Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-16 / 63. szám
Bort öltő automata A MAGSAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MIiGSEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 63. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1965. március 16. |iuo(oiitosabb lcSadatai| Legjobb „nívós a lakosság a Mit jelent az anyaghiány? SporteresluiestveSt J Tizedére csökkenti az üvegtörést a tokaj-hegyaljai borokat palackozó Mádon. új au torna tagép (Foto: Szabados György) Gromiko--WíIsok találkozó Londonban A szovjet külügyminiszter ma érkezik az angol fővárosba — Négynapos szovjet—angol külügyrniniszteré eszmecsere Londonban nagy várakozás előzi meg Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő hivatalos látogatását. A ngol kormánykörök hangoztatják: a vietnami háborús válság kiéleződése rendkívüli sürgősséget és közvetlen jelentőséget ad a szovjet külügyminiszter londoni jelenlétének. Ugyanakkor változatlanul nagy fontosságot tulajdonítanak a januárban elhatározott látogatás eredeti céljának: Koszigin szovjet kormányfő angliai útjának előkészítése, az angol—szovjet csúcstalálkozó időpontjának és tárgyalási témakörének tisztázása. Mint korábban jelentettük, angol politikai körökben nagy izgalmat keltett Koszigin9 EialoSdaü egységfront sikere a francia községi választásokon A vasárnapi franciá községi választások eredményei teljességükben még nem ismeretesek, a 30 000 lakosnál nagyobb városokban a szavazatok megoszlásából azonban már nyilvánvaló, hogy a baloldal megerősödött, a de- gaulleista párt, az UNH pedig érzékeny szavazatveszteséget szenvedett A kommunisták, szocialisták és más demokratikus erők egységfrontja — ott ahol létrejött — megkapta a választók várt támogatását. Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára a választások eredményét értékelve kiemelte a demokratikus egységfront sikerét és javaslatot tett a Szocialista Pártnak: a második fordulóban állítsanak közös listákat a 30 000 lakosnál kisebb községekben, ahol a választási törvény ezt lehetővé teszi. Párizs nyolcvan peremvárosa közül negyvenkilencben már az első fordulóban nagy többséggel megválasztották az új városvezetést. Ebből huszonkilenc községben — köztük tizennyolc 30 000 lakosnál nagyobb városban — kommunista tölti be a polgármesteri tisztséget. Tizenhat további városban, ahol egyik lista sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, a baloldali front jelöltjei — kommunisták, szocialisták — állnak az első helyen. A degaulleista jelöltek Marseille-ben is vereséget szenvedtek. Összehívták a szocialista brigádvezetok országos értekezletét A Szakszervezetek Országos Tanácsa március 19—20-ra hívta össze a szocialista brigádvezetők országos értekezletét. Az értekezleten az ipar, az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a kereskedelem szocialista brigádjainak küldöttei megvitatják a szocialista brigád-mozgalom eddigi tapasztalatait és közösen alakítják ki a mozgalom továbbfejlesztésének tennivalóit. A tanácskozást az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartják ezer küldött és 200 meghívott részvételével. nek az a megjegyzése, hogy „nem híve a turista- kirándulásoknak”,: de szívesen eleget tesz a meghívásnak „célravezető tárgyalások” reményében. Ezt a megjegyzést Londonban figyelmeztetésként értelmezték, az Egyesült Államok mellett elkötelezett Wilson- kormány vietnami politikájával és az atlanti nukleáris haderő létrehozására irányuló angol erőfeszítésekkel kapcsolatban. A vietnami válság vonatkozásában angol kormánykörök azt sugalmazzák, hogy Gromiko látogatása jó alkalom lehet az indokínai egyezményekkel összefüggő „szovjet— brit társelnöki felelősség felújítására” egy újabb nemzetközi értekezlet előkészítése céljából. Gromiko kedden* szerdán, csütörtökön és pénteken megbeszélés-sorozatot tart Stewart brit külügyminiszterrel. Csütörtökön előreláthatólag Wilson miniszterelnököt is felkeresi. Tanácsválaszfások fiz szovjet köztársaságban Tegnap tíz szovjet köztársaságban választották meg a helyi tanácsokat. A moszkvaiak több mint 90 százaléka már a kora délutáni órákban leszavazott. Leonyid Brczs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára a Kijev kerületben adta ' le szavazatát. Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke és Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság titkára a 39-es körzetben, a moszkvai egyetem klubjában adta le szavazatát. Ugyanebben a körzetben szavazott Nyikita Hruscsov is. Három szpiitnyikol lőttek fel a Szovjetunióban egy rakétával Hétfőn a Szovjetunióban egy hordozó rakétával három mesterséges holdat bocsátottak fel földkörül) pályájára: a Kozmosz 61-et, a Kozmosz 62-őt és Kozmosz 63-at. A szputnyikokon elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatni kívánják a TASZSZ 1962. március 16—i közleményében bejelentett űrkutatási programot. A három mesterséges hold egymáshoz közeli pályákon halad. Átépítik az ózdi IV-es számú kohót Az Özdi Kohászati Üzemek IV-es számú kohóját az idén átépítik. A terv szerint az év második felében kezdődő munka során az olvasztót új tűzálló falazattal látják el, - gépészeti, technológiai bérén- költségeire mintegy 40—Í5 építenek, s megvalósítják a kohó betétanyag ellátásának teljes gépesítését A terv szerint a százharminc napig tartó átépítés dezéseit felújítják, részben kicserélik. Ezen túlmenően jelentős korszerűsítésekre is sor kerül. A kohó léghevítőinéi bevezetik az úgynevezett kettős kupolás-rendszert. Ezt a találmánynak is bejegyzett eljárást a Miskolci Tüzelés- technikai Kutató Intézetben dolgozták ki, s ennek alkalmazásával számottevően csökkenthető a koksz felhasználás, növelhető az olvasztó teljesítménye. A felújítással egyidejűleg a jelenlegi régi, elavult helyett korszerű, vas- szerkezetű öntőcsarnokot is millió forintot használnak fe Fél füllel — Tegnap ismertem meg Macát, holnap ösz- szeházasodunk. Eljössz tanúnak? — Szívesen. Szólj nyugodtan a válópernél is! őrt» Ik-e H-?!®1Í|S j esz Éllel I G yakran találkozom két mérnök ismerősömmel, akik mind a ketten „kényesek” diplomájukra. Nem együtt, de azonos színtű üzemben dolgoznak, s többször alkalmam nyílt megismerni elképzeléseiket, terveiket, amelyekről mindig lelkesedve beszélnek. Soha nem kételkedtem benne, hogy mind a ketten jót akarnak: szívvel-lé- 1 okkel az üzem érdekeiért, a jobb termelési eredményekért, a korszerűbb technológia megterem téséért fáradoznak. De önkéntelenül is párhuzamot vontain már: mennyi fáradságába kerül ez az egyiknek és mennyibe a másiknak? Pontosabban: mennyivel sikeresebben halad útján kettőjük közül a fiatalabbik, aki öt éve végzett és azóta is rendszeresen tanul, s hány átvirrasztott éjszaka, sok kudarc van a másik mögött, aki tíz évvel ezelőtt szerezte diplomáját, és azóta úgyszólván hátat fordított a szakkönyveknek. A példával tulajdonképpen á témához is értünk. De hadd mondjam még el, hogy ismerek egy házaspárt. A férj tíz évvel ezelőtt kitűnő eredménnyel érettségizett. A feleség levelező tagozaton most jár ugyanabba az iskolába. Nehéz a tananyag, sokat vesződik a matematikai példákkal, és segclytkéröcn fordul férjéhez, aki ilyenkor erre- arra hivatkozva mindig kibújik a válasz elől. Tulajdonképpen ő, az iskola egykori jeles tanulója szégyelli bevallani feleségének, hogy fogalma sincs az új, korszerű tananyaghoz, és megbukna az első vizsgán. Mi ebből a tanulság? Ami Hég volt tegnap, az ma már kevés. A tudomány általában és benne a műszaki tudomány rohamléptű fejlődése állandóan új és új problémák elé állít bennünket, s ha nem tanulunk, nem „pótoljuk utána” ismereteinket, nehéz helyzetekbe kerülhetünk. Egy statisztika szerint néhány év alatt megötszöröződött a megjelent műszaki szakkönyvek száma. Könyvtárra való új kötetek hagyták el a nyomdát, amelyek a műszaki tudományok, a kutatások legújabb eredményeivel foglalkoznak, s bizonyítják: ami nemrég még a legmodernebb megoldásnak számított, ma már csak egy a sok technológia közül. Akármennyire is felkészülten hagyja el Valaki az egyetemet, s szenteli egész életét munkájának, ha nem halad a korral, nem lapoz bele minden nap a legújabb szakkönyvekbe, „elkopnak”, hogy úgy mondjuk: megfakulnak, idejét; múlják szakismeretei. Tudása, alap- felkészültsége természetesen megmarad. Sőt, az évek során nagyon sok gyakorlati tapasztalattal bővül. De az „erkölcsi kopás” mégis nagyon sokat levon értékéből, s az egyelem után élvonalba került mérnök egyszer csak azt Veszi észre, hogy elmarad fiatalabb kollégái mögött. E gy külföldi egyetem reprezentatív felmérést készített. Megállapították, hogy akik tíz évvel ezelőtt szereztek diplomát, s bár sok üzemi gyakorlattal gazdagodtak. az elméleti tudás tekintetében nem vehetik fel a Versenyt az új diplomásokkal, hacsak idejük 10 százalékát «ein fordítják a műszaki tudományok új eredményeinek tanulmányozására, amelyek egyetemi éveik alatt még nem Szerepeltek a tananyagban. Nagyon, mindennél fontosabb tehát a továbbképzés, az ismeretek gyarapítása. Ez a felismerés vezetett oda, hogy ma már világszerte szervezetten foglalkoznak a mérnökök továbbképzésével. Ebben a nemes és nagy munkában hazánk sem áll az utolsó helyen. Az egyetemek szakmérnöki továbbképző tagozatai, a különféle tudományos egyesületek, a Műszaki Fejlesztési Bizottság előadás- sorozatai, az ankétok, tapasztalatcserék, a műszaki könyvtárak rendezvényei és az itt felhalmozott műszaki dokumentációs anyag mind-mind az ismeretek gyarapítását, a tudás fejlesztését segítik. Azt is elmondhatjuk, hogy műszaki szakembereink, mérnökeink élnek a lehetőséggel. Sokan tanulnak a közgazdaság! egyetemen, hogy a műszaki tudományok mellé a gazdasági vezetés tudományában is jártasságot szerezzenek, mások bentlakásos tanfolyamon, a Mérnök Továbbképző Intézet előadássorozatán vesznek részt. Államunk tehát mindent megtesz azért, hogy szakemberei zavartalanul bővíthessék tudásukat. Kérdés azonban, hogy a részvétel egyenlő arányban áll-e az adott lehetőségekkel? Nem. A kohó- és gépiparban dolgozó mérnököknek csak 15—20 százaléka vesz részt rendszeres oktatásban. A nagy többség alkalomszerűen tanul. Persze, a gond is közismert. Hiszen vállalatainknál nagyon lekötöttek, elfoglaltak mérnökeink, akik a szükséges létszámhoz tekintve még mindig kevesen vannak. Ennek ismeretében kétségtelenül elgondolkoztató annak a mérnöknek válasza, aki azt mondta: „érzem a továbbképzés szükségességét. De hogyan? Mikor? A nyolcórás munkaidő helyett gyakran tizenhatot dolgozom ...” Ám a választ nem lehet egyértelműen elfogadni. Hiszen a különböző előadás-sorozatok között, hogy csak egyet említsünk, szerepel olyan téma is: hogyan osszuk be időnket, hogyan szervezzük meg jobban a munkát? Nem egy szakemberünk csak a külföldi tapasztalat- cserét tartja a továbbképzésre alkalmasnak ... Tény, hogy sok hasznos tapasztalatot szerezhetünk külföldi gyárakban, üzemekben, de az is tény: ugyanannyi tapasztalatot nyújthatnak hazai üzemeink, sokszor még egy, s ugyanazon gyáron belül is. A z igények, s a követelmények állandóan nőnek. Ez a modern kor törvénye, természetes velejárója. Ki-ki lemérheti saját gyakorlati tapasztalataiból is, mennyire „szinkronban” kell lenni a való élettel, együti haladni az újjal; tudni, megismerni mindent, hogy mindennapi tennivalóinkban jártasak legyünk és bizonytalankodás nélkül, minden esetben tudjuk, hová kell nyúlnunk A gyárait, üzemek sokat tehetnek azért, hogy segítsél) saját szakembereik továbbképzését. Lépéseket tehetnek az igények felkeltésében, é; intézkedéseket kell tenniök a lehetőségek megteremtésében Ez néha anyagi ráfordítást i; jeleni, de később kamatostó! megtérül. A legfontosabt azonban: mindenki érezze ma- gában ezt a tanulási igényt s egyik legfontosabb feladatának érezze szakismerete állandó gyarapítását, a diploma értékének szüntelen növelését. Onodvári Miklós
