Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

4 ÉSZAJCntAGTARORSZAG Vasárnap, 1965. április 11. S IűIm s. .,M©ssst'f £iú" tá| feemssgggtásárél nyilatkosils Sollős Gáb@r A plakátok már hirdetik az új bemutatót, a Miskolci Nem­zeti Színházban már a főpró­bákhoz közelednek. Április 16-án, pénteken este mutatják be először Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Mari­val című regényének új szín­padi változatát. — A bemutató ősbemutató­nak tekinthető annak ellenére, hogy a regény színpadi válto­zata már nem is egyszer sze­repelt a miskolci színpadon — mondja Sallós Gábor, az elő­adás rendezője. — Ugyanis Benedek András és Karinthy Ferenc újra színpadra dolgozta a regényt. Az új feldolgozás lényegesen eltér a korábbi változatoktól, és eltér az-átdol­gozó szerző-pár korábbi művé­től is, amit Budapesten mutat­tak be. — Mi telte szükségessé az új feldolgozást, és mi­lyen külön feladatot je­lent ez a rendezőnek? — A korábbi feldolgozások a hagyományos színházi for­mákhoz igazodtak, és egyik- másik annyira „túlpolitizált” is volt, hogy szinte elidegene­dett Mikszáthtól. Ezen kíván segíteni az új feldolgozás, ez szabja meg az én feladatomat is. Benedek András és Ka­rinthy Ferenc átdolgozása a korszerű színpadnak felel meg, két részre bontva, öszsesen tíz képben állítja színpadra a re­gény leglényegesebb történé­seit és mondanivalóját. Lehe­tővé teszi az új átírás a forgó­színpad jobb kihasználását, a játék szinte filmszerű pergeté- sét, törésnélküliségét. Általá­ban az új változat jobban meg­felel a mai élet ritmusának, mint bármelyik korábbi; ezt a ritmust szeretném követni a darab színpadra állításában. — A Noszty fiú gsete Tóth Marival, Mikszáth Kálmán egyik legismer­tebb és legkedveltebb regénye. A nézők közül sokan ismerik, és isme­rik a korábbi film-, illet­ve színpadi feldolgozá­sokat is, s ezért sok régi kép emléke rakódott le a közönségben. Mennyi­ben nehezíti ez a rende­zői elképzelések meg­valósítását? — Valóban sokféle Noszty él a közönség emlékezetében, sokan többször és többfélekép­pen is látták. Ügy érzem, nem lesz könnyű feladat eltérni a sablonoktól, szakítani a meg­szokott Noszty-értelmezéssel. Rendezői elképzelésem tenge­lyében maga a regény áll, azt szeretném a lehetőség határain belül egy más műfaj eszközei­vel visszaadni. Vígjátékot sze­retnék alkotni. Olyat, amely­ben érvényesül a, mikszúthi humor, de ugyanakkor kriti­kusan is szemléli a történése­ket, ítéletet is mond az ábrá­zolt világ felett. El akarom kerülni Tóth Mihály túlideali­zált és már megszokott ábrá­zolását. Szeretném, ha Mik­száth anekdotázó kedve mel­lett kicsengene az előadásból a kritikus mondanivaló. Azt a folyamatot szeretném éi'zékel- tetni az előadásban, hogy a dzsentri-társadalom, szinte égy egész vármegye nemessége, miként szövi, hálóját pók mód­jára a gazdag Tóth Mari va­gyona köré, és hogy ebben a praktikában gátlástalanul egy­ségesek. Jelentkezik majd az előadásban egy bizonyos fokú szatirikus hangvétel is. Ezt szeretném hangsúlyozni a je­leneteket összekötő, a színpadi forgást aláfestő közzenékkel, Herédy Éva összeállításában, amely mindenkor kisebb han­gulati indítást adnak