Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

Mst! rajzos ko Jómadarak ■nHMBRHmtMBNRflinRRSSBBnBnNnMEP időjárás Vágható Időjárás r»v». estig; változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen átfutó eső, egy­két helyen zivatar. Időnként élénk északnyugati szél. Hűvös marad az idő. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 12—1« fok között. PJáAUHIE; Az első negyedévben Jelentős megtakarítást értünk el a népgazdaság minden ágában. — Azon az ágon még nem takarékoskodnak! (Endrödj István karikatúrája) : Leffióláféicozlati A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alap­ján a 17. játékhéten non vég­leges megállapítás szerint öt- találatos lottószelvény nem volt. Négyes találatot 39 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 119 340 forint. Hármas találatot 3685 fogadó ért el, nyereményük egyenként 631 forint. Két találatot 110 130 fo­gadó ért cl, nyereményük egyenként 21,10 forint. Április 27: Az üti népi gyors* és gépíró versenyek eredményhirdetése A felszabadulási gyorsíró- és gépíró versenyek ünnepé­lyes eredményhirdetésére és a díjak kiadására április 27-én, kedden délután 5 órakor ke­rül sor a miskolci Gépíró- és Gyorsíró Iskolában. Az or­szágos versenybizottság felké­résére Varga Gáborné ország- gyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ér­tékeli a versenyeket, és oszt­ja ki a díjakat, jutalmakat, okleveleket, emléklapokat a verseny győzteseinek és helye­zettjeinek. Lehetőségek és feladóiéig Farkaslyukon Vándormadarak és a ráfizetés — Miért döcög a szállítás ? — Ax ócska anyag értéke Azok az őszinte, minden kertelés nélkül elmondott sza­vak, amelyeket a Farkaslyuki Bányaüzem egyik taggyűlésén hallhattunk, igen fontos és Május 29-től június 6-ig: Ünnepi könyvhét A hagyományos ünnep« könyvhetet az idén május 29, és június 6. között rendezik meg — közölték az MTI tu­dósítójával a könyvkiadók és terjesztők tájékoztató központ­jában. Az országos kulturális ren­dezvény idején 75 féle új könyv lát napvilágot, össze­sen 1 100 000 példányszám­ban. Az újdonságoknak több mint fele a mai magyar iro­dalom termése, közülük is kiemelkednek az idei Kos­suth-, illetve József Attila- díjjal kitüntetett írók. költök alkotásai. A régebbi könyvsi­kerekből is magas példány- számú utánnyomás készült. A könyvheti kiadványok so­rában a verseskötetek 3000— 12 000, a regények 10 000— 15 000, az antológiák 20 000— 25 000 példányszámban jutna!« el az olvasókhoz. A választék rangos része az a hat album (a Tavasz Magyarországon, A megnőtt élet, A szabadság hajnalán, a Húsz év, a Ma­gyarország, 1965. és a Mér­földkő), amelyet a felszabadu­lás 20. évfordulójára adott ki a Szépirodalmi, a Kossuth és a Corvina Kiadó. Május 29. és június 6‘. kö­zött országszerte számos író— olvasó találkozót, irodalmi es­tet, ismeretterjesztő előadást, irodalmi színpadi ankétot, könyvtári kiállítást, szellemi vetélkedőt, könyvbarát napo­kat rendeznek. A Művelődésügyi Miniszté­rium kiadói főigazgatósága, a SZOT, a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó a könyvhét al­kalmából kitünteti a legjobb falusi és üzemi könyvterjesz­tőket, propagandistákat. A korábbi évekhez hasonlóan most is tíz forintos ajándék sorsjegyet kap mindenki, aki ötven forintnál nagyobb ér­tékű könyvet vásárol. A tom­bola nyereményei között ez­úttal a könyvtárakon, könyv- szekrényeken. stb. kívül Wartburg személygépkocsi és külföldi utazás is szerepel. nagy jelentőségű problémára hívták fel a figyelmet a ta­karékosságra. Olyan emberek nyilvánítottak véleményt, akik a szénfalnál dolgoznak, akik ismerik az üzemet és munkahelyüket, úgy mint a tenyerüket, de ismerik egy­mást is. Apróságoknak látszó dolgok ezek, mégis jelentősek. Eltitkolt vélemények Sokrétű, szerteágazó lehető ségekről van szó, amelyek bonyolultnál« tűnnek ugyan, de a tények ismeretében egy­szerűvé válnak. Az egyik leg­többet vitatott kérdés a sok fajta ráfizetés volt. Kanizser Vilmos így beszélt erről: — A ráfizetések abból is adódnak, hogy felveszünk embereket dolgozni, kiadjuk részükre a törvényben előírt felszereléseket (munkaruha, csizma, stb.), itt vannak 6- napig, aztán bottal üthetjük nyomukat. Ilyenek miatt száz­ezreket veszítünk. Pedig mennyivel több jutna a becsű letesen, jól dolgozó bányász­nak, ha az effajta eseteknek erélyes intézkedésekkel elejét vennénk. Aztán kifejti, hogy általában mindenki ismeri a csellengő­ket, azokat, akik nem telje­sítik becsülettel a rájuk bí­zott feladatot, de elnéznek fe­lette. Meg is kérdezi: — Volt-e már valaki, aki meg merte mondani munka­társának, ha ilyen dolgot észlelt? ... Volt-e már olyan, aki a szemébe merte monda­ni, hogy te nem dolgozol be­csülettel, nincs helyed közöt­tünk?! ..; Az anyagi ösztönzés szerepe Érdekes, egyben figyelmez­tető az a probléma is, amiről Kriston István beszél. A szál-1 Htokról van szó, munkájukról, ami nagyon befolyásolja a szénfalnál dolgozók tevékeny­ségét. S már magyarázza is a hibák okát. A szállításnál olyan vélemény alakult ki. hogy mindenképpen megka­pom a béremet, ha elvégzem a munkámat, ha nem. Ez semmiképpen sem helyes ál­láspont. De hogy egyáltalán van ilyen, annak oka, hogy nincs meg a kellő anyagi ösz­tönzés. Azt kellene csinálni — mondja —, hogy egy meg­határozott mennyiségen túl azzal arányosan növekedjék a kereset is, amennyi­vel több faanyagot, vagy egyéb szerszámot időben, pontosan szállítanak a munka­helyekre. Nem nagy összeg­ről van itt szó, de az egész­nek a haszna üzemi, sőt, nép- gazdasági szinten már szá­mottevő lenne. Van ennek a dolognak má­sik oldala is. Mégpedig az, hogy ha elegendő mennyisé­gű fa jut le a munkahelyek­re, útközben, ahol a megra­kott csillék elhaladnak, egy brigád, vagy munkacsapat többet vesz le, mint ameny- nyire az adott helyzetben szüksége van. Ami megma­rad, arról aztán elfeledkez­nek, s ott megy tönkre, aho­vá letették. Mert hiszen a műszak végén úgv sem rak­ják vissza a felesleges meny- nyiséget a csillére. Ésszerűen gazdálkodni Saerkesstői üzenetek Kolmonth ■már resztúr: írását köszönjük, la­Mée* wJtsf „Sajnos, nincs ...” címmel pénteki szá­munkban tettük szóvá, hogy a Kazinczy utcai „foghíjpótlá” parkocs­kában nincs szemétko­sár. s így a szép kör­nyezet máris csúnyulni kezd. Az illetékesek di­cséretére legyen mond­va, hogy már a. cikk megjelenésének napján intézkedtek. Néhány óra alatt három szemétgyűj­tő kosarat is felszerel­tek a parkban. Hej, ha mindig min­den ilyen gyorsan men­ne ... I (P. 3.) púnkban leközöltük. Kérjük, írjon máskor is, és tájékoz­tassa szerkesztőségünket a községben történő esemé­nyekről, eredményekről. Ismeretlen, Onga: Az ócska piac megszüntetését azért kel­lett elrendelni, mert a. terüle­tén építkezés kezdődött. A pi­ac új helyét az építési ható­ság még nem jelölte ki. K. 7., Méra: A kultúrcsoport munkájáról írt levelét meg­kaptuk, leközölni azonban nem tudtuk, mivel sem nevét, sem címét nem írta meg. Ha a jö­vőben is felkeresne bennün­ket leveleivel, szíveskedjék azt névvel és pontos címmel ellátni. Zsuffa Tibor, Monok: írását megkaptuk, köszönjük. Az ün­nepségről bővebben nem tud­tunk írni, mert hasonló ün­nepségek voltak a megye min­den községében, s azokról már az ünnep utáni első számunk­ban beszámoltunk. Fülöp László, Sátoraljaúj­hely: Az ipari kiállításról kül­dött tudósítást köszönjük. Ipa­ri rovatunk egyik cikkében 1 felhasználta. Várjuk újabb írásait. Pál József, Tolcsvai Kérésé­nek szívesen eleget tettünk, s lapunk f. hó 18-i számában a hírek rovatában tudósítot­tunk az eseményről. Berta József, Fancsali Leve­lét megkaptuk és a kultúrott­hon avatásáról, mint azt bi­zonyára olvasta is. lapunkban beszámoltunk. Kérjük, írjon máskor is. Magyar Miklós, Kazincbar­cikai Panaszát kivizsgálás és intézkedés végett megküldtük az illetékes szervnek. Értesí­tését, amelyet nemcsak saját érdekében irt, köszönjük. Gininer Józsefné, Bodrogke- resztúri Meghívását köszön­jük, lapunkban hírt adtunk az eseményről. Dr. Pásztor Sándor, Encsi A tanulmányi felügyelők ta­nácskozásáról küldött tudósí­tását köszönjük, lapunkban hírt adtunk az eseményről. Pásztor Pál, Miskolci A GELKA-val kapcsolatos írá­sát megkaptuk, észrevételeit köszönjük, lapunkban foglal­kozunk a levélben közöltek- kel. A takarékosság minden dolgozó egyéni hasznával is jár. Ha több kerül az or­szág pénztárcájába, több ke­rül a borítékba is. A helyes és ésszerű takarékosság hoz­hatja azonban meg mindezt, nem pedig az olyan, amilyen­ről Baglyai? Ottó tett említést. Miről van szó? Helyes az a törekvés, hogy a már használt, de még fel­használható anyagokat no dobják félre, hanem építsék be, éljenek az effajta lehető­ségekkel is. Gyakran viszont órákon át az ócskákat válo­gatják, s amíg keresgetik a szükséges anyagot, áll a mun­ka, sok időveszteség jelentke­zik, s ha hiába kerestek, az emberek tétlenségre vannak ítélve. Minden üzemben, a körül­ményeknek megfelelő feltéte­leket lehet és kell teremteni. Nem érné meg például, ha brigádot alakítanának abból a célból, hogy a még használ­ható anyagot, alkatrészt' hasz­nálhatóvá tegye?!... Tennivaló nemcsak Farkas­lyukon. hanem más üzemben is akad bőven. De ahol lelki­ismeretesen, körültekintően járnak el, olt az eredmények is maradandónk, s becsületé­re válnak az üzemnek. (—tfc) ÉSZ A KM AG Y ARO118 51 Ar» A Magyar Szoclaliria Munkáspárt Borsod megyei BirottsáRánaU mp)a Főszerkesztő- Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc Tanács ház (ér 2. Tel ef onszá m ok • ntkárság. 16-686. KultórrovM • l6-007. Ipari rovut: 16-039. Pártrovat: 10-078. Mezógazdasrtni rovat: 33-681 oDOrt rovati tö-04í> BeJooIHíkal rovat* panasz Orryek: 16-046, Kiadjam Borsod megyei La piciadd Vállalat Felelős kiadó*. Bírd Péter. £C1 adóhivatal: Kossuth utca VL Telefon* 36-131, Hirdetésfelvétel: Széchenyi utca 1&-1T. Telefon* 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél indexszám: ?S.osn Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Méry György. rí & . 8 I Csßppkö"cseppßk | (n .V.» Járjuk a barlangot. Évezredek óta növekvő pazar & t'3 oszlopokat és néhány centiméteres cseppkő-fiókákat J ß csodálunk. S egyre más figurák, megannyi új látva- (fj jfi nyosság következik. Lábunk már lankad, szemünk S) |V lassan kifárad a szellemes megvilágításban ezerféle- A a képp csillogó figurák látványától. ifi ■b A Csillagvizsgálónál állunk, a barlang legnagyobb *5 jj) képződményénél. Lépcsők hosszú sora visz felfelé, '(jj íf közelebb a méreteivel valóban lenyűgöző cseppkő- & ,5 csodához. Mielőtt meggyújtják az ide szerelt liatal- Jj más reflektorokat, néhány percig teljes sötétség búr- (f [( kolja be a barlangot, s a társaságot. Szemet pihentető S) Y és ötleteket adó sötét Mert valaki máris megszólal A ß félhangosan, a körüláUók hangos derűjétől kisérvei IC á; — Képzeld csak, milyen sötétben mehetett fel az )! )) ősember ezeken a lépcsőkön! (f. _ SÍ % * a ß Panaszkodnak a „barlangosok”, hogy sokan rongál- Ifj jak, pusztítják ezt a természeti kincsei. Lelkiismeret- JJ V len turisták le tördelik a hozzáférhető helyen képző- Y. p dött cseppköveket. Ha rajtakapják őket, s rájuk pirí­tanok: zavartan ,mondják, hogy emlékbe viszik. Az p Y ilyesmi aggasztja' és felháborítja a barlang szerelme- if y seit, az itt dolgozókat. ' « V Valószínűleg ez jutott eszébe a kutatónak, amikor i ß az idegenforgalmi szakemberrel beszélgetett. 'b 5} — Arra kell törekednünk, hogy minél több turista y J érkezzék ide, nézze meg a barlangot, s vigye el ott- (J, f honába Aggtelek, és Jósvafő hírét... Jj Jj — ... meg a cseppköveket — tette hozzá kissé epésen jfi v a kutató. |Y ^ Ha szavaiban van is némi túlzás, aggodalma érthe- vj ß tő. Jobban kell vigyáznunk megyénk eme vonzó he- ((, lyére. Mi lenne a híres barlangból néhány év múlva, p x ha minden látogató vinne magával valamit „emlék- jn ß be”, ahogy ezt néhányan teszik?! | ® jr< (f összegyűlt a víz egy mélyedésben. Nem tó, csak V t amolyan tavacska keletkezett, s lett az Óriások tér- y - mének egyik nevezetessége. Az átlátszó víztükörben W aprópénz látszik-, öt-, tiz- és húszfilléresek. Azt tart- j; J) ja a turista-hiedelem, hogy amit pénzdobás közben ß jf gondol az ember, az teljesül. Mosolyog rajta minden- (l, Jí ki, kevesen hiszik el ezt a. legendát. De azért bedobja X ß mindenki a maga lizfilléresét. Sohsc lehet tudni... j « — És mi történik később a. pénzzel? — a társaság J Jj egy kiváncsit tagja nem állhatta meg szó nélkül. o Y — Magának elárulom. — felelte földalatti kalauzunk. ((. « — Amikor kicsit összegyűlik, egy pohár sört isznak j ß belőle a barlang dolgozói a turisták egészségére. Meg P J arra, hogy teljesüljön minden tóba vetett kívánság... u 'I így. k.) ß I §ne£ők(W8Sds foldmüvesszövetkezef felkészüli az idegenforgalomra Az évi 170 millió forintos forgalmat: lebonyolító mező­kövesdi földművesszövetkezet felkészült az idegenforgalom­ra, A matyó „fővárosba” lá­togató idegenelcet szépen fel­újított üzletek, vendéglők fo­gadják. A földművesszövet- kezet tagsága 75 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az üzlethálózat csinosításához. Mivel valódi matyó népviseletet ma. már alig láthatnak a Mezőkövesd­re érkező vendégek, a. na­gyobb földművesszövetkezeti vendéglátóipari egységekben népviseletbe öltöznek majd a felszolgálók. Megszervezik a községben a különböző matyó emléktárgyak árusítását is. Bélyeggyűjtők serka. A MABEGSZ sajtótájékoztatójá- ca.L<. legtijabb közlése szerint ha­zánkban az ifjúsági, úttörő bé­lyeggyűjtő szakkörök száma eb­ben a tanévben február végéig 516-ról 630-ra, a tagok száma kb. 19 000-ről 23 500-ra emelkedett. A szervezett ifjúsági bélyeggyűjtője száma Csehszlovákiában is erő­sen növekszik. A. mostani iskola­év elején kb. 100 ifjúsági kör mű­ködött mintegy 15 000 taggal. Szép adatot közölnek a lengyel bélyeg- gyűjtők is: kb. 30 000-re teszik if­júsági bélyeggyűjtőik számát. A motivuirigyűjtők ma már szí­vesen keresnek olyan gyűjtési te­rületet, ahol még kevesebb ver­senytárssal kell megküzdeni és így gyűjteményük ezen a területen nagyobb érdeklődésre tarthat szá­mot. Ilyen, terület pl. a népszám­lálás témájú bélyegek, amelyeket igazán kevés ország jelentetett meg. Érdekes és ritka motívum olyan bélyegek gyűjtése is, me­lyeken pénzek, érmék másai szere­pelnek. A bélyegek cseréjét az államok többsége támogatja. Részben az állami érdekek megóvása, rész­ben pedig a gyűjtök megkárosí- íasának elkerülése c rácke ben * ku>tolni beiyegcseret vizenyős elő­írásokhoz kötik. Nálunk, mint is­meretes, külföldi csere csakis a Csered lenörző Bizottság utján folytatható. Akadnak azonban bé­lyeggyűjtőknek nem nevezhető spekulánsok, akik az előírások megkerülésével szeretnék az ellen­őrzést kijátszani, ezáltal busás ha­szonra szert tenni. Az ilyen ese­tek többsége végül is bírói Ítélet­tel fejeződik be. A svájci posta a közelmúltban a külföldi leve­lezésben egyszerűsítést vezetett be, amennyiben bizonyos országok ne­vének kiírása helyett elégségesnek fogadja el az autósforgalomban használt országmegjelölések fel­tüntetését. A. jövőben elegendő, ha a, svájci levélíró az Ausztriába irá­nyuló küldeményekre „A” jelzést, Belgiumba „B” betűt, és Olaszor­szágba jelet ír. A legutóbbi összeállítás szerint a tokiói olimpia alkalmából 20 európai és 6j tengerentúli ország, tehát összesen 81 ország adott ki bélyegeket 3542.75 katalógus frank (Zunistein, illetve Yvert kataló­gus szerint) értekben. Nem köny- nyű tehát a motívum gyűjtők dol­ga sem. Varió GsPíüfc

Next

/
Thumbnails
Contents