Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
Vasárnap, 1965. április 25. ESZAKMAGYARORSZAfi 5 S legjobbakköz&ii Hogyan lehet magas kitüntetést kiérdemelni, vándorzászlót nyerni? Erre a kérdésre leginkább a most kitüntetett üzemek vezetői és dolgozói tudnának válaszolni. Ha röviden felelnének, azt kellene mondaniok: becsületes, jó munkával, minden feladat lelkiismeretes teljesítésével. Ebbe a pár mondatba azonban nem fér bele minden: sok lényeges részletkérdés van még, amelyet a versenyző üzemeknek és vállalatoknak mind figyelembe kell venniük és úgy, ahogy azt megyénk nyolc kitüntetett üzeménél tették, pontról-ponlxa végre kell hajtani. Előbb éliizem cím, majd a vörös vándorzászló A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával kitüntetettek között szerepel a miskolci vasúti csomópont, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium terjesztett fel a legjobbak közé. Jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy érdemes volt a nagy feladatokkal megfeszített erővel birkózni. Igen sok munka van az elért eredmény mögött. Hirtelenjében is tucatjával lehetne sorolni a sok-sok szervezeti intézkedést, az igen alapos, előkészítést, amelyekkel a múlt évi feladatok elvégzéséhez hozzáláttak. Az üzemekkel szemben támasztott igények állandóan nőnek. Ugyanígy növekedtek a vasúti csomóponttal szemben is, amelynek egyebek között .nagy építési, felújítási és szállítási feladatokat is meg kellett oldania. Ezért volt szükség a jó alapozásra, a tervszerű programra és a határozott, céltudatos vezetésre minden szolgálati helyen. A vasúti pártbizottság időben felismerte a heljPetét. Áprilisban sort kerítettek egy' kibővített vasúti pártbizottsági ülésre, amelyen a fűtőházi és a pályaudvari pártvezetőségek versenyt, intézkedési tervet terjesztet- május . 1. tek elő, A feladatokból mindenkinek jutott. Az állomásfőnök, a fűtőházi főnök, minden tömegszervezet, minden szolgálati hely vezetője és dolgozója pontosan tudta, hogy az intézkedési tervből melyik pontért kell felelősséget vállalnia. Irányadó a Központi Bizottság decemberi határozata volt és hamarosan nagy verseny bontakozott ki. 97 brigád 690 dolgozója tűzte maga elé a célt, hogy megszerzi a szocialista címet. A legutóbbi értékeléskor 68 brigád meg is felelt ennek és újabban ismét 130 brigád tett vállalást. Mindezekkel együtt járt a párt-, a szakszervezet és az állomásvezetőség kitűnő munkakapcsolata, a jó kapcsolat a fűtőházzal, a jó munkaerkölcs kifejlesztése és a fegyelmezett munka. Az eredmény: az 1963-as élüzem- szint után, ezt a szintet tovább fokozva, a gazdaságos, minőségi munkáért, az 1964. évi nagy feladatok teljesítéséért a legmagasabb kitüntetést nyerték el. Mindenki nagyon örül ennek, hiszen mindenkinek benne van a munkája. Mindig egy lépéssel előbbre! Ott, ahol sokan dolgoznak, sokfélék az emberek. A miskolci vasúti csomóponton: a Tiszai Pályaudvaron és a fűtőházban sokan dolgoznak. S ha valahol igen, akkor itt különösen fontos követelmény a pontos, fegyelmezett munka. A vasutasokra nagy anyagi értékeket és emberek életét bízták. A pártszervezet és az állomásfőnökség ezért állandóan napirenden tartja a munkamorál javítását, minden szolgálati helyen a jobb munkát. A felszabadulási verseny nagyszerű eredményeket hozott. A mostani kitüntetésen felbuzdulva elhatározták: 1965 a vasútnál is a minőség éve lesz. Tovább fokozzák a növelik sikereiket és a vasutasnap Tavaszi dalosünnepek a borsodi falvakban aranyjelvényes kórusa lép fel. Az első tavaszi dalosünnepségre vasárnap kerül sor Szerencs községben. tiszteletére. Régebben is voltaic itt munkaversenyek. S hogy most mégis jobb eredményeket érnek el? Erre is van magyarázat: minden feladatot úgyszólván emberig lebontanak: mindenütt, mindenki tudja, mi a kötelessége; a versenyt jó alapokkal kezdik és nemcsak feltételeket szabnak, hanem igyekeznek a lehetőségeket is megteremteni. örvendetesen csökken a baleseti statisztika, s vele szemben nő a termelési eredmény. A csomóponton már eljutottak oda, hogy a iutőház- nál egy szocialista üzemrész működik és rövidesen a pályaudvaron is megteremtődnek erre a feltételek. Az állomásfőnök és az egyesített pártszervezet titkárának egybehangzó véleménye szerint a vezetésnek mindig távlatokban kell gondolkodnia. Két évvel ezelőtt megteremtették az élüzem szint feltételeit. Akkor még merész álom lett volna a vörös vándorzászlóra „kacsintgatni”, de tavaly mar úgy érezték, ha a zászló még nincs is itt, a nyelét már fogják... El is hódították, miközben most már arról gondolkodhatnak, elég erősek-e ahhoz, hogy hosszú időre itt is tartsák? Más vasúti csomópontok is versengenek érte, a „mezőny” egyre erősebb. Ezért tehát az agitáció és az anyagi ösztönzés mellett nagy szerepet kap a dolgozók egymáshoz való viszonya és egymás iránti bírálata. Kevesebbet kell vitatkozni a részletfeladatokon, még inkább egy fejjel kell gondolkodnia, egy nyelven beszélni és a csomópont feladatait mindig együtt, egy egésznek kell látni. Most ez a következő lépés. Nagy feladatokat hajtottak végre 1964-ben. Elvégezték az állomás vágányainak felújítását, kialakították az úgynevezett „budapesti fej” végleges formáját, a diósgyőri vonal villamosítását, és úgy dolgoztak, hogy naponta 50, csúcsidőben 75 ezres utasforgalmat is lebonyolítottak. Szervezetten, pontosan, balesetmentesen. Előbbre léptek a szállítási feladatok megoldásában, biztosították a napi háromezer kocsi ki-befutását, javult kapcsolatuk a különböző vállalatokkal, betartották a menetrendet. Mindez önmagában is nagyon szép, a vándorzászló fényében pedig még szebb. De a kitüntetés kötelez is. Arra, amit a beszélgetésen is megfogalmaztak: egy lépéssel előbbre. Onodvári Miklós Uj vízművek épülnek megyénkben Borsodban még ma is számos olyan község van, ahol a száraz, meleg, nyári hónapokban gondot okoz a dolgozók ivóvízellátása. Ennek megjavítására a lakosság összefogásával, valamint anyagi hozzájárulásával korszerű, új vízműveket építenek. A szükséges pénzfedezet 30 százalékát az állam, 70 százalékát pedig az érdekelt lakosság biztosítja. Ilyen alapon alakult meg mintegy három évvel ezelőtt a megye első víztársulata Tárcái községben. Azóta több mint 4 millió forint felhasználásával a faluban 18 kilométer hosszú csővezetéket építettek, ezekre 43 közkifolyót szeleitek. A kutak december óta ideiglenesen üzemelnek, naponta mintegy 300 köbméter vizet adnak. Az idén felépítik a 200 köbméteres tároló medencét. Az új vízmű az őszi hónapokra készül el véglegesen. A tarcaliak példáját számos községben követték. Így például a kora tavaszi hónapokban alakult meg a víztársulás Sajóecsegen, Sárospatakon és Pálházán. Sárospatakon 1967 őszén fejezik be a munkákat. Sajóecsegen napi 100 köbméter egészséges víz jut majd a község utcáiba, Pálházán pedig 2,5 kilométer hosszú új csővezetéket fektetnek le ' tésben elért eredményeket és vételekre Stoll Lóránt, a műa dolgozók összefogásával. Az építési és bővítési munkákat hamarosan megkezdik. Az. idén újabb víztársulásokat szerveznek Tiszalúcon, Me- zőcsálon és Tiszaszederkény- ófaluban. 11 316 üdülőf ©gY Június elsejével kezdődik az üdülési főszezon, amely augusztus 31-ig tart. A borsodi dolgozók összesen 11 316 beutalót kaptak, a jegyek már megérkeztek az SZMT-hez. A főszezonban 4180 dolgozó pihenheti fáradalmait a magaslati helyeken (Galyatető, Pécs- mecsek, Sopron), a gyógyhelyeken (Hajdúszoboszló, Hévíz és a Balaton környéke), s a Dunakanyar üdülőiben. Ehhez a számhoz tartozik még 610 beutaló, ami a főszezonban kizárólag családos embereket illet. A fennmaradó üdülő- jegyeket a főszezonon kívül eső hónapokra utalják ki. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időkben kósza hírek terjedtek el az üdültetésről, a tisztázandó kérdésekre Czinglér Imre elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának üdülésfelelősétől kértünk választ. Igazságosabb elosztást! Természetes, hogy mindén ember a legmelegebb hónapokban, az úgynevezett főszezonban szeretne üdülni. Az utóbbi- években gyakran előfordult, • hogy évről évre ugyanazok kaptak beutalót erre az időre, míg mások csak ritkán vagy egyáltalán nem jutottak hozzá. Ennek az igazságtalanságnak a megszüntetése végett tavaly decemberben úgy határozott a SZOT, hogy a jövőben legfeljebb kétévenként kaphat valaki üdülési jegyet a főszezonra. A helytelen elosztás magyarázaKözüliik a legeredményeseb- ****************************^*************** * A közelben motorfűrész berreg fel. Szinte pillanatok alatt csúszik át a fán. A munkások dicsérik. Fordulatszámról, lóerőről beszélnek, nyugati cégek motorfűrészeit hasonlítgatják össze nagy szakértelemmel. A favágók fenn, a tetőn az árnyékos helyeken még hófoltokon taposnak és le-lehajóinak egy hóvirágért, itt, a hegy oldalát azonban már sárga virágok borítják. Élénk színű pillangó libben, nagy termetű poszméh dong. A völgyből kékes, áttetsző pára emelkedik, a túloldalon fehér sziklák sütkéreznek, a levegő madár-röpködéssel, szünetlen csirregéssel feli. Madár. A turistaház .ebédlőjében nagyobb társaságban mesél egy idős férfi. Ősz hajú, könnyed mozgású, erdőt szerető bükki ember. Már most, tavasz kezdetén hátizsákkal, faragott bottal járja a hegyeket. ... — vihar volt, az törhette el a szárnyát. Bevittem a szobába, gyógyítgai- tám, ahogy tudtam. Először nagyon félénk volt ez a rigó, nem akart enni semmit. Később meg határozottan szemtelenné, követelődzővé vált. A tányéromból szedegette ki az ételt. Mennyit nevettünk rajta! Nagyon megszerettük, meg ő is minket. Szabadon járt-kelt a lakásban, azt tett, amit akart. Egyszer aztán elrepült. Hetek múltán, akár hiszik, akár nem, visszajött! Három fiókájával repült először az ablakpárkányra, majd hangos csiviteléssel az asztalra. Eljött bemutatni a fiókáit, utána elrepült. Együtt a kicsikkel... A Bükk. Óriások hatalmas dárdájaként repülő, életoltó ág, és a gyógyítást megköszönő rigó. Dráma és szentimen- talizmus. És ami a kettő között elfér, az is mind, mind a Bükk. Az ösvény is, melyen most hátizsákos, melegitős emberek ballagnak. Néhány bokor már fakad, néhány fa már friss levéllel 'teli. A hátizsákosokkal együtt állunk meg, és kerek szemmel bámuljuk a fákat: hát ezek meg új leveleket hoznak! Még Ilyet! Priska Tibor tául elmondotta Czinglér Imre, hogy üdülési szempontból 450 szakszervezeti alapszervvel dolgoznak össze, a jegyek elosztását mintegy 85 —90 százalékban társadalmi aktívák végzik. Ezentúl ellenőrzés révén is nagyobb gondot fordítanak rá, hogy ne alakulhasson ki üdülő „törzsgárda”, az elosztásba szóljon bele a tagság, a szakszervezeti csoportok, és az üdülési albizottságok. „Százalékos üdültetés” Ez az elgondolás azért is helyénvaló, hogy több fizikai dolgozó jusson megérdemelt pihenőhöz, vagyis százalékos arányban is kifejeződjék, hogy a fizikai munkának becsülete van. Hangsúlyozni szeretnénk: s nincs törvény rá, hogy mMindenkinek, minden évben be- Jutáiét kell kapnia. Törvény 4= csak a szabadságra van! S J hogy szabadságát valaki va* lamelyik szakszervezeti üdü* lobén töltheti, az voltaképp J jó munkájának elismerései * amit a nyilvánosság is helyessel. Az állam rengeteg pénzt * költ az üdülők fenntartására, ♦a beutaltak ellátására. Mégis J akadnak •„válogatós” emberek, * akik — túl azon, hogy a foil: szezonban és évenként akarónak üdülni —, alaptalanul '■^kritizálják a helyet, az étten- ijídet és így tovább. * * * 6= Ebben az évben is lesz kül- Sföldi csereüdültetés. Borsodból *104 dolgozó mehet az NDK-ba, * Bulgáriába, Lengyelországba Jés Csehszlovákiába. Tíztől huszonegy napig terjedő turista- Jüdültetést is szervezünk a fel* sorolt országokba, valamint a *Szotsjetunióba és Ausztriába. * Mindezeken túlmenőleg. 319 ♦dolgozó vehetTészt hajóüdülés- Jben az Al-Dunán, Pozsonyban ♦és Becsben, hat-hat napos idö- Jtartammal. * Gyermeküdültetések * A Balaton különböző helyedül, Parádfürdön, ParádsaSvá- *ron és a dunántúli Vajtón ♦mintegy 1431 borsodi gyermek Jüdül ezen a nyáron az iskolai ^szünetben. Az üdültetési ár — ha egyáltalán annak lehet ^nevezni — változatlanul 8$ ♦forint. Ebben benne foglalta jjjtik az utazási költség (és az a ♦4—5 kiló, amit a gyerekek két ijíhét alatt magukra „szednek”.) *A tavalyihoz hasonlóan, taná- Jrok utaznak a gyerekekkel, ők * ügyelnek fel rájuk a nyaraló* ♦helyeken is, és természetesen Jorwosi ellátásban részesülnek ♦épp úgy, mint eddig, (csala) Turista-üdültetés kell még cipekednie? Minek? Nem jó ott, ahol van? Aztán mégis rászánja magát, lép vagy ötöt, majd hirtelen határozottsággal megáll, mintha mondaná: egy tapodtat sem tovább! Gazdája ráhagyja. Legyen így. Meg is simogatja, majd cigarettára gyújt. — Ravasz egy teremtés — mondja. — Néha úgy tesz, mintha nem bírná el a fát, pedig bírja. Régóta dolgozunk együtt, ismerem. Leül az illatos rönkre. Kemény arcélű, éles tekintetű, barna arcú, inas [ BÜKKI snP----. .......................-.--.zdl t estű férfi. Az erdő neveltje. Egyike azoknak, akik a nehéz erdei munkát válásztották kenyéradóul. Neki a Bükk nem az, ami a kirándulóknak. Az erdővel, a hegyekkel minden nap harcot vív, és ebben a harcban erősnek, gyorsnak, ügyesnek kell lennie, mert a gyengének, a kevésbé óvatosnak, a csak egy pillanatra figyelmetlennek ez a Bükk, a harcra kényszerítő, a kenyéradó Bükk, nem irgalmaz. ... — a cimborám kiáltott, hogy vigyázzunk, mert fönn egy ág le fog törni. Láttuk merre eshet, és mi a sógorommal elindultunk az ellenkező irányba. Abban a másodpercben a hatalmas ág le is zuhant. Recsegett, ropogott, törte a gallyakat. Az alsó ágak egyike azonban, mint egy hatalmas rugó meghajolt a rázuhanó súly alatt, majd az ágat valósággal kilőtte utánunk. Már nem volt idő a félreugrásra. A sógoromat találta. Nem tudtunk segíteni rajta ... A kemény arcú ember halkan beszél, nyugodtan. Összeszűkült szeme valahová messzire tekint. ... — télen különösen nehéz volt. Hiába fékeztünk, a hóban megszaladt a fa, megpörgette a lovat is, ha nem vigyázott. elvitte az embert is. Most már könnyebb. A Szinva most nem úgy folyik, mint léldáu! nyáron, amikor kicsit kényel- nesen, kicsit lustán baktat, vagy pláne lem úgy, mint télen, amikor didergőn isszehúzódva vacogtatja a köveket, nem akaródzom”-szerűen bukdácsolva lavas partok, csontkemény fák között, dehogyis ilyen most! Friss, vidám, jó- :edvű. Telítetten, kissé duzzadtan siet, 1-elkap egy ágdarabot, megpörgeti, tán- oltatja a, hátán. Fürgén, üdítő hüvös- éget lehelve takarítja medrét. Már lát- zanak is alján a tisztára mosott kavi- sok, az egy irányba simuló, zöld vízi- lövények. Hiszen hamarosan jönnek a irándulók, kíváncsi tekintetek fürké- zilc majd a vizet: egy hegyi patak csak zép, üde, tiszta lehet. Legalábbis addig, míg a hegyek között visz az útja. A tó zöld. Egyértelműen az. Ezenkívül mozdulatlan, mélységet sejtető és min- enkit megállásra késztető. Pár pillatatra még azokat is, akik naponta lát- - ált. Mert nem lehet az, hogy egy tó, gy nagy víz valóban ilyen zöld legyen! >e akik új élményként csodálják, akik égi szépségként nézik, egyformán ilyenek látják mégis. Ilyennek, amilyennek : gazság szerint csak ábrándos lelkű poé- i ák, vagy érzékeny szemű festők lát- ; atnák. És hol van már az éles, kemény, hó- t ütőt te levegő! Enyhe, langymeleg, iszta, átlátszó fény borítja az éppen ki- lújt, apró,. zöld levélkéket, a hajlé- :onnyá, rugalmassá váló ágakat, a szá- az avar közül kióvakodó füvet. Itt, a légy oldalában, ahol a hasított fa irasztja sajátos illatat, szinte már a kátét is lekívánkozik. — No még egy kicsit, Tündér! Lépj nég egy párat előbbre! Semmiség az ■gesz! No csak! — biztatja végtelen türelemmel hajtója a lovat. Jókora fa- íasábolckal érkeztek valahonnan fent- •ől, az utolsó méterekhez azonban Tün- lémek már végképp nincs kedve. Le- íúzta a fát Ide, és megállt. Gazdája azt ;z*retné, ha néhány méterrel még irrább húzná. Tündér az újabb bizta- ásnál csodálkozva fordítja fejét a szó rányába: jól hallotta? Valóban tovább Megyénkben az utóbbi esztendőkben jelentősen fejlődött a kórusmozgalom. Az üzemekben és a falvakban már több mint 2400 taggal kereken 60 énekkar működik. Közülük a legeredményeseb-* ben a mezőkeresztesi Arany- jjj kalász Termelőszövetkezet * parasztkórusa. tevékenyke- * dik. Az öregekből és fia-* tulokból álló 60 tagú ének-* kar műsorában népdalcsok-J rok, valamint Beethoven,* Erkel, Gounod, Kodály, Bar-* tók és Novikov müvei szere- * pelnek. A művészeti csopor-titok vezetői igen sok és kosz-* nos segítséget kapnak szak-* mai felkészülésükhöz. így* például a megyei tanács mű-| velődésügyi osztályának kéz-* deményezésére Miskolcon* két évvel ezelőtt megalaki-* iották a karnagyi klubot. klubban havonta egyszer az* énekkar vezetői szakmai és* gyakorlati oktatáson vesznek* részt. Legutóbb Bárdos La-* jós Kossuth-dijas zenesser-S zö tartott értékes előadási* részükre, április utolsó he-* tében pedig Kardos Pál fő-* iskolai tanárnak az énekkari* nevelésről szóló értekezését* vitatják meg. A nevelő és* oktató m.unka eredménye-* ként tavaly a megyei minő-J sítő versenyeken húsz kórus* nyerte el a legkiválóbbaknakJ járó aranyjelvényt. * Az énekkarok tavaszi da-* los találkozókon számolnakJ be téli felkészülésükről. Má-* jus végéig hórom helyén,* Szerencsen, Szikszón és Er-* »*C döbenyén rendeznek ilyen* találkozót. Ezeken mintegy* 40 kórus vesz részt. A sze-J rencsi járás dalosainak se-* regszemlájén például a leó-* ■rusok közösen adják elő* Gracsev Barátságunk mcg-%. bonthatatlan című műuét.jjj A találkozók közül a legérde-* kesébbnek az erdőbényei* ígérkezik, ahol a megye 12% eszléssel táplálkozott ;j elnöksége üzemi technológiák és gyártási eljárások átvételét, mindezek mellett a korszerű természettudományos világkép és műveltség kialakítását. Az élénk vita tisztázta* hogy a sokrétű műszaki ismeretterjesztésben milyen feladatok hárulnak a szak- szervezeti bizottságokra, a MTESZ-re, és sajátosan a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatra. A TIT-nek az általános, az átfogó, a mind szélesebb tömegeknek szóló témákat kell megragadnia, mintegy kiegészítésül a többi oktatási formához. Az általános műszaki kultúra terjesztésén kell munkálkodnia. Az ipari vezetőknek nagy a felelőssége a műszaki ismeretterjesztésben. A vállalatvezetők kezében értékes eszköz a műszaki ismeretterjesztés, a munkásakadémiai képzés és tájékoztatás. Szóba kerültek olyan kérdések is. mint a helyes tematikák összeállítása, a szem- 'lélletés. a korszerű módszerek kialakítása. Az elfogadott, határozati .javaslatok alkalmasak rá, hogy üzemeinkben, a munkásakadémiákon és az általános ismeretterjesztésben a műszaki tudás, a technikai műveltség terjesztése megfelelő helyet kapjon. A vitában elhangzott észrevételekre Stoll Lóránt, a műszaki szakosztály elnöke reflektált. és foglalta össze az eszmecsere fő tanulságait. Az elnökség munkájában részt vett Blahó István, az országos műszaki választmány titkára. 5 R műszaki ismeretien; a 1ST megye! A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének elnöksége pénteken délután ülést tartott'. Az ülést dr. Csókás János megyei elnök nyitotta meg, és átnyújtotta a társulat országos elnöksége által adományozott okleveleket az ismeretterjesztésben kiemelkedő eredményt elért tagoknak. Elismerő oklevelet ka- ' pott: Veres Mihály, a filozófiai szakosztály titkára, dr. Bíró György, a társulat miskolci járási elnökségének tagja, dr. Kardos Győző, az ózdi járás elnöke, dr. Kuzmá- nyi Gusztáv, az irodalmi szakosztályban és az- ellenőrző bizottságban kifejtett tevékenységéért. Ezután Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a részvevőket a nagyarányú borsodi beruházásokról és az ezévi feladatokról. Rámutatott arra. hogy az iparfejlesztés távlatainak bemutatásában, s az ezzel összefüggő feladatok • végrehajtásában a társulat tagjai is sokat tehetnek ismeretterjesztő tevékenységükkel. Az elnökségi ülés napirendjén szerepelt a műszaki ismeretterjesztés. Körűitekül- . tő gondossággal elkészített. . tartalmas, sokrétű jelentés alapján vitatta meg az elnökség a műszaki ismeretterjesz- ' tésben elért eredményeket és ' feladatokat. Ennek az isme- : retterjesztésnek többfajta célt. is kell szolgálnia: az iparfejlesztést, a bevált talál- < mányok és újítások népszerű- ' sítését. az üzemek közti ta- : nasztalatcserét. a konkrét
