Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-07 / 82. szám
4 ÉSZAXMÁGYARORSZAG Szerda, 1965', április % Háború és szatíra Pót-hozzászólás egy filmankéthoz A' sikerültnek találja. Egészében mégis/ tartsa tiszteletben, és nem tréfálhatunk a pi.ciprt oThihn'yn-H'imlr- ~ __.jl' 1 & Iriíl nnliÖT’n nnnliain fp»l vilIamS liáhr l apvetően elhibázottnak minősítette az egyik felszólaló a közelmúltban a Szakszervezetek Borsod megyei Művelődési Házának klubjában A tizedes meg a többiek című új magyar filmalkotást. A forgatókönyv író. Do- bozy Imre és a rendező, Keleti Márton részvételével mintegy 60—70 miskolci érdeklődő _taglalta a filmet, tíz százaléka annak a nézőseregnek, amely nagy tetszéssel fogadta az ős-bemutatót. Bevezetőben e felszólaló elmondta, hogy nagyon jól szórakozott a film vetítése közben, részmegoldásait igen jónak ........... a lapvetően elhibázottnak tartja, mert a ma sodik világháború végnapjaiban játszódó történetet olyan hangvételű filmben ábrázolták az alkotók, amely, szerinte, idegen a témától, feloldja a háborús vész komorságát, burleszk ízzel jeleníti meg e szomorú korszakot, s végül, szerinte, ez az alkotás méltatlan a felszabadulás huszadik évfordulójához. Rövid idő alatt igen közkedveltek lettek a miskolci ős-bemutatók, és igen látogatottak a bemutatókat követő ankétok. Ezek a tanácskozások nemcsak találkozást jelentenek a filmek alkotói és élvezői (vagy kárhoztató!) között, hanem felszínre vetnek igen sok filmesztétikai, és azon túlmenően sok kultúrpolitikai kérdést is. Ezzel jeleskedhet a mostani tanácskozás is. Jóllehet, a filmet Borsod lakosai közül eddig mindössze hét- szazhatvanan látták, a nyilvános mozikban csak április 15-től vetítik, így az olvasók nem ismerhetik a filmet, mégsem érdektelen, ha a bevezetőben említett kifogás kapcsán egykét gondolatsort felemlítünk. . Elöljáróban azzal kell kezdenünk, hogv a sok felszólalás között ez volt: az egyetlen, amely ilyen éles kifogást emelt a film ellen, oedig volt vélemény-nyilvánítás jócskán, és nem lehet azt mondani, hogy minden felszólalót feszélyezett volna a szerzők jelenléte. A kialakult vita egészében jól értékelte a filmet. (Az érdemi értékelésünket a film nyilvános vetítése idején közöljük.) Természetesen a felszólalónak joga, van elítélő véleményt formálni egy filmről, de indokai már vitára késztetnek. filmről tudnunk kell. hogy igen éles szatíra, amely nagyszerű karikatúrák felsorakoztatásával és azok kalandjainak láncolatával mutatja be. hogy milyenek is voltunk azokban a döntő napokban, milyennek látszunk, ha a tükör nem lakkos, hanem egy kicsit görbe, de feltétlenül őszinte. Igen, Dobozy és Keleti szatírát alkotott a háború utolsó napjainak egyes alakjairól. Nem a háborúról! A tizedesről és a többiekról. akik., igen. .^izgalmas és változatos kalandok után éppen, hogy csak átélték a veszedelmeket, s köz- bén megmutatták őket nekünk, a kortárs nézőknek és a fiatalabb korosztálynak minara Ki A den emberi jó és rossz jellemzőikkel együtt, — természetesen a szatíra követelte torzításban. Szatíra hát a film, s ha már ott tartunk szabad életünkben, hogy háborús szenvedéseinket, s akkori gyarlóságainkat, emberi gyengéinket ily maró öngúnnyal tudjuk látni és láttatni, az jó dolog. És jó az. ha már bele tudunk és bele merünk nézni abba a görbe tükörbe, amelynek képe minket fricskáz meg. A háborúval valóban vem tréfálhatunk, és nem is tréfálunk. Sőt, megköveteljük, hogy háborús áldozatainkat a jelen- és az utókor világ különböző pontjain felvillanó háborús tüzekkel sem. De bátran megmosolyoghatjuk húsz év előtti gyarló önmagunkat, vagy éppen azokat a figurákat, akiket a tizedes, meg a többiek eszünkbe idéznek. Ha már, ezen derülni tudunk, az arra mutat, hogy van erőnk, régen úrrá lettünk a háborús rettegésen. Nem elhibázott hát a film hangvétele, és szerintünk nem tiszteletlenség a fasiszta előjelű háborús jelenségekről és a tévelygő ember útkereső kapkodásáról a szatíra nyelvén beszélni. Az ankét is példákat sorakoztatott fel, hogy nem mi vagyunk az elsők ebben. A csehszlovákok már másfél évtizeddel ezelőtt megcsinálták a csodás, és hatásából azóta semmit sem vesztett, Senki nem tud. semmit című szatírájukat, néhány hete láttuk a mozikban a lengyelek filmjét, az Egy olasz Varsóban-t, emlegethetjük a franciák Babette háborúba megy-jét és más filmeket, amelyek a szatíra oldaláról közelítették, meg a második világháború egyik, vagy másik epizódjának ábrázolását. A háború rémségeire emlékeztetni továbbra, is feladata a művészetnek, és feladatunk nekünk, felnőtteknek, akik átéltük a háborút. De ha ezt a kötelességünket sem tévesztjük szem elől, akkor sem fogadhatjuk el az állandó komor színek elméletét. Igenis, amikor erre lehetőség adódik, oldjuk fel a sötét, komor tónusú képeket. Nem burieszkkel, ahogy a felszólaló tévesen vélte, hanem éles szatírával, amely úgy kelt derűt, hogy a mondanivaló sem veszít ereiéből. ár az ankéton erre a kérdésre többen kitértek, s különösen figyelemre érdemes volt egyik-másik fiatal néző ide vonatkozó helyes állásfoglalása, várható, hogy a film r'"lvános vetítése során is akad majd néző, f a szatíra szándékát félreértve, az. idézett felszólalóhoz hasonlóan aggályoskodik. Bizonyára a jóindulatú féltés diktálja majd ez aggályok többségét, s ezért nem szükségtelen regisztrálnunk: nem gyengíti erőnket, ha hajdani. hibáinkat a -szatíra, görbe tükrében megpillantluk, és ki is tudjuk már azokat nevetni. És a háború elleni gyűlöletünk sem lesz gyengébb ettől semmivel. \ Benedek Miklós r eret B JUsözsolca legmodernebb épülete lesz Uj, nyolc tantermes általános iskola épül Alsózsolcán. Az egyemeletes, a legkorszerűbb igényeket is kielégítő oktatási intézmény érdekessége, hogy ez lesz Alsózsolcán az első központi fütéses épület. Az iskolái úgy tervezték meg. hogy néhány év múlva, amint erre szükség lesz, tovább lehet majd bővíteni néhány tanteremmel. A tervek szerint az új tanévei már a. modern iskolában kezdik meg az alsózsolcai gyerekek. Kik a megye legjobb gyors- és gépíróiv A közelmúltban rendezték meg a megyei gyors- és gépíró versenyt a felszabadulás évfordulójának tiszteletére. A nemes vetélkedésben számos kitűnő eredmény született. A háromszáz szótagos gyorsíró versenyben Gecse Katalin, a megyei tanács dolgozója lett az első. míg a kétszáz szótagos versenyben Simon Ferencné miskolci, a , százötven szótagos versenyben pedig Olajos Pálné, sátoraljaújhelyi dolgozó érte el a legjobb eredményt. A megye legjobb gépírója 7243 leütéssel, Birinyi Katalin, a Lenin Kohászati Művek dolgozója lett. Kiváló eredményt ért el Bóna Ilona, Müller Ildikó és Simon Fe- rencné is. ZENEI KRÓNIKA Vajnonnen és Mágnás Miska Varga Gyula Jászai-díjához Amikor hat évvel ezelőtt Miskolcra került, első beszélgetésünk közben nekiszegeztük az ilyen alkalmakkor már sablonná kopott kérdést, mit szeretne csinálni városunkban, olyasmit válaszolt, hogy sok jó szerepet játszani, és azokban sok kellemes emlékű órát szerezni a közönségnek. Elképzeléseit sikerült valóra váltania: sok jó szerepet játszott, sok kellemes órát szerzett a közönségnek, s igen rövid idő alatt színházlátogató ezrek és tízezrek kedvenc színészévé vált S hogy e népszerűség nem olcsó mulat tatás eredménye, hanem értékes művészi munka