Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-06 / 31. szám
atoombsí, 1S6&, február & föSZAKMAGYARORSZÄG 3 Hfez éve történt Szervezetbe tömörültek azok, aki két talán legjobban sújtott a háború Ä második világháború sok megpróbáltatást hozott az egész országnak. Különösen sok szenvedést, gondot adott a nőknek. Lányok ezrei veszítették el kedveseiket, testvéreiket, szüleiket, asszonyok milliói maradtak szerető téri, gyermek nélkül, széthulltak a családok, ezerszámra dőltek össze meghitt otthonok, tőlük követelte a sok éhes gyermekszáj az ennivalót. Az otthon helyreállításai a család élelmezése, betegségtől való óvása, s a boldogabb élet megteremtésének gondjai sokszorosan nehezedtek a nő vállára. Nem volt könnyű elindulni egy új úton, hiszen a felszabadulás előtt a nő nem politizálhatott. A fasiszta Magyarország egyetlen életcélt jelölt számukra: az emberszaporítást. minél több katonát az országnak. Távol tartották politikától, kultúrától egyaránt, ahogy a régi újsághír közli: „a nő bekozmásodotí & főzőkanál mellé, és társadalmi értékelése a töltött káposzta, a befőttek elkészítésének tudományává csúcsosodott”. Es ha a háború előtt, sőt talán alatt is, a miskolci lányok, asszonyok azt hitték, hogy á politika nem tartozik az ő munka- és érdeldődési körükhöz, a véres pusztítás rácáfolt erre.' „M? voltunk azok, akik itthon szeretteinkért ^aggódtunk, mi rettegtünk a» óvóhelyeken, minket kényszer!tett a háború arra, hogy á magunk munkája :mellett a férfiakét is ellássuk, hogy itthon nélkülözzünk, nélkülözni lássuk családunkat” . »■: írja Révész Eva 1945 elején, a miskolci asszonyok sorsáról,’ Voltak küzdelemre kész asszonyok! ba, ahol... ember leszel, embert megillető minden jogokkal és kötelezettségekkel” — szólt a felhívás. Áldozatkész szervező munka érlelte 'az asszonyokban az elszánt akaratot: >,mi is a nemzet munkásai vagyunk cs nemcsak egyenlő jogokat, hanem egyenlő részt is kérünk az építő, segítő munkából”. Megalakul a nőszövefscg 1945. február 4-én megalakult a demokratikus nőszö- vetsúg miskolci szervezete. Az összejövetelen képviseltette magát a város nőtársadalmának úgyszólván minden rétege: ideiglenes nemzetgyűlési képviselőnő, nemzeti bizottsági tag, új gyári munkásnő, tanárnő, kisiparosnő, háziasszony, asszony és leány egyaránt jelen volt. «.Nekünk is megvannak a magunk különleges követeléseink. Az MKP javaslata, mely Magyar- ország demokratikus újjáépítésének programját adja, hangot is ad ezeknek, mikor általános titkos, nőkre is kiterjedő választójogot követel és a női- és gyermekmunka messzemenő védelmét” — fogalmazták meg érzéseiket az asszonyok. Vajda Gábor a kommunisták nevében köszöntötte a szervezettség erejét felismerő miskolci nőket új Magyarország soft jogot ad a nőknek — mondotta —, de sokat Is kíván tőlük, tevékeny részvételt az ország újjáépítésében és fegyveres szabadságharcában.” Bizonyította, hogy a nők képesek és hivatottak a rájuk váró munka elvégzésére. után Igriciben A két világháború közt ha kevesen is, de voltak, akik Miskolcon is beléptek a Kadó asszonyok” sorába. Csa- csovszki Józsefné már 1919 óta aktívan részt vett a munkásmozgalomban. Berkesné a szociáldemokrata nők körében tevékenykedett Ducsai Jolán a szakszervezetben öntudatosodott, Rácz Zoltánná illegális kommunista munkában, Barin Anna, Nemes Éva és még