majd a következő jelenethez. — Kik segítik a. ren­dező munkáját? — A zenét összeállító, s már említett Herédy Éván kívül meg kell említenem Wegenast Róbertét, aki a korszerű elő­adáshoz illő színpadképet, il­letve díszleteket tervezte. Mé­száros Margitot, a ruhák, kosztümök tervezőjét, és Bod­rogi Zoltán koreográfust. — És a szereplők? — A nagyszámú szereplő- gárdából csak néhányat említ­sünk:. Az öreg Nosztyt Farkas Endre, a fiát az Egerből meg­hívott Huszár László, míg Vilma lányát Virágh Ilona je­leníti meg. A Tóth-csaiad tag­jai: Fillér István (Tóth Mi­hály), Nádassy Anna (Tóthné) és Dobos Ildikó (Tóth Mari). Kopereczky főispánt Némethy Ferenc formálja meg, titkárát Csiszár András, Bubenyiket, a minden lében kanál komornyi­kot az egri Csapó János. Homlódyné alakjában Hamvay Lucyvel találkozunk. További főbb szerepekben Vargha Irén, Somló Mária, Dobránszky 'Zol­tán, Szili János, Zimonyi Vilma, Bálint György, Szaba­dos Ambrus alakításait láthat­juk, de e felsorolás még így sem teljes. (bin) Egy gyűjtőút tanulságai Hatvan filmet láthatunk a miskolci filmfesztiválon Sok külföldi vendégművészt várnak ja, hogy melyik műsorban milyen filmeket láthat.. Magyar film ősbemutatója — Hogyan alakul a fesztivál programja, Illetve a vetítések rendje? — A fesztivál hivatalos meg­nyitása május 10-én, hétfőn délután 5 .őrekor lesz, hat óra­kor pedig már az első film- összeállítást vetítjük. Nyolc órakor kezdődik a második összeállítás vetítése. Ezt kö­vetően 11-én, 12-én, 13-án naponta két alkalommal, hat és nyolc órai kezdettel vetí­tünk az SZMT székházban filmeket, mindhárom napon egy-egy alkalommal valame­lyik városi moziban is. Má­jus 14-én, a fesztivál eredmé­nyének kihirdetése után, a győztes filmekből láthat a közönség, és ekkor tartjuk meg egy új magyar film ősbemuta­tóját. A fesztiválon résztvevő A közelmúlt napokban a Filmművész Szövetség buda­pesti székházéban, ülést tar­tott a II. Miskolci Kisfilm Fesztivál intéző bizottsága. Az ülésen György István, a fesz­tivál igazgatójának tájékoz­tatása alapján vitatták rneg az előkészület jelenlegi helyze­tét, és megbeszéltek egy sor technikai feladatot. A tanács­kozáson részt vett a miskolci rendező bizottság képviselője is. Vele beszélgettünk a fesz­tiválról. Végétért az elSzsürizés — A kétszáznál több film előzsürizését április 1-ei befe­jezték — halljuk többek kö­zött — és kiválogatták azokat, amelyek a miskolci fesztivál vetítési programjában szere­pelni fognak, összesen "54 kisfilmet láthat majd a közön­ség a Szakszervezetek Megyei Művelődési Házának mozihe­lyiségében, és további 6 filmet, amelyeknek hossza meghalad­ja a 600 métert, sőt van köztük „ egész műsort betöltő is, előre-» láthatóan a fesztivál ideje J alatt a város valamelyik mozi-» jában lehet megtekinteni. ’ E® filmek között 16 hiradórészle-^ tét, 4 riportot, 9 dokumen-» felszabadulási évforduló alkalmából tum-filraet, 3 kísérleti és já-J kitüntetett művészek névsorában meg­tékfilmet, 11 népszerű tudó--® tFV akad szemem egy igen kedves régi mányos filmet, 12 rajz-, 1 báb- ® miskolci színművész nevén, aki 1939-ig filmet, 3 nagyobb dokumen- a több. mint tíz éven át volt egyik erőssége a tumfilmet és egy teljes műsort e sebestyén-társulatnak. Kemény László. A Ma- betöltő népszerű tudományos® gyar Népköztársaság érdemes művésze címmel filmet találunk. Az előzsűrike tüntették ki. Amennyire szíven ütötte a múlt- alapos munkát végeztek, hi-J koriban a régi miskolci színházjárókat Ladányi szén közel négyszer ennyi 6 Ferenc korai halálának híre, annyira örven- volt a benevezett filmek szá- & detes számukra. Kemény László kitüntetése. ma. % Drága. Kemény Laci barátom, most legjob­- Milyen csoportosításban 5 b°n szeretnélek magam mellé Ültetni s félre­, " , 2 rakosgatott regi szmlapokat, kritikáimat bon­láthatjuk a filmeket. ® gészve kérdezgetni: emlékszel-e erre meg erre —- A tavalyi gyakorlattól el- 2« szerepedre? Emlékszel-e arra; amikor har- térően, nem lesz műfaji cso-»™öí í»*».?* e=elótt Verneuil „Lamberthier . _ a úr” című ketszerepes, haromfelvonasos grand­portosítas, azaz nem azonos» gígnolját Pogány Irénnel játszottad bravúfo- filmeket fognak vetíteni egy—» san végig? Azzal a Pogány Irénnel, aki annyi egy műsor keretében, hanem? vezető szerepben volt hői partnered. A „Béla, különböző műíajúakat. A kö-«ű/íj huszonhat, éves” címszerepét is abban az . .. , .. *>évben látszottad. Pogány Irénnél a női fosze­zonseg tájékozódását rnegkony-o rgp\-)an_ Milyen remek voltál (1935 februárjá- nyíti viszont, hogy már most a ban) Bródy 'Sándor Tanítónő-jének öreg Nagy rendelkezésünkre áll az egyes* Istvánja szerepeben! Ladányi Ferkóról, akivel vetítési, műsorok programja ® annyiszor voltatok kedves vendégeink akkor . , , , . , .. ® azt írtam, hogy tanító figurája „első nagy ezt a berletezes ide.ien mar ko- ® alkotása,”. Emlékszel még az általad zölni tudjuk az érdeklődőkkel, o pompásan rendezett „Fűszer és csemege" Így minden néző előre tudhat- * (Csathó Kálmán színmüve) nagyapójára, a televízió-filmeket ugyaneze­ken a napokon a képernyőn láthatja a közönség." Ezeknek a száma még nem végleges, és nincs benne: a már említett hatvanban. Sok külföldi ven­dégművészt várunk a feszti­válra, itt lesz például Gopo, a híres román rajzfilm­alkotó is. A külföldi filmekről még nem tudunk tájékozta­tást adni, azokat a fesztivál ideje alatt, külön időpontban vetítjük. —• A fesztivál nemcsak fil­mek bemutatását jelenti, ha­nem művészeti, szakmai vita­fórumot is. Lesznek-e most is ankétok? — Igen. Minden nap a délelőtti órákban művészeti, szakmai vitákat rendezünk, amelyeken nemcsak a szakma hazai legjobbjai, hanem ki­váló külföldi reprezentánsai is részt vesznek. Természe­tesen ezeket a tanácskozásokat ma már műfaji csoportosítás­ban rendezzük. (beijedek) Száztizenkilenc ezéJ£j 1S46 januárjának egyik hi­deg, havas délelőttjén ugyan­csak meglepődhetett Liszkay Papp Imre tanító, vagy ahogy akkor nevezték, oktató, ami­kor bekopogtatott hozzá a pos­tás. Az erdős, hegyektől kö­rülvett Kisgyőrben a levél­hordó nagyon ritka ■ vendég volt, s más idegen sem na­gyon járt akkoriban erre. A falu lakosai túl voltak a munka nehezén, a férfiak ott­hon faragták a díszes jármo­kat, székeket, teknőket, a lá­nyok, legények a fonóházak­ban szórakoztak esténként. A levél írója régi, kedves vendég és jóbarát, Tompa