Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

2 ÉSZAKM AGYARORSZÁG Szombat, 1963. mátos 8, beszéde Merlimhevz 1945. május elején utolsó napjail élte a fasiszta Német­ország A szovjet hadsereg egységei körülzárták Berlint, s az Elba-menti Torgau közelé­ben már április 25-én kap­csolatot teremtettek az ame­rikai—angol csapatokkal, s e hadművelettel kettészakítot­ták a náci Harmadik Biroda­lom területét. Berlin helyőrsége egyhetes elkeseredett harc után, május 2-án beszüntette az ellenál­lást. A fasiszta államszerve­zet központjának elfoglalása után a náci hadsereg teljes összeomlása már csak napok kérdése volt. A fasiszta had­vezetés is kénytelen volt elis­merni. hogy a katonai helyzst is teljesen reménytelen. Míg a nyugati arcvonalon gyakor­latilag minden ellenállást be­szüntettek. május 4-én még a fegyverletétel! okmányokat is aláírták, a keleti fronton a fasiszták elkeseredett erőfe­szítéseket tettek, hogy feltar­tóztassák az előrenyomuló szovjet csapatokat. E tervük is kudarcba fulladt, mert bár az angolszász erők május V-ig kijutottak a Trieszt — Bren- ner-hágó — Linz — Plzen — Torgau vonalra, a szovjet hadsereg egységei már május 2-ára elérték a Wismar — Elba vonalat, délen pedig Drezdáig nyomultak előre Térképünk azt a hadihely­zetet ábrázolja, mely a hitle­rista hadsereg általános és feltétel nélküli kapitulációjá­ról szóló okmányának aláírá­si-időpontját közvetlenül meg­előzte. Május 8-án ugyanis a fa­siszta hadvezetés arra kény­szerült, hogy a Szovjetunió megbízottjai előtt is aláírja a fegyverletétel: okmányt. A szovjet — német arcvonalon azonban. ennek ellenére, egyes egységek még ellenáll­tak. így többek között Mladá Boleslaw körzetében tömörült közel egymillió főnyi német erő is. A Drezda környékéről megindított szovjet tankcsa­patok pedig május 9-én — a fasizmus feletti győzelem nap­ján ■— szabadították fel Cseh­szlovákia fővárosát, Prágát, amelynek népe a hitlerista megszállók ellen május 5-én fegyvert ragadott. Röviddel május 9-e után a Balti-tenger körzetében mint­egy negyedmillió, az,- arcvonal egyéb, szakaszain pedig több mint egymillió német katona adta meg magát. A hitleri birodalom teljes összeomlásával ért véget Európában a II. világháború, melyet 1939. szeptember 1-én a fasiszta Németország rob­bantott ki. (Folytatás az 1. oldalról.) hajtanak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen is. Mindez a nyers erő­szak megnyilvánulása. Ha az Egyesült Államok ilyen makacsul folytatja az értetlenség politikáját, tapasztalnia kell, hogy a vietnami népnek barátai Koszigin ezután rámutatott, hogy a világ 20 év óta jelentő­sen megváltozott. A szocializ­mus világrendszerré vált s a szocialista országok a nemzeti függetlenségükért harcoló or­szágokkal együtt síkraszállnak az új világháború megakadá­lyozásáért. „A mostani ünnepen az SZKP, a szovjet kormány és a Szovjetunió valamennyi né­pe nevében varrnak, akik nem fogják cserbenhagyni. Ezt az amerikai elnöknek is előbb vagy utóbb figyelembe kell vennie. Hadd emlékeztesse ez a mai évforduló az agresszoro- kat arra. hogy szégyenteljes vereség vár rájuk. 5 felhívom a német rtép összes haladó erőit, hogy harcoljanak velünk együtt az új világháború meg­akadályozásáért és a má­sodik világháborúból iít- maradt kérdések békés megoldásáért. A szovjet miniszterelnök ezután felolvasta az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és Minisztertanácsá­nak a Német Szocialista Egy-j ségpárt Központi Bizottságán hoz, az NDK Államtanácsá­hoz, Minisztertanácsához, Né­pi Kamarájához és a Demok­ratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsához intézett ■ üdvözlő levelét. Ko­szi gin beszédét a nagygyűlés részvevői hagy tapssal fogad­ták. A szovjet miniszterelnök ezután egy szobrot adott át ajándékképpen, amely Marxot és Lenint, a nemzetközi mun­kásosztály két nagy tanító­mesterét ábrázolja. Az aján­dékot és Koszigin beszédét Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke köszönte meg.' Koszigin beszéde után Jó­zef Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök és FrantiseB Penc, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára köszöntötte * nagygyűlés részvevőit. Fellőtték a Szovjetunióban a Kozmosz—66-ot Pénteken a Szovjetunióban földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—66. jelzésű mester­séges holdat. A szputnyikoo elhelyezett tudományos műsze­rek segítségével folytatni kí­vánják a TAS’ZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űr­kutatási program megvalósítá­sát. Nagy részvéttel búcsúztatták Szakasíts Árpád elvtársat Pénteken délután a Kere­pesi temetőben nagy részvét­tel búcsúztatták Szakasíts Ár­pádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tag­ját, országgyűlési képviselőt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját az Országos Béketanács elnö­két, a Béke-Világtanács tag­ját. a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnökét, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagját Szakasíts Árpád koporsóját a munkásmozgalom nagy halot­tainak emlékművénél felállított ravatalon helyezték el. ame­lyet elborítottak a gyász és a kegyelet koszorúi. A koporsó előtt díszpámákon az elhunyt kitüntetéseit helyezték el. Az emlékműnél több ezren gyűltek össze a végső tisztes­ségadásra A családtagokon kívü] részt vett a gyászszer­tartáson és a ravatal mellett díszőrséget állt Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Brutyó János és Nyers Rezső, ■ a Politikai Bizottság póttagjai Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára Heves megyéből, amelynek Szakasíts Árpád or­szággyűlési képviselője volt, küldöttség vett részt a gyász- szertartáson. Részt vett a búcsúztatáson a külföldi békemozgalmak több képviselője is. A munkás gyászinduló hangjai után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke mondott bú­csúbeszédet Kállai Gyula elvtárs beszéde Kedves elvtársak! Kedves barátaim! — Megrendültén, mély fáj­dalommal a szívünkben ál­lunk szeretett elvtársunk, harcostársunk és barátunk. Szakosíts Árpád ravatalánál. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében bú­csúzom munkásosztályunk, né­pünk hűséges és nagytehetsé­gű fiától, aki eszmélésének első perceitől fogva a mun­kásmozgalomban élt. küzdött, tevékenykedett Szeretett Sza­kosíts elvtársunk, most bú­csúzunk tőled barátaid, elv­társaid. Itt állunk ravatalod­nál, azoknak a százezreknek nevében, akik ismertek, sze­rettek és becsültek. — Szakasíts Árpád élete történelmi korszakokat ívelt át. Még csak 13 esztendős volt, amikor az ifjúmunkás moz­galom soraiba lépett és ettől kezdve mindvégig osztálya felszabadulásáért jobb életé­ért. hatalmának kivívásáért majd pedig állandó erősíté­séért dolgozott. Kállai elvtárs ezután sze­mélyes emlékeket elevenített fel. — A felszabadulás utáni esztendőkben Szakasíts Ár­pád tevékenysége töretlen folytatása volt az előző évti­zedeken végzett munkájának — mondotta. — A munkás­egység harcosaként a balolda­li szociáldemokrata tömegek élén küzdött a munkásosztály egységes pártjának megterem­téséért. Neki is elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy 1948 nyarán a két munkáspárt egyesült, s létrejött a magyar munkásosztály egységes mar­xista—leninista, forradalmi pártja. Szakosíts Árpád elv­társat az egész nemzet meg­becsülése emelte 1948 őszén a köztársasági elnöki székbe. — A személyi kultusz ide­jén meghurcolták, de Szaka- sits elvtársat, a magyar mun­kásmozgalomnak sok évtize­den át edződött, kipróbált harcosát a törvénytelenségek sem tudták megtörni, vagy akár csak megingatni. Ott volt azok között, akik az el­lenforradalom támadása ide­jén is a párt. a munkásosz­tály. egész népünk szent ügye mellett álltak és az első sorokban védelmezték a mun­káshatalmat. a nép hatalmát. —’ Az egykori kőfaragó­tanonc, aki ennek az évszá­zadnak hajnalán lépett be először a munkásszervezet ajtaján, hetvenhét életéve alatt olyan pályát futott be. amely méltán példázza azo­kat a nagyszerű erőket és le­hetőségeket, amelyeket ko­runk vezető osztálya, a mun­kásosztály hordoz magában. Szakasíts Árpád, a közéleti férfi, mindig büszkén és ön­tudatosan vallotta magát osz­tálya hűséges fiának —, ez­ért szerették és becsülték meg mindig és mindenütt a ma­gyar dolgozók és külföld: ba­rátaink. Kállai Gyula beszédét e szavakkal fejezte be: • , — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében búcsúzunk tő­led. drága elvtársunk, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa búcsúzik tőled. A szo­cializmust építő Magyaror­szág dolgozó népe és pártja kegyelettel megőrzi feledhe­tetlen hű fiának emlékét! Ezután Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge elnökségének tagja az El­nöki Tanács és a magyar új­ságíró-társadalom nevében méltatta Szakasíts Árpád élet- útiát. munkásságát. Ezután N. Matkovszkij, a Béke-Világtanács titkára, a Szovjetunió Békevédelmi Bi­zottsága elnökségének tagja a békeszerető embermilliók és személy szerint J. A. Bernal professzor, a Béke-Világta­nács ügyvezető elnökének ne­vében vett búcsút Szakasíts Árpádtól, az Országos Béketa­nács volt elnökétől, a fárad­hatatlan békeharcostól. Az építőmunkások népes tábora nevében Török János, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének alelnöke búcsúzott az elhunyttól. A búcsúbeszédek elhangzá­sa után a Munkásőrség férfi kórusa gyászdalt énekelt. A koporsót elborították a kegye­let. a megemlékezés virágai, koszorúi. A gyászszertartás az Tnter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. Felhívjuk a német nép összes haladó erőit, hogy harcoljanak vetünk együtt az új világháború megakadályozásáért Öüfiepség iüÉpesfs a fiámé! íasizmns feletil győzelem 20. évíorduléia Bikáiméból Húsz éviiéi Sí A német fasizmus feletti győzelem 20. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága péntek délután ünnepséget rendezett az Orion Rádió és Villamossági Vállalat művelő­dési otthonában. Az ünnepségen megjelentés az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, ez MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Rónai Sándor, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnö­ke, a Politikai Bizottság tag­jai, llku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizott­ság póttagja, Péter János kül­ügyminiszter, Nagy József né könnyűipari miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, Szépvölgyi Zoltán, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára, továbbá a budapesti társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselői, a X. kerület párt- és tanácsi vezetői, az Orion gyár és más kőbányai üzemek kül­döttei. Az elnökség tagja volt Wil­helm Meissner, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. A himnusz hangjai után Rónai Sándor nyitotta meg az ünnepséget, majd Erdei Fe­renc és Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete mondott beszédet. Mütyür párt* és kormányküldöttség érkezett Prágába A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak meghívására péntek délelőtt Prágába érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz a Csehszlo­vákia felszabadulásának 20. évfordulójára rendezett ün­nepségeken, A delegációt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­génak tagja, miniszterelnök­helyettes vezeti. A küldöttség tagjai; Jakab Sándor, a Nóg­rád megyei Pártbizottság első titkára, Makoldi Mihályné, 3 Pedagógus Szakszervezet el­nöke és Cséby Lajos, hazánk! prágai nagykövete. A küldöttség fogadására 3 prágai repülőtéren megjelenti Drahomir Kolder, a CSKP, Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint a párt Központi Bizottságának és a Külügyminisztériumnak) számos munkatársa. ZENEI KRÓNIKA Rőczey Ferenc zongoraestje Neves művészek vendég- szereplései szép ünnepeket jelenthetnek egy város zenei életében. Ám a hétköznapok szorgos, színvonalas, nevelő és művészeti munkája nélkül mindezek nem képzelhetők eb A mi városunk se nélkülöz­heti. hogy zenei intézményei­ben olyan készültségű mű­vésztanárok működjenek, akiknek munkáját örömmel és szeretettel tarthatjuk szá­mon nemcsak az iskola zár­tabb falai között, hanem a pódiumon is. Hálás feladat lenne azt méltatni, mennyi igényt kell kielégíteni egy vidéki város művésztanár'"’ak. Legjobbja­ink meg is felelnek mind­ezeknek. Rőczey Ferenc zongoraest­jét hallottuk a közelmúltban. Se nevét, se munkáját nem kell már bemutatnunk, hiszen jól ismerik nemcsak a város­ban. hanem a megyében is. Évek óta lelkes munkása a város és a megye művészeti életének. Mostani hangversenye is­mét megerősített bennünket abban, hogy művészete érték. Műsorválasztása nagyigényű, nem olcsó sikereket kereső, hiszen olyan művek előadá­sára vállalkozott, amelyeket a legnagyobbak műsorán talál­hatunk. (Mint pl. Liszt: h- moll szonátáját.) Ez önmagá­ban is figyelemre méltó, sőt. ha műsorának további része csak apró darabokból állt volna, akkor is elérte volna kitűzött célját A nagyon rit­kán hallható Liszt: Scherzo és induló szerepelt még műso­rán, továbbá Mozart: c-moll fantázia és három Scarlatti- szonáta. Az est nagy és szép telje­sítménye kétségkívül a h-moll szonáta volt technikai meg- oldottságában, kifejező erejé­ben egyaránt. A Scherzo és induló első al­kalommal szerepelt műsorán, ezzel magyarázható, hogy a figyelem a szükségesnél job­ban ráterelődött a technikai bravúrok könnyebbé tételére. A Mozart: c-moll fantázia sötét színeit Rőczey Ferenc derűs lénye világosabbá enyhítette, mint az kívána­tos. A hallgatóság nagy meg­becsüléssel és örömmel hall­gatta játékát, aminek a há­rom ráadás is bizonyítéka. Gaál Károly hegedűestje A szakiskola egészen fiata! művésztanárai közé tartozik. Alig két esztendeje él, tanít, dolgozik városunkban. • A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertmestere, akit eddig jobbára kisebb szerepekben hallhattunk. Műsorválasztásában a lég-, nagyobbaktól. Bachon és Beethovenen át á közelmúlt zenéjéig. Syínonovszkyig húz­ta meg érdeklődésének két­ségtelenül érdekes vonalát. Két nagy tömbre tagolódott a műsor. Az első részben a Bach: Chaconne és a Beetho­ven: c-mol! szonáta, a másik részében Symonovszky hege­dűversenye és egy románca szerepelt Magának is szigorú mércéi, állított és ezt várta hallgatói­tól is. Dicséretére, feladatát nemcsak szépen oldotta me& hanem a váratlanul közbe­jött zavaró körülményeken (húrszakadás) erőt véve a fe­gyelmezettségnek és a helyt­állásnak is imponáló példáját adta. Hegedűhangja inkább szép, mint erős, lírikus, mint­sem drámai. Technikai adott­ságai nagyon figyelemre mél­tóak. A Bach: Chaconne elő­adásában ezek a technikai erősségek a szükségesnél job­ban érvényesültek és kevés­sé indokolható gyorsításokkal párosultak, A zongoránál Mura Pétert; a Miskolci Szimfonikus Zene­kar karmesterét hallottuk. A Beethoven: c-moll szoná­tában a zongora szinte ^szim­fonikusán” kemény és erős volt, később a hangszíneket jó érzékkel kiegyenlítették, és különösen szellemes III—IV. tételt kaptunk. A Symonovszky-koneert műsorra tűzését szívesen te­kintenénk úgy. mintegy ké­sőbbi zenekari előadás sike­res, nagy próbáját. Ennyi ál­dozat után indokolt lenne ze­nekari kísérettel való meg­szólaltatása. Megérné, a mi szépsége éppúgy, mint a he« gedüs jó adottsága és a kar>-' mester műismerete. Mura Péter zongorajátéké«' nak helyenkénti keménység gét kárpótolta a felfogás tisz-* tasága és azok az erények, amelyek karmesteri, tevékeny­ségét is jelzik. Gaál Károly további művé^ szí munkáját szívesen várjuk.’ V, Zalán íré»

Next

/
Thumbnails
Contents