Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

Bort öltő automata A MAGSAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MIiGSEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 63. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1965. március 16. |iuo(oiitosabb lcSadatai| Legjobb „nívós a lakosság a Mit jelent az anyaghiány? SporteresluiestveSt J Tizedére csökkenti az üvegtörést a tokaj-hegyaljai borokat palackozó Mádon. új au torna tagép (Foto: Szabados György) Gromiko--WíIsok találkozó Londonban A szovjet külügyminiszter ma érkezik az angol fővárosba — Négynapos szovjet—angol külügyrniniszteré eszmecsere Londonban nagy várakozás előzi meg Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kez­dődő hivatalos látogatását. A ngol kormánykörök hangoz­tatják: a vietnami háborús válság kiéleződése rendkívüli sür­gősséget és közvetlen je­lentőséget ad a szovjet külügyminiszter londoni jelenlétének. Ugyanakkor változatlanul nagy fontosságot tulajdoníta­nak a januárban elhatározott látogatás eredeti céljának: Koszigin szovjet kormányfő angliai útjának előkészítése, az angol—szovjet csúcstalál­kozó időpontjának és tárgya­lási témakörének tisztázása. Mint korábban jelentettük, angol politikai körökben nagy izgalmat keltett Koszigin­9 EialoSdaü egységfront sikere a francia községi választásokon A vasárnapi franciá községi választások eredményei tel­jességükben még nem ismere­tesek, a 30 000 lakosnál na­gyobb városokban a szavaza­tok megoszlásából azonban már nyilvánvaló, hogy a bal­oldal megerősödött, a de- gaulleista párt, az UNH pe­dig érzékeny szavazatveszte­séget szenvedett A kommunisták, szocialis­ták és más demokratikus erők egységfrontja — ott ahol létrejött — megkapta a választók várt támoga­tását. Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára a választások eredményét értékelve kiemelte a demokratikus egységfront si­kerét és javaslatot tett a Szo­cialista Pártnak: a második fordulóban állítsanak közös listákat a 30 000 lakosnál ki­sebb községekben, ahol a vá­lasztási törvény ezt lehetővé teszi. Párizs nyolcvan peremváro­sa közül negyvenkilencben már az első fordulóban nagy többséggel megválasztották az új városvezetést. Ebből huszonkilenc községben — köztük tizennyolc 30 000 lakosnál nagyobb városban — kommunista tölti be a polgármesteri tisztséget. Tizenhat további városban, ahol egyik lista sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, a baloldali front jelöltjei — kommunisták, szo­cialisták — állnak az első he­lyen. A degaulleista jelöltek Marseille-ben is vereséget szenvedtek. Összehívták a szocialista brigádvezetok országos értekezletét A Szakszervezetek Országos Tanácsa március 19—20-ra hívta össze a szocialista brigádvezetők országos értekezletét. Az értekezleten az ipar, az építőipar, a közlekedés, a me­zőgazdaság és a kereskedelem szocialista brigádjainak kül­döttei megvitatják a szocialista brigád-mozgalom eddigi ta­pasztalatait és közösen alakítják ki a mozgalom továbbfej­lesztésének tennivalóit. A tanácskozást az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában tartják ezer küldött és 200 meghí­vott részvételével. nek az a megjegyzése, hogy „nem híve a turista- kirándulásoknak”,: de szí­vesen eleget tesz a meg­hívásnak „célravezető tár­gyalások” reményében. Ezt a megjegyzést Londonban figyelmeztetésként értelmez­ték, az Egyesült Államok mellett elkötelezett Wilson- kormány vietnami politikájá­val és az atlanti nukleáris haderő létrehozására irányuló angol erőfeszítésekkel kapcso­latban. A vietnami válság vonatko­zásában angol kormánykörök azt sugalmazzák, hogy Gro­miko látogatása jó alkalom lehet az indokínai egyezmé­nyekkel összefüggő „szovjet— brit társelnöki felelősség fel­újítására” egy újabb nemzet­közi értekezlet előkészítése céljából. Gromiko kedden* szerdán, csütörtökön és pénteken meg­beszélés-sorozatot tart Stewart brit külügyminiszterrel. Csü­törtökön előreláthatólag Wil­son miniszterelnököt is felke­resi. Tanácsválaszfások fiz szovjet köztársaságban Tegnap tíz szovjet köztár­saságban választották meg a helyi tanácsokat. A moszkvai­ak több mint 90 százaléka már a kora délutáni órákban leszavazott. Leonyid Brczs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára a Kijev kerületben adta ' le szavaza­tát. Alekszej Koszigin, a Mi­nisztertanács elnöke és Mihail Szuszlov, a Központi Bizott­ság titkára a 39-es körzetben, a moszkvai egyetem klubjá­ban adta le szavazatát. Ugyanebben a körzetben sza­vazott Nyikita Hruscsov is. Három szpiitnyikol lőttek fel a Szovjetunióban egy rakétával Hétfőn a Szovjetunióban egy hordozó rakétával három mesterséges holdat bocsátot­tak fel földkörül) pályájára: a Kozmosz 61-et, a Kozmosz 62-őt és Kozmosz 63-at. A szputnyikokon elhelye­zett tudományos berendezés segítségével folytatni kívánják a TASZSZ 1962. március 16—i közleményében bejelentett űrkutatási programot. A há­rom mesterséges hold egy­máshoz közeli pályákon ha­lad. Átépítik az ózdi IV-es számú kohót Az Özdi Kohászati Üzemek IV-es számú kohóját az idén átépítik. A terv szerint az év második felében kezdődő munka során az olvasztót új tűzálló falazattal látják el, - ­gépészeti, technológiai bérén- költségeire mintegy 40—Í5 építenek, s megvalósítják a kohó betétanyag ellátásának teljes gépesítését A terv szerint a százhar­minc napig tartó átépítés dezéseit felújítják, részben kicserélik. Ezen túlmenően jelentős korszerűsítésekre is sor kerül. A kohó léghevítői­néi bevezetik az úgynevezett kettős kupolás-rendszert. Ezt a találmánynak is bejegyzett eljárást a Miskolci Tüzelés- technikai Kutató Intézetben dolgozták ki, s ennek alkal­mazásával számottevően csökkenthető a koksz felhasz­nálás, növelhető az olvasztó teljesítménye. A felújítással egyidejűleg a jelenlegi régi, elavult helyett korszerű, vas- szerkezetű öntőcsarnokot is millió forintot használnak fe Fél füllel — Tegnap ismertem meg Macát, holnap ösz- szeházasodunk. Eljössz tanúnak? — Szívesen. Szólj nyugodtan a válópernél is! őrt» Ik-e H-?!®1Í|S j esz Éllel I G yakran találkozom két mérnök ismerő­sömmel, akik mind a ketten „kényesek” diplomájukra. Nem együtt, de azonos színtű üzem­ben dolgoznak, s többször al­kalmam nyílt megismerni el­képzeléseiket, terveiket, ame­lyekről mindig lelkesedve be­szélnek. Soha nem kételked­tem benne, hogy mind a ket­ten jót akarnak: szívvel-lé- 1 okkel az üzem érdekeiért, a jobb termelési eredmények­ért, a korszerűbb technológia megterem téséért fáradoznak. De önkéntelenül is párhuza­mot vontain már: mennyi fá­radságába kerül ez az egyik­nek és mennyibe a másiknak? Pontosabban: mennyivel sike­resebben halad útján kettő­jük közül a fiatalabbik, aki öt éve végzett és azóta is rendszeresen tanul, s hány átvirrasztott éjszaka, sok ku­darc van a másik mögött, aki tíz évvel ezelőtt szerezte dip­lomáját, és azóta úgyszólván hátat fordított a szakköny­veknek. A példával tulajdonképpen á témához is értünk. De hadd mondjam még el, hogy isme­rek egy házaspárt. A férj tíz évvel ezelőtt kitűnő ered­ménnyel érettségizett. A fe­leség levelező tagozaton most jár ugyanabba az iskolába. Nehéz a tananyag, sokat ve­sződik a matematikai példák­kal, és segclytkéröcn fordul férjéhez, aki ilyenkor erre- arra hivatkozva mindig kibú­jik a válasz elől. Tulajdon­képpen ő, az iskola egykori jeles tanulója szégyelli beval­lani feleségének, hogy fogal­ma sincs az új, korszerű tan­anyaghoz, és megbukna az el­ső vizsgán. Mi ebből a tanulság? Ami Hég volt tegnap, az ma már kevés. A tudomány általában és benne a műszaki tudomány rohamléptű fejlődése állandó­an új és új problémák elé ál­lít bennünket, s ha nem tanu­lunk, nem „pótoljuk utána” ismereteinket, nehéz helyze­tekbe kerülhetünk. Egy statisztika szerint né­hány év alatt megötszöröző­dött a megjelent műszaki szakkönyvek száma. Könyv­tárra való új kötetek hagy­ták el a nyomdát, amelyek a műszaki tudományok, a kuta­tások legújabb eredményeivel foglalkoznak, s bizonyítják: ami nemrég még a legmoder­nebb megoldásnak számított, ma már csak egy a sok tech­nológia közül. Akármennyi­re is felkészülten hagyja el Valaki az egyetemet, s szen­teli egész életét munkájának, ha nem halad a korral, nem lapoz bele minden nap a leg­újabb szakkönyvekbe, „el­kopnak”, hogy úgy mondjuk: megfakulnak, idejét; múlják szakismeretei. Tudása, alap- felkészültsége természetesen megmarad. Sőt, az évek so­rán nagyon sok gyakorlati ta­pasztalattal bővül. De az „er­kölcsi kopás” mégis nagyon sokat levon értékéből, s az egyelem után élvonalba ke­rült mérnök egyszer csak azt Veszi észre, hogy elmarad fia­talabb kollégái mögött. E gy külföldi egyetem reprezentatív felmé­rést készített. Megál­lapították, hogy akik tíz évvel ezelőtt sze­reztek diplomát, s bár sok üzemi gyakorlattal gazdagod­tak. az elméleti tudás tekin­tetében nem vehetik fel a Versenyt az új diplomásokkal, hacsak idejük 10 százalékát «ein fordítják a műszaki tu­dományok új eredményeinek tanulmányozására, amelyek egyetemi éveik alatt még nem Szerepeltek a tananyagban. Nagyon, mindennél fontosabb tehát a továbbképzés, az is­meretek gyarapítása. Ez a fel­ismerés vezetett oda, hogy ma már világszerte szervezet­ten foglalkoznak a mérnökök továbbképzésével. Ebben a nemes és nagy munkában hazánk sem áll az utolsó helyen. Az egyetemek szakmérnöki továbbképző ta­gozatai, a különféle tudomá­nyos egyesületek, a Műszaki Fejlesztési Bizottság előadás- sorozatai, az ankétok, tapasz­talatcserék, a műszaki könyv­tárak rendezvényei és az itt felhalmozott műszaki doku­mentációs anyag mind-mind az ismeretek gyarapítását, a tudás fejlesztését segítik. Azt is elmondhatjuk, hogy mű­szaki szakembereink, mérnö­keink élnek a lehetőséggel. Sokan tanulnak a közgazda­ság! egyetemen, hogy a mű­szaki tudományok mellé a gazdasági vezetés tudományá­ban is jártasságot szerezze­nek, mások bentlakásos tan­folyamon, a Mérnök Tovább­képző Intézet előadássoroza­tán vesznek részt. Államunk tehát mindent megtesz azért, hogy szakemberei zavartala­nul bővíthessék tudásukat. Kérdés azonban, hogy a részvétel egyenlő arányban áll-e az adott lehetőségekkel? Nem. A kohó- és gépiparban dolgozó mérnököknek csak 15—20 százaléka vesz részt rendszeres oktatásban. A nagy többség alkalomszerűen ta­nul. Persze, a gond is közis­mert. Hiszen vállalatainknál nagyon lekötöttek, elfoglaltak mérnökeink, akik a szüksé­ges létszámhoz tekintve még mindig kevesen vannak. En­nek ismeretében kétségtele­nül elgondolkoztató annak a mérnöknek válasza, aki azt mondta: „érzem a tovább­képzés szükségességét. De ho­gyan? Mikor? A nyolcórás munkaidő helyett gyakran ti­zenhatot dolgozom ...” Ám a választ nem lehet egyértel­műen elfogadni. Hiszen a kü­lönböző előadás-sorozatok kö­zött, hogy csak egyet említ­sünk, szerepel olyan téma is: hogyan osszuk be időnket, ho­gyan szervezzük meg jobban a munkát? Nem egy szakemberünk csak a külföldi tapasztalat- cserét tartja a továbbképzés­re alkalmasnak ... Tény, hogy sok hasznos tapasztalatot sze­rezhetünk külföldi gyárak­ban, üzemekben, de az is tény: ugyanannyi tapasztala­tot nyújthatnak hazai üzeme­ink, sokszor még egy, s ugyan­azon gyáron belül is. A z igények, s a köve­telmények állandó­an nőnek. Ez a mo­dern kor törvénye, természetes velejá­rója. Ki-ki lemérheti saját gyakorlati tapasztalataiból is, mennyire „szinkronban” kell lenni a való élettel, együti haladni az újjal; tudni, meg­ismerni mindent, hogy min­dennapi tennivalóinkban jár­tasak legyünk és bizonytalan­kodás nélkül, minden esetben tudjuk, hová kell nyúlnunk A gyárait, üzemek sokat te­hetnek azért, hogy segítsél) saját szakembereik tovább­képzését. Lépéseket tehetnek az igények felkeltésében, é; intézkedéseket kell tenniök a lehetőségek megteremtésében Ez néha anyagi ráfordítást i; jeleni, de később kamatostó! megtérül. A legfontosabt azonban: mindenki érezze ma- gában ezt a tanulási igényt s egyik legfontosabb felada­tának érezze szakismerete állandó gyarapítását, a diplo­ma értékének szüntelen növe­lését. Onodvári Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents