Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-06 / 55. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Szombat, 1365. március & A Húsz S ipMraka a sátoraMfislyi járásban A Hazafias Népfront sátoraljaújhelyi városi bizottsága legutóbbi elnökségi ülésén tárgyalta, meg az elmúlt évi eredményeket. Az ülésen megjelent Szakács Albert, a városi pártbizottság titkára és dr. Németh Pál, a városi tanács elnöke is. Beszámolójában Fülöp László, a népfront városi titkára megemlékezett róla, hogy Sátoraljaújhely dolgozói az elmúlt évben I millió forint értékű társadalmi munkál végeztek el. Egy lakosra 61 forint értékű munka jutott. Ennek szervezéséből kivette részét a népfront is. A népfrontbizottság tagjai beszélgettek a tanácstagokkal, és értékelték munkájukat. Ugyancsak beszélgettek a város cigány lakosságával, segítséget nyújtottak nekik, hogy clhelyezkedjenek és figyelemmel kísérik, hogyan illeszkednek be a termelő munkába. .Jó a kapcsolata a népfrontnak a városi taMegkezdödött az idei építési kölcsön akció náccsal, kölcsönösen részt vesznek egymás értekezletein isántha Ferenc nagysikerű riportregénye a folytatásos rádiójáték után új mü- formába költözött, a milliós tömegekhez jutó film adott „szállást” a kitűnő témának. Most, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Házában ősbemutatóként. lepergettéit a Fabry Zoltán által rendezett új magyar filmet, nem esztétikaielemző útra invitáljuk az olvasót, inkább gondolatszilánkjaink rendezésére, a filmélmény és a valóság néhány fontos, azonos jegyének hasznos vizsgálgatására. A regény témája széles körben ismert, „sláger-regény- nek” is mondjuk Sántha Ferenc alkotását, ezúttal nemes értelemben használjuk a szót, az érdeklődés méreteire, a regény politikai-esztétikai megítélésének egyértelműségére vonatkoztathatjuk a „sláger” jelzőt. Miért nagy ez a regény, miért korszakos az anyagából felépült film? Mert teljes mélységében kutatja, boncolgatja az egyén és a túsadalom bonyolult viszonyát, nem sematizál, nem lakkoz, de ugyanakkor távol tartja magát a szélsőséges, pesszimizmusba torkolló ítélkezésektől. A regény és a film arra törekszik, hogy egy nagyon bonyolult kérdésre adjon választ. Mind a két műforma annak bemutatására vállalkozik: miként ereződik 4 irányba négy hajdani család élete a felszabadulás után, miként történhet meg, hogy barát a barátra lőjön, s mi még szörnyűbb: osztályostárs az osztályostársnak gyilkosává váljék. Négy hajdani cselédember felszabadulás utáni sorsfordulóiról szól a regény is. a film is. A vázolt emberi sorsok kibomlása közben a fegyverek dörrenéséig tágulnak az indulatok. Ennek megfogalmazásában a mi életünk roppant bonyolultsága is körvonalazást kap. így tehát a regény és különösen a film eszmeisége néhány közérdekű tanulságot sugalmaz. Hétköznapjainkra kivetítve ezt a tanulságot: embertársaink cselekedeteinek megítélésénél. gazdasági ügyeink számadásánál nem szabad a leegyszerűsítés veszélyt horMár exportra is lennel az Orosházi Üveggyár Az Országos Takarékpénztár az elmúlt évben csaknem 1,4 milliárd forint építési hitelt adott ki, s kölcsön segítségével épült új lakásokba több mint 24 000 család költözött be. ' Ebben az évben a tavalyihoz hasonló összeg áll rendelkezésre a lakosság társasház és családiház építkezéseinek a támogatására. Az hűlőszaiagra. idei építési hitelakció, a kölcsönök engedélyezése már megkezdődött. Az OTP felhívja a figyelmet arra, hogy az idén építkezni akarók kölcsönkérelmüket lehetőleg még az építési idény kezdete előtt juttassák el a takarék- pénztári fiókokhoz, mert a kérelmeket a beérkezés sorrendjében intézik. Az Orosházi Üveggyár szén megváltoztatja a alföldi mezőváros képét, kormány annak idején 531 millió forintot szavazott meg az üveggyár létesítésére. 1961. május 1-én volt az első kapavágás, azután a fiatalok sokasága lepte el az építkezést. Határidő elolt, 1963. november 7-én kezdte meg üzemszerű termelését a magyar üvegipar legkorszerűbb gyára. Fehérvárcsurgóról hozzák a fehér homokot, a dolomitot Pilisvörösvár szolgáltatja. A gyártáshoz nélkülözhetetlen szódát a baráti országokból: Romániából, Bulgáriából és az NDK-ból importálják. A jelentős energiát igénylő üzem fűtőanyagát az Alföld új ipara, az olaj- és a földgázbányászat adja. Száztíz ezer tonna a gyár évi termelési terve. A korábbi években több tíz millió kon- zervüveget kellett behoznunk, ma viszont a hazai gyárak fedezik a szükségletet, sőt, lehetőség van exportra is. Automata emeli az üvegeket egérégi A óra és indulataink do7.ó módszerével élni egyikünknek sem. Egyik ismerősünk, amikor kipattant az. Önodi-ügy, azon nyomban azt mondta: „No, ugye, lopnak, sikkasztanak a vezetők. Mi lesz így az országból?” Ismerősünk így mondta: a vezetők. Vagyis: nem egyes vezetők. Ez az általánosítás bántó és sértő a többségükben becsületes vezetőkre. A minap panaszkodott egy barátunk: X. Y. új bútort vásárolt, most kocsira gyűjt. Hát nem tipikus kispolgár ex a jóember, kérdezem. — Hát nem — válaszoltunk neki —, mire dühbe gurult, s már higgadt vitára sem futotta erejéből. Egy „félre állított” ember keserűségében ivásra adta fejét. Néhány féldeci' után mindig elmondta barátainak: „Kerékpárral jártam a falvakat. Szerveztem a falusi pártszervezeteket. ötvenhatban felre állítottak. Azt mondtak: van mar utánpótlás. Nekem a világ már semmi jót nem tartogat.” Az egyik nagy bányatelepülés igazgatója lelkendezve mesélte: „Nálunk minden második ember tanul, a kul- túrszomj soha nem látott magasságra csapott.” Később belátogattunk a falu művelődési otthonába, ahol szakköri foglalkozásokat jelzett az útmutató, csak éppen nem volt senki a szakköri szobákban. Az. iskolában a felnőtt- oktatásra 4—5 tanuló jött el, a többi bevetette magát a szomszédos kiskocsma „sűrűjébe”. Y an egy ismerősünk, aki mindig az egyik városi munkásszállás szép berendezésével. kényelmével dicsekszik külföldiek, s belföldiek előtt egyaránt. De arról sohasem szól, hogy havonta rendőrségi ügyet „csinál” valamelyik „szarka”, hol egy pár csizma tűnik el, hol egy ing, máskor 100—200 forint. A felsorolt esetek alkalmasait némi tanulság leszűrésére. parányi összegezésre. A világot (különösen a mi világunkat) nem szabad leegyszerűsíteni, fehérre-feketére, jó- ra-rosszra felosztani az emberek táborát. Minden szélsőség szimplifikáláson alapszik. Az élet bonyolultsága sokoldalú megközelítést kíván, a mi történelmi helyzetünkből fakadó nemzeti érzékenységünk helyes ítélőképességet követel mind társadalmi, mind egyéni vonatkozásban. Hitében megfogyatkozó embertársaink sorainkba történő visszavezetése azon áll. vagy bukik, hogy fel tudjuk-e tárni kellő mélységben azokat a bonyolultságokat, amelyek életüket kísérik, és jellemzik. Tudunk-e árnyalni, tudunk-e differenciálni, meg tudunk-e szabadulni a kliséítélkezésektől. a rosszízű, sok bajt okozó summázásoktól. Egy egész nép irányításához, vezetéséhez nem szerezhetett évtizedekkel ezelőtt kellő gyakorlatot a magyar munkásosztály. De amint mondani szokták: volt kellő ösztönös ráér zése. s lendülete a dolgok intézéséhez. Aztán jöttek a buktatók, a torzulások. majd a kritikátlanság, s az ellenforradalom, ezt követően a konszolidáció, s a 60-as évek kissé merev. ..szakember'’ káderszemlélete, később bizonyos nehézségek a mezőgazdaságban, helyenként az iparban. Ezek a jelentkezési formák tömegükben is elégségesek ahhoz, hogy az érzékenyebb egyének, a sértett emberek eltávolodjanak a szocializmus ügyétől. A szocializmus építésében nincs (s nem is lehet) „praxisunk”. Amit a nemzeti sajátosság csorbítása nélkül megtanulhatunk, azt őszintén és becsülettel megtanuljuk idősebb testvérünktől, a Szovjetuniótól, a népi demokratikus országoktól. Ám a magyar élet bonyolultságait nekünk kell jószándékkal és nagy önismerettel feloldanunk. Igaz, hogy a társadalom néha-néha lemerevedő sémái gyakran közrejátszanak abban, hogy négy egykori szegényember egymás ellen forduljon, s végletes módon eltávolodjék egymástól. De az is igaz, hogy műi tünk batyuja, mely individualizmusunktól terhes, még két évtized múltával is lehúz. Szerencsétlen örökségünket szinte mind a mai napig beinvesztáljuk új talajú társadalmunkba, mai életünkbe. Ez a „kettős kötöttség” megcsalja ítéleteinket. A fekete-fehér „elmélet” is ennek terméke, az alapos önvizsgálat hiánya, a realitásokkal való pontos és szükség- szerű számolás hiánya, kispolgári mentalitást tételez fel. Akik a ..fehér úton” indulnak el, lakkozott „valóságot” találnak. Az emberi panasz, kívánság, a kritika itt nem kaphat fórumot. Viszont akik a „fekete úton” járnak, megsötétítik a valóságot, morbid légkört kavarnak maguk körül, apátiába süllyesztik azokat is, akik egyébként nem hajlamosak erre. Akiknek minden jó, nem mondanak igazat, akiknek minden rossz, szintén nem mondanak igazat. Ez a paradoxon mindkét indíték azonos forrására utal: a valóság tagadására. Indulataink, gondolataink támadtak Sántha Ferenc regényének olvasása közben, a kitűnő „film-adaptáció” megtekintése közben. Indulataink okozója, gondolataink eredője: láttuk a teljességre való törekvést, láttuk korunk (korántsem hibátlan) hősét, az Igazgató-Jóskát, láttuk annak megnyilvánulását is, hogy ha valaki jól ismeri a mi eszméinket, semmiféle kitérő nem szoríthatja le a helyes útról. „Hányszor kell még igazamnak lenni. hogy akkor higgyék szavamat. amikor mondom?” — kiált fel keserűen Igazgató-Jóska, a film főhőse. A felkiáltás gyakori lehetőségeit kell elűznünk azzal, hogy egyéni és társadalmi szinten mind kevesebbet tévedünk. S ahhoz, hogy mind kevesebbet tévedjünk, fel kell adni csalhatatlannak vélt ítélkezéseinket. fekete-fehér „elméletünket”, klisé-módszereinket. A gyönyörű siker. mely megvan bennünk (hogy a költő szavaival éljünk), ezt ne keresztezze sok oktalan tévedés. s az ember megismerésének hiánya Párkány László Népi iüBskök Kazincbarcikán Dr. Vagi Eva, a miskolci járásbíróság elnöke ismertette legutóbb, a kazincbarcikai tanács ülésén a város népi ülnökeinek munkáját. Megállapította, hogy a népi ülnökök nagy segítséget nyújtottak a járásbíróságnak. Jól választották ki 1963 nyarán azt a 25 népi ülnököt, akik közül 11 a Borsodi Hőerőműtől, 9 a BVK-tól és a Berentei Vegyiművektől. 4 a központi szénosztályozótól, 2 a szakmaközi bizottságtól és 1—1 az építőipari, valamint a városgazdálkodási hivataltól került. a bíróságra. A népi ülnököket rendszeresen oktatják feladatukra még akkor is. ha behívásukra csak ritkán kerül sor. Noha ez a 25 ülnök jól dolgozott, mégis hiba. hogy közülük a ■ TIT által szervezett népi ül- 1 nöki akadémiára mindössze ketten jelentkeztek. A másik hiba, hogy eddig még nem számoltak be működésükről választóiknak, pedig erre a fennálló rendelkezéseit kötelezik őket. Az új büntető eljárási jog felhatalamazza az ülnököket, hogy a bírósági tanács elnökének hatáskörébe vágó egyes tennivalókat magúk lássanak el. A kazincbarcikai ülnökök közül tavaly Bakó S&ndorné beruházási előadó végzett ilyen munkát, és jó munkáin eredményeképpen az idén is megbízták ennek ellátásával. Fontos feladat húrul az ű'nökókre a fiatalkorúak ügyeinek tárgyalása során. Harcikén Berte Gyulátlé tár- ■■o--.li rendszeresen ilyen ügyeket. Ez a munka alapos kö”'lyezettanulmányt. igényel, és Bartáné ezt lelkiismeretesen teljesítette. Bili! feipfepeszlésí versenyre hívta ki a megye járásait Az edelényi .járás 62 községének tanácsi és népfront vezetőit, valamint a legjobb társadalmi munkásokat hívta össze ankétra a járási tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront járási bizottsága. A népfront-munka soronievő kérdései és a községfejlesztés eddigi tapasztalatainak megvitatása szerepelt a napirenden. Az anké- ton részt vett Tóth István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A népfront feladataival kapcsolatban H. Szabó Béla a nemzetközi békcagitációs munkáról tartott értékes előadást. Körtvélyi Kálmán, a Hazafias Népfront járási titkára pedig a népfront járási terveit ismertette. A járás 20 esztendővel ezelőtti elmaradottságát, nyomorát elevenítette fel azután a községfejlesztésről szóló előadásában dr. Vöd,illa Barna, a járási tanács titkára. A 62 községből csak négy volt villamosítva, négyben volt kis művelődési ház, csupán három községben volt néhány méteres járda, bekötő utat pedig csak abba a hat községbe építettek, ahol állandó lakója volt a főúri kastélynak. Csaknem 50 millió községfejíesztésre A felszabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt óriási utat tett meg Borsod egykor legelmaradottabb járása. A villany mindenütt ég, ötven községben van korszerű orvosi rendelő, a járás 49 falujában járdák húzódnak az utcák szélén, s 41 helységnek van művelődési otthona. Csupán az elmúlt 10 évben csaknem 50 millió Ft-ot fordítottak köz- ségfejlesztésre. Ebből a helyi- - leg biztosított, anyagok értéke meghaladta a két és fél milliót, a lakosság társadalmi munkája pedig a 14 millió forintot. A falusi lakosság összefogásának erejére, a társadalmi munkára különösen az utóbbi néhány esztendőben számíthatnak a falvak szépítésénél, fejlesztésénél. Az elmúlt esztendő tervei még úgy készültek, hogy egy és negyed millió forint lesz a járásban a társadalmi munka értéke. Az év végére négy és háromnegyed millió lett belőle. így egyetlen év alatt csaknem 11 millió forint értékű községfejlesztési munkára került sor a 62 községben. Nyomár, Martonyi és Hangács Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 6Í) forint volt a járásban. A versenyt, a három vándorzászlót Nyomár, Martonyi és Hangács lakossága nyerte el. Ezekben a községekben 274, 179 és 140 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka. De Perkupa, Abod, Borsodszirák is magasan a száz forint felett járt. Szuhogy, Szuhakál- ló, Hídvégardó, Balajt, Lád- besenyő, Tömör, Aggtelek és Imola pedig a járási átlagot szárnyalta túl. Az idén, amint ez az ankétnek is célja volt, az a terv, hogy valamennyi községben egyenletesebben haladjanak a községfejlesztési munkák. A bőségesen rendelkezésre álló jó tapasztalatokat érdemes megszívlelni azokban a községekben is, ahol eddig kevésbé támaszkodtak a lakosság összefogásának erejére. Mi valósul meg az idén? A járás 1965. évi községfejlesztési terve 11 millió 799 szer forint. Két millió 899 szer forint értékű munkát vállalt ebből a lakosság. És i mivel a községfejlesztési tér- ; ceket úgy készítették, hogy i figyelembe vették a lakosság kéréseit, igényeit, ennél is- i mét sokkal nagyobb társadat- i mi munkavállalásra számít- i hatnak. Hiszen szinte terven ! felül vállalták, hogy a felsza- j badulás 20. évfordulójának < tiszteletére a járás minden 1 kis községében parkot létesi- . tenek, fákat ültetnek, mégpe- < dig annyit, hogy minden la- 1 kosra legalább három kis facsemete jusson a járásban. A 62 község ez évi „szépít- ' kezési” terveiben különben többek között 17 kilométer út ' és 24 kilométer járda építése, \ Tornanádaskán egy ivóvíztá- ' roló, számos pedagóguslakás, orvosi rendelő, autóbuszvárók, hidak, művelődési otthonok építése szerepel. A kis falusi könyvtárak fejlesztésé- ! re is jut 66 ezer forint, 30 ezret pedig társadalmi ösztön- . díjak létesítésére fordítanak. A 20. évforduló tiszteletére Az ankét résztvevői sok hasznos észrevételt, tanácsot mondtak el a községfejlesztési munkák szervezésével, kivitelezésével kapcsolatban. Sok községben máris hozzáláttak az idei fejlesztési feladatok megvalósításához. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére mindenütt túl akarják szárnyalni a terveket. Ezt segíti az a lelkesen elfogadott, a járási tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága által kezdeményezett versenyfelhívás is, amit megyénk járásaihoz intéztek. Az edelényi járás községei a verseny során vállalják, hogy 105 százalékra teljesítik a községfejlesztési terveket, az egy lakosra jutó társadalmi munkában pedig elérik, illetve túlszárnyalják a 65 forintot (p. s.)
