Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

w

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 196S. április 4,

A Váci utca sarkán van egy. amn törtük a felünket, hogy nagyon szakszerű stíl-bútor üz- mint. az építő ott a klotűd-oa- let. Az empire-komódon két lotán, vagy a szerelő a Hídon,

eggel, félórányira kidugta ugyan fejét a szürke íelhőgomo- lyagok mögül a márciusi nap, de tíz óra felé már olyan ősziesen szomorkássá vált az idő. hogy szinte hallani vélte az ember a még csak lefelé készülődő esőcseppek koppanását. Mi. néhányon slhederek, ott álltunk a községháza dufartja . alatt. Böngészgettük a kackiás betűkkel írott fali plakátot, amely tudtára adta volt mindenkinek, hogy vasárnap, tizenegy órakor a községházán a Kommunista Párt tárt gyűlést arról, hogy milyen is lesz majd az élet. S erről nekünk nem lőhetett elmaradni. No, nem a téma komoly felfogása miatt, hanem mert olyan kevés érdekesség történt általában a faluban, hogy ilyesmitől vetek lelt volna távol maradni.

Az előtte való hetekben például mást se csináltunk, mint jártuk n határt a föld- osztó- bizottsággal, k cipeltük a mérőláncot, meg kis falábúikra írogattuk. ' kié is lesz n lemért terület a kavicsos- tan va körüli régi urasági földből. De sokszor csak a bizottság tagjai voltak jelen, akiké a' föld lett. azok -nem. mert nemigen hittek az egész furcsaságban, lev a mi számunkra kikapcsolódást csak az ielentott. ba ráakadtunk eE”'-egv frnnt-'dőhő! ’dsszamn- radf ■ rozsdásodó puskára, ké- zl'srnnátra. ,s azokkal távolabb a bizottságtól, nem énpfjri Vtv***??

T">r» r»rrőí is letiltott bennünket a

falu két karszalagos policája. Az utóbbi héten meg a bizottság elnökének javaslatára —, persze néhány pengő ellenérték beigérése után —- szétbontottuk a kavicsos tanyai urasági istállót; Ami cserép, faanyag épségben földeiért,- azt elszállította haza a bizottság. S ami ebben, a való-- ban megkapott pengőkön felül érdekességet jelentett, az a falaknak a bizottság .által- engedélyezett felrobbantása, vett. Ezt mi végeztük, ekrazit— tál, ..szappannal”; ahogy neveztük. Egvébként az se érintett bennünket .valami ióU hogv g mi családunk számára, is kimértek néhány' holdnyi urasáéi . területet., s mindjárt arra gondolt az ember, menv- nyi kukorica vár. maid őzen a területen bekápálásra; mennv? bab leszedésre, ami nyáridőben bizony igen kellemetlen dolog. Hanem, mert ez a kommunista évűié,s érdekesnek mutatkozott, mi volf 11 r-1- c«] coJí,

T

ná.s Pista a csütörtökön talált és azóta Ifi tisztított; .pisztolvt • mujogátta, s alig-alig- érkezett a kebelébe- dugni, amikor . ynegérkezett Suhajda bácsi, a korrjrriunista elnök a. bíróval. a "jegyzővel,- meg a két policajjál.

— No, úgy látom, ti már megvagytok. Apátok jön-e?

— kérdezte, de választ se várva kijelentette; — Holnap reggel korán ott legyetek az An drás$y- tanyán, mert ott is szét kell mérni a földet! — Móndánl ' akartuk válaszként, hogy mi; már nemigen leszünk ott. mert szombaton járt nálunk az állomásfőnök és meeh ívott. bennünket rendes fizetés ellenében a vasútvonal ■ újjáépítéséhez, .s mi oda szegődtünk. De mondani nem volt idő, mert befordult a du- íart alá a sokgyerekes Cser- vákné igen hangos sírással:

•— Jaj. János bácsi. jaj. János bácsi, megvert -engem a jóisten. Most 'lőtt haza Puskás Pista a Dunántúlról’ és azt mondja, ő temette el Pápa mellett az uramat. Mi sora lesz most a hat; gyéreknek?

— Öda°vf5itünk rn? is Csér-' vákné köré.' S néztük, ahogv Cservákné sír. s' a hogv ^nlvó- da bácsi, ak’t mi gyerekek is csak - úw. hívtunk , régen le.- hogv a kommunista Rvhaida. mert öt hurcotw»«ték . láot.en- •nvnmon a- csendőrök, leveszi a tral-miát. $ mavtörli- a szemét.' F"vmás között még kuncogtunk is., mert a főie»vző űr aUg tudta Je'üj-vi'fof

ar -ifa plpff. roöa rnnr, kötözött’ téli' jarrtbősápk'át.' Aztán Suhajda' bácsi odahajolt a főjegyző füléhez és mondott neki valamit, mire az azonnal sárkonfórdult, s eltávozott, sietve szedvén birgélicslzmás lábait.

— Maga meg jöjjön velünk Cservákné. Csák ne sírjon, úgy se basznál. Majd kiparan- csolja a sors valahogy. — Elindultak felfelé a félemeletes községháza lépcsőjén, mi meg utánuk. Csak Tamás Pista lénett be a nyitott ninceajlón, •hogy bentiétünk időtartamára eldugja .valahogy a múlt héten ..zsákmányolt.” pisztolyt; Bont; megálltunk, mert szék csak bárom volt a teremben -eev viharvert asztal mögött., Vártuk, hoev “védekezzenek az, emberek. Cvüle- kezfek is lassacskán. Először a földosztó) bizottság tadai, azután a közsónház« írnokai, a tanítók; a; két n»n. s m-k vasv húszán a szegényebbek, •a sokevetekesek közül. Azok, akik ott szokták lenni esténként a ..kommunisla nárttá” k í nO vezeti: Zsadánvi-bázban.

s folyton csak diskitrál"ak. Ezzel be is lelt a sor. Még csak a jegyzőre vártak, aki fneg is érkezett n k“t kisbírővnk mindké-rniik béna platt

égy-egy apróbb csomagocska.

S ahogy beléptek, Suhajda bácsi az asztal mögé helyezkedvén meg is nyitotta a gyűlést;

E

mberek, elvlársaim! Mert most már mi elvtársak lettünk és leszünk. Nem sokan jöttek el erre á gyűlésre, pedig hirdettük. Majd később jönnek többen Is. Mert hamarosan vége lesz az egész háborúnak. Mar csak a dunántúli kis részeken folyik a harc. S ha vége lesz, akkor a kommunista párt rendet csinál ebben az országban. Úgy, hogy megszünteti a szegénységet, pártját fogia az elesetteknek meg az. árváknak. — Itt Cservákné fennhangon ni-okorta magát, alig tudták a körüláliók le- csillanítan).

— Mert rendet csinálunk — folytatta Rubaidn bácsi, — Rendet ám! A földet már jórészében szétosztottuk azoknak. akik eddig csak mint cselédek dolvnzíak mim Holmin szétosztjuk a többit is. Ez az első dolog. S utána jön a trihhi. há mindenki akarja.

— Úgy kell, hogyne akarnánk — szólt hozzá két-három ember —, de. mindjárt csönd is lett. — Azután itt van a sokgyerekesek. meg az árvák ügye. Cserváknénak most hozták a bírt. hogv meghalt az ura. Nacv bal ez. de nem lesz egyedül, finnen ezé1'!; a kommunista párt úgv határozott. Cservákné. hogv holnaptól minden nap kan egv kenyeret, mellbn el érte vpornlpn- tp a .rtéTrbez. fiz az első, A második meg —, s odaintette

magához Suhajda bácsi a fi jegyzőt a csomagokkal —. i van magának egy kis a jiff, dék. Egy kis kockacukor ' nyújtotta az egyik csomag0 —. egy darabka szalonna nyújtotta a másik csomag0 —, s itt meg egy fekete fej. kendő. — Cservákné félj’ nyúlt a csomagokért. Nef tudta, a szemét töröl gesse-í vagy kezet fogjon Suhn.id bácsival, aki végül is pártfí gósn megölelte az asszonyt.

— Kevés ez, nagyon kévéi de most még esők ennvit íif adni a párt. Tegnap egyé| ként kimértünk masának i tíz hold földet a Tatár-dűlőt Ha nem is sok, ez is valaifi A holnaptól meg senki ff, féljen, mert holnap már töbft re )s telik, mint o^v feikef dn. Ezzel a mai gyűlést be i

1-« Anek léptünk ki í i' oltón. Babos JósK 1 mindjárt meg is jf -á gyezte: — No, ezé< is kár volt ide jö# ni. inkább kimentünk volt!1 nyúlra vadászni... Bár iga* sár van, es«k az eső. — Meí .•intünk a dufart alatt —. az e' dugott nisztoly érdekében mff ígérni, sínk mindeff ki elvonul, s néztük, nhog! Cservákné. felén az úi fék? fe kendövek kezében a kei Ki csornaival Rtjbnida boost és 1 jegyző V fcórr.t óhr,»; nekivág 1 márciusi esőnek. Maid szid luk az egyhangú, eseményt'» len — '-not.

— A fene egye meg, Teí‘ alább délutánra kisütne * nap ..1

Barcsa S-áutíor

világháború közötti világ lei jelentősebb és talán egyikleí nagyobb hatású torzója, Szab Dezső, Fodornál is megjeleni! és Benedeknél is. Ugyanekko Bálint Lajos visszaemlékezései ben a Művészbejáró-bari ép penugy ír Fünkösti Andorról, Horthy-korszak harcos antifs siszta kritikusáról és színigaí gatójáról, mint Sós Endre Felvillanó arcok címet nyel emlékezéseiben. De meg jel* nik az új magyar színpad e' ső szárnybontogatásának. Tháliának története Luká* György szerepeltetésével egyí temben Bálintnál és Benedek nél éppenúgy, mint ahog 1918/19. története az egyetl» Fodor Józsefet kivéve mindéit kinél. Bálint Lajos művénél külön értéke az a portrésor* zat, amelyet a Nemzeti Szí» ház öt igazgatójáról: Tóth Iff réről, Ambrus Zoltánról, H* vési Sándorról, Márkus Lás* lóról és Vojnovieh Gézár» fest. Ez egyben kicsit a Neff zeli Színház története is, 1915 töl 1936-ig. Voinov,jch Géí alakja egyébként felvillan lro dórnál is. Sós Endrének viszo» érdeme, hogy egyik tanulni* nyában megírja azt az Osv* Ernőt, aki a Nyugat szerkes* tőjeként és Adv társaként rné! tó párja volt Mikes Laiosnaj József Attila egyik felfedezi jének. Fodor József egyke! főnökének.

Péterfl István adja ezeklff az emlékekhez a zenészek énekesek portréját; elsősorbsj is feleségének, Basilides Már! ának alakját, de ír Bartókról Kodályról és Dohnányirói ü Hogy a külföld se maradií» ki a visszaemlékezésekből, B* nedek Marcellnál feltűnik 1 nagy európai humanista R® main Rolland alakja, Bálin Lajos pedig külföldi útjain»! emlékére ír Otto Brahmrw Max Reinhardról, a modeű színház két megteremtőjéről Duse Eleonóráról és Carusoró1 valamint látogatásáról G. í- Shaw-nál.

ri ! akarlun*

Nem kritikát írni

memoárok szerzőiikil, hiszel Ascher Oszkár, mint szavalf Benedek Marcell, mint kritl kus, Bálint Lajos, mini rendi ző, Fodor József, mint költ* Péteri! István, mint zenees? léta és Sós Endre, mint űjsáf író egyaránt kivívta már maga helyét szellemi világunk ban. Csupán érzékeltet» akartuk visszaemlékezéseiknél jelentőségét és felhívni a fi gyeimet olvasgatásuk haszná.; ra.

Máté Iván

módszer szerint készült, },az > eltűnt idő nyomában” kutat a ; két szerző és mindég vissza- í kanyarodik a mába, hogy aztán ! újra elmerüljön a. közelmúlt- i ban. Valóban úgy, ahogy Mar- ] cell Proust emlékezik vissza 1 híres művében egy-egy jelenség észlelésekor sok mindenre.

A dolgok összefüggésének : éreztetése külön értéke ennek i a két visszaemlékezésnek. Bá- ' lint Lajos, Fodor József, Pé- i terfi István és Sós Endre vi- i szont egyszerűen kronologikus i sorrendben, v'agy még úgy 1 sem ir külön kis tárcákat < azokról, akikkel találkozott. '

A megírás .módszere külön- ! böző lehet, irodalmi értéke ■ sem egyforma a hat műnek, : de mi most nem annyira erről az esztétikai, hanem az , irodalompolitika! és a tőrénél- j mi fontosságáról szeretnénk írni, amikor ezekre a memoárok- , ra igyekszünk felhívni az ol- ^ vasók .figyelmét. Arra az író- . dalomnoiitikai fontosságra gőn- ; dőlünk elsősorban, hogy ezek- ‘ bői a hol pletykálkodó, hol ' komoly feitegetéseket tártál- ‘ mázó visszaemlékezésekből | mindenki láthatja, eljutottunk ' vésre oda, amikor vállaljuk a . polgári örökség haladó ha- ; gyományait úgy, ahogy azok ( annak idején létrejöttek. Fórumot adunk azoknak, akik még élnek é kor figuráiból és meg- • hallgatjuk, amit .mondanak róla, szereplőiről (és egyben magukról), mert mindez hozzá t tartozik a korhoz, amelyben < töl'8/19. két forradalma lezaj- i lőtt, majd hamu alatt izzó í parázsként élt benne tovább a. haladó gondolat a Horthy-re- 1 akció idején a felszabadulásig. Ugyanekkor valamennyi í írás segít helyesen értelmezni í az elinúlt ötven év 'szellemi j életét, légkörét, emberi kap- . csolátaít.

Ha így nézzük ezeket a mű- . veket, akkor szerencsés dolog, hogy Fodor József, Bene- '■ dek Marcell és Sós Endre, fő- ; leg irodalmi, sajtópolitikái . visszaemlékezéseit Ascher Ősz- , kár, valamint Bálint Lajos 1 színházi, meg Péterfi István zenei memoárjai egészítik ki. Ugyanekkor jól láthatjuk . az j összefüggéseket, mert ha Fodor József Emlékek a hőskor- ; szakból című művében a központi helyet Mikes Lajos, az ; Est-lapok legendásemlékű irodalmi szerkesztője foglalja is el, mégis sok szó esik Ka- : rlnthyról, valamint Szabó Lő- : rincről, akiknek figuráját ; Ascher Oszkár írja meg aía- f posabban.

A több szem többet lát elv . érvényesül tehát, átn ez jel- íernzi a többi müvet is. A ívét

~~ " ~ jelennek

Egyre-masra meg

könyvlrirakatainkban az elmúlt fél évszázad még élő tanúinak memoárjai. Egyre többen számolnak be a még közöttünk. járók soraiból arról a korszakról, amelyet indulásakor a Nyugat és a XX. század, a magyar polgári radikalizmus és az akkor még új szociológia e két folyóiratának megjelenése fémjelez. Egyre többen írják meg emlékirataikat, 1918—19 dicső napjairól, meg a forradalom elbukását követő ellenforradalomról, amelyben a kultúra az ellenállást jelentette Horthyékkal szemben. Aztán jön a nagy élmény. a felszabadulás és sok minden, ami azóta történt. Mindez egyéni szempontok, sa- iátos meglátások kereszttüzében elevenedik meg és ez teszi érdekessé ezeket az írásokat. •

Különösen, ha összevetjük éeVIkét a’ másikkal.

Már az elmúlt esztendő végén megjelent Ascher Oszkár, Bálint Lajos és. Fodor József írása,- idén csatlakozott ezekhez Benedek Marcell és Sós Endre. Közben megjelent a nemrég meghalt zenekritikus,, Pétérfi István visszaemlékezése is. Péterfi az egyetlen, aki már nem élte meg emlékiratainak megjelenését, ám írása így is hozzátartozik a sorozathoz.

Csak jó és hasznos dolog,, ho.gv ezek a személyes élmények ígv leírva, a maguk szub-' jektí vitásában számolnak be. az elmúlt fél évszázad magyar Irodalmának, szín- és zenernű- vészeteriek eseményeiről, arról i korszakról, amelvben az 1840-os évek nagy reformnemzedéke utódainak jóvoltából is- mét vtráshnszökkent kulturális életünk, és azokról az emberekről. akik ezt az úi fellendülést alkotásaikkal elősegítet-, lék. Mindjárt azt is hozzátehetjük. hnmr működésük egv- ben előkészítette azt, a változást, ám'elv a. felszabadulás ifin következeit be. Különös ie’ohtnsAzét ad érnknek n be- számolóknak végül P7 «H hor*v rnnrfnk is tev^k^nv cj^íarerjl^i ,,poltr,k múlf f«i á\rxT&7pc\ srelle^ni fr»7—

nprirónt pHpV ofTvütt azokkal, TV?vr,*q fmak.

| ü Z •’ szempontból.

I Ha fof'ma’ nézzük ezeket az alkotásokat. akkor együtt kell említenünk Ascher Oszkár írását, amely Minden versek titkai és Benedek Marcell visszaemlékezéseit, amely Naplómat olvasom címmel jelent meg. Mindkettő a Proust-i

— ml is megteremtsük „itt benn” — Miskolcon, Barcikán és mindenütt, — „a harmóniát”.

Ha a főváros mintája lesz munkában, ízlésben és magatartásban a vidéknek. Persze a virággal együtt nő bő, esős időben a gaz is. Az elmúlt húsz évben sok minden növekedett, — válasszuk e] a tiszta termést a konkolytól. S 1 ez a tiszta búza, ez az oi-igénnel telepumpált vér árad majd az országos tagok és végtagok felé.

A kultúra és az eszmei világ finoman érlelt valóságait szívja be a vidéki szív szomjasan, vérereit tágítóan. A Nemzeti Színház, melyet most robbantanak, épül majd újjá, .pormentesen, s lesz valóban a nemzet színháza. — Az Egyetemi Színpad. melynek plakátjai a világ és népünk gyöngyszem alkotásait hirdeti, hasson a legtávolabbi kultúrház kis műsoráig

S az emberi érintkezés, magatartás szénen csiszolt, gyors és ügyesen ügyintéző, kiszolgáló. tálat eléd toló. vagy udvarias mozdulata is hasson a nehézkesebb. önzőbb, kicsinyesebb vidék magatartására.'

Filmopera tőrök és írók biz- tositiák az artériális keringést is. Nemcsak a szív hat a végtagokra. de a végtagokban Tieff-megrekedö görcsök is el- •lobb-mnak a szív és tüdő felé. A ..Nehéz emberek” görgős -kéje, a ..Talpalatnyi föld” rögei, a „Húsz óra” ióból-rossz- ból evúrt valósáén is ott nereg i fővárosi vásznakon. Megoldást követel és eev lépést a jövő felé. Nem lakkozott doboz- eák_ elskatuíyázott figurái, de i húsból és vérből összeálló kiütő élet kíván rügyezni, szeb- ien_ és jobban élni, Csatoma- lálózatok és vízvezeték sivít- i.ak megvalósításért, sártól ká- •omkodók morognak járdáért, “őutcán mankóra támaszkodó •oskadó falak új vakolatért, vagy legalább gyékény takaróirt. Fáznák a szemek'a szépség hiányában, foghíjak vágv- mk rágó fogakra szájban, lakható épületre városban. De ássuk ne csak a foghíiakat, innern úi, parkot, zöldet és varitó fehérét, tájon .és emberen,

De mindezt nem lehet bölcs. i pm tő pőd fim séggél,1 szenvedély léikül, ' ........... '

M

ert szenvedélyes emberek lelkin, körültekintő, dp fana- ikus optimisták nélkül soha iem lénett egv lépést sem: tu- íoniány, világ és emberiség.

fis miért olyan nehéz ez? '•■'Tért emberi tudatot, szívet és ikaratot kell eggyé kovácsol- hi. akkor is. ha százfélét gon- lolunk és híúskódunk. Értövé, riizdővé kell tenni e sokszínű 'letet p húsz éves. de megpróbált, de jubiláló hazában.

TÁTRAV BARNA

Biiíiapesíi tavasz — országos rügyek

; Ahogy ők látják őket

Memoárirocla!nmak áj kivirágzása

kén: Hidak, 1945 — Erzsébet- • híd, 1965!;.»

..............1

S benn a gyárakban, egyete- ' meken, szerkesztőségekben hány „Nehéz ember” küzd ; anyagellátásért, energiáért, kapacitásért,.. .minőségért, világ- színvonalért.

Me mosolyogj „ón álszent ,olvasóm, képmásom, bús fivérem”. , , ,

Tudom: hogy sok helyen egyeseknek egyáltalán’ nern 1 gondja sem a minőség, sem r. '■ világszínvonal, — csak a kis salát ..maszek-színvonaluk”..

Tudom: hogy még mindig : akadnak olyan szervezési és ' funkcionális buktatók, melye- ‘ ken a legjobb szándék és ve- 1 ré'lték sem segít keresztül.

Tudom: hogy vannak az em- ! iített és elképzelhető helveken 1 alvanok. akik nem. hozzáértés- 1 sei és munkával, — de forté- ■ Ivos ügyeskedései, a bókolás I ?s udvarlás nercekre kiszrimí- lott tánclénriseivel ..dörzsölt” ■ I és „gógvis” helyezkedéssel töl- ‘ tik munkaidejüket. 1

Es mégis. •— „álszent olva- 1 lóm. képmásom, bús fivérem”, ]

— az országos rügyekben sár- ; iádé tavasznak van igaza.

Mert: ne akarjunk mi böl- | :sebbek és fenköltebbek lenni. ' nint az élet. 1

1045. tavaszán, a lóhulla-he- 1 'vek hátán azt jósolta esy f lyen bölcs: nem lesz Itt soha ‘ imberi élét, — pusztító járvá- c lyok járják majd be a rofno- f tat, hullani fog ember és eve- ' •ek, — meneküljön, aki tud! — ? Aztán a pestiek megfogták a c ■ohad-t lovak fül ét-farkát és be- ' lobnlták őket a Dunába, R ma ^ 3pst a világ egyik legszebb fő- f zárosa. f

Mert: ahogy a múltkor be- ^ izélrettíink erről- nincs fehér ^ ‘s nincs fekete Ezek nem szí- r iek, csak abs-trokciók. vney r viánvok. Az élet a színek., í «evének tarka változata. S r miikor közösségbe állnak az \ :gyónt színek, n rózsaszín r nond..B ellerit a kéknek, vagy ^ i zöld a sárgának? Nem n sajt r ;s a Ivük mondvacsinált ellen- ' étének lá+áso az igaz. — .ha- ^ lem az pi'iedéshen lyukacsos- ^ iá érett sajt n finom. Hogv er-' *■ eel, alakul — nerszef Mert él. -logy vannak borúlátók és in- r lokolatlannl ontimlsták? Ettől 1 nég lehet az ember megokano- loítan optimista és harcot vál- ! aló. küzdést, értő munkás. f

Mert; nagyobb és helvesébb r ett a téesz-clnök küzdelme a c óbb jövedelemért, a mérnök altatása, a eazrIia,sá"oszhhért:, a f irinád-mimkás helvtállása á sútolódó lógósokkal szemben, r

— mint a kasonló cikkek mn- (- nlizálásn. De egv kicsit a „lé- ^ ek mórnükei” is lennénk, akik ^ zen törtük a fejünket, hogy j nint. az építő ott a Klotjld-na- otán, vagy a szerelő a Hídon,

Valahogy úgy hozta a sors — ez a kegyes véletlenekből és kegyetlen szükségszerűségből szőtt. Párka-fonál —, hogy már a harmadik tavaszt néhány napos pesti tartózkodással kezdtem. S ha egy kicsit fájdalmasan is igaz a Combat .Miskolcon is járt szerkesztőjének megállapítása a „pesto- centrlsme” (.Pest, mint központ) túlzásairól — az érem másik oldala fontosabb; Pest, mint központ politikai, hivatali, gazdasági és kulturális életünk,

. tehát teljes életünk magás színvonalon ható, s az országot beragyogó központja. S a tavaszt is, mint a borsodi ridegebb tájak lakója, ott érzékelem először. Mint napfényre • éhes északi, s a boldogságot fáradhatatlanul hajszoló vándor az ország szívére hajtom le északi ködöktől terhes fejemet, s ebből n dobogásból akarok hozni ritmust, emberséget, tartalmat és megoldást a néha görcsökbe szoruló távoli vidék tagjaiba.

Pesti hivatalokban is kellett járnom, most három éve szintúgy, mint az idén. Szakszerűséget, szervezettséget tapasztaltam, s ha néha bele-beleütköz- . tem a paragrafusok zsákutcás kacskaringóiba, — az emberre apelláltam, akit az akta takar. Most egy nyolcvanhatéves öreg néni dolgában, akkor egy egész család ügyében. És szerencsém volt! Ha a paragrafus megszólalt és tagadott —, én előhúztam az akta mögül az öreg nénit —, s n tisztviselő elmosolyodott, aláírt, iktatott, kiadott.

S aztán kiléptem a tavaszba. A srácok rúgták a focit, ahol csak lehetett.

A világ egyik legszebb fővárosi ütőerén pedig, a Rákóczi úttól a Kossuth Lajos utcán át a csinos és ifjú Erzsébet-hidig a kirakatok fénye és ízlése fogad, harisnyás lábakról lopom le a tavaszi napsugarat — a régi New York palota szellemi műhelyeiben, újságok, folyóiratok szerkesztőségeiben érzékelem az eszmék lüktetését, s jutok el a. gazdaságosság, precíz kivitel élő bizonyítékáig a hídig, — s számomra mindez bizonyítja ennek az országnak munkáját, ízlését, eredményeit, tudását.

A kirakatokban nem üresen- hajrás jelszavak •— de fényképek. Két gazdátlanul csellengő, kopott-rühös sovány ló porzó fórunk során; Váci utca. 1945. — S mellette a mai, ahol az élet színeit, ízlését, örömét veheti meg az ember, hogy másoknak és magának is örömöt szerezzen.

A Váci utca sarkán van egy nagyon szakszerű stíl-bútor üzlet. Az empire-komódon két