Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG 7 Tasúmap, 1905. Január H>. Mivel foglalkozik a népfront az új eszíendőben? A Hazafias Népfront megvei titkársága elkészítette javas­latát első félévi munkájáról. Ez kerül az elnökség és a me­gyei bizottság elé. A titkárság az idén, június végéig foglal­kozni kíván a megyei tanácsta­gok eddigi tevékenységével, a tavaszi mezőgazdasági munkák segítésével, a megyei könyvba­rát akcióbizottság tevékenysé­gével, a vízgazdálkodás prob­lémáival, a nemzetközi béke­munkával és a felnőttoktatás megyei tapasztalataival. A megyei titkárság javasolja még, hogy' a járási és a vá­rosi népfrontbizottságok ve­gyék be munkatervükbe az ENSZ húszéves fennállását áp­rilisban, továbbá emlékezze­nek meg a Hirosima és Naga­saki elleni atomtámadás 20. évfordulójáról, készüljenek fel a kommunista és munkáspár­tok moszkvai értekezletére és a Béke-Világtanács júliusi kongresszusára, amelyet Hel­sinkiben tartanak. Lehet-e 0 ■ C E £e!vásáro£ni? Kapával vesxélyes a „testi sértés“ — Legfelsőbb btr&sagi állásfoglalások szövetsége Bizonyos Miss Leek, az angol „boszorkány- királynő” (mert ilyen is van) kijelentette, hogy Londonban szeretné megalakítani a „bo­szorkányok szövetségét". A szövetség tájékoztató irodát is nyitna. Mind­azok, akik tájékozódni óhajtanak a boszorká­nyok tevékenységéről, a varázslásról és búbá­josságról, ehhez az iro­dához fordulhatnának. (Természetesen a meg­jelelő taksa lefizetésé­vel.) A vállalkozó szel­lemű hölgy folyóiratot is szeretne kiadni bo­szorkányok számára. MEGLEPŐ EREDMÉNNYEL végződött az a házkutatás, amelyet a rendőrség tartott Szabó Gyula 44 éves budapesti szövőmunkás lakásán. A szo­bában egy faládát, a konyhá­ban bőröndöt találtak a nyo­mozók. Néhány pillanat múl­va kiderült, hogy az egyszerű láda és utazóbőrönd kincseket rejt: több mint húszezer köt­vényt, 2 millió 210 ezer 700 fo­rint értékben. Néhány héttel később a nyo­mozás nagyszabású üzérke­dést tárt fel. Szabó ugyanis el­mondta: már három évvel ez­előtt. egykori munkahelyen megfigyelte, hogy munkatár­sai közül egyesek kevésre ér­tékelik, s időnként csekély összegért is eladják kölcsön- kötvényeiket. Ugyanezt ta­pasztalta több italboltban is. Ez adta Szabónak az ötletet: minden megtakarított pénzét kötvények vásárlásába fek­tette. Az űzér jól számított: csupán 1963-ban, a negyedévi húzásokon esetenként 30—35 ezer forint nyereményt vágott zsebre. A Fővárosi Bíróság Szabó Gyulát a kötvényekkel való üzérkedés és egyéb bűncselek­mény miatt kétévi szabadság­vesztésre ítélte. Az ítélet ellen Szabó és védője azzal az in­dokkal fellebbezett, hogy a terv- és békekölcsön kötvé­nyeket a vádlott nem adta to­vább, így azokkal nem üzérke­dett. A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem osztotta. Rá­mutatott hogy a terv- és bé­kekölcsön kötvények bemuta­tásra szóló papírok ugyan és azokat, beváltás végett nálunk is bárki bemutathatja. A köl­csönök jegyzésének gazdasági indoka azonban szocialista vi­szonyok között nem azonosít­ható a tőkés államokban kibo­csátásra kerülő kötvények jegyzésének gazdasági indo­kaival. Ott a jegyzés elsősor­ban a tőke befektetésének, a magasabb kamatláb biztosítá­sának egyik eszközé, s ezért mint értékpapírnak a kereske­delmi forgalomban kialakult árfolyama van. A szocialista állam a szocializmus építését kívánja kölcsönkötvények ki­bocsátása útján meggyorsítani: a beruházásokhoz szükséges összegek egy részét fedezi zel, úgy, hogy a pénzt a d gőzöktől kölcsönvéve, későbbi időpontban, az esetleges nye­reménnyel együtt visszafizeti. Szabó ezekkel a kötvények­kel üzérkedett. Tevékenysége azért veszélyes a társadalomra, mert megfelelő ellenszolgálta­tás nélkül szerzett a maga szá­mára gazdasági előnyöket. Hiszen a kölcsön kötvényeknek értéken aluli megvásárlása an­nak lehetőségét biztosítja a vevőnek, hogy azt magasabb összegért, legalább névérték­ben értékesítse. A kölcsönköt- vény névértéken aluli meg­szerzése tehát: üzérkedés. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét meg­változtatva, Szabó Gyulát há­rom évi szabadságvesztésre ítélte, és a közügyektől három évre eltiltotta. SÚLYOS TESTI SÉRTÉS helyett — emberölési kísérlet. Gálosfa község egyik pincé­jében együtt borozgatott egy este Mészáros Mihály 62 éves j tsz-tag és Légmann Gyula, ' ugyancsak gálosfai lakos. A poharazgatás után együtt in­dultak hazafelé. Útközben Mé­száros szemrehányást tett tár­sának, hogy állítólag Lég­mann, illetve a Légmann-csa- lád jelentette fel a múlt év­ben borrejtegetés miatt. A szemrehányásból szóváltás, a szóváltásból dulakodás lett, majd Mészáros a kezében tar­tott. szőlőművelő kapával két­szer fejbevágta Légniannt és elszaladt. A kaposvári megyei bíróság súlyos testi sértés büntette miatt hat hónapi szabadság­vesztésre ítélte Mészáros Mi­hályt. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta: vád­lott cselekményét emberölés kísérletének minősítette, ezért Mészárost 2 évi szabadságvesz­tésre ítélte. Az indokolásban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a megyei bíróság téve­t»—, | „ ..—aj — — _ ez- | dett, amikor a vádlott cselek- iol- | ményét súlyos testi sértésnek minősítette. MÉSZÁROS MIHÁLY a cse lelemény elkövetése napján kapával dolgozott a szőlőben. Azzal a kapával tért be a pin céhe, majd a szóváltás során ezzel vágta kétszer fejbe Lég- mannt. A vádlottnak számol­nia kellett vele, hogy ezzel ha­lált is okozhat, ütései a sér­tett koponyáját betörték, és Légmann össze is esett. A vádlott tehát tettének elköve tésekor ismerte a következmé­nyeket. Szándéka ezért, az el­sőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően, legalább eshetőlege sen a sértett éleiének kioltá­sára irányult. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintet­tel a vádlott cselekményét emberölés kísérletének minő­sítette. Papp Gizella rajza RAKODŐK A teherautó Bányászmúzeum Rudabányán Emlékbélyeg a bányaváros fennállásának 600. évfordulójára Ülést tartott az Észak-magyarországi Intéző Bizottság észak-borsodi albizottsága Észak-magyarországi egyházból, amelyet jelenleg a felszerelnék azokat a több Bizottság hat albizott- miskolci Herman Ottó Múze- nyelvű feliratokkal ellátott umban őriznek. Az a terv, táblákat, amelyekről a külföl hogy a 600 éves évfordulót a di és belföldi látogatók egy­bányászriapra tennék, és ak- aránt megtudnák a fa nevét kor adnák át a múzeumot a és származásának körülmé­közönségnek. Ugyanekkor cin- nyeit. Természetjáró verseny lékbélyeget is bocsátanának ki gondolata is "felmerült, hogy a az évforduló tiszteletére. látogatók minél jobban megis­A tervek között szerepel merjék a vidék természeti ezenkívül, hogy a tornanádas- kincseit, kai park különleges fáira (mate) Az Intéző sága közül az észak-borsodi ^Megtartotta első idei ülését. Az elsősorban megyénk /ide­genforgalmával foglalkozó szerv albizottsága elhatározta, hogy Aggtelek—Jósvafő ide­genforgalmának fejlesztésére szorgalmazni fogja az állo­mástól a barlangvidékig köz­lekedő autóbuszforgalom meg­javítását. Több autóbusszal kell biztosítani a sűrűbb jára­tokat, mert a jelenleg köz­lekedők néni tudják lebonyo­lítani az egyre növekvő ide­genforgalmat- Az is fontos, hogy a 200 személyes szállodát még ebben az évben felépítsék és átadják a látogatóknak, mert a jelenlegi turistaszálló igényesebb vendégeknek nem megfelelő. Fejleszteni kell természetesen a bolthálózatot is a barlangvidcken, hogy a látogatók ne szenvedjenek hiányt abban, amire ott-tar- tózkodásuk idején szükségük van. Az albizottság programjá­ban szerepelt még többek kö­zött az is, hogy az idén 600 eves Rudabányán bányászmú­zeumot létesítenének. Ruda- bánya valaha harmadik bá- nyavárosa volt az országnak regi bányaművelési eszközök gazdag gyűjteményével ren delkezik, hiszen már az új kokorszakból is őriz ilyen szer­számokat. a honfoglaláskor Vasat is olvasztottak Itt Imola % Trxzs határában. Különö­sen értékes a XIV. századbeli mdabányai vasajtó a székes^ lassan, ne­hézkesen gördült be a gyár udvarára. Megállt, s talán egy perc telt el, máris mellette teremtek az emberek. Egyik macskaügyes­séggel mászott fel a bálapriz­ma tetejére, s már billentette is a két és fél mázsás pamut­kockát. Végignéztem a műveletet. Talán tíz percig tartott a mun­ka, s a teherautó könnyedén, üresen gördült tovább. Indult az újabb fuvarért, mert éppen 12 vagon gyapot érkezett. Oda­mentem a munkásokhoz. Meg­kérdeztem: — Nem nehéz? — Van ennél nehezebb is — felelték. — Mi? — Az egyiptomi gyapot. Azok nagyobb blilák, 330-tól 360 kilóig. Ezek egy mázsá­val könnyebbek. Hamarosan körém gyüleke­zett az egész brigád. Ilii Jó­zsef brigádja, a miskolci fono­da udvarán. Tíz ember. Tíz kemény férfi. Megérdemlik dicséretet, hát leírom min­denki nevét. Szűcs Dezső, Szűcs Barna, természetesen testvérek, Gulyás János, Haj­dú Imre, Lukács Béla, Dálno- ki Béla, Szatmári Király Pál, Nagy Ferenc, Kanalas János és Ilii József brigádvezető. A Eltűntek az állványok fonodában mindenki ismeri őket. Ami nehéz — azt ők csi­nálják. Rakodnak, szállítanák, hoznak és visznek. Meg is kér­dezem, körülbelül mennyi súlyt mozgatnak meg naponta. A brigádvezető felelt: A napi termelés tizenhá­rom tonna. Ezt, mint nyers­anyagot beszállítjuk, illetve kirakjuk. Azután még vagy háromszor megmozgatjuk, mi­re fonal lesz belőle. így az­tán csak a termékmozgatás körülbelül nyolcvan tonna na­ponta. Ezenkívül szállítunk és rakodunk mindent. Építkezés­hez anyagot, salakot, követ, téglát, üres ládákat, hüvelye­ket, egyszóval mindent, s ha kell, még építünk is. Például a gyárudvar összes járdáját mi építettük. — Mindig kézzel, vagyis a saját erejükkel rakodnak? Egyszerre tiltakoztak. — Nem, nem! A raktárban príma rakodógépünk van. Ott nem kell ennyit erőlködni. — Ezeket a bálákat miért itt, az udvaron rakták plaz­mába? — Mert a raktár tele van. Szüksógmegoldás. Tudja, kicsi a raktárunk. A termelés egy­re több, a raktárát viszont nem tudjuk felfújni, hogy na­gyobb legyen. De nemsokára ez a probléma is megoldódik. Épül már az új irodaház és a mostani irodák, meg a kis kultúrterem felszabadul. A Ids kultúrtermet a raktárhoz csa­tolják. Akkor könnyebb lesz a dolgunk. — Mióta van rakodógép? — Körülbelül öt éve. Addig, négy éven át kézzel dolgoz­tunk. Foly ton-folyvást emelni kellett, nem is kicsi terheket. öt meg négy — az kilenc év. Ennyi idős a gyár. Nyom­ban kérdezek: mennyi ideje dolgoznak együtt, illetve eb ben a gyárban? — Én 1955, vagyis a kezdet óta — felelte Ilii József. — De a többiek is. 1956. óta mind itt vannak. — Társaira nézett, el­mosolyodott, s úgy folytatta: — Jó kis brigád ez. össze­szoktunk. őket. Nem idő­munkásképző tanfolyamot és sikerrel vizsgázott. Most, a munkásakadémia mellett az álalános iskola VIII. osztályát végzi. Előbb Iliitől kérdeztem: — Mire lesz jó a német nyeív? — Arra, hogy megtanulom. Egy idegen nyelvnek mindig hasznát veszi az ember, akkor is, ha egyszerű munkás. Mit tudom én... Egyszer majd elmegyek Németországba, mi­lyen jó lesz, ha értem a nyel­vet ... Vagy mást ne mond­jak: tanul a gyerek. Mondjuk* németet. így segíthetek neki; de ha nem tanulok, nem se­gíthetek. — Én is azért tanulok —. vette át a szót Gulyás Jánosi — Gyermekkoromban nem tanulhattam, még az általános iskolát sem végezhettem eL. Most pótolom. Vannak gyer­mekeim, iskolába járnak, sok­szor kérnek segítséget a tanu­lásban. így, hogy magam is tanulok, tudok segíteni nekik és nem maradok szégyenben a gyerekek előtt. •. És meg­tanultam egy szakmát. Ez a rakodás nagyon nehéz. Még fiatal vagyok, bírom. De ha majd nem bírom __Milyen j ó lesz* ha van egy szak­mám .., Délre járt az idő. Ilii szólt a fiúknak. — Gyújtsunk rá. — Rágyúj­tottak, mert a cigarettával is úgy vannak, hogy reggel egy* délben egy és műszak végén egy. Nem sok kárt tesznek á dohánytermésben. A fonoda területén ugyanis tilos a do­hányzás. A munka meg min­dig szorít. Munka közben nem tudnak rágyújtani, s cigaretta­szünetben is mindig a do­hányzóhelyiségbe mennek- Ez persze nem egyszerűen fegye­lem, kötelesség, hanem szer­ves része a textilipari munká­nak. után meg­A miskolci Állami Áruház melletti „foghíj” beépült. Az új épület szervesen beillesz­kedik a Széchenyi utcai városképbe. Foto: S*. Gj. Cigarettázás Figyeltem __________________sek, s nem is fiatalok. Negyven év körüli emberek. A legnehezebb mun­kát végzik a gyárbap, de vala­mennyien vidámak, viccesek és szeretik egymást. A szocia­lista címet egyszer már el­nyerték, most másodszor ver­senyeznek érte. Olvasnak, szó­rakoznak. tanulnak. A brigád minden tagja a munkásaka­démia III. évfolyamának hall­gatója. Ilii ráadásul német nyelvet tanul a gyári nyelv­tanfolyamon. Gulyás nemrég végezte cl a kazánfűtő szak­__ hívtak* n ézzem meg a raktárt és a rakodógépet. Velük mentem. Körbejártuk a hatalmas bála­prizmákat. Mert ez az ő biro­dalmuk: bála és bála. De min­den szabályos, szinte katonás rendben. Azután átmentünk az előkészítőbe. Itt bemutat­ták, hogyan sorakoztatják fel a bálákat. Nagy figyelemmel* pontosan, a technológiai elő­írások szerint. A különböző gyapotfajtákat már bontáskor keverik. Meg is kértek, bont­sak már fel egy bálát. Kezem­be adtak egy bontó baltát. Sikerült, de nem olyan gyor­san, mint nekik. Mert bemu- tafták, hogyan kell. Mint a villámlás. Égy pánt — egy pillanat. S a bála, mintha harmonikát húznának, szépen* rétegesen szétnyílt. 1 Szeneire! József

Next

/
Thumbnails
Contents