Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
II Világ proletárjai, egyesüljetek! ! *■ * ;.;'i % ^ i . -.■**.,.,^&astssz iJtäuL, •> m :^\x v ■' .-I •> t A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 80. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1965. április 4. Szalad életünk húsz esztendeje írta: Dr, Bodnár Ferenc csökkentés szemlélete uralkodjék. Mostani körülményeink között elsősorban a gazdasági élet területén kell jobban dolgoznunk. Pártunk politikája világos, egyértelműen marxista—leninisla politika, amelyet népünk milliói — Borsod megye dolgozói is — odaadással. lelkesedéssel ' támogatnak. Ennek a politikának a szellemében most arra van szükség, hogy jobban dolgozzunk a gazdasági éleiben, hogy a gazdasági vezetők, üzemi munkások, technikusok és mérnökök egyaránt hozzáértéssel, fegyelmezetten végezzek mindennapi munkájukat. Az 1965-ös év első három hónapjának eredményei arról tanúskodnak, hogy a munka ebben az esztendőben jobban, szervezettebben indult, mint máskor. Kohászati és vegyi üzemeink teljesítették a tervet, a bányászok többezer tonnával több szenet hoztak a felszínre, mint amennyit a tervben kértünk tőlük. A gépgyártásban viszont némi lemaradás mutatkozik. Most erőfeszítéseinket arra kell összpontosítani, hogy 1965-ben egész iparunk maradék nélkül teljesítse ötéves tervünk utolsó évének célkitűzéseit. A földosztás meghirdetésével és végrehajtásával a magyar parasztság évszáza-, dós vágyait elégítettük ki. A munkásosztály segítségével a parasztság hazát, földet foglalt, amelynek nyomán megyénkben is csaknem 44 ezer szegény- és kisparaszti kapott földet. A föld azé lett, aki megművelte: a dolgozó parasztoké, és ezzel egyszer s mindenkorra eldőlt az évszázados per, amely a földért folyt. De itt nem állhattunk meg! A szétaprózott kisparaszti mezőgazdasággal nem juthattunk komolyan előre. Hozzá kellett látni egy új alapokon nyugvó, szocialista nagyüzemű mezőgazdaság megteremtéséhez. Ez a küzdelem sokáig tartott, és ma sem fejeződött be teljesen, örömmel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban a szántóföldek termelőszövetkezeti táblákká olvadtak ösz.- sze, hogy húsz éves fejlődésünkben az égjük legnagyobb jelentőségű győzelmet arattuk akkor, amikor a .mezőgazdaságot a szocialista útra vezettük. A termelőszövetkezeti rendszer győzelmével teljesen új lehetőségek nyíltak meg a mezőgazdasági termelés fellendítésének, a dolgozó parasztság munka- és életkörülményei javításának. Népi államunk segítőkészségének és a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas munkájának eredményeként mező- gazdaságunkban már megteremtődtek a kedvező feltételei annak, hogy a modern technika és tudomány eredményeit mind szélesebb körben felhasználjuk a termelés fellendítésére, a terméshozam növelésére. Népgazdaságunk erejéhez mérten, az elkövetkezendő években fokozoí- (Folytatás a ?. oldalon) ***★****★*★**★*★★★★★*** reké, ezt a hazát az urak országából a dolgozó nép hazájává változtatjuk. A munkás- osztály vezette dolgozó nép sikerrel megvívta harcát a hatalomért. A politikai hatalom meghódítása, a proletárdiktatúra megteremtése döntő előfeltétele volt annak, hogy a szocializmus építésének útjára térjünk. Már a politikai hatalomért folytatott harc menetében teltünk lépéseket a gazdasági hatalom meghódításának irányába. Hosszú évek küzdelmének eredményeképpen a magyar nép kezébe kerültek a termelési eszközök, kialakult a gyárak, a bányák állami tulajdona, létrejött szocialista bankrendszerünk és kereskedelmünk. A termelő- eszközök társadalmi tulajdonba vétele során megyénkben közel 200 ipari vállalatot érintett az államosítás. Ezt követően, de főleg az utóbbi években, nagyon gyors ütemben fejlődött megyénk ipara. A z alkotó munka nyomán új szocialista városokat jelöltünk be hazánk térképére. Borsod megyében két szocialista város született: Kazincbarcika és Tiszaszederkény. Eredményeink bemutatása megyénkben, városunkban nem nehéz, hiszen lépten-nyomon találkozunk építő munkánk nagyszerű alkotásaival,. mint a borsodi és a tiszaszederkényi vegyikombinát, a. tiszapallkonyai és a berentei erőművek, a He- jőcsabai Cementgyár, űzd új martinkemencéi, Diósgyőr rekonstruált üzemrészei. a~ Egyetemváros, az a sok-sok ezer új ház, lakótelep, amelyek. szinte gomba, módra nőttek ki a földből az elmúlt évek során. Ipari termelésünk 1964-ben a háború előttihez viszonyítva több mint négyszeresére emelkedett, a nemzeti jövedelemnek több mint 60 százalékát az ipar adja. Szocialista iparunk fejlődése és termelésének növekedése valamennyi ágazatban jelentős. Az utóbbi tíz év alatt született meg a magyar iparág legfiatalabbja, a vegyipar. A vegyipariján olyan fontos bázisok épültek megyénkben, mint a kazincbarcikai és a tiszaszederkényi vegyiművek. Megyénkben ma is jelentős ipari beruházások vannak, amelyekből kiemelkedik a Borsodi Ércelőkészítő, a kazincbarcikai és tiszaszederkényi vegyi üzemek továbbfejlesztése. Húsz éves fejlődésünk eredményeként a nép uralkodóvá vált a gazdaságban. De a gazdaságban uralkodni ma elsősorban azt: jelenti, hogy több megfontolt, átgondolt intézkedéssel kell biztosítani szocialista iparunk egészséges továbbfejlődését, ne a számszerű növekedés haj- hászása, hanem mindenekelőtt a gazdaságos termelés, a munka termelékenységének rendszeres, állandó emelése, a takarékosság, az önköltség★★**★*★★■****★*■***★**** és szocialista Magyarország felépítésére. A felszabadulás előtt hazánkban minden változásért, újért kiáltott, de az új világ felépítéséhez csak 1945. április 4-e után kezdhettünk. Akik ot.t voltunk szabadságunk bölcsőjénél, nagyon jól tudjuk, hogy az úri Magyarország uralkodó osztályai vulkánon ültek. A nyomortanyák, a tüntetések, a sztrájkok, az illegalitásban élő Magyar Kommunista Párt harcai jelezték, hogy változásra van szükség. Magunk, egyedül azonban a történelmi helyzetben nem voltunk elegendők a nagy történelmi változás végrehajtására. De a szovjet néppel, a Vörös Hadsereg harcosaival együtt le tudtunk számolni a régi világgal, és 1945. április 4-ével új élet bontakozhatott ki. Széles út nyílt a társadalmi haladás irányába. A háború befejezésekor az ország romokban hevert, 22 milliárd aranypengő volt a háborús kár, nemzeti vagyonunk 40 százaléka elpusztult. Pártunk, a Magyar Kommunista Párt és a munkásosztály történelmi hivatása tudatában vállalta az új élet megteremtésének és az új társadalom építésének feladatait. Mi, kommunisták, szabadon hirdettük akkor is: lesz magyar újjászületés! Pártunk nemcsak hirdetője, hanem szervezője, irányítója és lelkesítője is volt a magyar újjászületésnek. Élenjárt a forradalmi feladatok kimunkálásában, a dolgozók többségének érdekeit szolgáló javaslatokkal nyerte meg a milliós tömegeket a békés alkotó munkára, a demokratikus, majd a szocialista feladatok megvalósítására. A mai ünnep alkalom rá, hogy néhány gondolatban mérleget készítsünk arról az útról, amelyet húsz év alatt bejártunk. Húsz év történelmileg nem nagy idő; sok is, kevés is — attól függően, hogy milyen szempontból vizsgáljuk. Egy ember életében nagyon soknak tűnik. De egy felszabadult. alkotni vágyó nép, egy nemzet életében húsz esztendő vitathatatlanul röpke pillanat csupán. Azok a változások, amelyek hazánk társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életében végbementek, hősi korszakká avatják történelmünknek ezt az időszakút, fvét évtized legjelentősebb eredménye, hogy nemcsak, újjáépítettük a háború által lerombolt hazánkat, de új hazát is teremtettünk, leraktuk a szocialista társadalom alapjait. Ez népünk történelmi vívmánya, amelyet soha. semmilyen erő nem fordíthat visszájára. Nagy utat tettünk meg. amíg idáig eljutottunk. A romokban hevert országból pár- I tunk vezetésével új élet sarjadt ki. Hozzákezdtünk az or- . szág újjáépítéséhez, demokratikus átalakításához. A leg- . öntudatosabb munkások már i akkor tudták, hogy a jövő a i munkásoké, a dolgozó embeN épünk új életének születését, a népi Magyarország létrejöttének nagy történelmi évfordulóját ünnepeljük. Húsz évvel ezelőtt, április 4-én vált hazánk szabaddá. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, felszabadulásunk 20. évfordulója allcalmá- ■ból pártunk Borsod megyei [bizottsága nevében szeretettel, ■szívből köszöntőm megyénk és 'városunk valamennyi dolgozóját. ■ Felszabadulásunk két évtizedéről csak örömteli érzésekkel •szólhatunk, mert a hazánk és |népünk javára végzett alkotó [munka — fő motívuma szocialista építésünknek, mely- !nek alapján bizakodással tekinthetünk jövőnk elé. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, áp- • rilis 4-én népünk szabadságát, ; függetlenségét és építő mun- ikánkat ünnepeljük. Nagy nem- •zeti ünnepünktől elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz fűződő • örök barátság és testvériség ) ünneplése, mert a szabadságot .és a függetlenséget a szovjet ;nép hős fiai hozták el számiunkra, és békénk, függetlenségünk legfőbb biztosítéka ma Jis a Szovjetunió, a szocialista világrendszer. Ezé|t népünk jj szabadságának és í'üggeliensé- gének nagy ünnepéből nem- :• csak a szocialista hazafiság mély érzései táplálkoznak, halnom a szocialista internaciona- i'lizmus is. > Húsz esztendővel ezelőtt í' 1945. április 4-én a hadijelen- ;.tés hírül adta, hogy a szovjet £ hadsereg az utolsó fasiszta ■.alakulatokat is kiűzte hazánk :• földjéről. •• Ezen a napon új tavasz köszöntött sokat szenvedett né- Jpünkre. A történelem halálra !• ítélte a magyar tőkés és földig birtokos osztályokat, amelyek ;«az országot a romlás, a telje* ■; pusztulás irányába sodorták j.A szabadság, amelyről népünk !• ezer éven át álmodott, és amelyért népünk legjobbjai :• sok-sok szenvedés közepette •‘harcoltak, 1945. április 4-ér •! végre elérkezett. Nagy nép [•egy nagy nemzet fiai, és ami Ja legfontosabb, a világ else I*szocialista államának fiai hoz- :‘ták el számunkra a szabadsá- ••got. Az a nép. amely legelsődként és a legmagasabbra jutói! Jel a kozmosz meghódításában J Nagy szeretettel köszöntjül •.ezen a napon az egész szovje: •Miépet, amely a világon elsőnek J építette fel a szocializmust :• Köszöntjük a Szovjetünk £ Kommunista Párt ját, a szovje [•nép építő munkájának ihlető- ;* jét; és szervezőjét, umelynel- t,vezetésével a szovjet emberei [•a kommunizmus felépítésénél £ nagy programján dolgoznak •• Forró szeretettel köszöntjül !;azt a 8900 párttagot, akik me !• gyünkben T 94 5-ben, vagy ez £ megelőzően léptek a párt so j.raiba és azóta élharcosai szó £ cialista átalakulásunknak. •;• í prilis 4-ét népűn! £ A legnagyobb nemzet /1 ünnepévé az teszi £ /\ hogy ezeréves ál £ műnk beteljesülése ❖ a nemzeti függetlenség, a sza £ badság megszületése nyoméi lehetőség nyílt a demokratiku Élje« Április 4» I legnagyobb Dcmzctí ünnepünk! i»
