Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-07 / 56. szám
Vasárnap, 1905. március 1. ESZ AKMAGY ARORSZÄG Párthásmh falum j fogalmaink egyike a | falusi pártház. Az ; ! idősebb korosztálybelieknek egészen új, jelentésével és' igazi jelentőségével jószeriben csak most, a legutóbbi évek során ismerkednek, a fiatalabb korosztálybeliek számára, akikkel szinte együtt születtek-épültek a pártházak is, természetes és szervesen beleilleszkedik egész szókincsükbe. Úgy hozzátartozik életünkhöz, környezetünkhöz, akárcsak a napközi otthon (ahol már ez is van), az úttörő szervezet, vagy a KISZ, a jó ruha, a rendszeres étkezés, vagy az országjárás. Mert az utóbbiak is új fogalmak falun, mégha ez ifjúságunk számára természetes is. (És végeredményben nekik van igazuk.) Más kérdés, miként, kiknek, mily harcai, erőfeszítései nyomán, milyen áldozatok árán születtek új fogalmaink, pontosabban azok a létesítmények, intézmények és lehetőségek, amelyeket ezek a fogalmak tükrözik, jelentik. A lényeg, hogy léteznek, s ezek önmagukban is egyfajta bizonyítékai a magyar valóság két évtizedes nagy változásainak. Fejlődésünknek. Maradjunk a pártházaknál. Azért is, mert megyénkben lassacskán minden község (a területi pártszervezetek 115 százaléka) megfelelő pártházzal rendelkezik, de főleg azért, mert a pártház falun nem is csak egyszerűen egyik új fogalom. Ha rangsorolást akarnánk készíteni falun fogalmaink rendjében, a pártház igen fontos, nagyon megbecsült, előkelő helyet kapna, és ahol helydsen értelmezik a pártház jelentőségét, rendeltetését, ott persze kap is. Hogy miért? E lsősorban azért, mert a pártház a munkásparaszt hatalom egyik szimbóluma. (Itt tanácskoznak a kommunisták, az „élcsapat” tagjai, végső soron és lényegében innen irányítják a falu egész gazdasági, politikai, társadalmi életét.) Úgy >s mondhatnók, hogy a pártházak a község politikai, társadalmi, ideológiai és kulturális életének központjai falun. (Még ott is, ahol a pártházon kívül kul túrházzal is rendelkeznek.) Azután azért, mert a . pártház egyfajta összekötő ka- 'öcs a község egész, egymás- '•a talált lakossága között, a lakosság és pártunk között. Rendszerint itt tanácskoznak ‘a község felnőtt lakosságát, vagy az ifjúságot általánosan érintő és érdeklő fontos, közérdekű kérdésekről, a falu lakosságának tekintélyes része ide jár esténként, különösen télen, a televízió műsorait megnézni, rádiót, hanglemezeket hallgatni (345 televízió és 229 rádió van jelenleg a borsodi pártházakban falun!), néhol még táncestéket, bálokat is rendez benne a KISZ, vagy a nőtanács. Mindez természetes, pártbizottságaink pontosan ilyen szerepet szántak a pártházaknak falun. A pártházak jelentőségéről tanúskodik az is, hogy párttagságunk nagy anyagi áldozatokat hoz a pártháza,kért, pontosabban azért, hogy minden községben kulturált körülményeket teremtsen a falusi pártmunka rendezvényei számára, illetve azért, hogy a párttagság és a pártonkívü- lielc politikai és általános műveltségének fokozásához, korszerű művelődéséhez biztosítsa az anyagi feltételeket. Legalábbis a legfontosabbakat: megfelelő helyiségeket, bútorokat és más berendézé- seket. Csupán 1959 óta 7.1 pártház épült megyénkben, nyolc és félmillió forint költ-, séggel a párt anyagi erőforrásaiból és , az érdekelt községek dolgozóinak munkájával. A megye összes falusi pártházainak értéke csaknem 21 millió forint, berendezésük pedig mintegy négy és félmillióba került. Mindezeket figyelembe véve természetesnek tartjuk, hogy a pártházakkal már rendelkező községek túlnyomó többségében szeretik, tisztelik és rendeltetésének, szép hivatásának megfelelően használják a pártházakat. Egyik-másikban napról napra pezsgő társadalmi élet zajlik, és esténként sokszor ez az a ház, amelynek ablakaiban utolsóként tér pihenőre a fény. A zért egy kicsit csodálkoztam a minap, amint Kovács Mihály elvtárssal, a megyei pártbizottság gazdasági osztályának vezetőjével és Radvánszky István elvtárssál, a megyei revíziós bizottság elnökével beszélgettünk alkalmilag a falusi pártmunka anyagi eszközeiről. Ök persze megerősítettek abban, amiről fentebb szóltam, hogy a községek túlnyomó többségében a legfontosabb eszközök . már rendelkezésükre állnak falusi párt- szervezeteinknek, a pártrendezvények kulturált körülményeinek megteremtéséhez. Ez idő szerint már csupán 62 területi pártszervezet várja Bemutatják az erdőbényei falusi képtár gazdag anyagát Erdőbényén három évvel ’zelőtt nyílt meg az ország :lső falusi képtára. Az állan- ló jellegű kiállításon a ma üő magyar képzőművészek 76 dkotását, olajfestményét és grafikáját helyezték el, ame- yeknek értéke meghaladja a !00 ezer forintot. A falusi kis- ialériát, ahol gyakran rendezrek klubhangversennyel ösz- izekötött tárlatvezetéseket, lemcsak a környező települések dolgozói, hanem a Tokaj- -Iegyaljára látogató csehszlo- /ák, lengyel, bolgár és más nemzetiségű turisták is nagy számban keresik fel. A falusi 'éntárnak rangja lett a menyében és egyre több helyen riváncsiak gazdag anyagéra. A dolgozók kérésére a megyei tanács művelődésügyi osztálya elhatározta, hogy a tavaszi és nyári hónapokban az erdőbényei képeket Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden is bemutatja. Az első ilyen kiállításra hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Otthonban kerül sor, ahol a közönség a teljes erdőbényei anyagot megtekintheti. A vándorkiállítások idején pedig a szerencsi járási tanács mintegy 300 ezer forintos költség felhasználásával korszerűsíti az erdőbényei kisgalériát, hogy az a legkényesebb igényeknek is megfeleljen. A kiállítóterem tatarozását és felújítását még ebben a hónapban megkezdik. Hétfőéi és kedden békekölcsön»sorsolás Az Országos Takarékpénztár március 8- és 9-én Budapesten, Nádor utca 15. szám alatti kultúrtermében rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1965. első félévi sorsolását. Az I. Békekölcsön hétfőn délután 1 órakor kezdődő húzásán 77 700 kötvényre 22 287 600 forintot sorsolnak ki nyereménnyel és törlesztéssel. A sorsolás második napján, kedden délelőtt 10 órai kezdettel. előbb 272 800 V. Békekölcsönkötvényre 41 272 800 foi’intot, majd 404 800 VI. Békekölcsönkötvényre 61 347 800 forintot sorsolnak ki. A békekölcsönkötvény tulajdonosok tehát a kétnapos húzás után 755 300 kötvényre 124 908 200 forintot kapnak vissza államunktól. (és persze sürgeti is!) a pártház felépítését, berendezését Ami meglepett, az az, hogy az edelényi, a mczőcsáti, az encsi, a miskolci és a szerencsi járás egy-egy községében nem, vagy nem mindig a rendeltetésének megfelelően használják a pártházakat, vagy azok egy-egy helyiségét. Példákat is említettek. Nem olyanokat, amelyeket követni érdemes. Ellenkezőleg. Olyanokat, amelyekből inkább okulni lehet. Különösen az érdekelt pártszervezeteknek, járási bizottságoknak. Az általuk említett konkrét példák arról tanúskodnak, hogy néhol még a pártszervezetek titkárai, vezetőségei, sőt arra is van példa, hogy a járási szervek sem látják világosan és értékelik megfelelően a falusi pártházak rendeltetését. Pedig napjaink példája is meggyőzhetné az illetékes elvtársakat róla, hogy a párt- ház milyen fontos eszköze a falu politikai életének. Innen a pártházakból jut el, sugárzik ki pártunk útmutatása időről időre, úgyszólván a falu egész lakosságához a soronlévő gazdasági és politikai feladatokról: E napokban, betekben például sok ezer ember részvételével azokról a _ kérdésekről folyik széleskörű eszmecsere a pártházakban, a pártnapokon, amelyekről nemrég Kádár elvtárs beszélt az országgyűlés plénuma előtt. És aki valóban ismeri pártunk politikáját, a Vili. pártkongresz- szus útmutatásait, az előtt nem lehet kétséges: a pártházak szerepe egyre növekszik. Rendszerünk demokratizmusának fejlődése szükségessé teszi, hogy pártunk egyre több közérdekű kérdést vitasson meg a párttagsággal és a pártonkívüliekkel is. Természetesen a pártházakban, mint erre a célra legalkalmasabb helyiségekben. iért tehát, hogy né-’ [h/h mely . községben fi meggondolatlanul, is'ia néha úgy akarják megoldani (az egyébként valóban megoldandó) különböző helyiség-problémákat, hogy nehézségeket gördítenek a politikai és kulturális munka elé? Nyilvánvalók hogy egyfajta szűklátókörűségről van szó. hiszen az lenne jó, ha már minden községben biztosítva lennének a falusi pártmunka kulturált feltételei, anyagi eszközei, a pártházak. Meggyőződésünk, hogy a párt anyagi erőforrásaihoz piéretezve és az érdekeltek társadalmi munkájától függően ezek előbb-utóbb meg is épülnek, és minden községben új fogalommal gazdagodik az emberek szókincse ... A fogalmak „értékrendjének” megfelelően. Csépányi Lajos Ä December 4 Drótművek rekonstrukciója döntő szakaszához érkezett Beszélgetés Imre Ferenccel, a gyár igazgatójával Megyénk legjelentősebb középüzeme a December 4 Drótművek. Termelésével nagy szerepet játszik exportfeladataink teljesítésében, külkereskedelmi mérlegünk javításában. Számos új terméket is gyártanak évről évre, amelyeket a hazai ipar hasznai fel, s ugyanitt, mint ismeretes, kiemelt beruházáson, a drótmű teljes rekonstrukcióján munkálkodnak. Az összegezett feladatokról, a tennivalókról beszélgettünk a napokban Imre Ferenccel, a gyár igazgatójával. — Milyen eredményekkel zárták az elmúlt évet, és melyek 1965-ben a legfőbb tennivalóik? — Az elmúlt év nehéz gazdasági időszak volt. A kiadott tervfeladatok a helytelen Igényfelmérés következtében irreálisak voltak. Év közben azonban felügyeleti szervünk reális szintre állította a mércét. Dolgozóink nagy áldozatokat vállaltak. Az egész évi derekas munkával befejezett termelési tervünket 100,4 százalékra, teljes termelési tervünket pedig 100,7 százalékra teljesítettük. Eredményeket értünk el a programos teljesítésben is. Exporttervünket jelentős mértékben túlteljesítettük, több mint százezres értékű többletdevizával növeltük a külkereskedelem bevételét. Ennyit a tavalyi termelésről. — Idei terveink további feszítést' jelentenek. Bár teljes termelési értéktervünk csak 3,9 százalékos emelkedést mutat, ezen belül a munkaigényesebb termékek aránya tovább növekszik. Exporttervünk hasonló arányban növekszik és tovább kell csökkentenünk az önköltséget. Milyen intézkedéseket tettel« a termelékenység növelésére, a gazdaságos és minőségi termelés érdekében? — Mindenekelőtt meghatároztuk azokat a tennivalókat, amelyeknek megvalósítása elengedhetetlen. Külön intézkedési tervet dolgoztunk ki témánként a felelősök és a határidők megjelölésével. Ilyenek: a beruházásban jelentkező elmaradás pótlása; a hőkezelő berendezések . műszaki színvonalának emelése: a sodróberendezések kapacitásának jobb kihasználása; a létszámgazdálkodásra vonatkozó intézkedések stb. Emeljük a műszaki fejlesztés hatékonyságát, fokozzuk a munkaversenyt a termelékenység növeléséért, a takarékosságért. Tervünk megvalósításához természetesen a velünk kooperáló üzemek segítségét is kérjük. Jelenleg problémák mutatkoznak a diósgyőri egyeneshúzók és a finomsori Barcró-gépek használhatatlansága miatt. A December 4 Drótművek fejlesztése megyénk nagy jelentőségű beruházása. Milyen fokon áll ez most? — A drótgyári beruházás fontosságát az a tény is aláhúzza, hogy a külkereskedelem szempontjából is kiemelt beruházásnak minősítették. A kivitelezés azonban a programban előírt ütemhez képest még jelentősen le van maradva. A tervek szerint a fejlesztést az idén be kellett volna fejezni. A lemaradást döntően az építőipar kapacitáshiánya okozta, amelyhez nem kis mértékben járult hozzá, hogy a 25 millió forint kiviteli költségű vasszerkezeti csarnokot ÉM vállalattal akarták legyártatni, bár a vállalat felkészültsége erre nem megfelelő. De nem hanyagolhatok el a kivitelezésnél jelentkező anyagellátási problémák sem, amelyek különösen cső- és építőipari szerelvények hiánya miatt sokszor hetekre, esetleg hónapokra akadályozták egy-egy munkarész előrehaladását. A döntő most: az egyes tárcák. illetve vállalatok közötti jobb kooperáció. A beruházást ugyanis a módosított határidő szerint 1966. végéig be kell fejezni. Ebben az évben tehát nálunk is nagy feladatok várnak az építőkre. Jövőre ugyanis már csak a technológiai szerelésekkel és a részleges próbaüzemelésekkel szabad foglalkozni, ha 1967 elejére a teljes kapacitást termelésbe akarjuk állítani. Ugyancsak nagy gond az alapvető termelő berendezéseket jelentő húzógépek helyzete. A Diósgyőri Gépgyár ezeket a gépeket már legyártotta. A tartós üzemeltetés során azonban kiderült, hogy nem adják az előírt teljesítményt. Egyes típusok használhatatlanoknak bizonyultak. A beruházás kapacitásának üzembe állításához tehát más megoldást kell keresnünk. Í Az új beruházás mennyire emeli a vállalat kapacitását? — Ez tonnában kifejezve mintegy négyszeres termelést jelent. De az előbbi gondolathoz visszatérve, még mindig megoldatlan feladat 1965-ben a sósav-háztartás. A gazdaságos megoldások keresésével évek teltek el, és lassan a legköltségesebb eljárás is megtérült volna, ha a tervező a különböző próbálkozások helyett az esetleg költségesebb, de célravezetőbb megoldást választja. Mondtam, hogy az új beruházás négyszeresére emeli a kapacitást, ennek ellenére azonban a tervezett 25 200 tonna betonacél, a 12 ezer tonna vegyesacél huzal és 7300 tonna drótkötél gyártása még a hazai igényeket sem tudja kielégíteni. Szinte minden termékből korlátlan tőkés export-lehetőségek is mutatkoznak. Különösen elgondolkoztató ezért, hogy egy ilyen nagy lehetőségeket igérő fejlesztés miért lassan, vontatottan valósul meg. A termelékenységet elég egy adattal jellemezni: a négyszeres termelés munkaerő szükséglete a bázis létszám ötven százaléka. A termelés tervezett önköltsége pedig a fejlesztés végén 67,6 százalék. Célszerűnek látszana tehát — mondotta beszélgetésünk végén Imre Ferenc —. ha az ország beruházásai között a December 4 Drótművek fejlesztése is több „szabad utat” kaphatna. O. M. Törpe vízművek az edelényi járásban Az edelényi járás több községében egészségtelen a kutakban található ivóvíz. Ugyanakkor a települések felett levő hegyi források bőséges, jó ivóvizet szolgáltathatnának. Martonyiban már el is készült a forrásvizet a községbe szállító törpevízmű, Jósvafőn az idén befejezik a vízmű építését, Tornanádas- kán pedig ugyancsak tervbe vették a forrásvíz elvezetését a házakhoz. „Közügy-műsor” a tr képernyőjén A televíziós előtt folytatott beszélgetések nem mindegyike nyeri meg a nézők tetszését. Ami érthető is, hiszen beszélgetni sok mindenről lehet és természetesen sokféleképpen. A figyelmet többnyire a téma harcolja ki. Jellemző, hogy ha a legmagasabb szintű párt-, vagy állami vezetők valamelyike ül a kamerák elé, a műsor iránt megnő az érdeklődés. Korábban egy kedves vasgyári ismerősöm rá- dió-tv újságjában láttam a „megnézni, nem nézni” műsorok arzenáljában (mert szépen és okosan szelektálnak már tv-nézőink), a pirossal aláhúzott programok között Kádár elvtárs várható országgyűlési felszólalását. Két felkiáltójel ékeskedett még a margón. figyelmeztetésül a pontosságra, és a „feltéllen”- re. Ismerőseim körében „kiemelt” műsorprogramnak számított Szirmai István elvtárs újságírókkal folytatott beszélgetése is. Csütörtökön este a fő műsoridőn túl került sor erre a beszélgetésre; vezető lapok ismert .újságírói látták vendégül az újságíró klubban Szirmai Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. A beszélgetés lényegi részét kamerák most nem érintjük, inkább a részvevők „harmadik pólusáról”, a nézőközönségről, annak politikai jellegű vitaműsor igényéről ejtünk néhány szót a kínálkozó alkalom kapcsán. t . hónapokban Az utóbbi mind külpo. litikai, mind belpolitikai vonatkozásban megélénkült a figyelem hazánkban. Különösen belpolitikai vonatkozású eredményeink, gondjaink kerültek kellő súllyal a közérdeklődés homlokterébe. Mert hisz kit ne érdekelnének olyan kérdések, mint a magyar ipar sorsa, a munkatermelékenység alakulása, a mezőgazdaság jelenlegi helyzete, a munkaerkölcs hadállásai, a Kávéházi Konrádok jólérte- sültsége. cinizmusa, a „kibic- emberek” magatartása, a „struccpolitikát” folytatók viselkedése. Izgalmas, közérdekű témák ezek. S mivel maga a munkásosztály, s a parasztság nagy része, az értelmiségek jelentős csoportja maga is egyre inkább alkotó tényezővé akar válni, be akar lépni a közügyek rendjének aktívabb módon történő alakításába, formálásába, a magas szintű vitafórumoknak nagy közönsége toborzódik. Az érdeklődés országos dolgaink iránt megnövekedett. Ha ennek igazolására 'más példát nem hozunk fel, mint azt, hogy embertársaink zöme ugyanúgy „előjegyzésben” tartja a televízió ,.direkt-po- litizáló” programját, mint mondjuk: a nagy érdeklődést vonzó sportműsorokat, nagy filmeket, már jól igazoltuk az igazságot. Szirmai elvtárs említést tett a naponta több milliós példányszámban megjelenő sajtótermékekről is. A lapok példányszámai növekednek, az emberek véges idejük ellenére is gyakorlott és jó újságolvasók. Ehhez hozzájárul az a tény is. hogy a cikkek témái közérdekűek lettek, s ezek a témák találkoztak, találkoznak a dolgozó tömegeket érintő kérdésekkel. A televízió . képernyőjén megjelenő politikusok is olyan témákról beszélnek, amelyek a tömegek és a vezetők „koordinált” témái. A köziiírvek irön,1i fosé~ A konyság nem volt mindig olyan disz- tingvált, mint az utóbbi esztendőkben. Alig egy évtizede politikai vezetők „emberközeli” vitákba se bocsátkoztak a közvélemény formálóival, tájékoztatóival. Nagy nemzeti ünnepeink alkalmával sok vezető megközelíthetetlen volt az újságírói toll, a rádióriporteri mikrofon számára. A csütörtöki beszélgetés alkalmával a nézők biztosítékot kaptak arra is, hogy a jövőben is tv-kamera, rádió-mikrofon elé ülnek hazánk vezetői, s nem térnek ki az úgynevezett „kényes kérdések’* elől sem. Gondjaink pontos ismerése, a tömegek hangulatának állandó nyomon kísérése realizálhatja csak a demokratizmusnak eme újabb megnyilvánulási formáját. S ahol országos vezetők nem restellnek bizonyos témákat önkritikus aspektusból „megfogni”, ott az önkritikus szellemet, érdemes és szükséges a „másik oldalon” is érvényre juttatni. A szóban forgó beszélgetés kapcsán Gellert Endre, a televízió főosztályvezetője arra a kérdésére kért választ: csökkent-e az elmúlt, évek során a tömegek forradalmisága? Szirmai elvtárs nem-mel válaszolt, s elmondotta, hogy a forradclmis&g az élet hétköznapi területeire plántálódott át. TVri .W érezzük, hogy a 1,11 u*~- bizonyítás érvei közé ez is belefér: ahol a televízió nézők nagy figyelemmel lesik az ország vezetőinek szavát.^ ahol a vitaprogram előkelő tv műsorszámmá léo elő. ott igazán nincs alapvető baj a tömegek forradal- miságával. Párkány László