Mi­hály költő volt. „Édes kedves bátyám! — így kezdődik a le­vél. — Nem is képzeli, hogy a pesti posta bélyeg alatt, ki­nek leveléért van szerencsét­lensége 12 pengő krt. fizetni. Én vagyok az édes bátyám! ki­nek elég bizodalma volt ön irányában azt cselekedni; én, ki majd 6 hét óta vagyok Pesten betegen, kinek keservesen gyűj ­tögetett filléreit, az irtózatos patika, szállás, koszt, gyertya., fa, (40 forint öle) szóval min­den, még a levegő is pénzbe kerülvén., iszonyúan felemész­tette. — S mig önök kövér disz­nótorokban, vagy az általam is ismert ^pincében vígan élnek: én itt sajtalan levesnél és semlyénél egyebet régóta nem is láttam ... Napjainkban úgy a. politico, mint a szépirodalom igen nagy figyelmet fordít a népre és an­nak életére; összeszedetnek a népdalok, népmondák s a t., népszínművek iratnak s a t. Kérésem, ez: Legyen szives kedves bátyám azon játéko­kat leírni nekem, melyeket a lányok vasárnap a pusztán vagy páston énekelni szoktak; mind, minden csekélységet; szólítson meg egy lányt, s mindent elmond és megmagya­ráz a szobában is ___ T egye meg kérésem édes bátyám! meggondolván azt., hogyha feldolgozása sikerül, ez a boldogság egy pár száz forintot adhat szűkölködő öcs- csének. tevéiét 10 nap alatt szívszakadva várom; nénit igen nagyon, tisztelem, nem tudom, mikor látandom köves Győr kapuit és bástyáit Isten adjon édes bátyámék­vak jó egészséget és boldogsá­got! kívánja Igazán szerető öccsök Tompa Mihály. Pest, 10-ík jan. 1846." Uay hisszük, ennek a levélnek nem tudott Liszkay Papp Imre ellenállni, s gyűjtésével kezdődött meg ennek a falu­nak a néprajzi tanulmányozá­sa. Az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt a falu sokat változott, de hagyományainak jelentős részét őrizte és őrzi ma is. Márciusban a miskolci mú­zeumban a Dunától keletre eső terület néprajzosainak volt továbbképzése a miskolci múzeumban, s ennek egyik pontjaként 30 néprajzos külön- autóbusszal kereste fel a köz­séget. Ma már nem szokatlan, ha idegen ember fordul meg a faluban, s az autóbusz is hétköznapi eseménynek szá­mít. hiszen minden műszakhoz különjárat viszi a dolgozókat a Lenin Kohászati Művekbe, ezt a buszt azonban mégis kü­lön érdeklődéssel várták a kis- györiek. Voltak, akik már tudtak az itt folyó kutatások­ról, az öregebbek közül még olyanok is. akik 192!)-ben fo­nográfba énekeltek, a fiata­labbak pedig kíváncsiságból is összegyülekeztek. ■ előtti térről jól áttekinthető a falu, s a kő­kerítéssel körülvett hazak ügy néznek ki, mint valami megerősített' várak, a falu fö­lötti erdő, hegy pedig igazán festői látványt nyújt. Van üt látni, tanulmányozni való elég. Bihari Károly egy díszes subát mutatott és ajánlott megvételre a múzeumnak, má­sok szűrt, gazdasági eszközö­ket. A Dózsa György utca 33. számú ház valóságos múzeum. A szabadkéményes, szalmafe­delű ház vastag mestergeren­dájába az 1755-iL évszám van belevésve, s a i\ 4i bútorok, kerámiák, gazdasági felszere­lések is mind múzeumba va­lók. A pincék nemcsak a régi népi építkezés nemes hagyo­mányait, hanem a régi szóló- művelés emlékeit is őrzik, a régi. színekben, istállókban szépen faragott .jármokat ta­láltunk. Lengyel János bécsi szívesen mutatta meg az általa faragott tárgyakat, s nemsoká­ra régi írásos emlékek is elő­kerültek: a család életéről. A tanácsháza A tiszántúli, alföldi emberék nemcsak csodálkozva, hanem szinte irigykedve is nézték a ma még igen nagy bőségben található néprajzi, történeti emlékanyagot, de érdeklődtek a község jelene és jövője iránt is. A falut a két világháború között úgy emlegették, mint a megye egyik legszegényebb helyét, ahol még víz sem volt. Az emberek, mint ahogy a községi tanács elnöke elmon­dotta, többen a felszabadulás előtt is a diósgyőri vasgyárban dolgoztak, s bizony gyalog tették meg naponta kétszer a hegyen keresztül a több mint kilenc kilométeres utat a megélhetésért. 1949 óta autó­busz, néhány éve törpevízmű és villany van a faluban, s az 510 családba több mint 600 újság, folyóirat jár, a rádió, televízió i.s megszokott dolog. Egyik új ház építésénél éppen a középkori temető nyomaira bukkanlak. Egyik csoporttal járva az utcát, meglepett ben­nünket egy csonka ház. látvá­nya. A ház teteje már félig lebontva, a szabadkémény üre­sen ágaskodott az égnek:. —■ Talán leégett? — kérdeztük. — Nem, csak lebontottam, hogy elférjen mellette az új — mutatta büszkén a tulajdonos cserepes, modern lakását Azt hisszük, a többi régi szalmás házakra is ez a sors vár. Mielőtt azonban mind­egyikre sor kerülne, érdemes volna legalább néhányat meg­menteni a következő nemze­dék szamára, mint népi építé­szeti alkotást. Hazaéruo a résztvevők nazaerve, megbeszélték a közös gyűjtőút tapasztala­tait, majd megtekintették a múzeumban levő, ez alkalomra készíteti kisgyöri tárgyakból készült Ids kiállítást. A gyűj­tőút hasznos volt szakember­nek és a kisgyőrieknek egy­formán. A szakemberek egy hegyek közé elzárt, kajátos életformájú község hagyomá­nyaival találkoztak, a kisgyö- riek pedig megtudták, hogy a használaton kívüli tárgyak nem mind haszontalan lim­lomok, hanem értékes doku­mentumai nehéz életüknek, rnűvészkedö községüknek. Reméljük, a későbbiekben is segítik a kutatók munkáját, s a múzeum újbóli megnyitá­sakor megnézik az itt kiállítóit értékes emlékanyagot i,s. Bodgúl Ferenc Ujj könyvek a miskolci könyvesboltokban MINTHOGY ezen a va­sárnapon a Költészet Napját tartjuk országszerte, elöljáró­ban -egy verseskötetre hívjuk fel az olvasók figyelmét. Vár­nai Zseni válogatott versei­ről emlékezünk meg. Élők, vigyázzatok! — a kötet címe és öt: évtized válogatását tar­talmazza. 1911-ből származik az első vers és 1961-ből az utolsó. Közben lelt el az a harcos félévszázad, amelynek során a költőnő rokonszenves asszonyi hangján szólt mind­Kemény László — érdemes művész arról, ami harcos szocialista humanista életének mondan­dója volt. Az. öregebb nemze­dék még emlékezik híres köl­teményére, a Kátoncf tavinak címűre, amelynek emlékeze­tes sora „ne lőj, fiam, meri én is ott leszek" szállóige lett, A proletáranya szólt ben­ne fiához, aki katona, hogy ne .lőjön a forradalmárokra, mert köztük lesz az anyja is. A század első éveinek kul- túráramlatalról ír Mario de •Michelli, olasz esztétikus." Az című müvé- A futurjzmus, tíadaiz- expresszionlznius és a vezet bennünket Mahler éle­tén, annak a nagy osztrák ze­nésznek pályáján, aki a ma­gyar Operaház igazgatójaként kezdte pályafutását és megte­remtette alapjait művészeté­nek, majd alkotásain kívül, a bécsi opera élén tette vi­lághírűvé a császárváros dal­színházát. Végül a nőknek is tartogat­nak egy könyvet. Megjelent Hirschlér Imre új könyve, A nők védelmében címmel. (mate) '’olt. foglalkoz- napjainkban. A Nagy- első évfolyamának szá­• avanlgardizmus « ben. * ®mus, ..... , . , , „ , többi irányzat összefoglaló nagy érdeklődést keltett „írja hadnagy ’-beh, nVHnt,,,n„r, alakításodra? Általában arra a töméntelenon ot az -á'antgardizinub, • szerepre, amit itteni színészi cs rendezői műn-®és nem árt vele kád alatt éló valósággá formáltál »mink Több mint negyedszázada váltál meg a vlis~ * világ kolci színháztól, de biztosítlak, hogy azok a° miskolciak, akik. még itteni pályafutásod ide- »maiban Nassau uajos és jéből ismernek, ma is megkülönböztetett f igye-° Imre írt róluk igen figyelem­lemmel és szeretettel kísérik művészi tévé- „ reméltó sorozatot, megjelent kenységedet, számon tdrtják sikereidet és ve- o néhany kis kötet is tavaly lem együtt örülnek mostani kitüntetésednek. B ,; Mint ahogy örülünk, hogy a névsorban most »egy-egy ilyen irányzatról, is Veled együtt szerepel Rajz Jancsi, a Kos-®most összefoglaló mű látott suth-dijas, és Mezey Mária, akik valamikor ® napvilágot az olasz szerző ugyancsak a „mi színészeink" volta.k, sok*^nébóI_ A könyvnek külön mással, akik ma a fÓvárosban előkelő művészig ­rangot értek el. De azt hiszem, drága Laci- o <-rdekess6ge az a bo goklj- kám, Te is szívesen gondolsz itt töltött éveidre, ®mentációs anyag, amely a már csak azért is, mert ' akkor még nem szá- © fqjtegetés után az egyes „iz~ molgattuk olyan garasosan az éveket... • n,usok„ ^emelkedőbb al­pmeny Lászlót, Népköztársaságunk y,j „ “ érdemes művészét most itt, nyílt szí- o kölasait tartalmazza. nen köszöntőm az érettebb korú mis- % KEDVELŐI, de azt kóla színházlátogatók neveben ts,e meri úgy érzem, . rám hárul ez a szívből «hisszük,;, mások is szívesen táplált feladat. A feléje sugárzó jókívánságok*veszik, hogy megjelent végre adjanak neki erőt a további sikerekhez Gon~®a Könyv a modern zene egyik doljon arra egykori miskolci kollegáival 9 0ttörájéröl, Gustav Mahler- együtt, hogy van egy varos, ahol öt. — okét — ­ti számontartják. HAJDÚ BÉLA i ről. A két szerzó Gedeon Tt- í bor és Mátlié Miklós végig­lösiyvltiralia! ízlésesen összeállított könyv­kirakat dicséri Tiszaszéder- kényben Oláh .tózsefné bolt­vezető munkáját. A Költészet Napja alkalmából uj kirakatot állított össze boltjában, ötle­tes rendezéseken szerepelnek mindazok a verseskötetek, amelyek a mai magyar költők műveit tartalmazzák. A ré­gebbi nemzedéket képviselő Aprily Lajos éppen úgy ott található, mint a fiatal Qarai Gábor vagy Ladányi Mihály. Mint Oláhné elmondta, a verseskötetek közül nála a legtöbben Aprily Lajos, Garat Gábor és Váci Mihály ver­seit keresik. Nagy keletje Ain még Kássak Lajos kötetének, amelyben egy gramofon lemez is található. A lemezen s költő verseiből szavalnak néhányat, kitűnő előadók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents