Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

Véníeíc, 1965. április 3«. ESZAKMAGVAWORSiEArs 3 A fegyelmezettebb, jobb mnnba eredménye ismét élüsem lett a Lettin K&hássati Művek Tegnap, április 29-én, csü­törtökön délután ünnepet ültek a Lenin Kohászati Művek dol­gozói. Az 1964-ben nyújtott tervteljesitésért, az eredmé­nyes munkáért ismét élüzem lett a diósgyőri gyáróriós. Mindenki örül a kitüntetés­nek, mindenki szeretne 1965- ben még többet, még jobbat nyújtani, hogy jövőre a legma­gasabb kitüntetést, a vörös vándorzászlót is elnyerjék. Eljöttek a diósgyőriek ünne­pére a testvérüzemek képvise­lői, helyet foglalt az ünnepi gyűlés elnökségében dr. Kocsis József kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes, dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Varga Zoltán, a Miskolc városi pártbizottság titkára. A Bartók Béla Művelődési Házat zsúfolásig megtöltő dolgozókat dr. Énekes Sándor vezérigazgató köszöntötte, s elismeréssel, jóleső érzéssel be­szélt az 1964. évi munkáról. Ez persze nem volt hibamentes, de mindenképpen elismerésre, figyelemre méltó. A Lenin Ko­hászati Művek sok-sok ezer dolgozója, megértve a párt szavát, támogatva a kormány célkitűzéseit, jobbat, többet nyújtott. Fegyelmezettebb, pon­tosabb munkával sikerült biz­tosítani az ütemes termelést, a tételes kiszállítást, a gazda­ságosabb tervteljesítést. Mind­ezekben nagy szerepe van a nagyolvasztó, az acélmű, a nagykovácsműhely és a csavar­gyár gyárrészlegnek, de benne van az eredményben minden dolgozó jobb munkája. 1965- ben nem kis feladatok várnak a Lenin Kohászati Művekre. Tovább kell javítani az export- tevékenységet, csökkenteni az önköltséget, fokozni a minő­séget A gyár dolgozói célul tűzték ki, hogy ebben a gaz­dasági évben tovább fokozzák, eredményeiket, s a mostani színvonalról kiindulva harcot indítanak a vörös vándorzászló elnyeréséért. Felszólalt dr. Bodnár Fe­renc, a megyei pártbizottság el­ső titkára is és hangsúlyozta, hogy az 1905. évi tervek telje­sítésének egyik feltétele a ve­zetők és a dolgozók közötti kapcsolat javítása. A gyárat ért magas kitün­tetést dr. Kocsis József mi­niszterhelyettes nyújtotta át dr. Énekes Sándor vezérigaz­gatónak. Ezt követően dr. Éne­kes Sándor hat kiváló újítónak nyújtott át aranyjelvényt, a nagyolvasztó és a vasöntöde gyárrészlegnek pedig a Szoci­alista gyárrészleg címre feljo­gosító oklevelet ZászlóáfadásI ünnepség a Miskolci Noisza-b© Ktsz-ben Ä Minisztertanács vándor­zászlaját kedden este meleg­hangú, élményt nyújtó, kul­túrműsorral ízesített ünnep­ségen adták át a Miskolci Nőiszabó Szövetkezetnek. Az esemény jelentőségét növeli, hogy az 1200 szövetkezet kö­zül három, s a vidékiek kö­zül egyedül a miskolci ktsz nyerte el ezt a kitüntetést. Erdős József, az OKXSZ elnö­ke a a szövetkezet érdemei­nek méltatásában elmondta: nem volt könnyű a választás. A mozgalomban hosszú évek óta tavaly teljesítették, illet­ve túlteljesítették először a lakossági tervet. A sok, igen jó eredménnyel dolgozó ktsz közül a méretes tevékenység­ben mégis az említett kollek­tíva érte el a. legjobb ered­ményt: 12 százalékkal teljesí­tette túl tervét, s 21 százalék­kal adott többet, mini; 1963- ban. A szövetkezet különö­sen az utóbbi években fejlő­dött sokat, fiókhálózata túl­nyúlik Miskolc határain. Korszerű üzleteivel, munká­jával, az udvarias kiszolgá­lással méltán érdemelte ki a lakosság bizalmát. Kocsis D. Ferenc elnök vá­zolta a 14 éve működő kol­lektíva munkáját, értékelte a fiókok, az egyes dolgozók te­vékenységét. Elmondotta, hogy szezonban sokszor napi 10— 12 órát is dolgoznak, a ren­delők óhajainak kielégítése céljából. A szemléltetés ked­véért érdemes megjegyezni, hogy tavaly például több mint 31 ezer felsőruházati cikket készítettek. A szövet­kezetnek — mondotta Kocsis József — szerepe van a kul­túrált öltözködés kialakításá­ban. Éppen ezért igyekszünk korszerű fiókokban, szalo lók­ban még jobb minőségi r ■.un­kával kielégíteni a la sság óhajait. Havasi Béla elvtárs, a Mis­kolc városi Pártbizottság első titkára többek között ezeket mondotta: — Ez a kitüntetés hosszú hónapok, évek óta tartó szor­galmas munkálkodás eredmé­nye, elismerése. A kitüntetés egyúttal kötelez is: küzdjön a szövetkezet még jobban a minőség javításáért, a még szebb eredményekért, erősít­se tovább a szövetkezeti de­mokráciát, úgy, olyan akarat­tal, lendülettel, ahogy az el­múlt három évben megkezdte. Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke a Miskolci Nőiszabó Szövetkezet tevékenységét né­hány szóval értékelve elmon­dotta: a szövetkezet nagy erő­feszítés, szorgalmas munka eredményeképpen érdemelte ki a kitüntetést. A vándor­zászló megtartásáért még jobban. odaadóbban kell munkálkodnia, annál inkább, mivel egy sor szövetkezet lé­pett nyomába és küzd szép sikerrel. Az ünnepségen az OKISZ elnöke három dolgozót tünte­tett ki . A szövetkezeti ipar kiváló dolgozója címmel, majd csaknem 40 dolgozónak nyújtottak át 26 ezer forintot kitevő jutalmat. Tíz éves az Elüzem címmel kitüntetett Miskolci Pamutfonó Tegnap, április 29-én, csütör­tökön délután élüzem ünnep­séget tartottak a Miskolci Pa­mutfonóban és egyúttal meg­emlékeztek a gyár fennállásá­nak 10. évfordulójáról. 1955. május 1-én indullak meg az első órsók, kezdte el a munkát az első gyűrűsgép, és ezzel új iparág honosodott meg Miskol­con. Azóta másfél milliárd ki­lométer fonalat fontak a mis­kolci fonómunkások. Az 1964. évi jó munka eredményeként elnyerték az Élüzem címet a textilgyár asszonyai, leányai. A négyszeres élüzemben a Magyar Tudományos Akadé­mia ipargazdasági kutató cso­portjának javaslatára, alapos előkészítő munka után, beve­zették az úgynevezett 6 plusz 2-es új munkarendet, a folya­matos termelést. Ennek nagy előnye, hogy a gyár minden különösebb beruházás nélkül 30 millió forint értékkel több terméket állíthat elő. Ezenkí­vül 300 miskolci asszonynak és leánynak adtak munkát. Az új munkarend révén több lett a szabad idő, mert a dolgozó minden hat napi munkaidő le­töltése után két napot pihen­het. Az élüzem ünnepségen meg­jelent Moldován Gyula, a miskolci városi pártbizottság titkára, aki a megyei és a vá­rosi pártbizottság nevében kö­szöntötte a gyár dolgozóit, Bürczy Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Győri Tibor, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Tóth Béla, a Könnyűipari Miniszté­rium beruházási főosztályának vezetője, akinek irányítása alatt létesült lo évvel ezelőtt a miskolci textilgyár. Az él­üzem kitüntetést Gosztonyi Sándor, a Könnyűipari Minisz­térium képviselője adta át és elismeréssel szólt, a gyár sike­reiről, eredményeiről. Az ün­nepségen Molnár József, a gyár igazgatója mondott beszé­det, majd átnyújtotta a leg­jobbaknak a Kiváló dolgozó kitüntetést. Az ünnepség Je- szán Sándorné szb-titkár zár­szavával ért végett, majd kul­túrműsor következett Átadták a iris vándorzászlót g Borsod megyei Húsipari Váüalat dolgozóinak Tegnap, április 29-én, csü­törtökön ünnepséget rendez­tek a diósgyőri Csokoládé- gyár kultúrtermében. A Bor­sod megyei Húsipari Vállalat dolgozói vették át