Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-13 / 87. szám

2

ÉSZAKMAGtT ARORSZ AG

;as»riS-.'3s=rieiiCTi^;««Jvv.r.-t»^

Kedd, 1965. április 13.

Az SZKP Központi Bizottságának

és a Szovjetunió Minisztertanácsának rendelet®

Magyar IcüIdíHtség utazott

a KGST munkacsoportjának leniugrádí illésére

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa az SZKP KB 1965. márciusi plénumának határozataival összhangban jóváhagyta az idei és az elkövetkező öt évre szóló mezőgazdasági felvásárlási árakat.

Gabonából évente 55,7 millió tonnát kell felvásárolni. Ezenkívül a lakosság igényeinek teljes kielégítésére és az állami szükségletek fedezésére a feleslegekből terven Jelül is kell az önkéntesség elvének szem előtt tartásával.

felemelt árakon gabonát felvásárolni.

A szarvasmarhából és baromfiból idén élősúlyban 8,5 millió tonna az állami felvásárlási előirányzat.

A rendelet gondoskodik arról is, hogy a kolhozok és a szovhozok adottságait és szükségleteit messzemenően szem előtt tartó fervfelbontást három hónapon belül végezzék el.

Egy másik rendelet a cukorrépa termelésének és az állam számára történő eladásának ösztönzését írja elő.

Hétfőn négytagú magyar küldöttség utazott Leningrád- faa dr. Szűcs Kálmánnak, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatójának vezetéBahreini jelentés szerint vasárnap merényletet kísérel-, tek meg Mohamed Bin Szalmán A1 Khalifa, rendőrfőfelügyelő, a bahreini uralkodó öccse ellen. A jelentések szerint A1 Khaiifa kocsijára ké-i zigránátot dobtak: a rendőrfőfelügyelő éppenhogy megmenekült, kocsija azonban teljesen tönkrement.

A teheráni rádió vasárnap bejelentette, hogy szombaton

sével. A küldöttség a KGST mező- és erdőgazdasági kutatásokat koordináló állandó munkacsoportjának április 18 —17. között megrendezésre kerülő ülésén vesz részt.

Pahlevi iráni sah ellen merényletet kíséreltek meg.

A rádió szerint a lövöldözésre úgy került sor, hogy egy fegyveres merénylő le akarta lőni a sahot, aki éppen belépett hivatalába. A császári gárda azonban fegyverrel védelmezte az m-al- kodót: a tűzharc során a merénylő és két gárdista meghalt, egy kertész és egy szolgáló megsebesült.

Ünnep' eieiemléte a taentriciós táborok fgiszakdüiásáiia;* 20. évfordulójától

Merénylet iabreMban és Teheránban

A Magyar Partizán Szövetség és a nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap délután a Vasas Szakszervezet Szék házának dísztermében eifil ékünnepélyt rendezett, a volt náci koncentrációs táborok felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából.

Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára ünnepi beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a buchenwaldi példa most is arra tanít, hogy azt a szolidaritást, amely a haláitábor foglyai felkelésének alapja volt, ébren kell tartani, meg kell őrizni, mert ez a biztosítéka annak, hogv a fasizmus soha fel ne éledjen, solla vissza ne térjen. A népeket:, az embert: soha többé ne fenyegethesse.

A náci koncentrációs táborok felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség és a - nácizmus üldözöttéi bizottságának képviselői vasárnap délelőtt megkoszorúzták Budán, a Gyorskocsi utca 25. számú épület — a volt Gcstapo- fogház — falán . elhelyezett emléktáblát. Elhelyezték a kegyelet virágait a Dohány utcai templom falán lévő márvány-táblánál, amely a bergen- belseni koncentrációs táborba hurcolt és ott mártírhalált halt magyarországi deportáltak emlékét őrzi.

Wilson Washingtonba utazik

Wilson miniszterelnök kedden éjjel utazik New Yorkba, ahol szerdán a gazdasági klub

CsaStem Frnrlüó forint értéit« Ldsrltási Mm talált gazdára

810

Egy hónap alatt kilenc és félmillió forint értékű szolidaritási béiy-eg talált gazdára hazánkban. A tízmillió Ft-os értékben kibocsátott bélyegsorozat nagy része napok alatt elfogyott. Az ország minden részéből eddig másfélezer ajándékcsomag érkezett a Maayar Vöröskereszthez. Ebből ezret a Nemzeti Fels-tóbndít.ási Front útján a dél-vietnami kisdiákok kapnak meg.

