak. Legtöbb fordulatán a nagy- közönség nem tud derülni, nem ismerheti kellően a filmgyár kerítésén belüli eseményeket, kapcsolatokat, egy-egy
