Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-02 / 27. szám
ESZÄKHAGTÄRORSZÄtS 3 Kedd, 1965", február 2, IftSZ ÉVE TÖRTÉNT A* új magyar hadsereg* *• n J * IIIM tffeCV'JSjl i'aFTH 9 ra d'®k H (S ^ ífe»», á& ^ Számadás előtt Ahaújhéren Minden jel arra mutat, hogy Abaújkéren is készülnek a tsz zárszámadó közgyűlésére. A könyvelők irodájának ajtaján kis táblácska figyelmezteti, aki be akar nyitni: Zárszámadást készítünk, csak sürgős esetben &. * zavarjon: A figyelmeztetést tiszteletben tartva nem nyitok be, bár bevallom: éppen a zárszámadó közgyűlés előkészületei érdekelnek. A párttitkárt keresem. Mondják, hogy Szabó Ferenc (ő a párttitkár) most ment a tanácsházára, valami megbeszélésre. Utána megyek, s a községi tanács vb-tagjait találom ott együtt, közte Szabó Ferenc elvtársat, a pártszervezet titkárát is. Vb-ülés lesz, de még' nem kezdték meg, így ott, a plénum előtt mondom, mi járatban vagyok. Igen, készülünk — mondja Szabó elvtárs és Bartáné, a tanács elnöke is. — Előreláthatólag február 8-án lesz a közgyűlés, de az emberek már naponta megszólítanak úton- útfélen: adtok-e valamit? Válaszolni persze még nem köny- nyű. — A kérdésekben is benne van, hogy a tagság tudja: nehéz esztendők után vagyunk. Három aszályos nyár! Még a falu kútjai is elapadtak, s a növénytermelésből 850 ezer forint kiesésünk volt az idén az aszály miatt. Aztán a sok beruházás. Az elmúlt két évbén 300 férőhelyes süldőszállást, 50 férőhelyes növendékmarha istállót építettünk, ti erőgépei, több munkagépet vásároltunk, villamosítottuk az új majort. Sok pénzt felemésztett, ez is. — Pedig, ha jó nyár van. hálás a kéri halár, jó a föld I és szorgalmas emberek a köriek — mondja Bartáné, a vbKorszerűsíftik o bányászok szállítását látnak cl.” A felhívás kimondja azt is, hogy „az önként jelentkezők, leik a harcban kitüntették magukat, a földbirtokreformnál elsősorban fognak földben, vagy más állami kedvezményben részesülni.”. (Ezt 1945. március 15-én Debrecenben tartott rendkívüli miniszter- tanács ülése törvényben is rögzítette.) A toborzási felhívás felszólítja Magyarország újjáépítésében működő nemzeti bizottságokat, pártszervezeteket, egyesületekéi, szakszervezeteket, iskolákat, hogy felvilágosító munkájukkal hassanak oda, minél több demokratikus érzülettől áthatott és harcos szellemű magyar ember álljon az új magyar hadsereg soraiba. A toborzási felhívás megállapítja, hogy „az egész nemzet meg fogja érteni a hazának ezt a hívő szavát. Tűidig nem volt háborús célunk, most van. Jelenleg háborús cél: A magyar nép jobb jövőjének megtol', melyet a német fasizmus a rabló háború folyamán népünkre zúdított. Hisz nem érdemli meg a szabadságot az a nép. amelyik nem tud küzdeni érte. és csak' akkor állhatunk szégyenkezés nélkül a szabadságszerető népek fóruma elé. ha elkésve bár. de mégis eljöttünk és beállunk a csatasorba, bebizonvítottuk, nem vagyunk azonosak a kimúlt német-szolga rendszerrel. T-Iadsereaünk kell. hoev legyen a szabadságszerető nének szemében a magyar újjászületés leffhivatottabb képviselője. Hasonló lelkes hangulatú to~ borzówyűiések voltak megyénkben is. „Az ózdiak — olvashatjuk a Szabad Magyarország számában — a környék parasztságával együtt szén számban és nagy lelkesedéssé! készülnek a német- cllcncs harcra.” Tudják, hogy a fasizmus végleges kiirtása, és a Szovjetunióval alkotott baráti kapcsolat alkotja az új jövőt. A Nehézipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete felülvizsgálta a munkahelyüktől távol lakó bányászok szállítását. Tavaly 1019 helységből naponta több mint 74 000 bányászt szállítottak munkahelyére és vissza. 525 rendszeresen közlekedő gépkocsin. A szállítási- költségek nagyobb részét a bányászati trösztök, vállalatok, lényegesen kisebb hányadát pedig a dolgozók viselik. Megállapította a vizsgálat. hogy a szállító eszközök között több száz elavult, bó- dés* gépkocsi van. Sok vár kicserélésre az 1957. óta folyamatosan beállított kocsik közül is. Egyelőre kevés a biztonsákihasználtsága általában csak 87.3 százalékos, egyes útszakaszok zsúfoltsága ellenére. Ebben az évben szervezési in tézkedésekkel igyekeznek a kihasználtságot növelni. Egyes trösztök és vállalatok kezdeményezték a jelentős szállítási költségeknek szervezési intézkedésekkel való csökkentéséi. Ilyen szervezési intézkedés történt az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél, ahol úgy csoportosítják a dolgozókat, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi aknában dolgozhassanak, s így kisebb utat kelljen megtenniük. A NIM különben tervezi, hogy a munkásszállítás szabályozására utasítást ad ki a Bányász Szakszervezettel egyetértésben. elnök. — De hát mit csináljunk? 19tí3-ban 24 forintot ért. egy munkaegység (prémiummal), 19B4-re 36 forintot tér- ' veztünk. Sajnos, jó, ha 20 forint körül lesz. Ki tehet erről? — Szabó elvtárs sorolja az okokat, s egv kicsit az ö hangjában is a keserűség érződik. Aztán megtoldja: reméljük, lesz meg jobb év is — Ami a zárszámadó közgyűlés előkészítését illeti, megtettük. s megtesszük, ami tehető. — Ezt a pártszervezet politikai 'munkájára érti. — Megtárgyaltuk vezetőségi ülésen és taggyűlésen is a feladatokat, ellenőriztük a leltározást, és, szorgalmazzuk a pontos számadást. Persze, mi is tudjuk, hogy ettől nem lesz nagyobb most a munkaegység értéke, mint ahogyan azt is tudjuk, hogy egy jó tiyár sokat segítene rajtunk. Aztán az is jó lenne, ha a fiatalság végre itt maradna, mert négy esztendeje egy nyolc osztályt végzett ‘ fiatal sem maradt meg a faluban. Az iparba ment, vagy tovább tanul, s a tsz-tagság elöregszik ... — Különben a zárszámadó közgyűlésen is szó lesz mindezekről, és a tsz- vezetőség becsületesen számot ad a tagság kérdéseire. — Egy jó nyárral és sok fiatal tsz-taggal a hátunk mögött már most is könnyebb lenne válaszolni a bennünket ostromló kérdésekre — összegezi végül is mondanivalóját Szabó elvtárs. Szavait megerősíti az elnökasszony. a tanácstitkár, s a tsz raktárosa.,is — valamennyien a községi tanács vb-tagjái. Bárcsak jó nyár köszöntene végre a kénekre, és mindenkire! Cs. L. g'osan közlekedő, nagy befoga dó képességű Ikarusz autóbusz. A vizsgálat alapján a mi niszlérium lépéseket tett az el-1 • használódott, késéseket okozó kocsik kiselejtezésére. összeállította a minisztérium a harmadik ötéves terv időszakára szóló gépkocsik] igényét is. A mostani vizsgálat megállapította, hogy a járatok ! termőföld védelméért Az ország területén csaknem 20 000 holdon végezlek engedély nélkül telepítést és beruházást az utóbbi 3 évben — állapította meg egy közelmúltban befejeződött országos vizsgálat. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény kimondja, hogy csak előzetes engedély alapján szabad mezőgazdasági rendeltetésű területen beruházást létesíteni, vagy valamilyen mezőgazdasági művelési ágat megváltoztatni. A törvény végrehajtásának ellenőrzésére a múlt év végén a járási tanácsok az egész országban félti!vizsgálták az 1962. eleje óta sorra került beruházásokat és telepítéseket. Az engedély nélkül igénybe vett területekből 1000 'holdon rendelték el az eredeti állapot visszaállítását, azaz a régebbi művelési ág újbóli kialakítását. A többi területen erre már nem volt lehetőség, mert az oda került beruházások, illetve telepítések jelentős népgazdasági értéket képviselnek. A földvédelmi törvény rendelkezése értelmében azonban az illetékes tanácsi szervek szabálysértési eljárást indítottak azok ellen, akik előzetes engedély nélkül mező gazdasági rendeltetésű földel használtak fel egyéb célra, és a szabálysértőket pénzbírság fizetésére kötelezték. Tervezés mágnessel és fotóval A tervező intézetekben általános törekvés a munka meg- ] ] gyorsítása és a tervezési- költségek csökkentése. Az Elel- ■. miszeripari Tervező Intézet munkatársai úgynevezett kétdimenziós módszerrel tervezik egy-cgy új élelmiszeripari üzem gépeinek elrendezését. Ezzel az eljárással mintegy 20 százalékkal csökkenthetik a tervezés idejét. A nap fféa ifCíí Tbilisziből főitek — Nem érezzük, hogy idegenben vagyunk. As emberek itt is olyan vendégszeretetek, mint nálunk, a lányok szépek, mint Grúziában, s a magyar borok is jók és híresek, ■mint a mieink... Így summázta véleményét hazánkról, az emberekről Georgi Siosvili, a tbiliszi idegen nyelvű pedagógiai főiskola rektorhelyettese. Mire e sorok eljutnak az olvasóhoz, a Miskolcon szerepelt grúz főiskolások már elhagyták városunkat, s Budapestre utaztak. A főiskola öntevékeny művészegyüttese két. hetes magyarországi turnéja során Debrecen és Nyíregyháza után néhány napot- Miskolcon is töltött. A művészeti vezető, a rektorhelyettes elmondta, hogy a főiskolán több mint tíz éve alakult meg az együttes. Tagjai azóta természetesen többször cserélődlek. Ám Újak érkeztek ismét a „kiöregedettek” helyett, s akik ott táncoltak, zenéltek, énekeltek, elhagyva a főiskolát, mint tanárok szintén együttest alakítottak. A csoportnak jó híre van egész Grúziában, s hírük már a határokon túlra is eljutott. Egymás után három világifjúsági találkozón nyertek aranyérmet, s külföldi turnék során felléptek, szép sikereket arattak Csehszlovákiában, Bulgáriában is. Több mint kétórás műsorukban különböző népek dalait éneklik eredeti nyelven. Magyarországon lefordított grúz dalokat, s kedveskedésül néhány magyar dalt is előadtak. Műsoruk nagy részét természetesen a grúz folklór gazdag, sokszínű bemutatása teszi ki, Miskolcon a műszaki egyetem diákjaival találkoztak, s bemutatták repertoárjuk néhány számát. A magyar fiúk és lányok percekig tartó, lelkes tapssal köszönték ■meg a dalokat, s néhány órán ál ismerkedtek, barátkoztak, szórakoztak a két nép fiataljai, A tbiliszi együttes tagjai megtekintették Miskolc nevezetességeit, ismerkedtek az emberekkel. Mindenkit, akivel találkoztak, elbűvöli kedves modoruk, örökké mosolygó arcuk, dallamos beszédük. Akik találkoztak velük, s hallották énekelni őket. szívesen emlékeznek rájuk. Gy. K. A mágneslapon elhelyezett berendezéseket lefényképezik. A képen- Knncér Oszkárné fényképész és Szilvást Katalin tervezőmérnök. Politechnikai műhely épült Hal májon A politechnikai oktatásra a halmaji általános iskolában is nagy gondot fordítanak. A tanulók mezőgazdasági jellegű képzést kapnak. Jól felszerelt gyakorló kertjük van. A kertben már öntöző berendezést is építettek. Nemrégiben egy jókora politechnikai műhelyt is lelépi teltek. A műhely építéséhez a falu lakói harmincezer forintnál nagyobb értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A tanulók az új létesítményben famegmunkálással foglalkoznak. A helyiségben még a belső munkák elvégzése van hátra, majd átadják rendeltetésének; Sa jószent páteren a több száz főnyi közönség egyetértéssel • fogadta a fasizmussal való ! fegyveres leszámolást. A gyű- 1 lést a helybeli dalárda mun- : kásdalai tették ünnepélyessé. '■ Az MKP nagysikerű tobor- zógyűlést tartott Mezöcsáton is, melyen több mint 600-an vettek részt. Közöttük csalinem 100 ároktői földmunkás, akik a rossz időjárás ellenére is „gyalog, vörös zászló alatt, dalolva” érkeztek Mezőcsátra. A lelkes hangulatú gyűlés éltette. a megalakuló néphadsereget. A toborzó gyűlések Miskolcon és Borsod megyében szép eredménnyel zárultak. A nemes versengés, amely Szeged, Debrecen, Miskolc megyeszékhelyek és vármegyék között kialakult, Borsod megye az elsők közé kei-ült. A megszervezett néphadsereg nyolc hadosztályból állt, ennek égjük hadosztályát városunk és megyénk legjobbjai alkották. Ennek a hadseregnek tagjai voltak: többségében ipari munkások, földmunkások, főiskolások és volt munkaszolgáiato- sak. A toborzás eredményével a honvédelmi miniszter is elégedett, s kijelentette, hogy Nagymiskolcon és Borsod megyében nem rendel el sorozást, hisz lényegében 10 korosztály (21 évtől 30-ig) jelentkezése elegendő volt. A néptömegek hangulatát fejezi Id az Ideiglenes Kormánynak a szovjet kormányhoz intézett üdvözlő távirata, pielyet; a Vörös Hadsereg megalakulásának 27. évfordulójára küldött. Ebben kéri, tegye lehetővé a szovjet kormány, hogy az úi. demokratikus hadsereg a Vörös Hadseregbe be- kancsolódva, lehetőleg minél előbb részt vehessen a fasizmus elleni harcban és annak megsemmisítésében; Ilyen előzmények után az első magyar hadosztály Debrecenből április közepén elindul a harctérre. Hangulatát hűen kifejezi K. Gyula Apám búcsúzom c. verse: Apám én holnap elbúcsúzom, Apám énnékem menni kell! Künn hó esik, de -zeneszóvá! Sok ifjú harcos énekel. Tegnap azt mondtad, új világ lesz, De sok a gaz, bitang ma még, Fegyvert fogok, ha vesznem is kell. De kiirtom a gyökerét! Hallók—Kocsordi alapozása és az új, független, demokratikus, boldog Magyarország megteremtése”. Ezen felhívást megyénk lapja 1945. január 30-án ismerteti. Már a következő lapszámban olvashatjuk, hogy „a nemzet élő ereje hív, a nemzet igazi élniakarása szólít harcra bennünket a gyilkosok ellen .. . Legbensöbb népi valóságunk ez a szabadság- harc.” A hívó szó, amely elhangzott, nem kényszer, hanem önkéntes jelentkezés alapján szervezi az új, népi, demokratikus hadsereget. A felhívás egyre szélesebb körben talál visszhangra. A munkásosztály és a demokratikus erők legjobbjai világosan felismerik, hogy „most nem idegen célok hívnak áldozatra, hanem önmagunkért, jövőnkért kell fegyvert fogni. Meg kell mutatnunk, hogy nem az SS hóhér-legén vek bűntársai, nem Szálasi fegyverhordozói, hanem Rákóczi, Kossuth, Petőfi nemzedéke vagyunk”; Megjelennek a toborzó jelszavak is: ..Mindnyájunknak cl kell menni!” „Éljen a magyar hadsereg!” „Ha élni akarsz, harcolj a. német fasizmus ellen!” „Biztosítani akarod Magyarország cs a magyar nép jövőjét? Állj be az új nemzeti hadseregbe!” Ezen jelszavak segítették és előkészítették városunkban és megyénkben a toborzó gyű lések megszervezését. 1945. február elején elkezdődnek a toborzó gyűlések. Miskolcon a Nemzeti Bizottság és a két munkáspárt szervezésében február 4-én, 7-én és 11- én lelkes hangulatú nagygyűlést szerveztek. A nagygyűlés előadói. Nógrádi Sándor, Rónai Sándor, Fekete Mihály és mások. beszédeikben elemezték a politikai helyzetet, és megvilágították azt a nagy nemzeti érdeket, amely „sorompóba ál- : lit minden magyart az ország függetlenségéért és jobb jövőjéért”. Feladatunk — hangoztatták —. az úi néni demokratikus hadseregünk létrehozása, melynek történelmi hivatása lesz, hogy lemossa a syaláza; Hatónkban végig'hömpöly- gött a háború. A németek Szálasig segítségével hadszíntérré alakították országunkat, . kirabolták, tönkretették, munkahelyeinket felrobbantották, o fctbon ai n kait szétd ú lták. 1944. telén a romok tetején üj élet sarjad. Megalakul az Ideiglenes Kormány, amely semmisnek nyilvánítja a Németországgal kötött korábbi szerződéseket és 1944. decem- . bér 28-án hadat üzent a hitleri Németországnak. Ezt a jelentős lépést: városunk dolgozói is megelégedéssel fogadták, amely megnyilvánult az 1944. évi szilveszteri nagygyűlésen. A következő napok hangulata azt mutatja, hogy népünk lelkében bimbózni kezd a szabadság vágya. Megyénk akkori lapja, a Szabad Magyarország- szág, sok ember őszinte vágyát ismerteti, hogy „háborút a. háború ellen”, s „mikor megyünk már a német fasizmus ellen”. A fasizmus elleni hangulat egyre inkább fokozódik, s az Ideiglenes Kormány 1945. január ZO-án felhívással fordul a magyar néphez: „Fogjon fegyvert minden magyar, a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében. Magyar hazafiasságtól és a nemzeti érzéstől áthatott demokratikus szellemű új magyar hadseregre van szükség, mely magyar vezetés mellett teszi le a következő 1000 éves történelmünk alapkövét. Még vannak magyarok. akik felszabadításra várnak. Részi akarunk venni a szovjet hadsereggel együtt a világbékéi háborgató fasiszta Németország leverésében ... ... Most kezdődik a magyar demokratikus eszmék honfoglalása, tehát a tulajdonképpeni háború, illetve szabadságharc ...Felszólítok tehát minden magyart, jelentkezzék önként a nemzet új szabadságharcára. Férfiaknál: az önként jelentkezés korhatára 18 évtől 42 évig. Nőknél: 20 évtől 40 éves korig. A nők honvédelmi munkát