gyümölcse, azt a minap kapott magas kitüntetése, tevékenységének Jászai Mari-díjjal történt elismerése igazolja. Amikor Varga Gyula Szolnok és Eger után a Miskolci Nemzeti Színházhoz került, még csali befejezéséhez közeledett a színház átépítése. A vasgyári, a kamaraszínházi és a vidéki előadások erősen próbára . tették a színház minden tagját Talán az első időkben a színház vezetőinek nem is volt érdemi elképzelésük Varga Gyula foglalkoztatására. így történhetett, hogy először egy kis inasszerepet kapott a Tündérlaki lányok-ban, meg egy ennél is kisebbet Az első tavasz-ban. De harmadik szerepe, amit érkezése után három hónappal játszott az Érdekházasságban, már feléje fordította a nagyközönség, a színházi vezetők figyelmét, érdeklődését. A zenés vígjátékban jelentkezett először Varga Gyula, mint remek táncos és nevettető, s a következő hónapban már az új színpadon játszotta igen nagy sikerrel a Füredi komédiások nagy táncos-komikus szerepét S azóta táncol, nevettet. Nagyoperettben, revű- ben, zenés vígjátékban egyaránt Húszon felül van azoknak a komikus szerepeknek száma, amelyekben az elmúlt hat esztendőben kacagtatott s ha a sokszor vitatható értékű vígjáté- kocskák emléke már szerte is foszlott, Varga Gyula derűs játékára visszaemlékezünk. S emlékszünk a nagyoperettek csetlő-botló alakjaira, amelyeket nemes humorral telítetten keltett életre, örülünk, hogy a Já- szai-díjat odaítélő határozat kihangsúlyozta Varga Gyula figyelemre méltó komikustevékenységét. Tudtunkka! rajta kívül csak egy művész (Rátonyi Róbert) kapott ilyen indokolással kitüntetést. Nem e határozatnak szeretnénk ellentmondani, inkább csak némileg kiegészíteni azt. Varga Gyula még fiatal ember, és eddig is számos tanújelét adta, hogy sokoldalú színművész, akit nem lehet és nem szabad semmilyen szerepkörbe beskatulyázni. Kiváló táncoskomikus. kitüntetése révén most már az egész ország így tartja számon, de mi igen szívesen emlékezünk vissza A néma levente vidám Beppo-jára, a Ványa bácsi csodás öreg, szegény rokonára, Tyeljeginre, Miller Pillantás a hídról-jának Rodolfójára, az Optimista tragédia felejthetetlen finn forradalmár matrózára, a tragikus sorsú Vajnonnen- re, vagy legutóbbi drámai szerepére, amikor a Rozsda- temetőben jelenítette meg igen emlékezetesen az öreg Reich bácsit. Hisszük, hogy a további jó komikus szerepeken kívül még igen sok prózai szerepben találkozunk vele. Most a Mágnás Miska címszerepére készül, s biztosak lehetünk benne: sok-sok derű forrása lesz. Hat esztendő emlékeit idézgettük a minap, amikor otthonában felkerestük, hogy kitüntetéséhez gratuláljunk. Hamar elrepült a hat év. Varga Gyula sok-sok szereppel írta be magát a miskolci színház aranykönyvébe. Amikor megkérdeztük, hogy most mit üzen a közönségnek, azt válaszolta, hogy színésztársaival együtt szeretné, ha a nézők tavábbra is mindig nagy szeretettel támogatnák a színházat, ők pedig olyan előadásokkal gyönyörködtethetnék a közönséget, hogy mindig elégedettek legyenek. Tudjuk, hogy ez Varga Gyulán nem múlik. Amikor kitüntetéséhez őszinte szívvel gratulálunk, hisszük is, hogy az elkövetkező években Varga Gyula még igen sok művészi értékű élménynyel ajándékoz meg valamennyiünket. (btn) ejh mlikő fjd. fájtáj éLd.éb&i A miskolci hez viszonyítva nagyobb gonddal szerveztük meg a mostani népművelési évad munkáit. Ez a gondosság már az előkészítésnél megmutatkozott, mert a megyei’ szintű előkészítés után a járási művelődési tanács is megtárgyalta az elmúlt évad eredményeit, kritikusan feltárta a fogyatékosságokat, és megszabta az új évad feladatait. Ezt követően kiskörzeti értekezleteken tárgyaltuk meg a tennivalókat. amelyekben számos jó helyi kezdeményezéssel találkoztunk. Különösen a felnőttoktatás és az Irodalom megszerettetésében mutatkoztak új, hasznos módszerek. Uj kezdeményezés volt az is, hogy öt kulturált földmüvesszövetlcezeti cukrászdában könyveket helyeztünk el, és ezek, ha még csak kezdeti eredményekkel is, de már a falusi libresszó szerepét töltik be. Az irodalom megszerettetése végett a járás területén eddig hat községben rendeztek irodalmi vetélkedőket a járási könyvtár közreműködésével. Kiemelkedők ezek közül a Kisgyórben, a Kesz- nyétenben, a Felsőzsolcán és a Sajóbábonyban tartott vetélkedők. Ezeken a dolgozók iskolájába járó felnőttek vettek részt, és több középkorú parasztasszony, valamint férfi igen jó irodalmi, történelmi tájékozottságról tett tanúbizonyságot A felnőttoktatás segítése végett megjelentettük a dolgozó iskolások híradóját, amelyben az aktuális rádió-, televízió-, film-, ismeretterjesztő műsorokat, könyveket ajánlják a felnőttoktatásban részvevőknek. Igen eredményesnek mutatkozik, ezt igazolja az országos visszhang, valamint a televízió riportfilmje is. a mo- csolyási irodalmi ismeretterjesztő rendezvény. Mocsolyá- son ugyanis magnetofon segítségével ismert írók, művészek előadásait hallgatják : Felvették a sajószentpéteri • ifjúsági ház irodalmi színpa- i dának műsorát is szalagra, és i azt visszajátszották Mocso- I lyás közönségének. Több is- ’ mert művész, legutóbb Ascher Oszkár ígérte meg, hogy mag- i netofon felvételt készít a • mocsolyásiak részére. Ugyan• így tartanait egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat is. [ a KÖJÁL közreműködésével. Rau-bi«. népművelési for- oevait ma a szakíró_ol_ !, vasó találkozó, amelyen leg- . utóbb Onga. Sajólád és Gi■ rincs parasztjai folytattak • eszmecserét J. Horváth Lász- ; ló szakíróval, és igen örven■ detes, hogy mind több ter- ; melőszövetkezet ismeri fel az- ilyen találkozó hasznosságát.- Ezzel szemben nem sikerült i még egészében a televíziónak ■ a közösségi népművelés szol- ! gálatába állítása, illetve nem i kielégítő a szervezett televí- i zió-nézés. jóllehet sok a készülék, de az adásokat álta• Iában otthon nézik az einbe- 1 rek. A népművelési rendezvények látogatottsága összes1 ségében számszerűen csökkenést mutat, de egyes előadásokat tekintve elmondhatjuk, hogy a jól előkészített és vonzó témájú rendezvények igen látogatottak. Az eddig meg- ' tartott rendezvényeken csaknem tizenhétezren vettek ! részt, az átlagos látogatottság ‘ mintegy ötven. A műkedvelő művészeti csoportok iránt nagyobb az 5 érdeklődés. A kulturális szem- : le bemutatói nagy tömegeket , vonzanak. . A községi tanácsok, állan- dó bizottságok, az egyes ta: nácstagok a népművelési évad i előkészítésénél fejtettek ki aktív segítő munkát, a végre- hajtásban már kevesebb az- adott segítség. Különösen el" kelne pedig ez a közönségszervezésnél. • \ ‘ Felszabadulásunk- fordulójának tiszteletére minden község igen lelkesen készült, és a legtöbb helyen kiállításon mutatták be az elmúlt 20 év eredményeit. A járás művelődésügyi, s ezen belül elsősorban népművelési | dolgozóinak, de az egész járási és községi vezetésnek is igen nagy feladatot jelent az áprilisi kulturális hónap programjának maradéktalan megvalósítása, amelynek során 1 mindennap lesz a járás köz- j ségeiben valamilyen művelő- ■ dési rendezvény. Ez egyben az újjászületett járási művelődési tanács tevékenységének nagy erőpróbája is lesz. Szlojalovszky Gábor járási népművelési felügyelő Karnaggyi klub — Énekkarok a Sárospataki Diáknapok előtt — Koncert a fazekas utcai iskolában Március lázas tavaszi mozgolódást hozott a kulturális életben, elsősorban iskolai vonalon. A megye és város középiskoláiból, iparitanuló intézeteiből mintegy 25 énekkar, illetve zenekar vonult fel, hogy számot adjon felkészültségéről. Meglepő fejlődésről kell beszámolnunk az előző évekhez képest a részvevő együttesek számát, de műsorválasztását illetően is. Sok iskola előretört, ami elsősorban a szakmai vezetésben bekövetkezett változásnak köszönhető. Ennek figyelembe vételével az elmúlt diáknapokhoz képest a színvonal mércéjét is fel lehetett, sőt fel kellett emelnünk. Erre törekedett a bíráló bizottság is. Az eredmény kielégítő, de nem megnyugtató. Mindenekelőtt az „aranyérmes” kórusokat illeti dicséret, az elért pontszámok sorrendjében a Herman Ottó Gimnázium énekkarát (10), a Kilián Gimnázium énekkarát (9.6), a sátoraljaújhelyi Közgazdasági Technikum és a miskolci Földes Gimnázium énekkarát (9 —9), amelyek természetesen ott lesznek Sárospatakon, hogy városunk, illetve megyénk színeit képviseljék. Ez nem jelenti azt, hogy összesen enégy énekkarrról lehet beszélnünk, azonban több esetben a szakképzett vezetés hiánya, vagy éppen a rossz műsorválasztás okozta a mérce alatti kategorizálást. Meglepetést szerzett a Mü.M. 116. sz. intézetének férfikara, és méltán szerzett i,ezüstérmet”, (7), hasonlóan az ú.i, I. számú szakközépiskola énekkarához (8). Szomorú tény azonban, hogy egyik-másik szakmailag felkészült karnagy isénves, de kórusának rosszul előadott számát, jelentéktelen, de hatásos művel kívánia ellensúlyozni (Bartók: Bolyongás, Karai: Amerikai munkásdalok!). Az ezüstérmesek nagy száma azonban (az eredményről minden együttest értesítenek) bizalommal tölt el a város fejlődő kóruskultúráját illetően. A zenekarok közül a Földes Gimnázium együttesének műsorválasztása dicséretes, reméljük a diáknapokig megérik a produkció. A fúvós irodalmat a Mü.M. 100. sz. Iparitanuló Intézet (Miskolc) és az. ózdi Mü.M. 192. sz. Iparitanuló Intézet képviselte sikeresen. Mindkettő „ezüstérmet” szerzett. Reméljük májusban Sárospatakon is helytállnak és a megérdemelt győzelemmel térnek vissza iskolájukba. A közelmúltban rendezték meg az énekszakot oktató pedagógusok klubjának, a Kar- tiagyi klubnak idei második i foglalkozását. Az SZMT klubiában a városból és a megyéből eaybesereglett karnagyok ezúttal Bárdos Lajos Kossuth- 3 íj as karnagy nagy élményt nyújtó előadását hallhatták a prozódiáról, általában a kó- •usművek rossz szövegeiről. Jó lenne, ha karnagyaink lasznosítanák az elhangzotta- ; tat, mert a középiskolai kórusok jelentős számánál hasonló problémával találkoztunk!) Az , előadást követően új művekkel ismerkedtek a jelenlevők, majd a Földes Gimnázium vegyeskarának próbáján vettek részt. • Napfényes tavaszi vasárnap délután volt, a miskolci Fazekas utcai általános iskola koncertteremmé varázsolt élőcsarnokát mégis megtöltötték az érdeklődök, akik eljöttek, hogy az ének-zenetagozat 13. növendékhangversenyének élvezői legyenek. A pergő és változatos műsorban a legkisebbek bot.la- dozásátó! a hangszerjátékban jártasabb tanulókig átfogó képet kantunk az iskola munkájáról. Hallottunk Bachot, Mozartot, Haydnt és Beethovent, de nem hiányzott Bartók, Weiner, Bárdos muzsikája sem. Néhány tehetséges egyéni produkció kiemelésének mellőzésével az Iskola énekkari munkáját kel) külön dicsérnünk, de dicséretes a tanári kar lelkes munkája is. E hangverseny meghívójának mottójaként Kodályt, idézték, hogy „egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek csinálják, hanem az egész nép” — Folytatnánk az idézetet: „Egresek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja!”... — flach —
