Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

Eszakmagyarország Csütörtök, I36S, májas A­0 Uj nőíanácsi vezetőség az áj városban •— A család feje a férj, de a nyak az asszony, és á fej csak oda hajlik, ahová a nyak mozgatja. — Ez az egyesek számára talán már nem új, de felettébb találó megfogal­mazás a kazincbarcikai nőta­nács újraválasztásán hang­zott el, mégpedig férfi szájá­ból, Az. összegyűlt asszonyok érthető helyesléssel fogadták a megállapítást. — Fő feladatomnak tekin­tem az oktatás, a gyermek- és családvédelem, a kulturális munka összefogását — mond­ja Köves Béláné, a megvá­lasztott nőtanácsi elnök. — Elvégre pedagógus vagyok. Valahogy úgy képzelem, hogy a fejet a családban helyes irányba „mozgassa a nyak”. Szeretném megtanítani az asszonyokat helyesen élni, gondolkodni. Szakfíépzetlséget az asszonyoknak! A néhány összetolt kisasz­talból kialakított nagy asztal­nál vidám beszélgetésben tár­gyalják a most megválasztott nőtanácsi vezetőség tagjai a délutáni gyűlést. Az asztal sarkán félrevonulva az új el­nökkel és Rózsa Lászlónéval, az ismét megválasztott titkár­ral beszélgetünk a feladatok­ról, amelyek ebben az új, mindössze tíz esztendős múlt­ra visszatekintő városban tor­nyosulnak a nőtanács új ve­zetősége elé. — Múlt év decembere óta vagyok titkár, most ismét meg­választottak. Legfontosabbnak tartom, hogy minél több asz- szonyt segítsek a szakképzett­ség megszerzésében — mond­ja Rózsa Lászjóné. — Még kevés háziasszony dolgozik a nőmozgalomban — folytatja — pedig számítunk rájuk. Jobban, ismerik példá­ul a piaci problémákat, töb­bet járnak a boltokba, mint az üzemekben dolgozó nők, segíthetnek bennünket. mit kérjünk a tanácsi szervektől naBBnaBBsgHaiiaai az asszonyok napi gondjainak tolmácsolása során. — Röviden szólva, szeret­nénk jól csinálni, amit csiná­lunk — folytatja Kövesné. Abban mindketten megegyez­nek, hogy miután nem kevés asszony dolgozik az üzemek­ben is. így nemcsak a tömeg­szervezetekkel, hanem az üze­mi nőfelelősökkel sem árt mi­nél jobb kapcsolatot kiépíte­ni. A szülői munkaközösségek aktívak, jól szolgálják a nőta­nács és az iskolák kapcsolatát ebben a heterogén lakosságú új városban. Milan meg kell ismerniük egymást Az esti beszélgetés során el­mondott programról visszate­kintve a délutáni újraválasztó gyűlésre, valahogy annak az asszonynak szavai jellemzik legjobban a feladatok súlyát, aki szerint ebben a városban egyelőre még annyi a jöve­vény és annyian érkeznek ál­landóan, hogy . ki kel] alakíta­niuk a közös nyelvet egymás között az asszonyoknak is. Külön probléma a régi . Ka- zinc és Barcika falvak vasy ahogy ott nevezik az óváros asszonyainak bevonása az új ipari város mindenünnen jött és most összekovácsolódó asz- szonytársadalom dolgaiba. Aztán rendezni kell a kap­csolatot a szakszervezetekkel, hogy az üzemekben dolgozó asszonyokhoz is eljussanak. Végül a gyermek- és .ifjúság- védelem is fontos feladata lesz az új nőtanácsi vezető­ségeknek. hiszen a városban, (mint legutóbb egy tanácsülé­sen tárgyalták) alig van ját­szótér. sok gondot okoz a gyermekek elhelyezése a kol­légiumokban, a fiatalság kis­sé az utcán nő fel. Van hát gondja az új nőta­nácsi vezetőségnek elég, de reméljük, úrrá lesz felettük. Máté Iván lnepsép Budapesten tiilsibfllli fiiszabaitó&LKéíi 20. éwMisiia atefeifeíl A Csehszlovák Szocialista 1 csehszlovák nép barátsá­Köztársaság felszabadulása nak 20. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizott­sága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután ünnepséget rende­zett a Magyar Hajó- és Daru­gyár Váci úti művelődési há­zában. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, a kormány elnök- helyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. I^osonczi Pál földmű­velésügyi miniszter, Venéczi János, a Budapesti Pártbizott­ság titkára. Harmati Sándor. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Ott vol­tak a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői. Jelen volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista ' Köztársaság budapesti nagy­követe. valamint a nagykövet­ség munkatársai. A csehszlovák és a magyar himnusz hangjai után Har­mati Sándor nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal mondott beszédet 1945. május 9-e a fasiz­mus felett aratott győze­lem, a béke első napja, s egyben a testvéri Cseh­szlovákia teljes felszaba­dulásának napjai is — kezdte beszédét Apró Antal elvtárs, majd így folytatta: A hatéves német megszál­lás alatt a fasizmus, a belső reakció elleni nehéz küzde­lem éveiben Csehszlovákia Kommunista Pártjának mint­egy 25 000 kiváló tagja áldoz­ta életét a nép felszabadulásá­ért. Mi, magyarok is mély tisztelettel gondolunk azokra az elvtársainkra, igaz hazafiak­ra, akik életüket adták a csehszlovák nép szabadságá­ért. Apró Antal a továbbiakban Csehszlovákiának a 20 év alatt elért nagyszerű eredmé­nyeivel foglalkozott. Majd jóleső érzéssel állapította meg, hogy a magyar és a ga évről évre erősödik, együttműködésünk politi­kai, gazdasági és kulturá­lis téren egyaránt fejlő­dik. Ezután külpolitikai , kérdések­kel foglalkozott A nagy tapssal fogadott be­széd után Frantisek Pisek nagykövet mondott beszédet. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget A második részben csehszlovák és magyar művészek adtak nagysikerű műsort H dominikai helyzetről Francisco Caamano, a Bcv minikai Köztársaság újonnan megválasztott ideiglenes el­nöke kedden a felkelők által ellenőrzött városnegyed köz­pontjában, a Függetlenség te­rén többezer főnyi tömeg előtt letette az esküt Caamano ezredes beszédé­ben kijelentette: az ország­nak meg kell mutatnia, hogy képes az újjáépítésre, de ar­ra is. hogy fegyverrel a kéz­ben harcoljon. Tudós vendégünk Rövid látogatásra Budapest­re érkezett a montreali kísérle­ti orvostudományi kutató inté­zet professzora, Selye János. Magyarországon, Komáromban született, Prágában doktorált, s 1932. óta él a tengerentú­lon. Kutatóorvos, apja, nagy­apja, dédapja szintén gyógyí­tott. 1931-ben a balíimorei John Hopkins Egyetem hív­ta. munkatársának, majd alig egy esztendő után a kanadai McGill Egyetemen kapott katedrát. Százhuszonnyolc biológiai szakember dolgozik irányítása alatt. Tizenhét könyvet és ezernél több publikációt je­lentetett meg. A spanyol, in­diai, argentin, kanadai, fran­cia, szovjet, svéd, angol, cseh­szlovák, olasz, s észak-ameri­kai akadémiák tagja. Elnverte az amerikai Gordon Wilson érmet, kitüntette a tokiói or­vostudományi egyetem, a szovjet Visnyevszkij-díj tulaj­donosa, s a szovjet orvostu­dományi akadémia