az elmúlt évi jó munkájukért a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Megjelent az ünnepségen Babos Zoltán élelmiszeripari miniszterhelyettes, Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára, Száraz István, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Köves Béla, a Húsipari Tröszt vezérigazgató j a. Egy esztendővel ezelőtt lett élüzem a Húsipari Vállalat. Az avatáson a dolgozók ne- véber, Csajághy János igaz­gató megfogadta, hogy 1964­ben a vándorzászlót nyerik el. Sikerüli: teljesíteni a feltéte­leket, s jelenleg az élelmi­szeripar legjobb nyolc válla­lata közt emlegetik a vörös vándorzászló újdonsült, büsz­ke tulajdonosait. Babos Zoltán miniszterhe­lyettes beszédében utalt; arra. hogy derekas munkával, jó vezetéssel sikerült idáig el­jutni. A termelési tervüket 11 millió forinttal teljesítet­ték túl, s valamennyi más mutatónál kiváló eredménye­ket produkáltak. A továbbiakban arról szólt a miniszterhelyettes, hogy a vállalat számos műszaki fej­lesztési feladatot oldott meg saját erőből, s az elmúlt esz­tendőben javítottak a dolgo: zók munkakörülményein is. Példamutatóim betartották a munkavédelmi előírásokat. Mindezek hozzájárultak a zászló elhódltásához. Az oda­ítélésnél továbbá figyelembe vették azt is, hogy kiválóan dolgoztak a szocialista brigá­dok, és új kollektívák léptek be a versenybe. Ezt követően Száraz István, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének titkára ad­ta át nagy taps közepette a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság elismerését és üdvözletét tolmácsolta a Húsipari Válla­lat. dolgozóinak. Az ünnepsé­gen a vállalat több dolgozó­jának nyújtottak át kitünte­tést és jutalmat. Qegyzetek Húzzák ki a szögeket! Kérem tisztelettel, ezúton fordulok minden jóérzé­st járókelőhöz égető kérésemmel: húzzák ki a szöge­ket testemből! Miskolc II. kerület I. számú utcájának végén, a Szinva partján „lakom” ' több társammal együtt. Sa­nyarú sorsot szánt már évek óta nekem, a végzet. Hárs­fa vagyok, és amikor kivirágzóm.. leszednek, illatos termékem gyógynövény, beteget gyógyít. és ez így van rendjén. Dolgozni, hasznot hajtani kell mindenkinek. De kérem, tisztelettel, ki volt az a. fafejű. aki. azért, hogy ágaimat a tördeléstől megvédje, jókora vastáblát szegezett törzsemre, négy darab százas szeggel. A betű a táblán már nem olvasható, csak a. testem marja a szeges rozsda. Ezt. nevezem■ favédelemnek, úgy meg­védtek, hogy arról koldulok! Táblái szegezni rám, és ki­írni, hogy ágaimat tördelni tilos!? Az eset megtörtént, ezen változtatni már nem le­het, de azon igen, hogy aki éppen harapófogóval arra jár, kihúzgálja testemből a szegeket. Nagyon kérek er­re valakit az első utca lakói közül. Fáradságukat előre is megköszönöm. Teljes tisztelettel egy öreg hársfa a Szinva partjá­ról. B. I. 1 cacac3CT3cr3rac3C3C3C3C3C3cacacuc3cac3r3ir3C3cair3ir3cnc3caracac7az LKM kiállítási termében. pedig ez a forrásban, átala­kulásban lévő mai falut fi­gyelembe véve, nem egyszerű. Farkas Pál, a héti főagronó- mus akárhányszor találkozzék is fiatal, az életre türelmet­lenül készülődő szakemberek­kel, soha sem felejti el lel­kűkre kötni a „hármas” aranyszabályt Ami 1 szem előtt kei! tartani — Először is: mindig ne­künk köszönjön a tez-tagság. (Azaz, a felkeléskor, kint a határban a szakem­ber, a mezőgazdász legyen az első.) Másodszor: mindenki tanulja meg felhúzni a csiz­mát. (Azaz, a határ, az őszi- tavaszi sár, az istállók kör­nyéke nem szereti a lakkci­pőt, s a tsz-tagság azt, aki fél a sártól.) Harmadszor: a