A szolidaritási bélyegek árának jó részét a dél-vietnami nép támogatására fordítják. Gyógyszereket, kötszereket, orvosi műszereket, ruhákat és különböző közszükségleti, cikkeket vásárolnak és juttatnak el a banditatámadások áldozatainak, a lebombázott falvak lakóinak, a harcoló hazafiak hozzátartozóinak.

ebédjén mond beszédet, majd; U Thant ENSZ-főtitkárral tanácskozik a vietnami helyzetről. Csütörtökön a brit kor-’ mányfő Johnson elnök ebédvendége lesz a washingtoni Fehér Házban. Angol kormánykörök nagy jelentőséget tulajdonítanak a „munkaebédnek”, de a brit sajtó washingtoni tudósítói eleve figyelmeztetnek Wilson „rendkívül korlátozott lehetőségeire”.

/ r

ki Űrhajózás Napja Moszkvában

Hétfőn Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepi estet rendeztek az űrhajózás napja alkalmából. Több mint hatezer moszkvai üdvözölte a 11 tagú szovjet „űrhajós csapatot”, valamint a kozmikus , technika alkotóinak — a tudósoknak és a gépszerkesztőknek: — népes seregét. Az ünnepségen’ megjelent Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej KoA Költészet Napja Miskolcon

A Kamaraszínházban vasárnap Bihari Sándor és Nikiai Ádám költők részvételével, a Felolvasó Színpad gondozását ban dr. Kabdebó Lóránd köszöntő szavaival kezdődött a magyar költészet tiszteletére rendezett ünnepség.

A két ismert nevű költő egy- egy salát versét olvasta fel, majd a Nemzeti Színház művészei .Győré Imre Virrad című verses oratóriumát mutatták be nagy ihletettséggo1 JEzt követően húsz év verseiből. adtak ízelítőt előadóművészeink. Az ünnepi műsor első részét Rozs'zyeszt.venszkii Rekviem című verses oratóriuma zárta.

A második rész dr. Kábde- bó Lóránd Juhász Ferenc költészetéről szóló, Gondosan szer- .keszteft,. kultúráltan fogalmazott e"1 em-/és év el kezdődött. A műsor kiemelkedő eseménye €7Üfán következett. A Miskolci Nemzeti Színház művészei bemutatták .Tubas'7 Fbrenc A S<5»-»+bri~''so1ád című elbészélő- kol temér) yét.

Az elismerés haneiárj kell g7rU>->”-nk a +ni ni ácsoló rnűvé- szék^fn. akik két oratóriumot, eev föKh mint hatvan perces glh'■*<?fprnénvt mutattak ■foo ■r.-Svnn''bfinr>. élrnérmszerű- en. ATórv'o+hV Ferenc*. Vargha TrÓ-n VoPfío Fért. ■nobréor/kv Farkas Fillér

jcjivrAV, (C r«nrio CTirnrev. "Pnlffnr (Z.-> C3r>Vn1n rpTprip. siói? T,acr_

■jó. rr,~l£K:«;v GvÖrmri éc

f] c Ambrus lan'tróber fő.ződ'k

a irodalmi színpadi

j-p^-'-^Irvnítés.

A 1\Tar»Tára öss^eálRt'ott rmVr színvonalas vrJb t»«v>r?ó'TÓ<./í;berí orécíz1 és Kitnrrásirnk cstmán annví* e^v irrw-i^imi mősor íameb’^t kóf £<? fó*j iónt.arf'irnra ábbqf-ie

b;óf r'f-r' + óí-5nmból ós c-*cv ór*á«! el - b^c^éTó-Vaiieménvbói •? "MÍT>dr»n■j<:ór'r>n-n fáraczté p-r íiven ..bá1“- r^as’, ös^^etétel. f? ha rrnrid- gegV^eZ >>nr'7ésré^’ti,1xí ^ \rM oratóriumj fennkólt. r<-n-n^^éIves voltát. : az p^bo-s^l^-Voltr»- noénv történelmi knmolvcáeáf,

a műsor közben feltámadt hiányérzetünk (vagy elfáradásunk) indokolt. Némi vidámság, oldottság, hangulati váltás elkelt volna, hiszen Illyés Gyula, Váci Mihály, Bihari Sándor, Nikiai Ádám, Garai Gábor, Borsodi Gyula, meg a többi költő is vallott már a világról vidám tónusban — nem is egyszer. A Költészet Napjának ünnepélyességén nem esik csorba azáltal, ha néhány vidám vers is pódiumra kerül.

Hiányérzetünk. támadt az ünnepi műsor kezdésekor is: vártuk, nagyon vártuk, hogy ma élő neves költőink műveinek bemutatása előtt ’József Attila is kap méltatást, s verseit is tolmácsolják. Az alkalom és indok nem kicsi: az, idei Költészet Napján töltötte volna be GO. évét József Attila, „ha idő előtt el nem távozik közülünk.

(p—1)

szigin, Anasztasz Mikojan, valamint a párt és a kormány több más vezetője.

Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszédében kijelentette: ma már kétségtelen, hogy az ember képes a huzamosabb űrrepülésre és a bolygóközi közlekedés megvalósítására. Az űrkutatások előrehaladott állapota azzal biztat, hogy az ember az űrben megfelelő munka kifejtésére is képes.

A közeljövő távlatairól szólva Keldis akadémikus közölte, hogy a világűrben hamarosan laboratórium-űrhajók jelennek meg, amelyek belsejében az emberek az asztronómia, a fizika, a geofizika és a kozmikus biológia problémáit tanulmányozzák majd. A kezelőszemélyzettel ellátott űrállomások „megállókként” szolgálnak majd a Holdra és más bolygókra irányuló repüléseknél, valamint a további kozmikus állomások szerelésénél.

Az űrhajózás napján űrbébi született Valerij Bikovszkij feleségének.

Esik az es5e9*

E

sik, vigasztalanul esik. Még vasárnap is. Beszorít a szobába, s az ablakon át bámulom a szürke világot. Tavasz van pedig, rügyfakadás ideje, de a természet elködü- siti a maga valóságát, óozi hangulatot idéz, a. meteoropata érzékenységével pingá- lom agyam barázdáiba a gondolatokat. Azt hiszem, valóban a színtelen ég nyomaszt. Pedig tudatom alatt egy nemcsalt látszatra, hanem teljes lényegében is ködös világ omlik elém.

Harminc éves fakó újságokat böngészek. Lidérces nyomású tudósítás. Rideg és részvétlen közlemény, puszta tényközlés egy ember szörnyűséges módón zárult elet- útjáról. „Inkább a halál, mint a nélkülözés. Kedden délután ■1 óra tájban Landráf Borbála 46 éves varrónőt Hunyadi u. 37. alatti lakásában felakaszt-' va, holtan találták. Ismerősei előtt emlegette: a nélkülözésnél még a halál is jobb. Nyomora elől menekült a halálba.” Tovább olvasok. Tekintetem apróhirdetésen áll meg. „Munkát kér Raska József 26 éves világtalan nád- székfonó. aki huzamosabb ideje állás nélkül van. és családjával együtt a legnagyobb nyomorban tengődik. Patak u. 10.”

Félre múltban vájkálő gondolat! Temetkezz és feledkezz a mába! Jó. De odakint akkor is esik az eső. .. S az idő pesszimista gondolatokat sző, az ablak ilyenkor csalfa, monoszkópot hoz be a világról, s ha emlékeztető emlékeket toldasz . melléje, nem veszed tudomásul, hogy a felhők fölött „Rem’orandt-kalapos Nap kacag az égen”.

sős nap, borongós hangulat. De örülsz-e igazán a ború utáni derűnek? Vagy szidod .az. újságot az ízes vasárnapi ebéd után a teitség, érzésével elnyúlva a heverőn, hogy megint nincs benne semmi érdekes, semmi szenzáció, semmi olyan, ami felrázná az embert, amiről beszélni lehetne, ami az agy emésztését presszófekete gyanánt meggyorsítaná, és a semmittevés kellemes óráiban kicsit megbirizgálná életbiztonságod érzetét. „Mert olyan egyhangú ’ az élet: termelés, értekezlet, ilyen delegáció, olyan delegáció, újabb csetepaté a világ valamelyik pontján. valaki valami által felhívta magára a közvélemény figyelmét.” Több semmi, erről írnak az újságok, „ez van”. S ez az egyhangúság olyan, mint az őszi borúlat. „Annak olyan, aki a lázas hétköznapok idején is a vasárnapi teitség és a házba szorítottság érzetével, hangulatával néz bele a világba. Annak, aki csak a maga hasán keresztül és esze által szemléli a milliónyi sistergő szikrát, ami szertepattan az élet. e szorgos ko- vácsműhelyében az üllőről, s az egyre gyorsabb, egvben rit- musosabb . csengése nem. jut el hozzá., hogv „eseménvte- len” életét megfűszerezné. Annak. aki a milliók hősi élet- harcát fölösleges hajszának véli, fejlődést serkentő tanácskozásait üres szócséplés- nek tartja, valaki nagyszerű lettét önző becsvágynak gondolja. s a száz és száz milliók hanggal, tette! kifejezett békevágyát, szabadságukért küzdők lőporfüstös tiltakozását politikai csetepaténak mondja. Annak, aki elfeledte már a régi és a rideg valóságközleményeket. s emberi voltának ébresztgetése helyett

szenzációra éhes pessziniiz,- musba süllyed. Hát nem az a XX. század legnagyobb szenzációja, hogy e megmozdult földön már csak az maradhat lábon, aki nem tétlenül és örökké borús hangulattal szemléli az életei:, hanem küzd a maga igazságáért, madáchi ihletettséggel keresi

helyét a világban, s nem horoszkópjának hisz, hanem

eszével, leikével, két kezével; odaadó akaratával tör a haladó emberiség csodálatos horizontja felél. .. Egy húszon- hatéves világtalan nádszékfo- no nem latta a világot, amelytől kenyeret kért. Nem tudom. ma él-e? Megpróbálom felkutatni. Biztos vagyok benne, hogy ha él, van kenyere. S ha nem is látja a világot, érzi.

És ez a lényeges! A pesz- szimizmus felhőjétől sok mindent nem lát az ember. Hályog borul szemére. De meddig képes elfüggönyözni érzelmi világát attól, ami van? Attól, ami jó., ami . rossz. S igazságos mérlegeléssel eldön- ti-e végre, merre mutat a mérleg karja? Szapul’ni, kicsinyelni — mi sem könnyebb ennél. Hanem tettekkel korrigálni azt, amit becsmérelünk, ami véleményünk szerint nem jó — ahhoz igazságos szemlélet kell! Sötéten látni akkor. Is, amikor nem, esik, amikor derült az égj amikor nemcsak napok, hanem évek történelmi időjárásáról készítünk utólagos prognózist — nemcsak rosszindulatúság 1965-ben, hanem végtelen felelőtlenség, emberi korlátoltság. Ami rossz — bűn egyszerűen tudomásul venni.- s elintézni egy kézlegyintéssel. Ami jó — bűn tagadnia egyszerű kézlegyintéssel elintézni. Hát megváltozik-e azzal a, valóság? Az nem. az mindig ■ objektíve létező. De tíz millió magyar közül a tízmilliomodik szemlélete és érzelmi világa is fontos ahhoz, hogy ez a létező valóság rnég léte- zőbb legyen, s ne csak akkor lássuk az égen kacagó „Rembrandt-kalapos” Napot — ahogy egy fiatal, tehetséges költőnk tolmácsolta a Költészet Napján a ma újságjába?) —, amikor összehasonlító párhuzamot vonunk az, évtizedek között, hanem akkor is. amikor hangulatunk „esős idején”- hajlamosak vagyunk a borúlátásra.

V

asárnap van. Esik az eső. De fejem fölött nem ázik be a tető. mint egykor a szorno- lyai barlanglakoké, kilépve az utcára nem folyik cipőmbe a víz. nem tapad nedves-rongyos ing a testemhez. S ezt természetesnek veszem. Pedig nem ' csak ennyi jólét az életigényem. Sókkal több. S ezért nem temetkezem és nem feledkezem csak a mába. sem kispolgári tunyasággal. sem pesszimista váj- kálással, hanem jövőért lázadó gondolatokat szövök masamban, miként tehetnék többet másokért és magámért; azért az életért, amely fölé soha nem borulnak’ felhők.

Csata László

Furmint, hárslevelű — a Narancsba

Virágba borultak a mandulafák a tokaji Konaszhegy oldalán. Hófehér és rózsaszín szirmaik messze hirdetik, hogy keserű és édes: mandulát egyaránt termelnek a tokajiak a teraszos szőlőföldek ga- rádjaiban. De csakis a gará- dokban, mert az úi telenítósű szőlőkben már sem garádot. sem pyüjnnem tűrnek meg. hogy tenvémyi lomb se vegye el a napiénvt a nektár* csorgató nemes venyigék elől.

lev alakítják . ki új, közös szőlőtábláiukat a Narancs dűlőben a hegyközségi tneok is. akik mindent .előkészítettek n •'elépítéshez, csak .. . csak éppen a legfontosabbat, a gyökeres oltványt nem kapták még meg. Aztán az is naay bosz- szúságot okoz nekik, hogy Heeyalján nincs endö oltvány, ezért egészen Szekszárdig kellett meneszteniük vezetőiket. Éppen most vannak oda; de amint jelezték, útközben a

’-n ó « i k ^ íroq Kpv4o ni r] ÓJ^g j-j .

Gyöngyösön is szétnéztek, és n'került néhány holdra valót --'erezniük, a többit pedig a s-'°kszárdi oltvánvteteoről hoz- •"■'k magukkal Tokajba.

Talán már vissza is érkeztek. és azóta a s’-öi-«—-'dák künn szorgoskodnak a hegyoTrlnlnn. hoffv monvi föH]} fűi'-mint- é«i hárslevelű venyige kerüljön a tokaji Narancsba„i

viszem a Közlekedési Vállalathoz!

A kalauznő felkacag, ösz- szecsapja kezét. Az utasok, összenéznek. A kalauznő meg hozzájuk fordul:

.— Haha! Hallották, mit mesél ez az alak? Hát idefigyeljen jóember! ötven fillérje sincs villamosra, ős azt akarja nekem beadni, hogy kocsija van? Ismerem én az ilyen potyázókat! Azt gondolta, hogy sokan lesznek a villamoson, és majd elblicceli az utat. Igazolványa van-e? Persze, azt is az autójában felejtette. No, szálljon csak le gyorsan jóember! A friss levegőn majd kitisztul a feje.

Kacag az egész villamos. Mintha még a csengő is gúnyolódna. Az autótulajdonos pedig letalpal másfél kilométert. hazáig.

— Szóval ezt csak azért mondtam el apámnak, hogy lássa: azért a ruha, meg a külső mégiscsak sokat nyom a latban!

Az öreg elhúzta száját.

:— Mesebeszéd, fiám! A te történeted inkább arra tanulság. hogy mindig észnél legyünk, ne legyünk feledékenyek. No. add csak ide igazol ványaidat, meg a pénzedet. így ni, több nincs? láp. jó. Akkor most szálli fel az autóbuszra/,

Ezzel az öreg behúzta a Skoda ajtaját és elindult- Miskolc felé Lillafüredről...

(Ruttkayl

geteg indítgatás, a motor meg csak hallgat, mint aki mcgnémult, megsike,tüli- Fogy az idő a délutánból, fogy a türelem az emberből. Aztán amikor az utób-. hibái egy szikra sem marad.

■ mint a motor gyertyájában, az ember lecsapja a ■ tetőt, bezárja a kocsi ajtóit és

kiiisS?-«35> <í8sí-0>

irány a jó öreg villamos! El is helyezkedik kényelmesen a kocsiban, kinyújtja gumicsizmás lábait, kigombolja pufajkáját. Jön a kalauznő. Emberünk benyúl kopott nadrágzsebébe és kifordítja, semmi. A másikat is kifordítja — egy olajos kanóc, meg egy zsebkendő. A kalauznő ott áll előtte. Az ember beletúr torzon- borz hajába, aztán megvakarja borostás állát. „A nemjóját!” — morfondírozik magában —, „a táskámat meg a kocsiban hagytam pénzzel, igazolványokkal, együtt!” .,

ü.fé- Kedves kislány —: for- -iltfloV fiatal kalauznőhöz. — K -3. izé - Nincs ná- . i 'gyfnz. Tudja.’ az autóm , ®elromlott itt az úton, és azért mennék így haza ■ .. De a viteldíjat holnap be— Nem a rúna teszi az embert — mondogatja öreg barátom, aki nem sokat törődik az öltözködéssel. Annál inkább a fia! Nem is mulasztja el a következő megjegyzést. apja említett kijelentéséhez:

— De azért a ruha kétségkívül sokat nyom a latban!

— Eh! — legyintett erre a .múltkor is az óreg. Mire a fiú:

— Mondok én apámnak valamit. Isten bizony tneg- történt. Mi ugyan jót neveltünk rajta, de apámat 'mégis ezzel akarom meggyőzni, * hogy ne -járjon már mindig úgy. mint akinek semmije sincsen A. napokban behozlak hozzánk a szervizbe egy .lerobbant” Moszkvicsot.

■ Annak gazdája is olyan apám-féle ember, aki legszívesebben csak pufajká- ban jár, meg gumicsizmában, és legfeljebb kéthetente borotválkozik. Vele történt meg:

Vadászni indult egyik délután a Bükkbe, Szokásos ruhájában. szokásos elhanyagolt. ábrázatával. Amikor elhagyja a Kiliánt, egyszer csak. elkezd rángatózni a kocsi, aztán köhög néhányat, és „bedöglik”, N.o, fel- néz az égre a tulaj, rekla-j mái egy keveset, aztán esc'* ! kikászálódik a. volán mellől I feldobja a motorház tetejét .. és derékig eltűnik a gé.rájjjjp ben. Eltelik fél óra. egy c Rengeteg piszkálgatás, ren-