tanácsadó­ja. Verona város díszpolgára, San Diego aranykulcsának őrzője és még tíz különböző díjjal méltányolták munkás­ságát. Világhírű. A stress felfede­zőiéként ismerik tudósok, lai­kusok mindenütt. A stress az utóbbi idők élettani kutatásá­nak egyik legjelentősebb vív­mánya. Vulgárisán fogalmaz­va; az emberben rejlő olyan hormonális eredetű biológiai erő. képesség, vagy törekvés a. létért, melynek segítségével a szervezet folyamatosan al­kalmazkodik a környezetéhez, s védekezik a külső és belső ártalmak ellen. Elképzeléseit Életünk és a stress címen, könyvben adta > közre. 1956-ban írt műve ed­dig angol, francia, japán, len­gyel, német, olasz, portugál, betegségekről, az elmeszes®2 spanyol és svéd nyelven je- dés megakadályozásáról, aa lent-meg. legutóbb az Akadé- öregedés élettani problémái- miai Kiadó gondozásában ma- ról — ismertette legújabb ku- gyarul is. (Hét hónap alatt talómunkája első eredménye- három kiadást ért meg.) H. Három hete járja a. vilá­saES äEH3E22£3£äEH£iS3El leäSHEau: esí Selye János kedden délután got, tizennyolc országban tar­érkezett Bécsből Budapestre, tott előadást. Ma elutazik Bu-- s tartott előadást a Magyav dapestről, s a hét végén már Tudományos Akadémia dísz- New Yorkban, a Columbia termében orvosközönség előtt Egyetemen beszél, a több okra visszavezethető L. M 10HBB0Í30SE BBEEBESB EBESE ElQBEElHBiaEBEESöESBSBSJBtülSBiSDBHEEBBB A második világháború történetéből: halálmenetek 1945. április első napjaiban az SS oranienburgi gazdasági főhivatalának írnokai szinte már az idegösszeomlás szélén álltak, túl voltak terhelve, alig tudták az anyagot feldol­gozni. Az ő feladatuk volt a sok fogolyszállítmány és át­helyezés statisztikai feldolgo­zása. továbbá gondosan re­gisztrálni, hányán haltak meg, hányán maradtak életben. Ezenkívül rájuk hárult még a számos koncentrációs tábor mindennap változó létszámá­nak figyelemmel kísérése, de mindenekelőtt pontosan kiszá­mítani az anyagi veszteséget, amelvet az SS azáltal szenve­dett. hogy a menetelő fog­lyok nem állhatták s konszer­nek rendelkezésére. Oranien- burgban ugyanis minden egyes fogoly után pontos jö­vedelmezőségi számítást vé­geztek A z alábbi dokumentu­mot a buchenwaldi koncentrációs táborban találták. A számítás alapjául az szolgált, hogy a foglyok maximum 9 hónapot bírnak ki. JÖVEDELMEZŐSÉGI számítás Napi átlagos kölcsöndij 6.— KM Táplálókra levonandó 0.70 RM Kilenc havi élettartam -- - 270X5.30 BM - 1431.— KM A HULLÁK RACIONÁLIS FELDOLGOZÁSÁBÓL szármázó nyereség 1. Fogarany. 1 2. Ruházat. 3. Értéktárgyak. 1. Készpénz, Elégetés! költség címen levonandó Átlag netto nyereség Ossznyereség kilenc hónap után 1531.— RM Pluszként hozzászámítható még a csontok és a hamu értékesítéséből származó nye­reség. A statisztikai adatok azon­ban már régen nem egyeztek, mert teijes volt a zűrzavar. A végén azután abba is hagy­ták az értelmetlen számítá­sokat és kimutatásokat, a bi­zonyítékok nagy részét meg­semmisítették. A fasiszták legfőbb gondja volt rettenetes bűneik nyomainak eltünteté­se, Ebben is alaposak akartak lenni. Thierack náci igazságügy­miniszter rendeletet adott ki „a foglyok szabadonbocsátá- sáról” Ebben a következőket olvashatjuk: „...hogy ne ke­rüljenek az ellenség kezébe, nevezett elemeket át kell ad­ni likvidálásra a rendőrség­nek, vagy ha erre nincs mód, agyónlÖVéssel megsemmisíteni. Áz ártalmatlanná tétel nyo­mai gondosan eltüntetendők.” A „foglyok szabadonbocsá- tásának” címén barbár jele­netekre kerül sor. Sorozato­san lövik agyon, illetve ütle­gelik halálra . a politikai fog­lyokat, de a bűnök nyomait nem sikerül mindenütt eltün­tetni. A Vörös Hadsereg 1944. jú­liusában szabadította . fel a hírhedt lublini koncentrációs tábort. A sok csatában meg­edződött katonáknak életük legszörnyűbb élményében volt részük. A fasiszták gya­lázatos bűncselekményei nyil­vánvalókká válnak. Himmler parancsot ad: „egyetlen fogoly sem kerül­het élve az ellenség kezébe”. agyszabásű evakuáció kezdődik. A koncent­rációs táborokat kele­ten és nyugaton kiürítik, a betegeket és félig éhenhalta- kat nagyrészt megölik. A fog­lyokat kemény fagyban nyi­tott teherkocsikba vagoníroz- zák, i'agy egyszerűen útnak indítják őket. Megkezdődik a hatalmas halálmenetek ideje. Nem sokan élik túl. A front zaja már világosan kivehető a világ legnagyobb halálgyárában, az auschwitzi koncentrációs táborban. Az SS kapkodva hoz intézkedé­seket a tábor kiürítésére. A foglyok egy részét útnak in­dítják a gross-roseni koncent­rációs tábor felé. Egy januári éjszakán, mínusz 20 fokos hi­degben indulnak. Az első. 55 kilométer hosszú útszakaszt pihenő nélkül kell megtenni. Sokan esnek össze a kimerült­ségtől. vagy maradnak le. Az SS-legények szigorú parancsot kaptak minden összeeső, vagy lemaradó helyszíni agyonlö- vésére. Az 55 kilométernyi szaka­szon 600. különböző nemzeti­ségű foglyot gyilkolnak meg. A második útszakasz végén levő loslaui pályaudvaron az agyongyötört, félig megfa­gyott foglyokat nyitott sze­nesvagonokba zsúfolták. 28 órán át tartott az út a gross- roseni pályaudvarig. Miután a Vörös Hadsereg mindent el­söprően nyomult előre, a me­netet tovább irányították Buchenwald felé. Az út teli volt hullákkal. 2.— KM a 200.— RM A ravensbrückenl kon­centrációs tábor egyi­ke volt a fasiszták szervezett gyilkosságai, de egyúttal az antifasiszta fog­lyok hősi küzdelmei színhe­lyének is. Az ott fogva tartott asszonyok és lányok a fegy­verkezési ipar számára vé­geztek rabszolgamunkát. Szervezett akciók segítségé­vel állandóan szabotáltak. Közeledett a felszabadulás órája. Az SS-orvosok paran­csot adtak valamennyi beteg­lista elégetésére. A foglyok­nak az értékkamrákban ösz- sze kellett csomagolniuk az SS számára az elrablóit ék­szereket és egyéb értéktár­gyakat. Himmler parancsot adott, hogy a Vörös Hadsereg közeledésével, 25 ezer foglyá­val, asszonyokkal és gyerme­kekkel együtt, a levegőbe kell röpíteni a ravensbriícki koncentrációs tábort. A pa­rancs végrehajtása azonban lehetetlennek bizonyult. Ütle­gelve, 20 ezer áldozatot ker­gettek a környező erdőkbe, de 3000-en visszamaradtak, mert az SS-vadállatoknak egyszerűen már nem • volt idejük arra. hogy végezzenek velük. Az erdőbe kergetett asszonyok halálmenetét Meck­lenburg felé akarták irányí­tani, de nem került rá sor, mert a 20 ezer nő egyszerűen megtagadta a parancsot és ellenakcióval fenyegette meg az SS-t. A szovjet csapatok közelsége arra késztette az SS-legényeket, hogy minél hamarabb elpárologjanak. Néhányat közülük visszatar­tottak és agyonvertek. A táborparancsnok. Suhren ravasz tervet agyait ki. Odet­te Churchill, az angol minisz­terelnök egyik lánya, Francia- országban ellenállóként a fa­siszták kezei közé került és Rat/ensbríickbe hurcolták. Suhren általa akarta saját életét megmenteni. Betuszkol­ta bocsijába és magával vitt?, megfenyegette, hogy megöli, ha neki akár a haja szála is meggörbül. © A buchenwaldi koncent­rációs tábor foglyai április 11-én felszaba­dították önmagukat. Bátor tettük nem spontán reakció volt. hanem sok éves politi­kai és katonai előkészítő munka eredménye, amit a tábor illegális nemzetközi bi­zottsága végzett állandó élet­veszély közepette. A kipróbált, edzett antifa­siszták. elsősorban a kommu­nisták. már a második világ­háború kezdete előtt hozzá­láttak fegyverek és lőszer szerzéséhez. 1941—1945 között szovjet, lengyel, francia és német, ellenállási harcosok működtek együtt más nemze­tiségű antifasisztákkal titkos fegyver- és lőszerraktár létre­hozása. érdekében. A felszaba­dító harcra kiválogatott anti­fasiszták puskákat, géppiszto­lyokat, lőszert, kézigránáto­kat. oldalfegyvereket kaptak. Április elején az amerikai­ak egyre közeledtek. Az SS nyugtalanná vált, mert pa­rancsot kapott a tábor eva­kuálására. Az illegális tábor­parancsnokság. kiadta a jel­szót: „meg kell tagadni az engedelmességet az SS-riek.:” Ekkor azonban megrekedt az amerikai csapatok előretöré­se. és az SS 29 ezer foglyot indított „útnak”. A táborban 21-ezren maradtak. Az illegá­lis táborparancsnokság kato­nai központja április 11-én parancsot adott a kitörésre. Az antifasiszták és az SS között' kibontakozott kímélet­len harcban a foglyok győz­tek. Sok SS banditát öltek meg, sokan pedig kezeiket feltartva, szükölve álltak egy­kori áldozataik elé. hogy gyá­ván. a meg nem érdemelt ke­gyelemért könyörögjenek. A nemzetközi tábori parancs­nokság tagjai, akik között sok volt a kiemelkedő antifasiszta harcos, megtiltották az elfo­gott SS-ek kivégzését; rendes bírósági eljárás ítélkezzék fö­löttük. Az amerikaiak azonban késlekedtek. Fennállt a ve­szély. hogy az elfogott SS-ek ellentámadást indítanak. A tábort biztosítani kellett. A foglyok fegyverrel a kézben védték meg nehezen kivívott szabadságukat. Az első amerikaiak csak két nappal később jelentek meg a felszabadított buchen­waldi táborban. A mauthauseni koncent­rációs táborban is ille­gális bizottság műkö­dött.. Nagyszabású felkelést készítettek elő a foglyok fel­szabadítására. Az SS elleni támadás parancsát az ott fog- vatartott Valentyin Zaharov szovjet tábornok és Frans Dahlem német kommunista adta ki. A felkelés május első napjaiban sikerült. A felsza­badítók 48 órával később ér­keztek meg. A bergen-belseni táborba épp akkor érkeztek meg as angol csapatok, amikor as emberi mivoltukból kivetkő­zött SS-ek hullákat és élőket égettek el nagy halomban. Eb­ben a táborban a felszabadí­tók több hullát, mint élőt ta­láltak. A táborparancsnokot Kramernek hívták. Januárig ő vezette az auschwitz-birka- naui tábort. Bergen-Belsen- ben utolérte őt a sors. Az an­golok kivégezték. . Nem minden fasiszta hiéna kapta meg azonban méltó büntetését. Sokan vamlf-fe szabadlábon még ma is Nyíl»- gat.-Németországban. A német monopóliumok és a Hitler-fasiszták bűnei meg- torolhatatlanok! Horst Czerny és Klaus Scheel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents