Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

ÉSZAKIM AGY AKOKSZÄG WíLtyéhíd ? Szerdai napokon valóságos forgalmi „dugók” keletkez­nek a Szentpéteri úton, ott, ahol a „zsibogó” van, és ahol a jószágvásárt bonyolítják le. Ilyenkor, tél idején már hajnalban befutnak a szekérkaravánok a környező falvakból, az eladók közelharcot vívnak egy-egy talpa­latnyi helyért. Lovak nyerítenek, autók berregnek, szem­füles kézikocsisok csimpaszkodnak a vevőkre: tessék csak rám bízni, hazaszállítom, még a disznóvásárlásban is se­gítek, értek én hozzá jól! S mintha éreznék a „vérpad­ra” szánt állatok, hogy vesztüket hozta e reggel, éktelen visításba kezdenek olyan fülsértő koncertet rendezve, hogy felriadnak a közeli kórház alvó betegei. Ez a kép még csak hagyján, itt, a város szélén. Nem éppen méltó ugyan rangjához; de hát hadd legyen piac, úgysem sokáig lesz, beépül a helye, néhány lépéssel odább már három bérház is áll. Azok meg, akik erre­felé laknak, megszokták a látványt. Valamit azonban nem lehet megszokni és nem volna szabad megtűrni. A piac — piac, és nem vágóhíd! Ennek ellenére jónéhányszor erre a célra is használják. „Messze lakom, a város másik végében, nem tudom el­hajtani...” — sopánkodik a vevő. „Nincs csak targon­cám, azon meg élve nem cipelhetem...” — mondja a másik. A harmadik meg azt saccolja, hogy a sertés nem fér be élve személygépkocsijába. De hát találékony az ember. Levágja ott, a helyszínen. S hiába fogja fel a ki- ömlő vért, ott marad a tócsa, hogy tavasszal rovarok lepjék el és terjesszék a baktériumokat. Nem visszatetsző állapot ez itt, a gyógyítás házának szomszédságában? —la A medve vadászlesen Bányász-szállásokon ® A borsodi bányák dolgozói­dnak igen nagy hányada mesz- szí vidékekre való. A Nyírség- °ből, s az ország egyéb helyéről £ jött bányászok egy része ! munkásszálláson lakik. Két | bányász munkásszállást ke- o restünk fel a napokban. :A Petőfi «szálló a Sajószentpéteren, a II-es ak- °na mellett található a 22-es .-Petőfi szálló. Körülbelül tíz- d tizennégy éves, egyemeletes c épület, a községtől mintegy «három kilométerre eső telep Jszélén. Előtte befagyott szókő- oküt, letakárt rózsabokrok, hó- f borította kerti asztalok. Lálo­szálló a herbolyai aknához tartozik, de az itt lakók nyolc különböző, bányaüzembe jár­nak dolgozni. Jelenleg 127-en laknak a négy ágyas szobák­ban, de a közeljövőben sok új lakó várható. Gondot okoz ebben a szál­lóban. hogy nem minden bá­nyaüzemnél megoldott még a munkahelyen történő tisztál­kodás. és ez zavarja a szálló tisztasági rendjét, bár fürdő- helyiség és állandó melegvíz van. Sajnos, nincsen e nagy szál­lónak kultúrterme, összesen egy kicsike, trapéz alakú szo­ba szolgálja ezt a célt, mert a korábbi kultúrtermet átad­ták a szemközti iskolának, po­litechnikai terem céljaira. A la­Kádfnrdőt építenek Bükkábrán-yban A Bükkábrányi községi Ta­nács ebben az évben kádfür­dő építését tervezi. A fürdő tervét már elkészítették, esze­rint az épületben hét kád és két zuhanyozó lesz. A nagy­arányú beruházást a község í teljesen a maga erejéből, túl- I nyomórészt községfejlesztés- ; bői, valamint társadalmi munkával készíti