Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

Világ proletárjai, egys-suliefs&? A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK kAPJÄ XXI. évfolyam, 10. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1965. március 24. Jelentjük Az írnok Miskolcon tartotta ülését! az ÉM kollégiuma • Fellőtték az első kétszemélyes amerikai űrhajót Az űrhajósok jelentik a párt és a kormány vezetőinek, hogy feladatukat sikeresen tel* jesíteíték. (Felvétel a televízió képem,y jeröl.), Merénylet Barrientos Orlune tábornok ellen A nyugati hírügynökségek került sor; motorkerékpárról hétfőn este jelentették, hogy vasárnap Bolíviában merény­letet követtek el az ország élén álló katonai junta elnö­ke, René Barrientos Ortuno tábornok ellen. A hírt csak hétfőn este közölték La Paz- ban. . A merényletre a közép-bo- Uu&h Cochabamba városában géppisztolysorozatot adtak le az elnöki kocsira. Barientos Ortuno könnyebben megsé­rült. a csípőjén és orvosi ke­zelés alatt áll. A tábornok életét golyóálló mellénye men­tette meg: ezt három találat érte, a gépkocsiba pedig tizen­két golyó fúródott, Százezrek köszöntötték Moszkvában a világűr éj bőseit Ünnepi nagygyűlés a Vörös téren — Fogadás a Kremlben Leonyid Brexsnyev és Alekszej Koszigin mondott beszédei A Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki Pavel Beljajevet és Alekszej Leonovot Tavaszi derűvel és meleg­séggel százezrek köszöntöt­ték tegnap, kedden délben a Voszhod—2 hőseit, Pavel Bel- jajev ezredest és Alekszej Leonov alezredest, akik reg­gel szálltak repülőgépre Baj- konurban, a távoli kopár sztyeppén épült űrrepülőté­ren. Tizenkettő óra 13 perc­kor tűnt fel Vnukovo lég­terében az űrhajósok 1L—18- asa, a szovjet légierő hét lök- hajtásos vadászának diszkisé- retében. A gépek egy tiszte­letkört írtak le, majd az IL— 18-as leereszkedése után las­san a repülőtér főépülete elé gördült, ahol már ott állt a hagyományos űrhajós-szőnyeg végén az AEROFLOT dísz­lépcsője. Pontban 12 óra 30 perckor lépett ki a gépből előbb Alekszej Leonov, majd a Voszhod—2 parancsnoka, Pa-vcl Beljajev. Üdvrival­gás, zászlók Icngctése és a repülő-díszinduló hangjai mellett indultak el a. tri­bün felé. Megérkezve Pavel Beljajev ezredes lépett a mikrofonhoz és jelentést tett a párt és a kormány vezetőinek a Vosz­hod—2 űrhajó útjáról, a kí­sérletről, amelynek keretében az űrhajóból -ember ment ki a kozmikus térségbe. Leonyid Brczsnyev, Alck- szej Koszigin, Anasztasz Mikojan és a többi szov­jet vezető kezet szorítot­tak a kozmosz hőseivel. forrón megölelték őket. Felcsendült a szovjet Him­nusz. A repülőtér szélén fel­sorakozott lövegek 21 dísz- tüze köszöntötte a világűr új hőseit. Ezután családtagjaikkal az űrhajó­sok. és a kilenc szovjet űr­hajós baj társaikkal, akik a világűr meghódításánál!: négy diadalmas évét személyesítik meg, élükön Jurij Gagarinnal. A repülőtéri fogadtatás be­fejeztével gépkocsiba ültek és a több kilométeres autó­oszlop elindult a Vörös térre. Az út két oldalán a moszk­vaiak tíz- és százezrei köszön­tötték a Voszhod—2 hőseit. Pár perccel két óra előtt ka­nyarodott be a Kreml kapu­ján az űrhajósok kocsija. A Vörös téren, amely hatodszor köszöntötte a szovjet űrhajó­sokat, százezrek vonultak fel zászlókkal, színes felira­tokkal, Beljajev és Leonov virágkeretbe foglalt fényké­peikkel. Pontban 2 órakor foglallák el helyüket a Lenin Mauzóleum mellvédjén az SZKP és a szovjet kormány vezetői, valamint Pavel Bel- találkoztak jajev ezredes és Alekszej Leonov alezredes. A nagygyűlést Nyikolajev Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja nyitotta meg, majd átadta a szót az űrhajósoknak. Az űrhajósok beszámolói zet-ben voltam — mondotta —. hogy nem az űrhajó abla­kán keresztül láthattam a Földét, a Napot és a csillago­kat,, hanem sokkal inkább térbeli leg, miként környező világunkat is szoktuk látni. Kitűnően emlékszem a Fekete-tenger partvidéké­től Szahalinig terjedő ut-amra, amelyet a» űrha­jón kívül, 28 ezer kilomé­teres óránkénti sebesség­gel tettem meg. Közeledik az idő — zárta be-' szódét Leonov —, amikor a Föld körüli orbitális pályák­ról áttérhet az ember a Holdhoz, vagy a Marshoz, a Vénuszhoz, esetleg a Naprend­szer egyéb bolygóihoz vezető pályákra. Pavel Beljajev beszédében rámutatott, hogy a kétszemé­lyes Voszhod—2 útja új feje­zetet nyitott meg a világűr meghódításában' A világ első szocialista államának állam­polgára küzdötte le elsőnek a Föld nehézségi vonzását és emelkedett fel a kozmoszba. Most ismét szovjet ember volt- az, aki bátran, maga­biztosan kilépett az űrha- jóból a világűrbe. Majd arról beszélt, hogy a végrehajtott kísérlet megmu­tatta, lehetséges az ember célirányos tevékenysége a világűrben, majd azzal zár­ta szavait, hogy a szovjet nép szeretetc, a párt és a kormány gon­doskodása új erőt ad az űrhajósoknak és újabb tel­jesítmények elérésére sar­kallja őket Alekszej Leonov azzal kezd­te beszédét, hogy őszinte kö­szönetét mondott a tudósok­nak, kerteseiknek, mérnök^ nek, munkásoknál!, valamint jük felkészítésében, a Voszhod a korábbi űrhajósoknak, akik —2. útjának előkészítésében, tevékeny részt vettek kettő- Abban a szerencsés hely­Ezután Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottsá­gánál!: első titkára lépett a mikrofonhoz. Leonyid Bressnyev beszéde Leonyid Brezsnyev beveze­tőben gratulált Pavel Belja- jevnek és Alekszej Leonov- nak az eredményes űrrepü­léshez és az „űrsétához”, majd összehasonlította hős­tettüket Jurij Gagarin első út- jávál. Ma már kétségtelen, hogy e lépések eredményeként — mondotta Brezsnyev — a szovjet ember végső so­ron eljut a Holdra és más égitestekre. Első ízben bizonyosodott be gyakorlatilag, bog!' az ember a világűrben, úgyszólván a semmiben lebeg, cselekvő te­vékenységet és munkát fejt ki. Majd arról beszélt a szónok, hogy a Voszhod—2 útja a szovjet tudomány és technika újabb diadala. A Voszhod—2 űrhajót pá­lyájára vivő hatalmas ra­kéták dübörgése volt a Szovjetunió első üdvlövé­se a fasizmus felett- ara­tott nagy győzelem közel­gő 20. évfordulójára. Majd így folytatta Leonyid Brezsnyev: Az űrhajósok szerint a Föld a világűrből nyugodtnak lát­szik. A valóságban azonban bolygónk nem olyan nyugodt. Hol itt, hol ott lobbannak fel az imperialisták szította ve­szedelmes tűzfészkek láng­jai. A bátor vietnami nép hősies küzdelmével foglalkozva, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára megbélye­gezte az Egyesült Államok VDK elleni agresszióját. Valamennyi szovjet ember szolidáris a hős vietnami néppel, incgbélyegzi az Egyesült Államok imperi­alista agresszióját, köve­teli annak beszüntetését és az amerikai csapatok ki­vonását Dél-Vietnamból. A központi szovjet szervek­hez — jelentette ki Brezs­nyev — sok beadvány érke­zik, amelyben szovjet állam­polgárok kifejezik elhatáro­zásukat, hogy készek részt venni a vietnami népnek a szabadságért és független­ségért vívott harcában. Majd közölte ezután, hogy a VDK vezetőivel történt megállapodás alapján a Szovjetunió már megteszi a szükséges intézkedése­ket a VDK védelmi képes­ségének megerősítésére. Brezsnyev beszédének to­vábbi részében felhívta arra a figyelmet, hogy a NATO agresszív főkolomposai a je­lek szerint sajátos módon akarnak megemlékezni a hit­leri Németország szétzúzá­sának 20. évfordulójáról és atomfegyverhez akarjál! jut­tatni a nyugatnémet re- vansistákat. Figyelmeztette e tervek kez­deményezőit, hogy ha e ter­veket megvalósítják, akkor a szocialista országok módot találnak olyan ellenintézke- tfalytatás a 2. oldatot^ Lesz mái9 fórumuk! I-_ íatal, a munkát, az al- kotó, a teremtő életet 1 csak most kezdő, de a . gyakorlott szakembe­rek fejlődésének, bol­dogulásának is szinte nélkü­lözhetetlen feltétele, hogy se­gítséget kapjon másoktól, hogy kicserélhesse valakivel ta­pasztalatait. Az egymás segí­tése, a vélemények kicserélé­se nélkül szinte elképzelhe­tetlen az általános fejlődés, az új módszerek elterjesztése, ezek nélkül viszont elképzel­hetetlen a mindig többért és jobbért folytatott küzdelem. Napjainkban a mezőgazdaság­ban, a szocialista falu megfor­málásában ezernyi még a gond, ezernyi a munka, a fej­lődés különbözősége, sajátos­sága. S éppen ezért nehéz, egész embert kívánó az újsze­rű, a nagyüzemi gazdálkodást Irányító szakemberei!, terme­lőszövetkezeti vezetők felada­ta is. Bár eddig is számos eset­ben találkoztak, beszélgettek járási, vagy megyei szinten szervezett előadások alkalmá­val, összejöttek a mezőgazda- sági szakemberek, mindeddig hiányzott területenként egy- egy olyan fórum, amely ki­mondottan a mezőgazdászok, az állattenyésztők, a termelő­szövetkezeti agronómusok munkájának megkönnyítését, a kollektívabb munkát szolgálta, szolgálhatta volna. Mert szer­vezettén egy-egy előadást meghallgatni jó dolog. Éven­ként, egyszer-kétszer néhány napos tanfolyamon részt ven­ni hasznos dolog. De jut-e idő | ilyenkor mindenről beszélni, ami nehéz, ami tisztázatlan? Jut-e idő ilyen találkozásokon az aprónak tűnő, mégsem ap­ró dolgot elmondani, vitára bocsátani? Elmondani valaki­nek, mondjuk kollégának, ba­rátnak, s tanácsot kérni! Nem, a nagyobb tanácskozások nem alkalmasak ilyen beszélgeté­sekre. Ehhez olyan hely kell, ahol ki-ki. otthon érzi magát, ahová már eleve olyan céllal, olyan tudatban megy el ki-ki; no, elmondom, s bizonyosan lesz, aki segít, aki megérti, tanácsot ad, eldönti, helyes-e ez és ez az elképzelésem. S egy ilyen hely, egy ilyen fó­rum mindeddig csak igény, elképzelés volt a mi megyénk­ben és más helyeken is. A z elmúlt év elejétől kezdve lapunk hasáb­jain is több olyan vé­lemény látott napvi­lágot, egy időben vi­ta formájában, hogy szerve­zettebbé kellene tenni agrár­értelmiségünk, agrárszakem­bereink, a falu, a mezőgazda­ság fejlődéséért dolgozó szak­emberek eszmecseréit, találko­zásait. Olyan fórumot terem­teni, ahol, ha úgy tetszik, elő­adás, kollektív tanácskozás formájában tehető szóvá egy- egy új, helyes termelési, szer­vezeti módszer. Olyan fóru­mot, ahol ki-ki baráti beszél­getés közepette mondhatja el, nini gond. kér tanácsot, vagy éppen javasol valamit, ami szerinte helyes és más helyen is meg lehetne, meg kellene próbálni. A szakemberek ilyen fórum létrehozását kérték, tá­mogatták, igenyelték. Volt, > : aki „agrárklubok” létesítését í i javasolta. Volt, aki amolyan < • területi értelmiségi klub szer- < ■ vezését látta helyesebbnek. .S? bizony, hosszú hónapok teltek 5 el, amíg sikerült megtenni azs első. immár látható és bízta-: tó lépéseket. Mert az első lé-< pések megtörténtek. i S M árcius 16-án, kedden s Encsen hivatalosan ’ megválasztották . a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Bor­sod megyei szervezetének en- csi csoportját. S ez már a má­sodik. Az első „agrárklub”, hosszú egy kicsit a hivatalos titulus, már egy hónappal ez­előtt munkához látott Ernő­dön. A mezőcsáti járás lelkes szakemberei alapították meg az Agrártudományi Egyesü­let támogatásával, s azóta dolgoznak. Megvannak a szép elképzeléseik. Csak egy ki­csit; távol esik a mezőcsáti járás központjától, több köz­ségétől. S megvannak a tervek megyénk más járásaiban is a klubok létrehozására. Az első lépések tehát megtörténtek, s a továbbiak feltétlenül szük­ségesek. Szükségesek, mert napjainkban olyan dolgok várnak kimunkálásra mező- gazdaságunkban, mint a ter­melőszövetkezetek munkaszer­vezete, a helyes elosztási mód, a még határozottabb és ered­ményesebb vezetés, az adott­ságoknak leginkább megfelelő termelési struktúra tervezése és megvalósítása. Szóval, olyan dolgok, amelyek a mezőgazdaság további fejlő­désének nélkülözhetetlen alap­jai, feltételei. S ezeket külön- külön, a tájjellegnek, a külön­böző termelési körzeteknek ( megfelelően, tehát szűkebb s területi körben, együttesen 1 kell megoldani, több termelő­szövetkezetet, tehát több szak­ember bevonásával. Márpedig ha más nem, egyedül ez is olyan fórumot, olyan „otthont” igényel, ahol gyakorta találkozhatnak a termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok vezetői, a szak­emberek. T ermészetesen nem kö­zömbös, az immár alakulóban lévő „vita­fórumok” eredményes munkája szempont­jából, hogy milyen^ támoga­tást kapnak az illető járások­tól, a járás vezetőitől. Gondo­lunk itt elsősorban a megfe­lelő klubhelyiségekre és más, objektív jellegű, némi anya­giaktól függő feltételekre, de ezzel párhuzamosan area is, hogy a járások, bizonyos területek, körzetek vezető szakemberei milyen mérték­ben kívánják hasznosítani a ] mezőgazdasági szakemberek új. jelentős, immár több éve igényelt új fórumait. Hogy 1 munkájuk, tevékenységük igen i sok segítséget nyújthat a ; mezőgazdaság mai gondjai­nak gyorsabb csökkentésé­hez, megszüntetéséhez, az 1 nem kétséges. De ha munká­jukhoz megfelelő segítséget kapnak, sőt, igénylik is mun­kájukat, közreműködésüket, ezek az új, jelentős fórumok a falu szocialista építésének jelentős központjai lehetnek. Barcsa Sándor 11 ................ .......... i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents