Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-07 / 82. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1965. április Külföldi magyarok a Parlamentben í rA magyarok világszövetségé- bek vendégeként a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából hazánkba érkezett, külföldön élő magyarok egy csoportját fogadta kedden délelőtt a Parlamentben Vass Istvánná, az •országgyűlés elnöke. A szívélyes hangulatú találkozó után a vendégek megtekintették a Parlamentet. Az agresszió meghatározása fontos feladat Fedorenko beszéde A TASZSZ jelentése szerint ismét megkezdte munkáját az agresszió meghatározásával foglalkozó ENSZ-bizottság. Először Vidaurre salvadori és RosSzidesz ciprusi ENSZ- küldött személyében megváE'ii'a?olt a agaszláv pár?- és kormánvköMltscg Kedden reggel elutazott Budapestről a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista >. Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormánv meghívására részt vett a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Alekszandar Ran- kovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság al- elnöke. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A vendégek búcsúztatására a Keleti Pályaudvaron megjelent, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára. valamint a politikai és társadalmi élet több más ismert személyisége. Ott voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. A jugoszláv vendégek szívélyesen elbúcsúztak a magyar államférfiaktól és beszálltak a különvonatba. a'" élv R diakor gördült ki a pályaudvarról. Bélvegkiáliítás az SZMT-ben A felszabadulás évfordulójának tiszteletére értékes bélyegkiállítást rendeztek a Szakszervezetek megyei Tanácsa klubhelyiségében. A kiállítást vasárnap délelőtt Tátray János, a MABEOSZ vezetőségi tagja nyitotta meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében. akiknek soraiban megjelentek a különböző bélyeg- gyűjtő szakkörök küldöttei. Harminc felnőtt és ifjúsági kiállító 96 tablón mutatja be választékos anyagát. Az anyag ismertetésére külön katalógust is készítettek. A megnyitás napján a miskolci posta alkalmi kirendeltsége nagy forgalmat bonyolított le a művészi kivitelű felszabadulási bélyegsorból. A kiállítás még ma este 7 óráig megtekinthető. ■Ünnepség Miskolcon « Költészet Nupjáu Miskolc város könyvbarát mozgalom bizottsága április 11-én, vasárnap délután 4 órakor ünnepséget rendez a miskolci Kamaraszínházban a Költészet Napja alkalmából. Bevezetőt mond dr. Kabdebó Lóránt. Az ünnepségen részvevő költők: Juhász Ferenc és Niklai Ádám. A műsorban Bihari Sándor, Borsodi Gyula, Garai Gábor, Győré Imre, Ily- lyés Gyula, Juhász Ferenc, Niklai Ádám és Váci Mihály műveit mutatják be. A közreműködő művészek: Dobránszky Zoltán, Farkas Endre, Fillér István Jászai-dí- jas, Gonda György, Gyarmathy Ferenc, Némethy Ferenc Já- szai-díjas, Polgár Géza, Sós László, Szabados Ambrus, Te- lessy Györgyi, Vargha Irén Jászai-díjas és Zoltán Sári. Rendező: Orosz György Jászai- díjas. lasztották a bizottság elnökét, illetve alelnökét, majd Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője emelkedett szólásra. Jelenleg az agresszió meghatározásának feladata nemcsak aktuális, hanem napról napra nagyobb jelentőségűvé is válik. Az Egyesült Államok agresz- szív cselekményeket hajt végre Délkelet-Ázsiában. A szovjet kormány elengedhetetlennek tartja az agresz- szió meghatározásával foglalkozó ENSZ-bizottság munkájának folytatását. A Szovjetuniónak ez az állásfoglalása a szovjet külpolitika általános irányvonalából következik, amely a különböző politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedésű államok békés egymás mellett élésén alapul. Fedorenko ezért javasolta, hogy a bizottság ajánlja az ENSZ főtitkárának, vegye fel az ENSZ- közgyűlés 20. ülésszakának napirendjére az agresszió meghatározásának kérdését. Elutazatt & nmm párt- és korpiányliiiliiöttség Kedden délelőtt elutazott Budapestről a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein vett részt. A küldöttséget Emil Bodna- ras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes vezette. A küldöttség búcsúztatására megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és a politikai élet több más vezető személyisége. Ott voltak a búcsúztatásnál a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. A vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, majd repülőgépük néhány perccel negyed tíz után a magasba emelkedett. Átadták a miskolci ipari tanulók kiállításának díjait A Miskolc városi Tanács vb Pályaválasztási Tanácsának tegnapi, április 6-i ülésén került sor a miskolci iparitanuló intézetek vizsgamunkáiból rendezett kiállítás értékelésére. A kiállítás legszebb munkáiért Rózsa Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese adta át a díjakat. Az első helyezettek tárgyjutalmat és elismerő oklevelet kaptak, a második és a harmadik helyezetteket pedig dicsérő oklevéllel jutalmazták A MŰM 114. számú Iparitanuló Intézete a kiállított avasi kilátó modellért az építőipar első díját, a 101. számú intézet a 301. típusú gőzmozdony modellért a járműipar, a lül. számú intézet tanulói egy kisméretű televízió készítéséért a villamos- és műszeripar, a . megyei KI- SZÖV ipari tanulói egy szép ruhaösszeállításukért a köny- nyűipar, a 100. számú intézet a kovácsolt vaskapu és az SH 400-as gyalugép modell- jéért a vasipar kézi és gépi megmunkálásának első-első díját nyerte el. Különféle szép munkadarabokért az említett iparágak második és harmadik díját kapták: a 112., a 101., a 116., a 114. és a 100. számú intézet és a megyei KISZÖV ipari tanulói. Tíz éyes a kereskedelmi tamilóiskola , Kedves és tartalmas ünnepségen vettem részt a napokban az SZMT székházában. A miskolci Kereskedelmi Tanulóiskola tanulói és pedagógusai intézményük tízéves jubileumát ünnepelték. A színes ünnepségen megemlékeztek felszabadulásunk huszadik évfordulójáról, és méltatták a 600 éves Miskolcot. A terem tele volt az iskola ünnepi ruhás tanulóival, szülőkkel, hozzátartozókkal és vendégekkel. A hármas jubileumot Nagy József igazgató méltatta, mégpedig igen • érdekesen, tartalmas, szép beszéddel, szokványos cikor- nyák és frázisok nélkül. Beszédéből feljegyeztem néhány- A Kereskedelmi Tanulóis- •kola tíz évvel ezelőtt nyitotta [meg kapuit kétéves szakmun- •kásképző kurzusokkal. De a [kétéves kurzusok már 1967. ■őszén megszűntek és három évre emelték a tanulóképzés ■ idejét. A tanulóképzés már •ebben az időben is megközelítette a középiskolai szinvo- -nalat. 1956-tól 1964-ig az iskolában 1286 fiatal szerezte • meg a szakmunkás képesítést. [Ezenkívül 1600 felnőtt korú -kereskedelmi dolgozó is elvégezte az iskolában működő I szakmunkásképző tanfolya• mot. I Az iskola színvonalát ebben -az évben tovább növelik. Az [1965—66-os tanévre beiratko- -zó elsős diákok tanulóideje [már négy év lesz, és az iskola szakközépiskolás érettségi •bizonyítványt ad a kereskedelem különböző ágazataiban -végző tanulóknak.- A diákok kedves kultúrműsorral köszöntötték a -megjelenteket. Bájos derűvel, fiatalos lelkesedéssel sza- -valták verseiket és énekelték [dalaikat. A vendéglátóipari 'szakma tanulói terítési ver- -sennyel készültek az ünnepségre. A Pólón ia Étterem és -az Avas ifjú pincérbrigádjai [olyan szép asztalokat készí- -tettek. hogy a zsűri mindkét [brigádnak első díjat adott. A .győztes brigádvezetők. Mol- -nár Miklós az Avasból és Szakos László a Polóniából .zúgó taps közben vette át az ■elismerő oklevelet és a pénzjutalmat. Megjutalmazták as •országos tanulmányi versenyben kitüntetett kereskedelmi •tanulókat is. a Aztán éppen kérdezni akar-^ ta, hogy velük mi lesz, ami-* kor rohanva közeledő motor-’! zúgás hallatszott, majd hír--t télén megszakadt. Pár pilla-* nalig látták csak a motor 'ál-* cázott fényét, aztán az is ki-* aludt. * — No, megette a fene —* súgta Firtkó, és érzett, hogy 3 még mondana valamit, ami-* kor két sötét alak vált ki az[[ este mélykék drapériái közülX a reflektor halványsárga su-* gárkörébe. — Mint a színé-* szék, akik az előadás végéiig kilépnek a függöny elé — em-j lékezett az írnok élete há-1 rom, a gimnázium-szervezte* színházi estéjére. * — Hát maguk? — mordulta egy hang. miután a zseblám-j pa fénye megállapította, hogy* csak egy őr vezető meg egy* csillagtalaín gépkocsivezető. A* hang zömök tulajdonosának* mellén a tábori csendőrök^ félhold alakú fémtábláiax csillogott. Társa mellette^ állt, szótlanul, jobbját a gép-x pisztoly markolatán tartva. * A z írnok odaadta pa-[j pírjaikat. Az ajtón* hideg jött be. Ama-* zok fejcsóválva néz-* ték a Hold meg a* zseblámpa fényében. ^ Az írnok meeini félt: mit* mond. ha Vincét kérdik? * — Miért állnak itt? — kér-* dezte most a másik tábori* rsandőr fontoskodva, mint aki* í társának akarja bízón vita-* ni, hogv tudja ám ő is, mi a* teendő. $ (Folytatjuk.) 3 kellemetlen, azonmód kihűlő vonalakat a hóna alól. 1 Füle forró volt. s a csend 1 most, akár az ólom. : Firtkó nemsokára jött. Szót- I lanul indított és gyorsan haj- i tott. c Csak jó negyedóra múlva : szólalt meg. Akkor is előbb megint megállította a kocsit. ( és. odakínálta a dóznit. ,, — Az öreg hazament — 1 mondta az első füsttel, egy- < szerűen, és előre nézett, aho- ; vá alig látható két kis fény- < kört terítettek a kocsi elé az : elsötétített lámpák. i — Mikor? Hol? — kérdezte i az írnok izgatottan. Érezte, hogy a hangjában és benne is. ] félelem suhog. ! Firtkó feléje fordult, és rá- • nézett. A holdfény laza pász- < mái között tömörnek és ke- 1 menynek tűnt az arca. < — Az előbb — mondta egy- « kedvűén. — Azért álltam 1 meg. i — Te ... tudtad . . - előre? 1 — kérdezte az írnok, és ma- ' ga sem tudta, miért esik ne- ; ki rosszul, hogy a háta mö- 1 gött intézték el amazok, egymás között. — Tudtam hát — felelte a vezető. — A öreg. parasztember. Dolga van neki is. Jön a tavasz. Azt mondta: •> vetni kell. — Igen — mondta, az ír- i nők. — Alánjában véve miiven egyszerű minden — gon- < dolta közben. Jön a tavasz, c Vetni kell. Élni kell. i Haza kell menni. ' — Szólhattál volna — 1 mondta aztán szemrehányóan. Niklai Adóm: AZ ÍRNOK Elől, kelet felől, ismerős, s: vöröses-sárga villanások érték "" egymást, de a dörrenések za- e; ját még nem lehetett hallani. rr Firtkó elkérte a térképet. s: zseblámpája kék fénykörével hosszan araszolgatott rajta, * majd szótlanul visszaadta. e M egint falu. Egy darabon kutya szaladt ^ mellettük, a kerékre i* acsarogva. A motor- zúgás ellenére is érezni lehetett, hogy éles n kaffogása odakint puha csen- rr det metsz darabokra. Aztán rr elmaradt a kutya, s a csend megint összeállt egésszé és tö- k kéletessé, amilyennek az es- rr te és a béke — igen, a béke! — megalkotta. — Már jócskán elhagyták a £• falut, amikor Firtkó. szokat- k lanul lassan, csikorgás nélkül R' megállította a kocsit. rr — A hátsó kerék — mormogta a foga közül. — Te v csak maradj! — vetette hát- ei ra kiszálltában., bár az írnok- J' nak esze ágában sem volt ki- vi szállni: fáradtan fázott az ülésen. n Átnyúlt a másik megürült b helyén és felcsavarta az ab- d lakot. Vacogott a foga, mell- V kasa oldalán mégis a meg . nem fogalmazott izgalom meleg verejtékcsöppjei húztak rr lajstrom fekete, téglalap alakú lép-sejtjeiből és körülzümmögték a hallgatag házakat, de közben tulajdonképpen a halott katonákra gondolt, és az ökölre, az ujjai közötti kötél-gyeplőre. Az utóbb elhagyott faluból, az utolsó napsugarak egyszerű mintáival ékes szürkületen át, csodálkozó szempár tekintetét vitte magával, egy napraforgószár kerítés fölött óvatoskodó, legyűrt karimájú paraszti kalap alól. A tekintet sokáig kísérte gondolataiban. Firtkó lassan hajtott mint akinek nem sürgős. Az írnok szerette volna, ha szól végre, de a vezető hallgatott. A szürkületben lassan rendeződtek az este laza. lágy körvonalai. A fülkében már sötét volt. de odakint a kelő telihold ezüsttel szőtte át az ép hideg, szürke selymét. Az írnok fázott, Leakasztotta Nap szagú zubbonyát a feje mellől. A hajtókák csillaga olyan messziről és halványan fehérlett szemébe a mozdulat pillanatában, mint az az egv-ftettő ott fent. a Hold valószínűtlen közelségében. Fáradt volt. Sapkáját lassú, lankadt ívben tette maga mellé. A szél beletúrt poros, kócos hajába. 12. A z mi, hogy „tovari- sok”? — kérdezte az írnok. — Azt ugyan értette, hogy nyilván az oroszokra vonatkozik, de a szó jelentését nem tudta. — Az...? Hát... majd egyszer megtudod ... No, menjünk, emberek! — mondta határozott, más hangon. Az írnok most megint hívta az öreget előre, de Vince bácsi most sem állt kötélnek. Firtkó az öreg után sie- tetí. Míg az felszállt, a ponv- ván babrált valamit. Az írnok beült a helyére, Vince bácsira gondolt, már maga is csodálkozva, amiért olyan hűségesen őrzi a sápadt szalonnacsíkokat és a vérvörös kolbász-szálakat, de sokáig a hullákat látta maga előtt. Az egyező színekben összemosódtak a különböző formák . © Egyedül voltak az úton. A motor egyenletesen surrogott. A csend hűvös hullámokban ,tö>-t mes a kocsin. . Két falu maradt el mellettük. Nevükre nem emlékeseit már a nemrég böngészett té-k épről, emlékezetéből néha. nagvon messziről falunevek zsongtak fel az állományGazdasagi alapfogalmak Nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi pénz-mozgás keletkezhet úgy is, hogy egy ország beruházásokat létesít más ország területén. Ilyesmire például segély címén kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése Egyiptomban a Szovjetunió által), vagy ha több ország, közös használatra létesít beruházást más ország területén. Az ilyen nemzetközi tőkemozgás, valamint a törlesztésekkel, továbbá az esetleges kamat, vagy osztalék kiegyenlítéssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzetközi fizetés! mérlegben. Az áruk szállításával, a biu- tosítással stb. járó szolgáltatások, a.: ajándékozás, örökösödés, a diplomáciai képviseletek fenntartása mind szükségessé tesznek országok közötti fizetéseket, s így szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Jelentősek lehetnek az idegenforgalommal összefüggő tételek is. Egy ország fizetési mérlegében természetesen sok országgal kapcsolatos fizetések szerepelnek. Hazánk fizetési mérlege is tartalmaz szocialista és kapitalista országokkal kapcsolatos tételeket. Ami a szocialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel kiilön-kiilön fizetési egyensúlyban legyünk. Az ú. n. kllring elszámolási rendszer lehetővé feszi, hogy az egyes országokkal kapcsolatos tartozásainkat más országokban fennáKó követeléseinkkel egyenlítsük ki. Ez a lehetőség kapitalista országokra nem vonatkozik, velük országonként kell megteremteni a tartozások és a követelések egyensúlyát. Hazánk gazdasági helyzetének szilárdsága abban is tükröződik, bogv nemzetközi fizetőképességünket a legbizalmatlanabb. a legnagyobb biztonságra törekvő tőkés cégek, országok sem von iák kétségbe. Ugyanakkor nagyon fontos* hogv mavimális imnorttakaré- kossá ggal és a tervben megszabott evoortfeiadafok pontos és megfelelő minőségű fcliesí- tésével is tovább javítsuk nemzetközi fizetési mérlegünket. (B. Gy.) A „mérleg” a gazdasági életben gyakran használt elszámolási, összehasonlítási módszer, amely egy-egy gazdasági jelenséget úgy vizsgál, hogy az erőforrásokat és a felhasználást tételesen részletezve szembeállítja egymással. így kiderül: a vizsgált területen hiány, vagy felesleg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják például a legfontosabb anyagok, termékek népgazdasági mérlegét, a munkaerő mérlegét stb. A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföldi pénz-kifizetéseinek és külföldről származó pénz-bevételeinek szembeállítása. A különböző tételek felsorolása után elkészítik az egyenleget, ami nem más, mint a mérleg két oldalának, a bevételek és kiadások végösszegeinek különbsége. Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, míg ellenkező esetben passzív. Miiyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben? Legjelentősebb a külföldre szállított és a külföldről vásárolt áruk ellenértéke. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és kiadásokat külön is számba veszik és külkereskedelmi mérlegnek nevezik. Ez összegszerűen a fizetési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jövedelmét alkotó terméktömegben vannak olyan áruk, amelyeket az országban nem használnak fel, s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, amelyeket az országban nem állítanak elő. Hazánk például gyógyszereket, műszereket stb. sokkal többet termel, mint amennyit felhasználhatunk, míg vasérc, koksz, pamut stb szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. így a nemzeti jövedelem egy része a külkereskedelemben kicserélődik. Nemzeti jövedelmének Magyarország körülbelül egyharmadát cseréli más termékekre, anii magas aránynak számít, és azt jelenti, hogy a külkereskedelem lényegesen befolyásolja az ország egész gazdasági életét.