szakember ne csak tanítani, hanem tanulni is akarjon! (A falu, az évtizedeken át gazdál­kodó tsz-tagok alaposan értik a mezőgazdasági munkát. Sok olyat tudnak, amelyet a me­zőgazdásznak is meg kell ta­nulnia ahhoz, hogy másokat tanítson a fejlettebb, az új módszerekre.) S mennyire igaz ez. mennyire így van ez az életben! Uj, nagyszerű dolgokat al­kotni. formálni hálás, szép dolog. Azonban megfelelő feltételek, szívós tanulás, töp­rengés, sok-sok fáradozás, ki­tartó munka nélkül elképzel­hetetlen, még ha száz annyi is a türelmetlenség, a belső fe­szítő erő. S ez így van az élet, a munka minden területén. Az­ért egy dolgot, éppen a fiatal mezőgazdasági szakemberek­kel folytatott beszélgetés, az elhangzott kérdések alapján, talán nem árt megemlíteni. Úgy tetszik, valóban hiány­zik közép- és felsőfokú isko­láinkban egy olyasféle tan­tárgy: „az életre nevelés”, amelynek segítségével, esetleg már dolgozó szakemberek közreműködésével többet be­szélgethetnének az életre ké­szülő fiatalok arról: milyen tartozékok szükségesek ah­hoz. hogy a fiatalos és reális türelmetlenséget a gyakorlat­ban minél gyorsabban és mi­nél kevesebb csalódással gyü- mölcsöztethessék! Barcsa Sándor As egésssége türelmetlenség lek. S ennek pótlásához nem elegendő a türelmetlenség. — így reagált a szakember-jelöl­tek kérdéseire egyik, évek óta a termelő munkában tevékeny­kedő szakemberünk. Farkas Pál, a héti Egyetértés Terme­lőszövetkezet sokak által is­mert és becsült főagronómu- sa. S mindjárt el is mondot­ta, véleménye szerint milyen­nek kell lennie a mai, a te­remtő munkában tevékenyke­dő fiatal és idősebb szakem­berek türelmetlenségének. Türelmei Sense« és reals íás Sajnos, élő példák bizonyít­ják, hogy néhány olyan fiatal mezőgazdász, aki azzal az el­határozással, a türelmetlenség azon „változatával” kezdett munkához, hogy „én mindent megváltok, én mindent azon­nal megváltoztatok” — nem sokáig állta a sarat. S külö­nösen nem, ha nem ismerte fel, hol, miben hibásak elkép­zelései. Mert az elképzelések­nek és az elképzeléseket meg­valósítani akaró, egészséges türelmetlenségnek a való élet­ből. az adott körülményekből kell fakadniok. S ez az, amit elsősorban meg kell tanulni! Az olyan fiatal szakember, aki azért türelmetlen, mert a lazaságok, a helytelen, éssze­rűtlen munkaszervezés, a fe­gyelmezetlenség akadályozza a meglévő adottságok jobb ér­vényesítését, és küzd, harcol, példát mutat a jobb érdeké­ben. bizonyos, hogy eléri cél­ját. Mert reálisan türelmetlen, azaz. elképzeléseinek való­sággá érleléséhez feltétlenül biztosítani tudja a feltétele­ket, ahhoz előbb-utóbb segí­tőtársra, segítőtársakra és megértésre talál* Azonban még ez esetben sem egysze­rűen. A minél alaposabb szaktu­dás. szakismeret, szakmai szeretet is csak akkor érvé­nyesíthető, gyümölcsöztél he- tő, ha az, aki ilyenek birto­kában van, megfelelően bele tud illeszkedni az őt körül­vevő, a vele együtt: dolgozó emberek környezetébe. Már­Fiatal, az igazi életet, a te­remtő munkát még csak né­hány hónap múlva kezdő mezőgazdasági szakember-je­löltekkel beszélgettünk a fa­lu, a mezőgazdaság helyzeté­ről és természetesen a hol­napról. Igen tanulságos egy- egy ilyen eszmecsere, hiszen feltétlenül magán viseli a fia­talsággal elválaszthatatlanul együttjáró türelmetlenséget. A kérdések, a hozzászólások zöme érthetően a következő támakörökhöz kapcsolódott: „miért olyan lassú nálunk a mezőgazdaságban a gépesítés üteme... Miért nem alkal­mazunk olyan módszereket, amelyek néhány külföldi or­szágban már beváltak ... Ho­gyan fogadnak majd bennün­ket a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban ... Mit tegyünk, hogy elképzelé­seinket a valóságban gyakor­lattá érlelhessük ... Hogyan kell bekapcsolódnunk a kö­zösségbe?” Honnan indultunk ? íme, valamennyi kérdés olyan területeket érint, ame­lyekről külön is órákon, napo­kon át lehetne beszélgetni. Azonban az is természetes, hogy más jellegű, ez az egyéb­ként feltétlenül szükséges türelmetlenség olyan ember­nél, aki már évek óta dolgo­zik, benne él a teremtő mun­ka mindennapjaiban, s megint más olyan fiataloknál, akik eddig elsősorban a tanköny­vek segítségével foglalkoztak a mezőgazdasággal. Tény és közöttük is számos esetben szóba kerül, hogy más, nyu­gati országokban, az Egyesült Államokban, Dániában pre­cízebben gépesített a mező- gazdasági termelés, mint ná­lunk. Az is tény, hogy las­súbb a termelés technológiá­jának fejlesztése. Azonban ismerve a történelmet, az éle­tet, az alapvető gazdasági fel­tételeket, elsősorban nem az ilyen különbségeken kell té- pelődni, rágódni, türelmetlen­kedni. Hol tartottunk mi húsz esz­tendővel ezelőtt? Gondolkoz­tatok, vita tkozta tok-e ezen? Nálunk a háború elpusztítot­ta a korábbi és igen szegé­nyesen, elmaradottan terme­lő mezőgazdaság technikai tar­tozékainak, a gépeknek, épü­leteknek, az állatállománynak kétharmad részét. így volt-e ez Dániában? Nem! így volt-e ez az Egyesült Államokban? Nem! De nézzük meg, hová jutott a mi mezőgazdaságunk 1945-höz képest? Fejlődtünk? De mennyit. S hogy nem gyor­sabban, annak tisztán magya­rázható okai vannak, többre nem telhetett erőnkből. Tehát nem a titeket annyira jellem­ző türelmetlenség hiányzott, hiányzik, hanem csak a las­san, fokozatosan megteremt­Inntri unvnríi cl o ncó rv-i Aájus 4-20-ig: Borsodi Műszaki Hetek Május 4-én délután 16 óra­kor nyitják meg Miskolcon, a MTESZ helyiségében, a Szé­chenyi utca 105. alatt a Borso­di Műszaki Heteket. A meg­nyitó beszédet dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci igazga­tóságának vezetője, a MTESZ intéző bizottságának elnöke tartja. Felkért felszólaló: Dojcsák János, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Su­sánszky János, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem ipargazdasági tanszékének vezetője. A gazdag műsor bővelkedik a legkülönbözőbb előadások­ban és bermitatókban, A Bo­lyai János Matematikai Tár­sulat három előadást rendez, a Magyar Kémikusok Egyesü­letének Borsod megyei cso­portja nitrogénipari konfe­renciát tart. Az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület Borsod megyei csoport­újának több előadása, a Közle­kedéstudományi Egyesület [uniskolci szervezetének kibő- [jvített: ülése éppúgy gazdagít­ja a műsort, mint a borsodi ^távfűtési ankét, ú A szakembereit körében [■minden bizonnyal nagy ér­deklődésre tart számot a szi- [jVattyúgyártási konferencia, ra melyet Kincses István kohó­rés gépipari miniszterhelyettes pnyit meg. A Magyar Hidroló- rgiai Társaság Borsod megye' pcsoportja ugyancsak több. ér­dekes rendezvénnyel gazda- kgítja a műszaki hét program­ját. A hét folyamán az ér­deklődők az elektromikrosz- Ljkópról is hallhatnak előadást La miskolci egyetemen, p Külön érdekessége a gaz­dag programú Borsodi Műsza­ka Heteknek, hogy május halo- Ldikán, hetedikén és nyolcadi- 6kán külföldi cég is rendez Ukiállítást termékeiből. A Ge- G'orge Kent Ltd. Luton és a CKení-Tieghi Milano cég pneu- Cmatikns. valamint elektroni- Ckus műszerbemutatót rendez :"az LKM kiállítási termében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents