Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Vasárnap, 1968. január 10, ESEAKMAGTARORSZAG 9 Divatos sapka Az idei télen igen divatos az ilyen turbán formájú sapka. Újdonság a szövet-szőrme kombináció. íme, egy szép, ötvöstűvel díszített modell. Disznótoros ételreceptek FINOM SVABHURKA: 1 kg sertéshúst, soványát és kövéret, vesét, nyelvet és szalonna- bőrkét puhára főzünk, s összevag- claljuk. 25 dkg májat nyersen ledarálunk, majd szitán áttörünk, böval, töröttborssal. szegfűszeggel, majoránnával ízesítjük és kevés abál-level adunk hozzá. Jól összekeverjük. meRgyúrjuk és a bélbe töltjük, szélét fogvájóval fogjuk Össze. Az abál-léhcz tegyünk hideg vizet, tegyük bele a hurkát és addig főzzük lassú forróssal, amíg a hurka a lé tetejére feljön. A- forró léből kivéve hidegvízbe tesszük. Füstölve sokáig eltartható és igen finom, M A jpAstEtoiu : kS sertésmájat, */t kC tokaszalonnát, V« kg hasapecsenyét kevés vízben puhára főzünk, ‘a májat csak később adjuk hozzá. Ha puhára főtt, ledaráljuk, egy áztatott zsemlét, két apróra vágott keménytojást. fél citrom levét, borsot, sót, zsírban fonnyoszíott kevés vöröshagymát ip adunk hozzá. Formában, hideg helyre tesszük. Fogyasztása előtt a formát kissé megme- Jegítjük, s a pástétom a kívánt formában kiborítható. SZALÁMI: 8 kg sertéshúsból és 2 kg marha Ezinhúsból készítsük. A húsokat apró kockára vágjuk és deszkára kiterítve 2 napig szikkadni hagyjuk. A húsdarálón ledarálva adunk hozzá 25 dkg sót, 4 dkg fekete, 1 dkg fehérborsot, 3 dkg salétrom- sót, 3 dkg péppé zúzott fokhagymát és 2 dl valódi, konyakot. Szorosan, vastag marhabélbe töltjük, végig bespárgázzuk, 2 napig felakasztva szikkadni hagyjuk és hideg füstön megfüstöljük. Hideg, szellős helyen sokáig eltartható. Fényűzés, vagy szükséglet? A mikor az egyik fodrászüzletben várakoztam, arra fi- nyeltem fel, hogy mellettem szapora szóval magyaráz a fodrásznőnek egy idős asszony: — Tudja lelkem, már nagyon nem bírtam azt a pár szál hajamat, ahogy rendetlenül, szállongott az arcom körül, A kendő alól is egyre kibukott... Hát készülök én ide már vagy egy esztendeje. Tudja, ritkán merek a fodrászhoz járni. Kinevetnek a. fiatalok, Egy ideig elgondolkozva nézte a tükörképet, aztán megszólalt újra: — Nem akarok ám én divatozni... így mentegetődzött. És Láthatóan megkönnyebbült, amikor a fodrásznő mosolyogva megnyugtatta: — Rendesebb Így. higgye cl nekem. Valóban akadnak még olyanok, akik gúnyolják a fodrászhoz járó falusi asszonyokat. Ezt mondják: — Ugyan, kinek akar tetszeni?... A fiatalok már másképpen gondolkodnak, ök igenis tetszeni akarnak, s igenis újmódi frizurával akarnak tetszeni! Nagyon helyes. Tudomásul kell vennünk, hogy — igaz, igaz, szép volt a fényesre kefélt hajfonat, végén a rózsaszínű selyempántlikával, — dohát ez már „kiment, a divatból". Amellett, — már nem is célszerű. Amikor tehát a tizenöt éves lányunk azzal állít elénk, hogy ö bizony daueroltatni szeretné a haját, — egyezzünk bele. Ez nem fényűzés, nem is divatozás, hanem azt jelenti, hogy a kislány mindig rendes, jólfésült lesz, ha ügyes, maga is megcsinálja szépen a haját, s nem halljuk panaszait, ha' miért kell neki elmaradnia, barátnőitől. .. Persze, arra semmi szükség, hogy a fiatalok festessék a hajukat, vagy annyira kurtára, nyír ássák, hogy összetéveszthetjük őket valamelyik sihedér fiúval! És az sem helyes, ha egy mama, nagymama, vagy keresztanya a három- négy éves apróság gyenge, vékony szálú haját tartóshullámmal rongálja. Ez még a nevelés szempontjából, is óriási hiba: mert, ha a. gyerek zsenge korában mindent megkap, olyasmit is, amire semmi szüksége nincs, — miféle követelésetekéi áll majd elő később? Különösen városban gyakori, hogy a lányok a fodrász- szál mosatnak hajat, Ebben már nincs semmi, kivetnivaló! Az otthoni vízmelegítés, széjjelség, s főleg a gyerek sivalko- dása, kényeskedése elkerülhető, — s ha jól kalkulálunk, a fodrásznál fizetendő négy-öl forint (amiben még a fésülés és hajszárítás költsége is benne foglaltatik) nem nagy ösz- szeg, azért. Időt takarítunk vele, a haj pedig tiszta és rendes lesz. Mértéktartás mindennek az alapja — még a hajviseletnek is! Ä gyermekek öröme paliétfocÄM.-v-v '«-Üstyu/ Szövet, vászon, vagy karton maradékból készíthetünk színes, hangulatos falvédőt, párnát, asztalterítőt. A mintái » kívánt méretben rajzoljuk fel csomagolópapírra. A tisztán kivasalt anyagot a rajz szerint kivágjuk, ráférceijük az alapra, amely lehetőleg egyszínű legyen. Ezután apró öltésekkel rávarrjuk az előre Icfércclt anyagot. Ha falra akasztjuk a kézimunkát, tanácsos előszűr könnyű anyaggal bélelni. Ha selyemanyagot használunk, csak akkor vágjuk ki, ha előzőleg vékony papírrá felragasztottuk. Az így előre preparált selyem nem foszlik és varrni is könnyebb. Előnye, hogy mint falra akasztott me- sekönyy, a gyermek ismeretanyagát gazdagítja, s ugyanakkor szórakoztató is. Az ilyen disz a gyermekek öröme lehet. Tabletta n y e 1 ő k Ki szakszeivezeti tag? MIU I ÁN megyénkben e kérdés körül egyeseknél némi homály van, ezért a tisztánlátás végett részükre ezúton hozzuk nyilvánosságra egészen eredeti, (még ki sem volt fordítva) speciális ismérveinket. 1. Aki meg vem lépett be a szakszervezetbe (mivel ingadozik és várja, hogy meggyőzzék) az még nem szakszervezeti tag. Nem tarthat teljes joggal igényt, szakszervezeti tagságának elismerésére, akinek ugyan van tagkönyve, de nincs bélyeg benne: vagy nagyon ritkán fizet elő egyre úgy hébe- hóba (inkább hóban), karácsonyfáit, amikor az szb-n osztják az ajándékcsomagot. 3. Nem nevezheti magát nyugodt lelkiismerettel szakszervezeti tagnak az az illető sem, aki a szakszervezeti taggyűlésnek se hírét., se hamvát nem hallotta, és a bizalmit összetéveszti a középkori in.kvizitor- ral. Amikor fizetéskor feléje A körzeti orvos rendelőjében zsúfolt a várószoba. In- tjekcióra várók soron kívül jutnak be, — Ha már itt vagyok, tessék felírni gyógyszert is 1 mondják az orvosnak. — Elfogyott? — kérdi az orvos, s már írja is a receptet, mert arra nincs sem módja, sem ideje, hogy ellenőrizze. Ezrekre tehető azoknak a száma, akik körülbelül úgy hordják haza a gyógyszert, ttüntha egész hónapra való fűszerszükségletüket vásárol- nák. Otthon azután a „szerzeményt” egy fiókba i-akják, s ktrajár” a család. Igen sokan szednek ideg- csillapítókat. Emellett nagyon sokan vesznek be egyideiűleg esteiként altatót is. Gyakran csak hallják valamelyik új gyógyszer nevét és már mennek is a körzeti orvoshoz feliratai. Úgy kóstolgatják, mint valami újfajta édességet. A felügyelet nélkül szedett gyógyszer mellékhatásai kiszámíthatatlanok. Az orvosság elpusztítja ugyan a kórokozóját annak a betegségnek, amely ellen rendelték, ellenben új betegséget is okozhat. Ezért kell komolyan venni azt az előírást, hogy bizonyos gyógyszerek szedése előtt, vagy közben különböző laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Pl.: vérsejtszámlálás, vérsüly- lyedés, vérnyomás mérés stb. Sajnos a gyógyszerfogyasztók statisztikája kedvezőtlenül alakul. Száz ember közül 27 szed rendszeresen altatót, alkalomszerűen 49. Egyféle nyugtatót „fogyaszt” 61 személy, többfélét 20. Az altatótól reggel kabultun ébrednek, ezért gyorsan bekapnak néhány koffein tablettát. Munkahelyükön 2-—3 dupla következik, s aztán nem tudják, mitől olyan ingerlékenyek, idegesek, mi okozza kínzó fejfájásukat. Jöhet ismét a nyugtató, fejfájáscsillapító, este pedig az altató. A körforgás eredményezi a tömegével igényelt recepteket és rövidíti — az életet. A gyógyszerek felelőtlen gyüjtögetői elsősorban önmaguknak, de a köznek is kái't okoznak. Gyakran már azt is elfelejtik, hogy a tartalékolt orvosságot milyen panaszok ellen kapták. Felesleges lom lesz az orvosság, kidobják, vagy elégetik. Pedig érdemes lenne megnézni a csomagoláson feltüntetett eredeti árai.. S a gyógyszerek selejtezői megdöbbennének, milyen összeget pocsékolnak el. Az orvos elfoglalt, — a gyógyszer nálunk olcsó. S eszel sokan visszaélnek. közeledik, omigyen ordít, fel: „Már megint azzal a nyavalyás bélyeggel kínoz!" 4. Nem ismerheti., cl szakszervezeti tagságának teljes értékű mivoltát az az igen tisztelt cím sem, aki ennek mibenlétét fennhangon hangoztatni csak egyedi esetekben kegyeskedik. Például gyors segélyre van szüksége, OMB előleget, üdülési beutalói: kér és plusz még egy szénutalványért veri az asztalt az szb-n stb. Aki belépett ős hibájából hosszt), évek múltán sem fűzi semmi kapcsolat a szakszervezethez, a munkaversenyt meg becses személye részére egyenesen méltatlannak, tartja és még elfelejtett kilépni: az ilyen illető sem tekintendő szakszervezeti tagnak. * GONDOS eligazításunkat szíves figyelmébe ajánljuk az illetékeseiméi! azzal a megjegyzéssel, hogy akinek nem inge, ne húzza magára. Reggeli vonal hidasnémeti— Szerencs közűit Mii lehetett kapni tavaly Miskolcon? Kapható volt a főutcán. Sötétkapu előtt egy nagy bül dös pofon egy fiatalembertől hölgyeknek soron kívül. Úgy hírlik ö is kap valamit. ' * És jó lenne, ha kapna az i valamit, aki csak hébe-hób takarítja le a portól a járdá' mert tudomásunk szerint- a po és a víz összekeveredésébe származik a miskolci latyak. •l* Kapható volt esős napokol első osztályú, príma minőségi latyak a főutcái járdákról, fa a kabátra, harisnyára, szol nyára, nyakra, fülre stb. * Ezek voltak tavaly kapható reméljük az új esztendőbe^ nem bővelkedünk belőlük. Valahol délben Az íróasztalok mögött bók lászó, szundikáló embere Csak egy dolgozik rettent szorgalommal. — Hát ebbe ml ütőit ma| — kérdi a főnök. — Ne zavard, maszekok válaszolja a helyettes. S nyugodtan, mint akik jcj végezték dolgukat, elhagyja a helyiséget. Odakint a haranl gőzé is elverte a delet. D| idebent mikor fogják? — Hé! Húzódjanak beljebb, cn is fel akarok szállni. A kocsi belseje félig üres. Nem nálunk történt Vendég érkezett valamelyik szállodába. Bevezetik a szoba® jába. — Miért ilyen vékony ez fal? — csodálkozik a vendéi — hiszen majdnem át lehej látni rajta. — De kérem — világosítják fel — ez nem fal, hanem aj ablak. Szöveg: Boda István Rajz: Longauer Imre Az igényidért igényes A mikor a függöny szétmegy (rossz volt a minősége) a szín egy műhelyt ábrázol, naturalista díszletekkel, a munkát a szereplők csak imitálják (akad néhány ilyen .,színházunk” megyénkben). Szereplők: Selejt Benő és Minőség Elek. * — Selejt kartárs? — Mi van? — Nem akarok szőrszálhasogató lenni, és hogy finoman fejezzem ki magam, ez a munka, amit maga itt csinál: pocsék, — Elmegy ez, szakikám. — Dehogy megy el, hiszen rossz a minősége! — Ne legyen már ilyen hák- lis, a nap se süt, minden nap, és a borils napok is elmennek. — hátiam én már magát is napfényes időben káromkodni, — Mikor? — Amikor megtudta, hogy kimaradt az órabér emelésből. hlézze, maga engem ne mo' ’ lesztáljon a minőség miatt. Menjen az OFOTÉRT- hoz és kérjen egy pápaszemet, vagy inkább egy mikroszkópot, aztán vizsgálja meg a saját orrát, látni fogja, hogy milyen pocsék, mert mindenbe beleüti. Kicsoda maga itt? Pont. olyan me.lós, mint én. Szakikám, nem kell annyira igényesnek lenni. Odafent Úgysem tudják meg, hogy maga ilyen iparkodó.-r- Engedjen meg egy kérdést Olvas maga újságotz Korkép — Olvasok, — Emlékszik ezekre a sorokra? idézem: „1965-ben bizonyos mértekig mérsékelni kell a termelés fejlesztésének ütemét azért, hogy a gazdasági munka hatásfokát, minőségét, megjavíthassuk, ■mert ma már ez a leglényegesebb kérdés." — Befejezte? — Be! — Akkor ne tartson fel. Fél keltő van, megyek fürödni, mire a munkaidőnek vége, kettőre kész akarok lenni. Érti, hogy egyem azt a minőségi pofáját. • \/Mozik a szín, A szét- “ ment függöny fent van és drámánk hőse, Selejt Benő egy üzletben vásárol. * — Kérek egy kalapot, egy nadrágot, — Tessek a kalap és a nadrág. — Hé, mi ez! A kalapnak nincs karimája, a nadrág meg csak félszárú. — A lisztéit vevő bizonyár nem tudja, hogy a. gyár határ idő előtt, globálisan teljesített tervkötelezettségét. Ebben hónapban terven felül mé kétezer félszárú és négyeze karima nélküli kalapot ke szilének. — Hát ez pofátlanság. Fci háborító! Maguk vein olvasna újságot. Nem tudják, hog 1965-ben bizonyos mértékbe mérsékelni kell a termelés fe; Iesetésénél■: ütemét azért, hog a gazdasági munka hatásfoka m i n őségé t viegjaví 1 hassuk! Ez ma a leglényegesebb ké: des. Minden szinten javilai kell a gazdasági munkál! (Nagy dühösen kihordja m< pót az üzletből) l/Mozik a szin, Srlejl ’ Benő újra a mühelybl van. és ismét Minőség Elel.'kd folytat párbeszéd viadalt. — Selejt kartars! — Mi van már megint? — Nem gondolja, hogy meg rendelőnk a maga munkájú nak. minőségét silánysága m alt meg fogja kifogásolni? meglehet, még át sem veszi. — Már megint kezdi? El megy ez szakikám, nem kef annyira igényesnek lenni! A függöny felhördülve gyor •' san legördül, mielőtt t nézők felrohannának, hog megruházzák ezt a rossz „szi\ nészl.’1
