Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

4 fiSZAKMAGYARORS ZÄG Cefltßrtöfe, 19SS, májas « Á 600 éves Miskolc ünnepségei cd 'TjrO Ilmádé' Vannak még csodák« Az értekezleten így kezdte a És csak egy percig beszélt! 1 elszólaló: „rövid, leszek” Az önkiszolgáló boltban zsebredugott Nem motoztak meg! kézzel sétáltam. Egyik vegyikombinátunkban tgy fogadott a portás „könyv-ügynököket és újságírókat nem engedhetek be”, Mégis bejutott — a könyvügynök! Megnéztem egy új magyar filmet. Tetszett! * Úgy döntöttek a vállalatnál, hogy újévre küldenek üdvöz­lő lapokat, de fölszámolják a milliós elfekvő készletet! A vidéki kiszállás 7,5 óráig tartott és nem számolták egész napidíjnak! el Riportot írtam egyik nagy gyárunkról. Másnap az igaz­gató felhívott telefonon és azt mondta: „Jó”!' E- A. :*r Sdt lM07.lt/lEM! VÄLLALA1 BEKE 6—12- Kl \'olt dr. Sorge’ Magya­rul beszélő francia—olasz—japán. Széles! K: naponta hn. 4. 6 és 8. M: 9. f 10 és L 12: Hófehérke és a. 7 törpe. KOSSUTH délelőtti műsora 6: Néma barikád. Magyarul szélő csehszlovák. 7—8 és 10: Ki volt dr. Súrge? Magyarul beszélő francia—olasz—japán.. Széles! 11— 12: Gyávák bandája. Francia- olasz. Széles! K: vasárnap kivi­telével naponta, de, í. 11-kor. KOSSUTH délutáni műsora 6—9: Néma barikád. Magyarul beszélő csehszlovák. 10—12: Gyá­vák bandája. Francia—olasz. Szé­les! K: naponta 4 és f. 7. M: 9. f. 10 és f. 12: A törvény balkeze, parlya 6—7: Mandrin kapitány. Színes olasz—francia. Széles! 8—9: Nyug­talan nyár. Magyarul beszélő ju­goszláv. 10—11: A világ végéig. Francia. Széles? K: naponta n. fi és f.' 8. vasárnap f. 5 és hn. 7. M* 9. f. ii-kor: Mágnás Miska. TÁNCSICS 6—7: Az aranyi ej. Színes ma- . gyár—amerikai. Széles! 8—9: Egy Jnyáron át táncolt. Svéd. 10: Vö­ze akkor már az nem is fér-? “agyar. Széles! «: a tf.ii cila! na.jo. T xr Már lassan egy esztendei foglalkoztatja a miskolciaké városunk születésének mélí körülmények között történ megünneplése. Panaszos sz nem érheti a ház elejét; szir te minden társadalmi és te megszervezet előállt a mag építő köveivel, hogy mine szebb legyen a varossá alapi tás emlékoszlopainak mega! kotása. Csir.osodik a város A hatszáz év jegyében le zajló ünnepségsorozatok rná 1964-ben megkezdődtek, ami kor a város felszabadulásána huszadik esztendejét is ürme pel tűk. A VIII. Miskolci Or szagos Képzőművészeti KiáJ lítás, az Országos Fotoműve szeti Kiállítás, a megye könyvtár reprezentatív kiál litása, a zenei pályázat ünne pélyes eredményhirdetés egy-egy állomása volt az ün népi megemlékezéseknek. • Az 1965-ös esztendő a varos Szépítés jegyében indult. Ki tavaszodván, több helyen ta lakkozhatunk ezekkel a terek vésekkel, állványok jelente meg patinás város-szobrain! körül, hogy mesteremberei eltávolítsák a szobrokra rakó dott szennyeződést. Néhán üde park is megjelent a park ban szegény városközpontbar A színház vadonatúj parkj kellemes látványt nyújt a árkádok alá tévedőknek. a OFOTÉRT-üzlet lebontás nyomán park képe van kibon takozóban a villanyrendő tószomszédságában is. E par közepén szobor szolgálja máj az esztétikai nevelést. A Sza muely utca végén szinté: parkot létesítenek. A sétálók nak bizonyára feltűnt: milye sok virágot ültettek az Ava Május 12-én i Veres Péler találkozik i A miskolci Nehézipari Mű szaki Egyetem KISZ- és szak szervezeti bizottságánál: meg hívására hamarosan váró sunkba érkezik Veres Pété Kossuth-díjas író. Május 12-én, szerdán dél után 4 órakor az egyetem 2 Uj szobrokkal gazd Az idén ismét elhelyezne! néhány új szobrot a kazinc harcikai parkokban, tereker Egyet közülük néhány hét már megcsodálhatnak a vá ros lakói. Az Építők útján ál Irtották fel Andrássi Kurt; János Kiáltás című alkotását Nagy István müvét, a Ját szó mackók kedves figurája a Hámán Kató úti bölcsőd, udvarán helyezik el. Még a idén szobrot kap két kazinc barcikai tér névadója. Mun kácsy Mihályt Pátzay Pá A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (3 VSS méteres hullámhosszon 18—13 óráiéi A megye életéből. Épül a Borsodi Ércelőkészitő mű!. .. Az „Elüzem" cím — kötelez!., A. roagyarnáta kedvelőinek. Beszéljünk a takarékosságról! Népművész asszonyok. Ismerkedjünk! . . . Egy ,,közép iskola” társadalmi munkás-igaz i: a tójával. Szórakoztató zene. Miskolci Nemzeti Ssínháa S. csütörtök; Goldoni-bérlet t Noszty fiú esete Tóth Rlarlva (este 7). 7. péntek: 'SchUler-bérlet A Nősz ty fiú esete Tőtb Marival (est 7). 8. szombat: Arany ifj. Viktória (dl: 3) Egressy A Noszty fiú eset Tótb Marival (fa 8). 9. vasárnap: Bérletszünct Viktóri (du. 3) Déryné A Noszty fiú ese te Tóth Marivaj (fél 8). 10. hétfő: Nincs előadás. IX. kedd: Moliére-bérJet A Noszt ílü esete Tótb Marival (este 7. IS. szerda: bérietszünet A Noszt; ■Ze* esete Tóth Marival (este T 15. csütörtök: Pethes-bérlet. Noszty fiú esete Tóth Marira oldalába, s fel a csúcsra isi Az Avas most már kellemes sétánnyá, kirándulóhellyé alakult, csak óvni. vigyázni kell üdeségét, szépségét. !:ilm, kiadványok Miskolcról Miskolcról mind ez ideig nem készült összefüggő város- film. A Balázs Béla Filmstú­dió fiatal művészei vállalkoz­tak rá, hogy 15 perces filmet készítenek a város életéről, amelyet az ünnepi tanácsülé­sen, szeptemberben be is szándékoznál, mutatni. Elké­szült a város új címere, nyom­da alatt van a helytörténeti olvasókönyv, már rendezik a 600 esztendőt felölelő repre­zentatív kiállítást is. Színes, több nyelvű prospektus kia­dására készül a Lenin Kohá­szati Művek, a Hirdető Vál­lalat gondozásában elkészült az üzemeink húsz esztendős fejlődését propagáló füzet. Nyomdára kész állapotban van a Miskolci képesalbum, amely a város múltját, jele­nét és megváltozott életét mu­tatja be képekben. Több kül­földi ország archívuma érdek­lődött már a 600 esztendős Miskolc kiadványai, jelvé­nyei. plakátjai iránt. Leg­utóbb az NDK-ból. Berlinből érkezett levél, amelyben a fel­adók a megküldés lehetőségé­vel párosítottál! érdeklődnek a kiadványok iránt. Várostörténet! kiállítás A májusi program egyik nagy állomása a II. Miskolci Filmfesztivál, a .,600 éves Miskolc” című várostörténeti kiállítás. Az előbbit május de­rekán, az utóbbit május má­sodik felében rendezik meg. Bemutatják a görögkeleti egy­íniskoSc! egyetemistákkal es előadójában Társadalmunk tükröződése mai irodalmunk­ban címmel előadást tart. Utána baráti beszélgetésre kerül sor az ifjúság problé­máiról a Kossuth-díjas író­vendég és az, egyetemisták között. gszik Kazincbarcika Kossuth-díjas mintázta meg, s a Jókai téren ál! majd a nagy mesemondó szobra. Az Építők útján Puskás Éva Pi­henő lány című alkotását, Horváth Ilona Napóráját, va­lamint Tóth László Golyózó fiúk című szobrát állítják fel. Varga Miklós alkotása, a Gém-család is Kazincbarcikán kap majd helyet. ház tulajdonában lévő nagy­értékű kincsanyagot. Erre az alkalomra a görögkeleti temp­lomról katalógus jelenik meg. Városunk iskolái rajzkiállí­tással köszöntik a jelentős évfordulót. A „Béka és barát­ság” ifjúsági tornaünnepély szintén színpompás megmoz­dulásnál: ígérkezik. Júniusban, Herman Ottó születésének évfordulója al­kalmából tudós találkozóra kerül sor. Ugyancsak ebben a hónapban rendezik meg az Országos Társastánc Feszti­vált. A nemzetközi autós ta­lálkozó Miskolcot választotta színhelyéül. A nyár középső hónapjában megnyitja kapuit a borsodi nyári egyetem, Miskolc székhellyel. Augusz­tus 20 méltó megünneplésére külön programmal készül a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya. Ebben a hó­napban kerül sor egy mező- gazdasági kiállítás rendezésé­re is. Ünnepi tanácsülés Szeptemberben ünnepi ta­nácsülésre kerül sor Miskolc várossá alakulásának 600. év­fordulója tiszteletére. E na­pon ünnepi hangverseny ré­szesei lehetnek a miskolciak. A Miskolci Zenei Napok ren­dezése és önnek keretében a Nemzetközi Ifjúsági Kamara­zene Fesztivál a 600 esztendős Miskolcot köszöntő program- sorozat kiemelkedő megmoz­dulásának számít. Novemberben hazai és kül­földi filmek szereplésével műszaki filmfesztivált rendez városunk. A Magyar Televízió, figye­lembe véve Miskolc ünnep­ségsorozatait, az 1966-ra ter­vezett megyeműsorát, az elő­zetes jelek szerint átteszi 1965 végére. E műsorban he­lyet kapnak azok a legszín­vonalasabb városi, megyei rendezvények, amelyek Bor­sod jellegének leginkább meg­felelnek A megyemúsor le­bonyolítására az év utolsó ne­gyedének eddig még 'el nem döntött hónapjában kerül sor. Tagadhatatlan: megszám­lálhatatlan jelével találkozunk a 600 éves Miskolcot ünnep­lő közönség készségével is. Azonban ez a készség még nem olyan, amilyennek sze­retnék. A város szemlátomást csinosodik. Ha emellé még több társadalmi összefogást párosítunk, akkor Miskolcot csinosabbá, még kellemesebbé lehetne varázsolni. Hisszük, hogy a lakosság, a társadalmi és tömegszervezetek eddigi szorgalma és igyekezete, ame­lyet a város kultúrájának, külső képének lendítése érde­kében tettek, tartós lesz. S talán ez lesz a 600 esztendős Miskolc ünnepségsorozatainak egyik legfontosabb, legnagy­szerűbb eredménye. Párkány László Repülő laboratőrii A televízó híradója szinte uozzá nőtt már életünkhöz. Megszokott, mindennapos je- .enség, természetesnek vesz­tük, hogy van. Egy kicsit így vagyunk vele, mint a na­pilapok Hírek című rovatával; annyira megszoktuk, hogy lé­te már fel sem tűnik, de ha valami oknál fogva elmarad, mint például hús vét második napján este, feltűnik hiánya. A televízió híradó műsora természetesen, nem hibátlan, lelentkezik benne bizonyos szerkezeti sematizmus. Egyik­másik vidéki eseményről oly­kor lemarad, vagy késve tu­dósit. Sok külföldi, elsősorban nyugati eseményről később ad íépes, illetve mozgóképes tu­dósítást, mint szomszéd nyu­gati államok televíziója, ami részben elfogadható indokkal magyarázható is. Hosszan so­rolhatnánk, a televízió híradó munkájában tapasztalható srényeket és felbukkanó fo­gyatékosságokat. De nézzük magát a híradót. „Képes napilap*­A televízió híradója a Köz­ponti Statisztikai Hivatal rep­rezentatív felmérése szerint a legkedveltebb műsorszámok között az igen előkelő harma­dik helyet foglalja el: 100 nézőből 72 tartja legkedvel­tebb számának szerte az or­szágban. A televízió munka­társai úgy szokták emlegetni a nyolc éves múltra visszate­kintő híradót, hogy az eltelt idő alatt „hetilapból” olyan képes napilappá” fejlődött, amely napi kétszeri kiadást is megér. Ismeretes, hogy 1965. janu- ír 1-tói bizonyos fokig módo­sult a TV Híradó első kiadá­sának szerkezete, és napja­inkban a filmeken, a legfris- ,cj=»hh f*s^n*mnv/^Lrrnl hírf nrln m — Egy kép: 12 pe állóképeken kívül nagy szere­pet játszik benne az illuszt­rált, felolvasott hír, ami a legnagyobb frisseséget bizto­sítja, és ezt tekintve ma már csak a rádió hírszolgálata előzheti meg. Érdemes végigtekinteni a TV Híradó fejlődését. Kez­detben csak filmek egymás­utánjából állt. de így adódott a legtöbb késés. Ez érthető, hiszen a filmek szállítása, el­készítése még napjainkban is elég sok időt vesz igénybe. A későbbiekben a filmeken kí­vül már állóképeket is kap­tunk, ami nagyban lerövidí­tette a hírszolgálat ideiét. S ezt követve alakult ki a mai, már említett módszer, ami­kor a filmeken és az állóké­peken kívül a felolvasott szöveg is jelentkezik. Jelenle­gi körülményeink. között csak így lehet lépést tartani az ese­ményekkel. Jönnek az álló és a mozgó képek A TV Híradónak sok film­je van. szerkesztősége több más televízióval is összeköt­tetésben áll, többek között amerikai és angol cserepart­nere van. Nem egyszer elő­fordul, hogy a cserepartnerek segítségével egészen frissen, mozgóképi tudósítást látha­tunk, azaz filmszalag ál! a TV Híradó rendelkezésére, mert ezek a nyugati cégek repülő laboratóriumokban, a levegőben hívják elő, laborál- ják az eseményekről készített filmfelvételeket, amelyeknek kópiáit a Magyar Televízió is megtopja. A szocialista or­szágokkal könnyebb az ösz- szeköttetés. Az Intervízió há­lózata gyorsabb h 'Vszolgálatol biztosít. Például, ha Varsó­ban fontos esemény van, és arról a Lengyel Televízió köz­vetítést ad, a Magyar Televí­• 'c — Kommentálok zió műszaki gárdája ezt te­lerecordinggai rögzíti, és nem egészen másfél óra múlva már szerepelhet a Magyar Televízió adásában, a TV Híradóban. Az igen gyors laboratóriumi munka bizto­sítja, hogy a TV Híradó má­sodik kiadásában nem egy esetben már filmen láthatók azok az események, amelyek­ről az első kiadásban csak felolvasott szövegben emlé­keztek meg. Nagyon érdekes módon jutnak a televízióhoz az álló­képek. A szocialista államo­kon kívüli területekről a Lon­donban székelő DPI közvetí­tésével kapunk képeket. Eze­ket természetesen elektroni­kus úton sugározzák, és a Magyar Televízió Szabadság téri székházában lévő „okos”' gépek alakítják vissza az elek­tronikus hullámokat letapoga­tás útján képpé. Tizenkét perc alatt adáskészen dob ki ez a gép egy-egy képet az egé­szen friss eseményekről, amit aztán a TV Hirádóban látha­tunk. Hihetetlenül gyors ez a képszolgálat, például amikor az űrhajósok fogadtatásáról az élő, közvetlen adás megér­kezett Moszkvából, ugyanak­kor megérkezett már az UPI által sugárzott állókép is. * * » Jellegénél fogva a TV Hír­adó csak gyors, informatív is­meretközlésre, tájékoztatásra és érdeklődésfelkeltésre al­kalmas, önálló után-kutatás- ra, olvasásra, további tájé­kozódásra serkent­Benedek Miklós > [ Nagyapó kalapjában ösz- , szerázzák a számokat, majd z [kisunoka, a szöszke Mártito [kihúzza az első összegyűri 'papírdarabot és hangosan ki- [áltja: kilenc! Még négyet húz ■ A család szorgalmasan jegy- [zi. Mártito mindenki kedven- ,ce. Hátha a szerencse isten- 'asszonya is szereti őt!... A [lottózóban egy svájci sapkás ■férfi töprengve hajol a szel­vény fölé. odébb egy másik i begyakorolt mozdulatokkal, |gyorsan rakja a számokat.. [Egy kisebb társaság a csapa­tok formájáról vitatkozik, az [utcán egy kislány az autók • rendszámait jegyzi. Ebből is [lottó lesz... A hivatalban a [„lottos” kollégáihoz lép: ide z ■húszast! Megyek a szelvények­ért. Pontos. „csalhatatlan’ ■ variációval játszanak, szinte [érthetetlen, hogy eddig méf .riem futott be. [ De mi lenne, ha egyszei ■ befutna? Mire költenék a [pénzt? Ki, miért akar nyer­’ni? ► ► Körbe a világon | Középkorú, mackó termeti ► férfi. Nagy nyugalommal haj- ►fogatja össze a kitöltött szel­vényeket, letépi a „fogadóná ► marad” részt, gondosan elte­lsz!, a többit a ládába dobja \ — Mire költené a pénzt, h: ^'nyerne? Ha nyernék.». — Körbe mennék a vilá- ' gon. Repülőn, hajón, vona­ton. No. nem gyorsan,, hiszen ' járkálnék a városokban, elá- 1 csorognék e kirakatok előtt, ■ megnézném a szép épületeket, ' megkóstolná,'n mit esznek a : vendéglőben, szóval a saját • fejem szerint, a saját ked­- vemre csatangolnék. Legalább ■ egy évre lenne szükségem eh- : hez az utazáshoz, de inkább : többre. ; — És venne egy autót, i — Autót nem. Akkor inkább 1 már egy vonatot. — Vonatot? — Az autóból ugyanis ele- ! gém van. Gépkocsivezető va­• gyök. • Hány éves a Fortuna? ! Idős nénike tipeg a ládá­hoz. Egy szelvényt dob be. Bal kézzel. Még talán varázs­igéket is mormol utána, de úgy. hogy más ne hallja, i — Ha nyernék, fiam? Még- nem is tudom. Én még csak- most kezdtem játszani. Mert 1 mindig csak azt olvasom az- újságokban, hogy egy örégasz- . szony ezt nyert, egy másik i öregasszony meg azt nyert. No mondom, ha már úgyis megöregedtem, legalább eny- nyi hasznom legyen. Én is megpróbálom. Egyébként For­tuna sem lehet már fiatal, szerintem ó is olyan ráncos képű néniké, mint én. és úgy is illik, hogy bennünket pár­toljon. Ja, hogy mit vennék? Hát mindenesetre vennék egy házat az unokámnak, hogy ne csak öregségére jusson la­káshoz, mint én. De legelő­ször vennék neki egy három kerekű „skírót”, mert a két kerekűn mindig összetöri ma­gát a csibész. Jaj. de nagy csibész is! Egyszer, képzel­je... A tengerhez Robogó fékez a lottózó előtt. Fiatal pár ugrik le róla. A lány lecsatolja kék bukósi­sakját és kiveszi belőle a szelvényeket. Szaladnak a lá­dához, — Először is a robogót ki­cserélnénk gépkocsira, meg­látogatnánk Magyarország összes városát, összes neveze­tességét, aztán elmennénk va­lahová a tengerpartra. Köz­ben olyan nagy könyvtárat rendeznék be, hogy.. „ per­« sze akkor már az nem is fér-S ne el a lakásban. £ A fiú nevetve közbeszól: a — Indulás! Elviszlek a ten-$ gerhez. Irány a Hámori tó! |[ Ki? Én? t A svájci sapkás befejezte aj totó szelvény kitöltését. Egy$* ideig még elmerülten nézi aj kész munkát, majd feláll és* indul a *láda felé. ♦ — Ha magáé lesz a 13 pulszj 1-es telitalálat, mit kezd a* pénzzel ? 2 — Ki? Én? ♦ — Igen. Hát totó szelvény} az ott a kezében, nem? * — Totónak totó. — Megné-^ zi, végig futja tekintetével újra a tippeket. — Elvégre* jól van kitöltve most is. Iga­za van! Miért ne lehetne ép-J pen ez a 33 plusz 1-es? Mi-<• ért ne? Csak tudja, az a hely-J zet, hogy mihelyt a szezon * megkezdődik, én minden hé-* ten megveszek egy szelvényt,, gondolkodom, hogyan kellene > kitölteni. így lenne jobb. úeyj lenne jobb. izgulok a rádió* előtt, de még nyolcasnál többj találatom sohasem volt. * — Hm. Talán abba kellet-0 ne hagynia, nem? ü — Ezt, uram? Ezt? <► Hogy mennyi sajnálkozás-J \ sál, megvetéssel lehet, kimon-* dani ezt a néhány szót! $ Priska Tibor * naponta hn. 5 és 7. M: 9. f. 10-kor: A boldogság madara. SAG VAR! 6—7; Egy fiatal tiszt naplója. Magyarul beszélő szovjet. 8-án éu J-én (hn. 5 és 7-lcor): Füst. Olasz. Szeles! 18 éven felülieknek! 9-én csak du. f. 3-kor!): Mandrin ka- aitány. Színes olasz—francia. Szé­les! 10—11: Elcsábítva, és elha­gyatva. Magyarul beszélő olasz. Széles! K: naponta hn. 5 és 7; vasárnap hn. 3-kor Is­SZTK R A 6—7: Hurrá, nyaralunk! Magya­rul beszéld szovjet. R—9: Mandrin krapH.ány. Színes olasz—francia. Széles! 10—11; Egy _ nyáron át táncolt. Svéd, K: naponta hn. 5 7. M: 9. 10-kor: Ember a Hol­don. PFTOFf 6—8: Az éjszaka világa. Színes Masz. Széles! »: Tisztes t'irlház. Francia. Széles! ír éven felüliek­nek! 10—ti: A tizedes. meg a többiek. Magyar. Széles! K: hét­fő, csütörtök, vasárnap hn. 5 é* t. kedd. néntek, szombat csak f M: n. 10-kor: Ml ketten férfiak. Ar»v t r»or r A 0—7: Egy nyáron át táncolt. Svéd. R—9: Volt egy ilyen le­gény. Marvarul beszélő szovjet. [<: csütörtök, Péntek, szombat 6. vasárnap hn. 'I és fi-kor. 014 1)4!:­8—9: Baka ruhában. Magyar. K: szombat f. 7. vasárnap n. D és f. i. M: 9. f. IJ-kor: Fűre lépni sza' 5ad. BÜKK fMiskolc— Hámor) 8—9: a kapitány. Színes bolgár. Ll—12: Az aranyféj. Színes ma­gyar—amerikai. Széles! K; kedd. szerda, szombat. 7, vasárnap nn. í ér. 7. M: 9, 11-kor: Elmentem i Nap után.

Next

/
Thumbnails
Contents