el. Már a telket is kijelölték a főút közelében. A munkálato­kat tavasszal megkezdik. Február 2ö“ig kijelölik a szóbeli érettségi vizsgaanyagot Az elmúlt esztendőben élet­be lépett új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat elő­írásainak megfelelően febru­ár 20-ig a Művelődésügyi Mi­nisztérium kijelöli az egyes tantárgyakból azokat az anyagrészeket, amelyek a szó­beli érettségi vizsgák alapjá-,, ul szolgálnak. A szaktanárok® ebből az anyagból állítják össze a tételeket, s az A-tételeket március hó 15-ig közük a tanulókkal. Az érett­ségizni kívánó jelölteknek március 1-ig kell kitölteniök a jelentkezési űrlapot és to- . vábbítaníok a gimnázium igazgatójához. A szabályzat értelmében kö­telező az érettségi vizsga ma­gyar nyelv- és irodalomból, történelemből, valamint mate­matikából. További egy tárgy választása kötelező orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, vagy kémia közül. A negyedik osztályosok részére a tanítás május 8-ig tart. Az írásbeli érettségi vizs­ga május 13-án kezdődik a magyarral, 14-én folytatódik matematikával. 15-e és 21-e között a választhatóan köte­lező, illetve szabadon válasz­lőtt tárgyakból tesznek írás­beli vizsgát a jelöltek. A szó­beli érettségi vizsgákat jú­nius 1. és 25-e között bonyo- lítiák le a gimnáziumokban. Hasonló időpontokban zajla­nak le az írásbeli, illetőleg a szóbeli képesítővizsgák a kü­lönféle technikumokban is. gatásunkkor a szálló lakói “közül néhányan a televízió «délelőtti műsorát nézték. •Negyvenhárom férfi lakik itt, ®hat személyes szobákban. Né- a hány épülettel odébb népbolt. Jamelyben különféle élelmi- oszercikkeket kapnak, de ital- ®bolt nincs. Igaz, a népboltban »palackozott italt korlátlanul lehet .venni, és töprenghetünk; vajon, aki csak egy-két po­hárra vágyott, lemond-e az ivásról, vagy pedig vesz egy egész üveggel és azt issza meg? A szállóban külön ebéd­lőterem van, ahová a sajó- szenípéteri alsóbányatelepről hord’ák fel a napi háromszori kosztot. Amint hallottuk, nem minden bányász elégedett az ételek mennyiségével. A kulturális és szociális el­látást jelzi a most átépítés alatt álló fürdő, a kultúrte­remben elhelyezett televízió, amelynek adásait érdeklődés­sel nézik; szerelik a minden szobában szóló vezetékes rá­diót, és van könyvtáruk is. A könyvtár állománya mint­egy négyszáz kötet, abból 100 darab a sajószentpéteri bá­nyász művelődési otthon leté­ti állománya. A telepi étkez­dében most tervezik a rend­szeres filmvetítést. A bá- nyászakndémia előadásait a mérnökök és tröszti dolgozók tartják. Kocsis Ferenc, a szentpéteri szb-titkár és Hor- nyák József kultúrfelelős rendszeresen látogatja a szál­lót. és ki szokott jönni időn­ként a szentpéteri művelődé­si otthon zenekara is, hogy szórakoztassa az itt lakókat. Sajnos, a bányász irodalmi színpad látogatásáról a csak­nem egy éve ott levő vezető semmit nem tud. E szálló lakói, ha moziba akarnak menni, vagy kultu­ráltabb szórakozó helyre, be­gyalogolnak Sajószentpéterre. A Bocskai szálló Kazincbarcikán található a 40-es számú Bocskai szálló Több. más, munkásszálló cél­jait szolgáló épület van itt egymás mellett, közülük ket­tőben laknak bányászok. A 450 kötetes könyvtárban a la­kók fele állandó olvasó. Rendszeres időközökben meg­tartják a bányászakadémia elő"dás"ü. és jól — "’"’kJik fotoszakkörük. Korábban jól működött az eszperantó szak­kör. de tagiainak zöme el­ment a szállásról, iöbben a városi eszperantó szakkörben működnek tovább. Ezermester szakkört szeretnének most szervezni, de nincs hozzá megfelelő helyiségük. Még ha szűk körben is. de mutatkozik némi képzőművészeti és zenei érdeklődés, sainos. a Borsodi Bánvász Irodalmi Színpada évek óta nem jár ki, s mint Laczkovics Endre, a szálló gondnoka mondta, nem is is­merték. tehát nem igényelték. Televízió, rádió, lemezjátszó, társasjátékok állnak a szálló' lakóinak rendelkezésére, fő­met nézni a városba járnak. Bár a szomszédos büfé ital­mérése zavaró, rendszeres ré­szegeskedést nem tapasztalni, s általában a régi, rosszhírű kazincbarcikai munkásszálló­életnek a bányász szállásokon vége. A két meglátogatott mun­kásszállás nem tartozik a leg­korszerűbbek, a legjobban felszereltek közé. De a rosz- szak közé sem. Több bányász munkásszállás ismeretében ezeket vehetjük középarányos­nak, átlagnak. -Sajnos, sivá­rak. Nem elég vonzók. Leg­jobb esetben is csak szállások még. pedig előbbre kellene lépniök, hogy a szállás helyett otthont is nyújtsanak, és az embernevelés. a tudatfor­málás. a kollektív élet alakí­tásának jobb eszközei legye­nek. Ha csak az említett két szálló könyvtári forgalmát tekintiük. láthatjuk, van igény a kulturáltabb életre. Kazinc­barcikán egészen érdekesen mutatkozik meg a művelődési vágy. Érdemes lenne ezeket az igényeket alaposan fel­mérni és a bányász munkás­szállásokat a bánvász ember- formálás otthonává tenni. Nemcsak a kiemelt, a mo­dem munkásszállodákat, ha­nem az átlagosakat is. Benedek Miklós Túlteljesítettük kávéfogyasztási tervünket A dupla és a szimpla nép“ szerűsége változatlanul Ier vább tart. A kávéfogyaszto-S a három évvel ezelőtti ár le szállítás óta jelentősen meg' ugrott, évről évre növekszik' 1961-ben 155 vagon kávéi pörköltek, a következő évbe* már csaknem 300 vagon ki' vé fogyott el. Tavaly a tértit' zett 440 vagont az igények fr val felülmúlták, s ennek ntP' mán 544 vagon szemeskávé került forgalomba. Ezzel ^ dekával nőtt. és több mtrt fél kilóra, emelkedett tűk zánkban a kávéfejadag. Csütörtök, 1965. február 4. Vap 'érfef dtfaőás öts 4.. csütörtök Pethes A vágy villamosa 7 5., péntek Bérletszünet Mária főhadnagy 7 6.. szombat Bérletszünet Mária főhadnagy 7 7.. vasárnap Bérletszünet Mária főhadnagy 3 B.. hétfő Katona A vágy villamosa Nincs előadás fél 8 9., kedd Bérletszünet A vágy villamosa 1 10., szerda Csehov A vágy vlbnmosa 7 11., csütörtök Goldoni A vágy villamosa 7 Miskolci Nemzeti Ssínhás Elektronikus házasság Az Egyesült Államok­ban az első elektroni­kus házasság boldogta­lannak bizonyult. Az elektronikus gép bo­nyolult számításokkal megállapította, hogy John Keran és Barbara Smith losangclesi lak­kosokból ideális házas­pár lesz. Barbara és John bizalommal visel­tetett az elektronika iránt, és házasságot kö­tött. Hat hónap múlva azonban elváltak. Bar­bara kijelentette: A házasságkötés régi mód­ja nekem megbizha- tóbonak tűnik az elek­tronikusnál .’* Bányász múzeumot építenek Rudabányán Megyénk egyik legrégibb ipari települése Rudab nya A fennm ' ok és fel­jegyzések szerint a környező hegyekben már az 1300-as években aranyat, ezüstöt, re­zet, majd később vasércet fejtettek. A bányászkodás jó jövedelmet biztosított az ak­kori birtokosoknak, s ezért 1365-ben Nagy Lajos király a kis falut városi rangra emelte. A hajdani város az idén ünnepli megalakulásá­nak 600 évfordulóját. A jubileum alkalmából a községben nagyszabású ün­nepséget rendeznek. A felké­szülést már megkezdték. A vasércbánya vezetősége elha­tározta, hogy a korszerű mű­velődési otthon közelében a szocialista brigádok és a KISZ-fiatalok segítségével egykori bányász felolvasóte­remhez hasonló házat építtet, amelynek három helyiségé­ben múzeumot rendeznek be. A kis helytörténeti múzeum­ban kiállítják a régi vágatok­ban talált ősi bányaművelési szerszámokat, a különböző családoktól ajándékba kapott emléktárgyakat, az egykori bányatérképeket és okirato­kat. valamint a község fejlő­dését bemutató dokumentu­mokat. Ezeket történelmi sor­rendben helyezik el, és rajzo­kon örökítik meg a különböző korokban folytatott bányamű­veléseket. Többek között lát­ható lesz majd a XIV—XV századból származó, agyagból — MISKOLCON február 5- én, pénteken délután hat óra­kor kerül sor a Mezőgazdasá­gi Könyvhónap megnyitójára az Ady Endre Művelődési :'ízban. A Napsugárnyaláb Gyűjtő és El­osztó Vállalat szoros kapcsolat­ban áll a mezőgazdasággal. Nem csoda, hiszen jórészt rajtuk mú­lik, milyen a termés. A napokban ma­ga a vállalat főközpontjának legfőbb kiküldöttje látogatott el a vállalat egyik kihelyezett telepére. Maga köré gyűjtötte a helyi nagyságokat, s egy pofa halászlé mellett elcsevegtek. Történt pedig, hogy a halászlé igen csípős volt, A fö-főkiküldött még kü­lön is megpaprikázia. Ilyen erős lé után persze, hogy megoldódtak a nyel­vek. — Az igazság az, hogy én nerá tu­dom megkülönböztetni, melyik a bú­za, melyik a rozs. Főleg, ha szárban van — kezdi el vallomását Zöld Zol­tán, az egyik megbízott, aki különben igen gyakran járja a falut, hogy tanul­jon. — Mert ésszel él az ember, kartár­sam — okosítja a vendég, akinek egy­ben az is feladata, hogy törődjék be­osztottjai szakmai felkészültségével. — Velem ilyesmi, már nem fordulhat elő. Kevélyen hátraveti magát a szé­ken, rrdközben egy halbordával szív­alakú Tiiukakat furkál az abroszba. — Mondja el... Mondja el — csil­lan fel az értelem fénye a kihelyezett kartársak szemében. — Egyszerű a módszerem. Valami­kor én is olyan voltam., mint Zöld kar­társ. De ezt hallgassák meg. Kimegyek a határba, mert akkor a vetést is kel­lett ellenőriznem, s mondom a tsz-el- nöknek: — Rossz ez a búza. — Már mér rossz? — ülődött meg az elnök. — Mert sárga. S hamar van még. — Á — így nekem —, ne tessék azt. hinni. Nem azért sárga ez a búza, mert rossz, hanem azért, mert árpa. Asztalszerte hatalmas derültség. IIP BIRKACOMB A BALKONON Zöld, Föld és Tönk kartár sajt szemü­ket törölgetik. — És ... és ... — hebegi Tönk Töhö­töm —, hogy bírta végül megtanulni? — Ez is egyszerű — biggyeszti el száját a vendég. — Ma már nem resz­kírozok. Azt mondom: hallja-e, ez a vetés nem szép! Ebből még nem volt baj. — Ha-ha! Hi-hi!... Vjabb halleveket hoznak. Dupla pap­rikával. — Mert az ember ugye öregszik — folytatja —, higgyék el, én ma már csak azt mondom, hogy madár. Döbbent csend. Egy kerekképű ifjonc az egyetlen, akinél leesik a tantusz. — ügy van! Én is pont így vagyok! Már csak a gólyát tudom megkülön­böztetni a tyúktól. He. . he... he ... — No-no! Ez azért túlzás — csillapít­ja a Napsugár Gyűjtő és Elosztó Vál­lalat legfőbb központjának legfőbb kiküldöttje. — Azért én ennél többet is tudok. Megigazítja aranykeretes szemüve­gét. Előrehajlik az asztal felett, s elme­séli a hálás hallgatóknak: — Sok cinke járt a balkonomra. Mondom a feleségemnek, vegyen egy birkacombot, akasszuk ki. hadd egye­nek szegények, ügy is lett. De a cin­kének nem kellett. Le se köpték. Né­hány nap múlva johhan megnézem a cinkéket, hát nem akkor mondja a fe­leségem, hogy ezek verebek voltak?! A szolgálatkész udvariasságnak is van határa, ahol elválik a bár- gyúságtól, Lerítt az arcokról, a néhány kényszeredett vigyorról, hogy ez már viccnek is rossz. — Maguk azt hiszik, olyan hülye va­gyok. hogy nem tudom megkü’önböz- tetni a verebet a cinkétől — csap az asztalra ingerülten a vendég. — De . de ... dehogy — mentege­tőznek néhányan. — Igen kedves ... ■mulatságos... — Várják meg a végét! Kiderült, hogy azért néztem cinkéknek a vere­beket, mert valami kéményben tanyáz­tak a rusnyák, s olyan feketék, olyan füstös, koromfeketék voltak éppen, mint a cinkék ... Adamovics Ilona készített, különböző formái'1 olaj mécsesek, a vasból ková' csőit ércrepesztő ékek, csé' kányok, fejtőkalapácsok, ércszállító fatányérok és 8* első munkásvédelmi eszközöd a bőrkötények. Kiállítják az 1700-as évek bői fennmaradt, fából kivájj vízelvezető csöveket, amely®' két a rézbányászat fellendít®' sére törekvő Gvadányi SáP' dór alkalmazott a kezdetlegf vágatokat elöntő víz elvezet®! sére, valamint a diósgyá® kincstári bányatársulat és ^1 Rima-Murányi Részvényt»1" saság idejéből megőrzött vbF ércbányászati emlékeket. közül igen érdekesek a fi2®' tési előlegként kapott úg3" nevezett blaskák. Ezekkel J pénz heffeett használt érek1' darabokkal a részvénytárs®; ság üzleiében különbö*1 mennyiségű húst. bort, rub®' neműt és más használati iá®' gvakat vásárolhattak a b®' nyászok. Ezenkívül fényképp ken és maketteken bemutat' Iák a ma bányáiét, ahol egvkori nehéz fizikai műnk»1 mindenütt gének váltottál1 fel. A múzeum énftését p®' gyobbrészt távsadelmj műnk®' val tavasszal kezdik meg. & a hni-vtövféneti Viéilí+ást ÜP' nenéivesen a nyitják meg. bányásznap1 fteethoven-cst Miskolcon Az Országos FilharmóP^ miskolci kirendeltségéne® nagyzenekari bérleti hangvejy seny-sorozatában február én, hétfőn este a MiskoM Nemzeti Színházban á Mi®' kolci Szimfonikus Zenek®” Beethoven-estiét hallgattuk' juk. A miskolci együttest alkalommal külföldi vendéf' karmester, Günther Herb',® (NDK) dirigál ia. KözreműÜ0' *dik Wehner Tibor. A koP' cerf műsorán a III. Leonéi'“1 ‘'nyitány, a C-dur zongorave®' «seny és a VI. szimfónia s«®' 0 repel.

Next

/
Thumbnails
Contents