Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesűh'etelc? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 93. szám Ara- 50 fillér Szerda, 1955. április 21. Ma ünnepélyes avatás az LKM új rendelőintézetében Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében rendezett közgyűléssel meg­kezdődött az Akadémia idei jubileumi nagygyűlése, tudo­mányos életünk nagy sereg­szemléje. Az ünnepélyes megnyitón részt vett llku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, művelődésügyi minisz­ter, Rusznyák István, az Aka­démia elnöke, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Kiss Ár­pád, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, Gosz- tonyi János, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osz­tályának vezetője, Erdei' Fe­renc, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Mannin­gs Rezső és Novobátzky Ká­roly, az Akadémia alelnökei, Erdey-Gruz Tibor, az Akadé­mia főtitkára, Kónya Albert és Szabó Imre, az Akadémia főtitkárhelyettesei, az Aka­démia elnökségének tagjai. Nagy számban voltak jelen akadémikusok és az Akadémia levelező tagjai, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, az akadémiai in­tézetek munkatársai. A nagygyűlést Rusznyák István ryiVoUu ihc;;. Az idei nagygyűlésnek — mondta — különös jelentősé­gei: kölcsönöznek azok az év­fordulók, amelyek számunkra sorsdöntő jelentőségű esemé­nyekre emlékeztetnek. A ma­gyar országgyűlés törvénybe iktatta hazánk felszabadulása 20. évfordulójának történelmi jelentőségét. Az Akadémia újjászervezé­sének múlt év decemberé­ben volt 15. évfordulója és nemsokára 100. évforduló­ját ünnepeljük annak, hogy Akadémiánk bevonult eb­be a palotába. Az elnökség beszámolóját az elmúlt 15 év munkájáról, ered­ményeiről Erdey-Gruz Tibor főtitkár terjesztette elő. Elmondotta többek között, mi- Jyen különösen nagy az Aka­démia felelőssége a társada­lomtudományok fejlesztése te­rén. Az elmúlt 15 cv során min­denekelőtt meg kellett te­remteni annak előfeltéte­leit, hogy a társadalomtu­dományok a marxizmus— leninizmus alapjaira he­lyezkedjenek. Majd így folytatta: A ter­mészettudományokban az Aka­démia elsősorban az alapkuta­tásokért felelős. Az alapkuta­tás és az ipari kutatás azon­ban dialektikus kölcsönhatás­ban van egymással. Ezért az Akadémiának arról is gondos­kodnia kell, hogy a termelés­sel viszonylag legszorosabb kapcsolatban álló tudomány­ágazatokban megfelelő inten­zitású kutató munkát folytas­sanak. A főtitkári beszámoló foglal­kozott az újjászervezett Aka­démiának a műszaki tudomá­nyok széleskörű növelése té­ren kifejtett tevékenységével. Fokozni kell erőfeszítésein­ket — mondotta Erdey-Gruz T ibor — a dialektikus materia­lizmus érvényesüléséért a kuta­tásban. Törekedni kell a tudo­mányos vitaszellem élénkíté­sére, és jelentősek a feladatok a tudományos utánpótlás te­kintetében is. A beszámoló megállapítot­ta. hogy az Akadémia te­vékenysége társadalmunk szinte minden területén érezteti hatását. Majd ismertette az akadémiai testületek szerveinek műkö­dését, munkájuk legfontosabb tapasztalatait. Végezetül az el­nökség javasolja az eredmé­nyesebb irányító tevékenység érdekében két széles hatás­körű tudományos osztály ketté­választásával új tudományos osztályok létesítését. A beszámoló ezután ismer­tette az Akadémia hatásköré­ben működő fontosabb tudo­mányágak helyzetét. A főtitkár beszámolója után a párt és kormány ne­vében llku Pál szólt a meg­jelentekhez. Elmondotta többek között, hogy a két évtized nagy ered­ményeit az ország nem érhette volna el a tudomány képvise­lőinek, tudósainak aktív támo­gatása, alkotó munkája nélkül. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb eredménye, hogy ebben az időszakban kezdett érvényesülni a marxizmus szelleme a tudományos mun­kában. Majd a feladatokról szólt: a marxista—leninista eszmeiség erősítéséről, a dog­matikus szemlélet maradvá­nyai elleni eszmei harc folyta­tásáról, és a párt által jogosan bírált revizionista nézetek iga­zolására és visszacsempészésé- re irányuló törekvések vissza­utasításáról, az aktuális ideo­lógiai kérdésekkel való jobb foglalkozásról, a társadalmi, népgazdasági célok és tudomá­nyos kutatások összhangja fon­tosságáról.’ Befejezésül llku Pál hangoz­tatta, hogy nyugodtan állíthatjuk, Akadémiánk tevékenységét a szocialista társadalom építésének céllá vezérelte és a másfél évtized tapasz­talatai alánján biztosak va­gyunk abban, hogy a kö­vetkező időszakban Aka­démiánk még sokkal töb­bet fog adni a társadalom­nak, mint eddig, llku Pál nagy tapssal foga­dott beszéde után a közgyűlés nyilvános részének záróaktusa­ként átadták az akadémiai aranyérmet és kiosztottál! a tudományos jutalmakat. Az Akadémia elnöksége az 1950-ban alapított akadé­miai aranyérmet az idén Manningcr Rezső akadémi­kusnak adományozta a szaktudomány növelésében, valamint a tudományos mun­ka szervezésében elért kima­gasló eredményeiért. Ezután 51 tudós részesült az Akadémia I., II., III. fokozatú jutalmában. Délután együttes ülést tar­tott az Akadémia, amelyen a tudomány és a társadalom kapcsolatairól tanácskoztak. Nemes Dezső akadémikus tartott előadást. Foglalkozott a mezőgazdaság gépesítésének kihatásairól a kapitalista és szocialista viszonyok között, elemezte a nemzetközi kapcso­latok gyakorlati hatását. Ki­emelte a szocialista világrend- szer országai közötti nemzet­közi tudományos együttműkö­dés jelentőségét. Rámutatott, hogy a szocialista országok nö­vekvő mértékben támogatják a fiatal fejlődő országokat a tudományok vívmányainak gyakorlat, alkalmazásában, majd hazai tudományos fejlő­désünk néhány fontos kérdését elemezte. Nemes Dezső nagy tapssal fogadott előadását több korre­ferátum követte. Ma, szerdán a szocialista tudat kialakításá­nak elméleti és gyakorlati kér­déseit vitatják meg több tudo­mányos osztály együttes ülés­szakán. — Nyolcszáz, de nem ritka­ság, hogy ezer beteg is meg­fordul itt egyetlen nap alatt — mondta mintegy beveze­tésképpen dr. Almássy Antal, a Lenin Kohászati Művek rendelőintézetének főorvosa. S ha néhány pillantást ve­tünk a központi kartonrend­szer adataiba, megállaníthat- juk, hogy alig két hónap alatt tízezren jártak már leg­alább egyszer az intézetben, s vettek igénybe valamilyen kezelést. Hátha még azt is végigböngésznénk, hogy a 10 ezer beteg közül hányán voltak itt három, négy, sőt ennél is több alkalommal! Óriási fel­adatot lát el a rendelőintézet. A Lenin Kohászati Müvek húszezer dolgozóján kívül ugyanis a II. és a III. kerü­let betegeinek is ez a terü­leti rendelőintézete. A megváltozott: és megnö­vekedett feladatokat a régi intézmény nem tudta volna ellátni, ehhez ilyen modern, a legkorszerűbb igényeket is kielégítő, szép. új épületre volt szükség. Mindeddig a szervezetileg ugyan egységes rendelőintézet területileg rendkívül széttagolt volt. A város csaknem minden ré­szén: a vasgyári kórházban. Perecesen. az egyetemváros környékén. legalább tízféle helyen voltak rendelők. Év elején elkészült az új intéz­mény; mintegy 35 milliós költséggel épült fel a kohá­szati rendelőintézet és a tü­dőgondozó. Február 1-től fo­lyamatosan költöztek be az új épületbe a rendelők. Ezzel a kórházban jónéhány helyi­ség felszabadult, s az új épü­letben valamennyi szakren- ként ma. április 21-én adják delő otthont kapott. át ünnepélyesen réndeltetésé­Az új létesítményt egyéb- nek. , . Darvas! Islván alvtárs vezetésével magyar párleiiyiilcáskiMilöltség utazott Berlinije A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására Darvast Ist­vánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága osztály vezetőhelyettesé­nek vezetésével kedden ma­gyar pártmunkásküldöttség utazott Berlinbe. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mol­Megyei békeakiiva-értekezteteí tartottak Miskolcon A Hazafias Népfront Borsod .megyei és Miskolc városi Bi­zottsága megyei békeaktíva ér­tekezletet rendezett kedden, április 20-án Miskolcon. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nagytermében meg­tartott értekezletet Berki Mi- hálync, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg. Elsőnek H. Szabó Béla. a Hazafias Népfront Borsod me­gyei Bizottságának munkatársa ismertette a május 9-én kez­dődő leszerelési hónap megyei programját és a júliusi helsinki békekongresszusra való fel­készülést. Ezután került ser Pálfy Jó­zsefnek, a Magyarország című külpolitikai hetilap főszerkesz­tőjének előadására. Beszédé­ben Pálfy József elsősorban a békeharc fontosságát hangoz­tatta, és részletesen elemezte a dél-vietnami helyzetet, nár Endre, a Központi Bizott­ság' póttagja, a KB osztályve­zetőhelyettese. Jelen volt Siegfried Hienzsch, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Az egyik leglátogatottabb rendelő a fogászat. A tervek szerint később hat-lijt orvosa lesz, most azonban még csak négyen kezelik a fogfájós pacienseket. Az egyik or­vos a képünkön látható dr. Köröndi Mária, Laboratóriumi vizsgálat. (Ruttkay) (Foto: Szabadost Belgrádba érkezeit a magyar parlamenti küldöttség Kedden délután a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés meg­hívására a magyar országgyű­lés küldöttsége baráti látoga­tásra Jugoszláviába érkezett.. A delegációt: Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. A delegáció tagjaként a jugoszláv fővá­rosba érkezett Bugár János- né, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkár- helyettese. dr. Törő Imre akadémikus, egyetemi tanár, az Elnöki Tanács tagja. Sza­bó István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttagja, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Varga Gyula, a Zala megyei Pártbizottság első titkára és Valkó László, a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigád­vezetője. országgyűlési kép­viselők. A vendégek fogadtatására a belgrádj pályaudvaron meg­jelent Mijalko Todorovics, a szövetségi nemzetgyűlés alel- nőké. Jozse Brilej, a szövet­ségi végrehajtó tanács tagja, valamint számos más jugo­szláv közéleti személyiség. A jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés képviseletében a határon Sóit Pál, a vajdasági tartományi bizottság elnöke üdvözölte a küldöttséget. A magyar parlamenti de­legáció tagjai az ünepélyesen feldíszített belgrádi pályaud­varon lezajlott fogadtatás után a Metropol i szállóba haj­tattak. A Kállai Gyula vezetésével Jugoszláviában tartózkodó ma­gyar parlamenti és népfront- küldöttsée kedden a kora dél­utáni órákban látogatást tett Edvard Kardeljnél, a Jugosz­láv Szövetségi Nemzetgyűlés elnökénél. A találkozó során Edvard Kardelj és Kállai Gyu­la szívélyes, baráti eszmecse­rét folytatott a két ország kap­csolatairól és az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Edvard Kardelj díszebédet adott Kállai Gyula és a ma­gyar parlamenti küldöttség tagjainak tiszteletére. Az ebéden Edvard Kardelj és Kállai Gyula pohárköszöntőt mondott. Kedden délután 17 órakor a magyar parlamenti és nép­front-küldöttség Kállai Gyula vezetésével koszorút helyezett el az ismeretlen hősök avalai síremlékén, majd 18 órakor Miialko Todorovics, a nemzet- gyűlés alelnöke a kormány új belgrádi palotájában fogadta a magyar vendégeket. Este 20 óra perckor Evőn­ké Brkics. a nemzetev'nz«; n]_ elnöke adót* díszvacsorát Kál­lai Gyula és a magyar kül­döttség tiszteletére. Szovjet vezetők üdvözlő távirata a lengyel vezetőkhöz A szovjet—lengyel szerződés aláírásának 20. évfordulója al­kalmából Leonyid Brezsnyev, Anaszlasz Mikojan és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Wladyslaw Gomulkát, Edward Ochabot és Józef Cyrankie- wiczet, valamint a lengyel né­pet. A szovjet vezetők üzenetük­ben megállapítják: a testvéri szerződés húsz éven át hozzá­járult a két ország népei ba­rátságának megerősítéséhez, sokoldalú együttműködésük fejlesztéséhez. A szovjet veze­tők kifejezik azt a meggyőző­désüket, hogy a nemrégiben aláírt új szerződés fontos té­nyező lesz az agresszió meg­akadályozásában. a két ország határainak védelmében. Megkezdődött az Akadémia nagygyűlése Erdey-Gruz Tibor főtitkár számolt be az elmúlt IS év munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents