Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
m*sn «szakmaotarorszag iménti*:, íasüí-eárcta» & ttúét:ufM0 "* A dekoráció már készen van? ■— A drapériát már láttam. Eeémszínű lesz, jól mutat. "— A dobogók? •— Öt készül, 1x1 méteresek, 50 centiméter magas lesz mindegyik. A kisgépeknek készülnek, rnűanyagforgácsbó1- teszünk alájuk vaiarnit még. ■— Akkor a dekoratőr 8-án dolgozni kezdhet. A beszélgetés a városi tanács munkaügyi osztályán. Mezei Alajos osztályvezetőnél zajlik le. A KISZÖV és az iparitanuló intézetek vezetői tárgyainak az osztályvezetővel. A téma az a kiállítás, amelyet a szakmunkásképző intézetek, a város nagyüzemei, a tanácsi vállalatok, valamint a megyei KISZÖV és KIOSZ tanulóinak szakköri és vizsga- munkáiból rendez Miskolc város , Pályaválasztási Tanácsa. A kiállítást március 13- án, délelőtt 9 órakor nyitják meg a Pedagógus Szakszervezet színháztermében, a Kossuth utca 11. alatt és március 21-ig nézhétik még az érdeklődők ■ 9—19 óráig. Miben lép e? az eddigiektől? Ilyen vízsgakiállítás már volt Miskolcon. Nem is ez benne az újszerű, hanem az, hogy a Pályaválasztási Tanács rendezi és így természetesen egybekötötte pályaválasztási tanácsadással. A kiállítás éppen a különböző és elsősorban nemcsak a divatos szakmákra hívja fel az ifjúság figyelmét ízlésesen elkészített tárgyaival, a naponta háromszor levetített szakfilmekkel, valamint a kiállítás helyiségében állandóan működő pályaválasztási tanácsadással. Ez utóbbit pedagógusok látják el A kiállított tárgyaknál a készítők közül is jelen lesz ■'’•alaki, hogy szükség esetén felvilágosítást adjon. Ml# Iát maid a látogató? Nézzük csak sorjában' Mindjárt a földszinten, a hallban, hatalmas tabló mutatja majd, mennyit szakmunkáit képezett ki az elmúlt öt év alatt az öt miskolci iparitanuló intézet, valamint a ke- reskedelmifanuló ' iskola. Ugyancsak itt látható majd az avast kilátó makettje kellő megvilágításban. Ez utóbbit a 114. sz. Iparitanuló Intézet állítja ki. Előreláthatólag itt lesz majd az a működő esztergapad is. amelyet a 100. sz. Iparitanuló Intézet hallgatói készítettek. A többi látnivaló az emeleti kiállító teremben várja a nézőket. Ha a 100. sz. intézettel fejeztük be a földszintet, kezdjük vele az emeletet is. Működő kicsinyített gyalugép szerepel még többek között ennek az intézetnek tárgyai között. A 101. sz. intézet villamos- és járműipari készítményekkel jelentkezik. Egy erőmű makettjén kívül 5 mázsás, 301-es sorozatú gyorsvonata mozdonyt is bemutat. Bányaművelési makettekkel szerepel a 104. sz. intézet, térképasztallai, amelyen a miskolci építőipari vállalatok kiemelkedő helyet kapnak. Szakköri munkákká] jelentkezik a 114. sz. intézet, a. 116- os viszont kohászati vizsga- munkákat állít ki: egy nagy- kalapács modelljét és vagy 20 fényképet. Az Öt intézeten kívül az 1. sz. szakközépiskola sem marad el a működő szívó-nyomó kút modelljével. ri'tés-részletének kicsinyíted másával. Ami a hölgyeket is érdekli Végezetül a KISZÖV is kiállít, mégpedig nem is akármit. Kit ne érdekelne egy teljes szobáberendezés modellje, vagy camping-szekrény eredeti nagyságban? Utóbbit a helyszínen össze Is állítják. Aztán, ami már elsősorban a női szemnek kedves, ruhák, cipők, sőt egy bunda is. Egy alumínium-garázs nyilván minden autótulajdonost ós jövendőbeli autóvásárlót érdekel. Ennyit mondhatunk elöljáróban és dióhéjban a kiállításról. Máté Iván Bazaltból ♦ gyapot A Miskolci Üveggyárban,^ külön erre a célra szolgáló $ berendezések segítségével ki- A sérleteket folytattak abból a Á célból, hogy az országban? nagy mennyiségben előfordu-y ló bazaltból készíthetó-e hó-A és hangszigetelő anyag. Jelen-^i leg ugyanis ezt. az egyre in-a kább használatos terméket) üvegből állítják elő, költsé-j gesen. A gyár szakemberei $ által kidolgozott és kipróbált^ technológia bevált, s a kü-i lönleges eljárással sikerült aj hajszálnál is sokkal véko-y nyabb szálakat készíteni, f amelyből szigetelő gyapot ál-^ Irtható elő. A Miskolci Uveg-A gyárban a terv szerint mégT ebben a hónapban meg kéz-) dik a kísérleti gyártást, s en-) nek során az idén mintegy) 1600 tonna olcsó szigetelő-) anyagot készítenek bazaltból.y Miskolci IMemxeti Ssintuí» •'íap Berler Hlőadéa Ott* 5., péntek Blaha Viktória 7 6., szombat Petőfi ifj. Viktória ?» Egressy A vágy villamosa fél 8 7.. vasára an Bérletszünet Viktória 3 Shakespeare Viktória. fői R 8.. hétfő A Filharmónia h an g verseny e fél 8 9. kedd Jászai Viktória 7 10. szerda Csehov Viktória 7 11. Csütörtök Pethes Viktória 7 12. péntek Bemutató Nagy család 7 Hogyan vált be kereskedelmi vállalatok átszervezése < * , A Január elsejével a megyei és a miskolci tanácshoz tartozó ■ kereskedelmi vállalatokat összevonták. Az így keletkezett 6 vállalat eddigi eredményéről tanácskozott legutóbb együttes ülésen a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága A két tanács kereskedelmi osztásának sikerült szoros munka- kapcsolatot kiépítenie EnA tavaszi divat A női kabátok vonala egyenes és enyhén karcsúsított. Gyakori rajtuk az öv, a dragon. A kabát ujja többnyire raglárszabással készül. A nyakrészen a kis rever és a kis gallér a divatos. Ez jellemző a kosztümkabátokra is, amelyek tweed-anyagból, egyenes szabással, elől karcsúsítva, 3—4 gombbal röviden, vagy a csípőt takaróan divatosak A ruha inkább egybeszabott, bár ismét jelentkezik a derékban elvágott forma. Az öv az idén rnár a rendes helyére, a derékra kerül. . A divatirány igen célszerűnek tartja a következő évszakra az egyszerű, praktikus kötényruhát. .Az elegáns alkalmi ruha hátul mélyebben kivágott, ujjatlan, rövidujju, vagy kis kabátkával egészítendő ki A bakfisruhák divatvonala nem sokban tér el a felnőtt, karcsú nők ruháitól. nek eredmén5’,eként az átszervezés ideje alatt nem mutatkozott jelentősebb áruellát.é- si, térítési probléma. Sgyet- !en dolgozó se vélt munkanélkülivé menetközben A vidéki vállalati központok megszüntetése során felszabadult munkaerők egy része más szerveknél, más része a helyi kereskedelmi hálózatban helyezkedett el ismét, mások jelenleg a. miskolci központban dolgoznak. Noha az átszervezés éta rövid idő telt el, az már látszik, hogy a minden vállalatnál bevezetett egységes elszámolási rendszer, valamint a gépkönyvelés keretébe vont bolti elszámoltatás következtében gyorsult az adminisztráció, és egyszerűbb lett az ügvmeneí. Kevesebb az elfekvő áru, mert könnyebb most már felszámolni, mint akkor, amikor szétszórtabb volt minden. Takarékoskodunk Ä cukrászdában felkattintják a falra, szere, tót j karú lámpákat. Mindegyiknek szépen világit a.egyik ^ aga. A másik ágból ugyanis a gondos vezetőség -.icsa- ( txirla. az égót. ( Az asztaloknál ülő fiatalok szerint kisebb fén^-e- , jü égőkkel még többet lehetne megtakarítani Reprezentatív értekezlet. Az asztalon egy doboz, \t- kán látott Fecske. Barátom hirtelen lecsap rá, maa elé húzza, belenyúl, majd néhány perces vizsgálódj után csalódott arccal vissza tolja. az egészet. A ké Ézsa.ve, de. .. Vagyis a. szép Fecske dobozban ölest Kossuth cigi lapui. Barátom halk megjegyzést tesz a csavaros észjárású, takarékoskodó emberekre. Egészen halk megjegyzést, hogy más ne is hallja. Persze, nincs igaza. Nem. tudja, hogy ebben a dobozban valóban Fecske volt. Csák én kivettem,. Mind a kettőt. ® Utavutás. Fotósok, vakuk, filmfelvevők, újságírók, beszédek. „ ... millió forin tos beruházás, Igen nagy hasznára válik mindannyiunknak, mert..." ezért, meg ezért. Olló, a. kifeszített szalag ünnepélyesen elnyira- tik, s a hatunk, mögött felsorjázott gépkocsik megillet tődötten ráhajtaruik az új út ra. Az átadó, az átvevő bizottság, valamint a. tömeg szintén» Csak egy ember marad, hátra. Lebontja, a ketté nyírt szalagot, kissé sajnálkozva nézi a nyírás helyét, majd egy „össze lehet ezt varrni.” megjegyzéssel gondosan összehajtogatja, zsebre vágja. A következő útavatás milliós költségéből egy, essen egy szalag ára előre leszámítandó. © Étterem, ebéd. Ebéd után papírszalvéta. Szét kette- ne hajtani, de nem lehet, mert így van széthajtva, így, az eredeti nagyság negyedrészeként. Ja, ezzel már előbb kezdtük a. takarékoskodást! Takarékoskodunk, igen. A fillérekben már elkezdtük. 0?Ö A prímhegedíXs rnár köszöni a tapsot A b' ■ legérdekesebb músorszama az Iskolatelevízió. És sok szomorúság forrása is. Különösen, amikor elgondolom: ha 60 évvel ezelőtt engem is annyi gonddal és tárgyismerettel tanítottak volna, mint amennyivel a mai gyerekeket tanii>- ják. akkor talán tudnám én is, mi az a pond, mi a gyorsulás és miegymás. De hatvan évvel ezelőtt nem mutattak a falusi kisdiáknak filmet és tanulmányi kirándulásokra se vittek bennünket. Azaz, egyszer mégis: Pusztaszerre. A kirándulásból ma már csak a 3 „KIS ÉLCLAP” füzetre emlékszem. Az egyik mindszenti tanító asztalának fiókjában találtuk és elvittük a Tisza másik partjára. (Gondolom, csendesfoglalkozás közben gyönyörködött a tanító úr a füzetecskék obszcén képeiben.) A füzetek nekünk is sok gyönyörűséget '"ereztek. A ma gyerekeit nem érdeklik az ilyen képek: a maiak strandra járnak, filmet néznek, meg a tv esti mese utáni műsorát, és nyolc, vagy tizenkét év alatt jó tanárok vezetésével, jó módszerekkel heti négy-öt filmkirándulással megismerik az országot. látják a tanulás eredményeit a gyárakban, a gazdaságokban és annvit tudnak, hogy jó Brassói Sámuel, aki pedig hétféle tudományágat is tanított a kolozsvári egyetemen. elbújhatna a mai kisiskolások mögött. Bezzeg az én időmben még nem Ilyen volt az iskola. Eleminek . hívták, és távolról se volt általános. Hat osztályú volt. de több helven csak négy. Sok gyerek iárt már akkor Is az iskolába, és sok nem járt. Amikor meg kijárták mind a hat osztályt, vagy mind a negyet, vagy éppen túlhaladták tizenkettedik életévüket, akkor már csalt ismételtek, ha volt mit ismételniük. Különben ezekben az „ismétlő iskolákban” se tanítottak semmit. Én hat elemi osztályt jártam. Akkoriban az volt a. szokás, hogy hat elemi után vagy inasnak adták a gyereket, vagy beíratták a polgári iskolába. 1906-ban a család a továbbtanulásom mellett döntött. Édesanyám be is íratott szeptemberben a „nagyiskolába”. Az igazgató akkor azt mondta neki, hogy mindjárt a második osztályba írbe, merthogy jó bizonyítványt vittem magammal az előző iskolából. De azt is mondta, hogy ennek az előnynek ára van: külömbö- zeti vizsgát kell tenni a polgári iskola első osztályának anyagából. Fel is kísértetett az emeletre, ahol már együtt voltak a tanár urak, és sorra vizsgáztatták az osztályt kihagyó gyerekeket Engem nyelvtanból faggattak: — Mondj egy mondatot — hangzott az első kérdés. Hallgattam. (Nehéz ma már ezt elhinni, de... de akkor hallottam először ezt a szót: mondat.) A tanár segített: — „A kutya ugat” — mondta, meg azt, hogy ez a „kutya ugat” valójában egy mondat. Azután azt kérdezte: melyik ebben a mondatban az alany, és melyik az állítmány. Újra csak hallgattam, mert ezt a két új szót, hogy alany, meg hogy állítmány, nos ezt a két szót se hallottam soha azelőtt. A tanár megmondta és tovább faggatott: — „mi az ige?” Ezt már tudtam. Mert amikor tanítóim „hetesek” voltak .‘Ti de itt magyarázni kell. Falumban az evangélikus tanítók mind kántorok is voltak, de csak egy templom volt és hozzá tíz tanító-kántor, így egyik-egyik csak minden tizedik . héten került templomi szolgálatba. Olyankor azután a templomba, meg temetésekre énekelni magával vitte iskolája legjobb torkú gyerekeit Igaz, hozzá is valami ilyenért kerültem már öt éves koromban. Eltanácsoltak az óvodából. Ilyenformán. Bella néni hívatta az édesanyámat és azt mondta, neki- — Szabó néni, vigye el a Palikát az iskolába, mert én már nem bírok vele, olyan rossz. Brósz tanító úr igyekezett megjavítani. Két év múlva azután ő Is boldog volt, mert ®©©e®©®®ee®ee®e®®©ee®®e»e®®«®ee®6oe®©eo 2 Szabó Pál (Miskolc): © Ö © © © © ft ft ® ft © ft ft ft ft o © Én ilyen jótorkú gyerek voltam. A torkom jó volt. csak a fülem volt rossz. De ezzel senki sem törődött. A templomban még sok száz rossz fülű énekelt velem, a halottak meg nem panaszkodtak. Jó húsz évvel később tudtam meg, hogy botfülű vagyok. Konstantinápolyban török újságíróknak (a tizedik pohár után) elénekeltem egy magyar népdalt, azt, hogy... Halastó, de halastó ... és akkor mondta az egyik kolléga: — Szabó, te botfülű vagy. — Hát így tudtam meg. Pedig a két éneklés közt magam is kántor lettem. És mégis. Oka, hogy az én időmben még nem szolmizáltunk az iskolákban. De nem is tanultunk. Első és második elemibe a Brósz tanító úrhoz jártam. Ott a legjobb tanuló Bindrim Lajos volt, a legrosszabb kölyök meg én. A tanító űr minden héten széttört rajtam egy pálcát Attól se javultam meg. a harmadik és a negyedik osztályba a Fürst tanító úrhoz írattak. Fürst tanító úr „cenzor”-rendszerrel tanított A ma emberének ezt is magyarázni kell: -T- A tanterem egyik padoszlopában ültek a harmadikosok, a másikban a negyedikesek. Összesen nyolc- vanan-kilencvenen. Minden pad szélén a cenzor ült. Az ő feladata az volt, hogy a padjában ülőket, kikérdezze, és megnézze palatáblájukat, vajon leírták-e az előző napon kapott feladatot. Az első és a második pad cenzora ezenkívül a többi cenzor palatábláját is megnézte. Őket azután „elvileg” a tanító úr ellenőrizte. Az első cenzor mind a két évben a Székács Pista volt (nagy-gazda fia volt. és minden héten egy-egy kancsó bort '’itt a tanító űr asztalára), a második én voltam (kancsó bor nélkül). Tde Tartozik még, hogy a Brósz tanító úrnak libái voltak, Fürst tanító úrnak: meg kukorica földje. A Kettőssánc téren, a jól számoló gyerekek libákat őriztek, a Fő utcai iskolába járók meg őszszel kukoricát raktak a gó- réba, télen-tavasszal morzsoltak. Nyári foglalkoztatásukról nem a tanító úr gondoskodott. A tanító úr nem tett különbséget a tanulók közt, egyaránt morzsoltatta őket. ha tudtak számolni, ha nem; de ha disznót vágtunk, „kóstolót” vittünk a tanító úrnak. A harmadik iskolába német szót tanulni adtak szüleim. Kisszentpéterre. A kis sváb faluban hal; osztály járt egyszerre iskolába. Ott nem volt. cenzorrendszer, és nádpálca se volt. Sőt, legtöbbször tanító se. A tanítót Szautner Nepomuk Jánosnak hívták, és rendszerint a kocsmában .ivott. Ezért a totinaiak (a falu korábbi, szláv neve: Stoti- na volt) csak Saufer nébe’ dem Muk-nak nevezték, ami röviden „részeges disznót” jelent magyarul. A tanító úr tehát majdnem mindig a kocsmában ült, de azért abban a rövid kis időben, ami a majdnem mindég és a mindég közt; van, Szautner tanító úr mégis megtanított engem gyököt vonni. Négyzetgyököt is, köbgyököt is. Hasznát ugyan nem vettem egyiknek se, és újságíró koromban is igencsak összeadtam és szoroztam mások dicsőségét, de azért nem múlt el nyomtalanul a. tanító úr tanítása. Igaz, a majdnem mindég időben egymástól tanultunk. Koedukáelós iskola volt. s a tizenkét éves sváb lányok sokkal érettebbek voltak, mint én. Megtanítottak hát egy, s másra. Miután a három iskolában így magamra szedtem minden elemi tudnivalót, érthető, hogy a különbözeti vizsgán a Juhász tanár úr faggatására azt feleltem az ige minérnú- ségéről, amit orgonataposás közben a nagytiszteietű úrtól a templomban hallottam. AZb hogy az ige: szent A feiel-e-- tét — úgy látszik — a tanár úf is helyesnek találta, mert nem faggatott tovább. Felvettek a polgári iskola második osztályába. Fizikát a negyedik osztályban tanultunk. Nem sokat és egészen másként, mint most a tv-ben tanítják. A méter- kilopondot mi csak méterki- logrammnak mondottuk, de a Wattról már hallottunk. Valamiféle összefüggésre még ma is emlékszem. Erre: 1 lóerő egyenlő 75 méter- kilogramm munkával, és aí egvenlő 736 Wattal. Vagyis 1 kilowatt egyenlő 1 n?, méterkilogramm munkával. (A „vagvist” most számítottam ki. és ez a vagvjs körülbelül annví. amennvi munkával két vödör szenet a pincéből a földszinti lakásba fel- viszek.) M inderre pedig abhól az alkalomból emlékszem, hogy pénteken fizika tanítás közben egy kis jelenetet is rögtönöztek a tv- ben. Az előadó azt bizonygatta az Elektromos Művek pénz- beszedőjének, hogy a villanyáram nagyon olcsó energia- forrás és hogy 1 forint 50 T!érért annyi munkát végeztethetünk vele, mint amennyi ahhoz kell, hogy 360 kiló terhet feljuttassunk egy ezer méter magas hegyre. De a pénzbeszedő ezt nem hitte el. Én se.