jónéhány miskolci asz- szony és leány a MÓKÁN tagjaként dolgozott Joggal írta a Szabad Magyarország cikke: Éllek jogaikkal, teljesítetlek ■jj; kötelességüket Vajon asszonyai városunk lányai, élni tudtak-e ezekkel a jogokkal, kötelességekkel? Bátran mondhatjuk: igen! Az alakuló gyűlésen még csalt azt érezték, hogy szervezetten többet tehetnek. A további munka során egyértelműen kibontakozott a nőszövetség célja: „a társadalom minden rétegéből összegyűjtse azokat a demokratikusan gondolkodó és cselekedni tudó nőket, akik tisztában vannak azzal, hogy a nőkre nemcsak a háztartásokban, a családban van szükség, hanem a társadalmi problémák megoldásánál is”. Megalakult ezután az új- győri, a diósgyőri nőszervezet is. Az ózdi munkásasszonyok közül Benesó Sándorné több százat mozgósított az újjáépítésre. Egyre többen értették meg megyénkben, hogy a nőknek joguk és kötelességük a közösség problémáival foglalkozni. Részt vettek a Nemzeti Segély munkájában, a városi és a megyei szociális bizottságokban, véradásban, az „egy marék toll” mozgalomban, a tavaszi munkák megindításánál, az élelmezés megszervezésénél, a napközi otthonok, az iskolák megindításában, a vasgyári munkásgyermekek nyaraltatásánál, kávé és kakaó osztásnál, újjáépítésbe^ új hadseregben, falujárásban« első fenyőfa ünnepélyeit, gyermeknapok és bálok szervezésében. Igyekeztek minél több nővel megértetni, hogy a háztartási gondok is összefüggenek az ország politikai kérdéseivel. Bizonyára valamennyien szeretettel gondolnak a közösen végzett munka örömeire, kudarcaira. Tevékenységük nyomán sok asszony ismerte meg az összefogás erejét, szépségét, és ez is alapja annak, hogy megyénkben ma a nők nagy része kész az áldozatvállalásra, a társadalmi és politikai munkára. Majoros Balázsné ™ Egy rókáról Ki hallott ilyet! — Másutt is megadták. — Nézzék, vagy feles, vagy legyenek tsz-tagok. — De a háztáji is kellene. Mindenütt adtak a feles mellé. •— Törvénytelen volt — zárta le a vitát az elnök. — Nekünk tizenkét család kell a száz hold dinnyéshez. Ha felesnek jó, jöjjenek. Ha nem — tárja szét kezét —, ahogy gondolják... A két dinnyés ember töpreng, gondolkodik. Hort- Csányból jöttek motorral. Keresik az új helyet, az új szerződést. Most van az ideje. Nőit a dinnye termelési ked/ Igen, most van az ideje annak is, hogy az igrici Kossuth Tsz megkezdje az új gazdasági évre szóló tervek valóra váltását Mert tervek vannak. Szépek. A zárszámadó közgyűlésen az elmúlt év értékelésén kívül már ezekről is szó esett Hogy a diny- nyénél maradjunk, tavaly 20 holdon termeltek, ügy- tervezték, lesz 17 vagonnal, s I9-el lett. A számításba azonban hiba csúszott A 19 vagon 124 ezer forintot hozott, s ez kevesebb annál is, amit 17 vagon után vártak. „Leesett” a dinnye ára! — Hogy lehet, hogy mégis megnőtt a termelési kedv? — kérdezem az elnököt — Mert most már nem érhet ilyen meglepetés. Szerződtünk a MÉK-kel, fix ősz- szegre. Nemcsak dinnyére, hanem más zöldségfélére is. A csányiak nem tudnak dönteni. Majd otthon. Megbeszélik a többiekkel. Felteszik a hatalmas bukósisakot s elmotoroznak. Elővesszük a kimutatásokat, ebből állították össze a zárszámadási beszámolót is. Az elmúlt évi munkák után 720 ezer forintot fizetett ki a tsz a tagoknak. Ez igen szép summa, ha összevetjük az 1963. évi 360 ezer forinttal. Az egy dolgozóra jutó jövedelem 12 250 forint a tervekét bőrt? zett 11 856-tal szemben, 2201 forinttal több mint 1983-ban. Elégedettek-e a tsz-tagok? flz áliauenvésztés, s keksszel segített Mindjárt meg is kérdezhettem, mert bejött az irodába S. Kiss Bertalan. Száll körülötte a finom por, a darálóban dolgozik most. — Reményen felül sikerült az évünk. Aszály sújtott, de azért kihúztuk magunkat a bajból. A végén jó lett minden, magam is 16 ezren felül kerestem. Meg aztán ott van a háztáji, a hízónak is megakad, ami kell... — Mivel húzták ki magukat a „bajból” — kérdem utána az elnököt. — Összejött — feleli. — Csupán az állattenyésztés 350 ezer forinttal többet jövedelmezett a tervezettnél. Jól voltunk a kertészettel is. Paradicsomból például 6 ezer forintot vártunk, s 17 ezret nyertünk. A kertészetről szólva igen nagy elismeréssel emlegeti a fiatalokat. — Nekik köszönhetjük, hogy túlteljesítettük tervünket a kertészetben. 160 fiatal dolgozott a tsz-ben idénymunkán. Itt, Igriciben mindig számíthatunk rájuk. De keresnek is, jól. Bizonyára ez az oka — a nagy megbecsülésen kívül —, hogy szívesen jönnek ide ' a fiatalok. A Horváth-tes tvérek, Lidi és Piroska már negyedik éve járnak szorgalmasan a Kossuthba. Tavaly fejenként 280 munkaegységet zaév. a szereztek, 8—8 ezer forintot kaptak. Tervek, gondok A zárszámadással le is rult az elmúlt gazdasági Legszívesebben már csak jövőről beszélnek. — Lesz kétszáz hold új telepítésű gyümölcsösünk. További három öntöző berendezéssel gyarapszunk, most már 200 holdra növelhetjük az öntözéses területet. Változások lesznek az állattenyésztésben is, 800-ról 1200 darabra emelték a hizlalásra váró sertések számát. S ezzel máris elérkeztünk az új év új gondjaihoz. •— Nem minden tekintetben jó az állami takarmányelosztási rendszer. Szeretném, ha ezt így megírná. Mi most törzsállománnyal is foglalkozunk, de csak a takarmánytáp 50 százalékát biztosítják. Hol gazdasági abrakot, hol tápot kell majd etetni az állatokkal. Az á tapasztalatunk, hogy az ilyen váltogatás rossz hatással van az állatta. Vagy az egyik, vagy a másik. Mi szeretnénk, ha csak tápot adhatnánk. Bizonyára van olyan tsz, ahol szívesen cserélnének abrakért tápot. De ezt meg kellene szervezni valakinek. Felsőbb szervnek, akik kapcsolatban vannak a tsz-ekkel, ismerik az igényeket Nem kilincselhetem sorra a szomszédos gazdaságokat! Tapasztalatból tudjuk, hogy a váltogatott etetés olykor bélfertőzéshez vezet. Mondom, vagy ez, vagy az. Ez a gondunk, jó lenne, ha segítenének! íme, továbbítjuk. Adamovics Ilona Ózdi levelezőnk írja A napokban adták át rendeltetésének az ózdi Béke-telepen a 3. számú napközis óvodát. Az apróságok boldogan vették birtokukba ú.i otthonukat. Á száz személyes, kívül-belül csupa üveg, ragyogó épületben hat szakképzett óvónő és több dajka ügyel a csöppségekre. Hamarosan átadják ugyanitt az általános iskola 12 tantermes űj szárnyát is. A bolyoki Erdősi Ferenc KKZ-fiatalok iskolaigazgató vezetésével jól sikerült: műsoros délutánt tartottak az általános iskolai tanulók részére. * Halálra gázolta az Ózdi Kohászati Üzemek fogaskerekű vonata február 4-én Paizs Gyula fűtőházi főnököt. Az idős dolgozó olyan szerencsétlenül ugrott le, hogy a mozdony utáni teherkocsi kerekei alá került. Borsavölgyi Erzsébet Ózd cÁ gjjÁQíjMztk d äm m líj ii mim kas tanácskozás Miskolcon Fürdővárosnak nevezik BuI dapestet, de joggal megilletné a fürdő világváros elneveT zés is, hiszen gyógyvizekben a „tanúi voltunk a MO- f földkerekség egyik leggazda- KAN-ban elvtársnőink ^ gabb helysége. Langyos és bátor magatartásának, 4 melegvizű forrásai naponta ... meggyőződhettünk ar- a 70 millió liter vizet adnak a röl, hogy a demokratikus ▼ fürdőknek, uszodáknak és nők szervezetének alap- ▼ ivókutaknak. A több mint 100 ja van a szabadiclkű A hévforrásból és 400 keserű- magyar lányok között”, ivíz forrásból fakadó nagy A felszabadulás után a mis-1 mennyiségű vízhozam gyógyí- kolci. társadalom minden rété- J tó hatása világhírűvé ' tette gében megindult a szervezke- J fővárosunkat. Budapest fürdő- dós, a részt, kérés az új élet f kultúrája különben nem új- megteremtéséből. Egy réteg A azonban, amely Miskolc la-A kosságának 54,2 százalékát T adta. még nem hallatott ma- ▼ gáról, nehezen merte megfő- ▼ galmazni akaratát. Ez a nők ^ társadalma volt. A Az asszonyok, lányok új I életének megkezdéséhez két T fontos kellék adott volt. Egyik ▼ a demokrácia, melyben meg- ^ valósulhatott a nők egyenjo-A Eúsága, a másik: a nők vég-a re tisztán láthatták az önma-Y gukban rejlő erőt és képessé-▼ get. A nagy történelmi váltó- f zás a nőket sorsuk szabad ^ irányítóivá tette, de eleinte A csak kevesen tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Ezek során ▼ megindult városunkban a de-v mokratikus nőmozgalom szei^ t’ezése. Társadalmi helyzetre! haló tekintet nélkül hívtak« tnaguk közé minden nőt. „Magyar Nő! Lépi ki at múltnak elavult világa- 4 bői és lepj az új világ-A keletű, már a rómaiak is építettek katonai és polgári fürdőket gyógyhatású forrásainál. A iiírdöélel a török hódoltság idején élte virágkorát. Az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött fővárosunk fürdő- kultúrája, s a gyógyfürdők látogatottsága is állandóan növekszik. Míg 1938-ban nem egészen kétmillió vendéget számláltak melegvizű fürdőiben. 1964-ben már csaknem ötmillióra emelkedett a látogatók száma. A Rudas-fürdő gyógyforrásainak vizét sokan fogyasztják az Erzsébet-hídnál megnyílt új, korszerű ivócsarnokban. Sok bel- és külföldi vendéget vonz fürdő medencéje. a Gellért-pezsgő▼ A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizott- Ásága február 7-én, vasárnap ♦ ’délelőtt 10 órakor megyei ifjúmunkás tanácskozást rendez ▼ Miskolcon, a városi párlbi- $ zottság székhazában. A A tanácskozáson a borsodi T ipari üzemek, bányák és épit- ▼ kezesek ifjúmunkás küldöttei ▼ vesznek részt, cs megvitatják A az 1965. évi feladatokat. Sor A kerül az elmúlt év során nieg- I hirdetett évi brigádversenyek, T valamint a kongresszusi mun- ▼ kaverseny értékelésére és a 4 győztesek meg jutalmazására. ♦ ♦ ♦ * ♦ As J és gyermekvédelmi főosztá- Y Ivónak vezetője a terhesgon- $ dozás továbbfejlesztéséről A adott tájékoztatót. I Igénybe kívánjuk venni — ▼ mondotta a többi között — a ▼ kellően ki nem használt szülőotthonokat. A tervek sze- A rint az otthonokban a veszé- Ilyeztetett terheseket helyezzük ®eL ▼ — Kiterjedtebb ▼ hesgondozásban ^vérvizsgálata is. a Az eddiginél jobban figye- Y lemmel kívánjuk kísérni a ▼ kórházakban egészségesen el- ▼ bocsátott újszülöttek sorsát. Í fokozzuk a szülők között az egészségügyi felvilágosítást Továbhfeilesztik a terhesgondozást Vadas Zoltán, az Egészül-. lesz a ter- részesüiők
