Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

ösfitötí&fcj ISfiij. január Z, E&2XRRAGTÄltfMKSZA6 3 Együtt erősebbek Kibontakozóban a TVK szocialista brigádmozgalma• Füstgázból gőz Egy új üzem létrehozása, a tervszerű termelő munka meg­szervezése a legnehezebb fel­adatok egyike. Még akkor is százféle probléma adódik na­ponta, ha azt az üzemet a leg­modernebb gépekkel, a legkor­szerűbb technikával szerelik fel. Probléma adódik a gépek­kel és természetesen — az em­berekkel De ha az üzem érdeke kíván­ja, s ez már nem egyszer elő­fordult, együtt maradnak. A karbantartó üzemben, amely­nek dolgozói két évvel ezelőtt alig ismerték egymást, ma már arról tervezgetnek, hogy bri­gádokba tömörülnek, és a szo­cialista cím elnyeréséért ver­senyeznek. Az új 4v első nap­jaiban a forgácsolók, a hőke­Az Ózdi Kohászati üzemek acélművének Marz-kemencéi- vetelmények teljesítését, ön- Jböl jelenleg még hasznosítlia- kéntes alapon, saját elható- otatlanul távozik a kéménye- rozásunkból döntöttünk így, s Jken az 500 lök körüli meleg- ez nagy biztosítélt. «ségű füstgáz. De nemsokára, Komjáthy Gyula párttitkár J még az idén munkára fogják, tovább bővítette ismereteinket «gáztermelésre kezdik íelhasz- Tulajdonképpen öt újonnan ®nálni ezt az ingyen energiát, alakuló munkacsapatról be- ««z úgynevezett hulladékhőt. szélhetünk és az északi csar-*En*e a célra az acélolvasztó nokban két brigád szintén be- J kemencék közelében kazáno- jelentette csatlakozását. Lám, »kát építenek, ezek mindegyike •üt és fél tonna, 400 fok fölötti Jmelegségü gőzt termel majd óránként a füstgáz felhaszná­lásával, s az így előállított gőz a gyár vezetékhálózatán jut majd el a fogyasztókhoz. Az idén egyelőre két füstgáz­hasznosító kazánt építenek meg. Ezek üzemeltetésével mintegy öt millió forint ha­szonra . számítanak. A későbbiekben, megépülő hat kazánnal a megtakarítás «értéke eléri a több mint 20 • millió forintot. Vagyis; a hul- Jladékhő segítségével annyi • gőzt állítanak elő, amennyi­ének a hagyományos módon »való megtermeléséhez több Jmint 80 ezer tonna, 3000 kaló­rián felüli szénre volna szük- ?ség. Nem kívánatos „műemlékek“ 30 rnilSió gomb • összegezték az ország hat «„gyöngyházas” szövetkezeté- e nek tavalyi eredményeit. Meg­• állapították, hogy 1964-ben «kereken 30 millió ing- és pár- f nagombot értékesítettek. Jö­milliő forintra Huzavona — tanulságokkal avagy: miért is épült a kazincbarcikai hővezeték? «•ugyanis a távvezetéknek a fel- kórház mögötti lakásokba. akkor azt a höveszteséget is neki kell megfizetnie, amely ezen a szakaszon adódik. Ez pedig azt jelentené, hogy ha 200—300 lakásba bekapcsol­nák a távfűtést, az még ráfi­zetéses lenne. Igen ám, de fi­gyelembe kellene venni, hogy a Borsodi Hőerőmű a távveze­téken óránként 12 millió kaló­ria csúcshőteljesítményt tud biztosítani, s ez mintegy 2100 —2200 lakás fűtéséhez elegen­dő. Ha majd ennyi lakást rá­kapcsolnak a távvezetékre, az már gazdaságos lesz. És egy­szer el kell kezdeni ezt a mun­kát. is! Ami pedig a próbanyomást illeti: a gerincvezetéken mór megtörtént, az elosztó vezeté­ken a 31. sz. Építőipari Válla­lat és az alvállalkozók fel­adata elvégezni. Amíg azon­ban a hideg idő miatt hideg vízzel nem tudják megcsinálni a próbanyomóst, addig is meg­kezdődhet a fűtés. A próbanyo­úgyis csak tavasszal kerül sor. Járosi Márton szerint egyéb­ként a hőerőmű vállalta, hogy minden szakmai segítséget megad a városgazdálkodási vállalatnak, s az esetleges hi­bák kijavítására garanciális határidő van. Mindent összegezve; véget kellene már vetni ennek a huzavonának. Értékelni kel­lene azt a munkát, amelyet sok száz dolgozó végzett az­ért, hogy ez a távvezeték ha­táridő előtt felépüljön. S örül­ni kellene a távvezetéknek, amely sok száz kazincbarci­kai lakásban biztosítaná a távfűtést, és ezzel sok száz mázsa szén megtakarítását tenné lehetővé. pedig tanul­ság ez az eset: nagy beruházásnál számolni Végezetül egy ilyen már a tervezéskor kell a legapróbb kérdéssel is, el kell dönteni, ki legyen az üzemeltető, tisztázni kell még a legkisebb pénzkérdéseket is. A huzavonát pedig nem szabad nyújtani, s főleg nem ilyen kijelentésekkel: minek készítették el határidő előtt a beruházást, amikor még nem készültünk fel sok dolog­ra ... Inkább arra kell gondolni: miért is épült a kazincbarci­kai távvezeték? Ruttkay Anna _A, Tiszai Vegyikombinát mechanikai főosztályán a köz­ponti karbantartók sok példát tudnának erre felhozni. Pedig fii.01 íií üzemről aztán igazán elmondhatjuk, hogy korszerű, fnodem. Az új, s jól sikerült beruházástól nem is várunk mást. A karbantartók tágas csarnokokban, kedvező mun­kakörülmények között, a leg­kitűnőbb gépekkel dolgoznak. A napközben előforduló prob­lémákról mégis sokat lehetne beszelni. Megtörténhet, s meg alkalmilk’ h0gy a gép mégsem alkalmas a speciális, egyedi darabok j^^^; >a Gyem gyipan üzemben rengeteg ken fitt Jan’-ez-ek-hez sow két órt értékű alkatrésze­ni. V^yeaÍr;'k0n át fabrikd]- hogy a sok “megtörténhet, ^mgép köröttképpen*1 az^az ff’ "mes meg, amelyre a leg­is Sy°Í^ szukség volna. Még­fő' enrifT ,®?eket sorolják a hánvszo? !,OZe- vala­ádódf'ik Problémák bTÄ- nfok?t többé-kevésbé ni üsszekovácsol­nuinP-’OC^?s’ 301 szervezett ez von Sardaí kialakítani - volt a nehezebb feladat a ^eka Tiszai VegyikombÍnát! Öadnsi3 rv*ar “fenelme van, Diósgyőrből, Kazinc­oÍ1I^ir0 ’ BudaPestről és az ország más vidékeiről érkeztek a környékbeli falvakból a segédmunkások, £^Lma mar szintén szakem- csak »átme- . l°tt. segíteni az új «KöW-ndUJásá-náI’ üzemük radtak adta űket- Itt ma­TiSz5-pa?fiOke^ 0^szlettek a gonddal, azonban, amíg összeismerlmd ífk- Pedig ez alapvető szerepet Játszik az üzem ütőképességé­KÄV^PPen eTrt a Párt, a és a szakszervezet az el­foí11! ,két évben leGfontosabb feladatának tartotta a jó kol- Jekfav szellem kialakítását, a J.ozösségi élet kibontakoztatá- * Aagyon nehéz volt. Sok- tíz-húsz ember gondja- ,3a nehezedeit az üzem gond- rfi”. kívül a vezetők vállára. ,T. ismerkedés, az összeszokás két évig tartott. Addig nem beszélni brigádmun- apol, különleges célkitűzések­or versenyvállalásokról. Az «I, diósgyőri, budapesti inun­knak előbb tiszaszederkényi munkássá kellett válnia. küteköne1nkimtkaPtak aZ új la~ baráttSf”’ ,mar osszejarnak, A n-5rtZnak munkaidő után is. midszo1;ei'VeZe,t ^gyűléseire munkát fm?nnek* Part" £smereLkérnf1Cc és a2t lelki­2.A. . .. en elvégzik. Akik <á­eMlcat0m,éRfkbŐ' 3árnak be, !>ÄrSn Érthető" autőbusíivk-kel1 a vonatnk és autóbuszok menetrendjéliez. zelők, a motorszerelők közül többen nagy elhatározásokkal keresték fel az üzem vezető­ségét. Köztük Krizsán Balázs, Pál József, Szőke Bertalan, Pongrácz Béla és Komló Béla is. Ök is bejelentették szándé­kukat. A brigád vezetésével Krizsán Balázst bízták meg, és patronálójükként Busku József üzemvezetőt kérték fel. — Bízunk az elhatározás sikerében — mondta Krizsán Balázs. — Abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy mi mindannyian jól Ismerjük egymást, s amikor a brigádot megalakítottuk, mindenkitől megkérdeztük, vállalja-e a kö­t Uj magyar berendezés meghosszabbítja a gyújtógyertyák élettartamát ’ J Uj berendezést szerkesztett "*a bekormozott gyújtógyertyák z» tisztítására Dobrády Zoltán, a -«fővárosi Autótaxi Vállalat mű- j* vezetője. Tulajdonképpen ez az J első olyan berendezés, amely- • lyel ez a feladat gyakorlatilag -•megoldható: külföldön ugyan :,* próbálkoznak azzal, hogy ho- s.*mokfóvással távolítsák el a ej gyertyáról a lerakódott kor- mot, de ezeknél a niegoldások- -Jnál sokszor több a kár, mint a i-*haszon. Az éles, kemény ho- i, • mokszemcsék kikezdik a por- -Jcelánt, sőt, a „megtisztított” >:• gyertyából a hengerbe rázódva, isjazt is össze-vissza karcolhat- ják. Dobrády Zoltán teljesen új, eredeti megoldást keresett. Az eredmény egy olyan eljárás lett a hozzátartozó berendezés­sel együtt, amely sem vegyi­leg, sem mechanikusan nem tesz kórt a motor egyetlen al­katrészében sem, a szennyező­dést viszont maradéktalanul eltávolítja. Mégpedig igen gyorsan. A berendezés eddig kétféle méretben készült el. s a kisebbikkel 120—150. a na­gyobbal 400—450 gyertyát tud óránkint egyetlen segédmun­kás megtisztítani. A berendezésből eddig mindössze négy példány mű­ködik, de azokat már hónapok óta használják nagy géokocsi- parkkal dolgozó intézmények. Mindenütt azt tapasztalták, hogy a körülbelül 6000 kilo­méterenként rendszeresen megtisztított gyertyák élettar­tama a garanciális 15 000 kilo­méterről átlag 27 000 kilomé­terre nő. Jelenleg újabb há­rom példány van munkában és folynak a tárgyalások a so- rozntsyártás megkezdéséről is. Annál is inkább, mert beigazo­lódott, hogy ugyanez a beren­dezés, egyetlen kis alkatrész- csere után, kitűnően felhasz­nálható a diesel-motorok por­lasztóinak tisztítására is. T. ~. Határ­jo szatira-tema. idő előtt felépült valami. Ezt a va­lamit sok száz család várja, de bizonyos szervek azon vi­tatkoznak, hogy hivatalosan melyik is adja át a sok száz csalódnak. De hagyjuk el a szatíra bán­tó élét, keserű humorát. Amiről szó van, azt nagyon elgondolkoztató tanulságul, jó szándékkal, az érzelem he­lyett az értelemre apellálva kívánjuk elmondani. 22 millió forint értékű beruházásról he­lyesebb így beszélni. 22 millió forintba került ugyanis a távvezetéknek a fel­építése, amely a Borsodi Hő­erőműtől Kazincbarcikáig, a város központjáig viszi a 130 fokos forró vizet. Sok-sok la­kás fűtését biztosíthatná ez, ha... De vegyük sorjába a dolgokat. A hőerőműtől a Borsodi Ve­gyikombinát műtrágya gyár­egységéig már régebben üze­mel egy 3,5 kilométer hosszú, 250 milliméter átmérőjű cső­vezeték. Ezt felújították és hozzáépítettek újabb 3,5 kilo­méter, 300 milliméter átmérő­jű távvezetéket, hogy az új város lakásaiban központi fü­>tés lehessen. > 1 A beruházás tehát 22 mtl- [lió forintba került, és ezt a mem kis munkát határidő sze­rint 1965. május 31-re kellett ivolna befejezni. » Az Építésügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium azonban azt kérte a kivitele­zőktől: építsék meg a távve­zetéket hamarabb, hogy már az idei télen ez biztosítsa a fűtést az új város lakásaiban. (Nemcsak a lakók kényelmét szolgálná ez, hanem jelentős szénmegtakarítást is eredmé­nyezne!) S a távvezeték csaknem fél évvel határidő előtt elkészült! A városi hőközponttól két elosztó hálózaton jutna a for­ró víz először három, gázszi- likátból épült új bérházba (153 lakás), majd az épülő kórház mögötti lakásokba. ~T T 18-án a próba­Pecewber üzemeltetést megelőző műszaki vizsgálat is megtörtént, s a jegyzőkönyv szerint a távvezeték üzemelte­tésre alkalmas. De még mindig nem üzemel. Miért? A megyei tanács építési és közlekedési osztálya december 22-én az elosztó vezetékek és a lakóépületekben levő veze­tékek üzemeltetőjéül kijelölte a Kazincbarcikai Városgaz- dálkozási Vállalatot. A válla­latnak azonban több gondja van. Bihari Béla műszaki ve­zető szerint az elosztó vezeté­kek próbanyomása még nem történt meg. s még nem dön­tötték el, hogy ki lesz a hő­erőműtől a városig húzódó gerincvezeték üzemeltetője. Dr. Balogh Lajos csoportve­zető és dr. Jászói László fő­előadó a megyei tanács építé­si és közlekedési osztályán két jegyzőkönyvet mutatott. Az egyik 1964. november 4- én, a másik november 12-én készült. A jegyzőkönyvek sze­rint a gerincvezeték üzemelte­tését a Borsodi Hőerőmű vál­lalta. — Igen, ez novemberben volt — hallottuk Járosi Már­tontól. a Borsodi Hőerőmű műszaki fejlesztési csoportve­zetőjétől. — Decemberben azonban a vezérigazgatónktól utasítást kaptunk, amely sze­rint a gerincvezetéket csak a Borsodi Vegyikombinátig üze­meltethetjük, s az onnan épült 3,5 kilométeres új szakasz már a városhoz tartozik. Hogy miért nem akarja e vezeték üzemeltetését is el­vállalni a Kazincbarcikai Vá­rosgazdálkodási Vállalat? Mert ilyen a példamutatás ereje! Egyik napról a másikra szin­te felbolydullak, lázas izga­lommal tervezgetnek az em­berek. Mindenki keresi a pár­ját, egyezkednek, szervezked­nek: a nagy üzemcsarnokban, ahol eddig a gépen és a napi feladaton kívül mással szinte nem is törődött senki, ma mindenki a brigádmozgalom­ról beszél. Van ebben valami niúság is. Senki nem akar a másiktól lemaradni, társ nél­kül, brigádon kívül dolgozni. De benne van az emberek kö­zösség utáni vágyódása is. Ha­marosan jelentkeztek a fiata­lok: két ifjúsági brigád szin­tén bejelentette megalakulá­sát, és most, cikkünk megje­lenésének időpontjában ab­ban a helyzetben vagyunk, hogy nem is tudjuk, összesen lány csapatról beszélhetünk. A kezdeményezés elvi láthatat­lanul azoké, akik elsőnek is­merték fel a mozgalom jelen­tőségét, a végrehajtás és a cél­kitűzések megvalósítása azon­ban valamennyiükön múlik. Még csak az év első napjai­ban vagyunk, a brigádok, azon kívül, hogy megalakultak, jó­formán nem csináltak sem­mit. Nem is volt rá idejük. A most következő hónapok alatt kemény munkával kell majd megmutatni, hogy képe­sek is a nagy elhatározások megvalósítására. A karbantartó üzemnek nagy szerepe van a TVK hét­köznapjaiban. Más vegyipari üzemek megrendeléseire is dolgoznak. A szocialista bri- ?ádmozgalom kibontakozásá­val 1965 első napjaiban valami újat, valami nagyszerűt kezd­tek el. Ennél nagyszerűbbet el­képzelni, ennél szebb tervek­kel kezdeni egy új esztendőt, szinte nem is lehet. Onodvári Miklós Kivéve az egész életüket fa­lun élő embereket, jórészt mindenki megfordult már bér­házak lépcsőházában. És ha gyors közvéleménykutatást rendeznénk emlékeik között, bebizonyosodna, hogy több­nyire az elhanyagolt állapot­ban levő lépesöliázaU marad­tak meg emlékezetünkben. Nem roskadozó épületekre gondolok. Vadonatújakra is. Nálunk mintha, „divat” lenne, hogy az alig egy-ket éves épü­leteket néhány lakó valósággal „műemlékké” változtatja. Leg­alábbis belülről nézve. Nem az egészen elriasztó rongálásokról van szó. Ma már szerencsére nagyon ritka az új parkettet eltüzelő vandál. Akad? Hellycl-közzel, riasztó példának. De tízezer- és száz­ezerszámra nem ilyen embe­rek lakják a házakat, azok mégis, gyakran idő előtt ütött- kopotlakká válnak. Tízezer­számra rendes emberek, jó­szándékú közömbösek és fi­gyelmetlen szorgalmasok lak­ják — és rongálják az épülete­kéi. Mindezzel nem az építkezé­sek hibáit akarjuk igazolni. Nagyon jól tudjuk, bőgj’ la­kásépítkezésünk minősége (kü­lönösen a kivitelezés és fő­ként a szerelés néhány vonat­kozásában) még meglehetősen gyenge. De sehol sincs „meg­írva”, hogy az épületek termé­szetes sorsa a nyúzás. Nem az elhasználódás — mert az va­lóban természetes. De közöm­bös lehet-e. milyen gyors ez az elhasználódás? Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a népgazdaságnak milyen óriási anyagi erőfeszítésébe került az úi lakások tízezreinek fclépí- I tése. A legszebben kivitelezett | épületnek se használ például az ajtók mennydörgésszerű csapkodása. Mégis ki ne ismer­né azt a szomszédot, aki más­képpen nem is tud közlekedni? A jö vívmányok árnyoldalát mutatja az ablaktörések nagj’ száma. Egy új lakótelepünkön szinte egész nyáron, rendsze­resen, napi pontossággal hull­tak az ablakok, csörrente.k, törtek. — Hát aztán — mondta valaki, akivel beszéltem a do­logról —, biztosítva van, meg­fizetik. Az ablakbiztosítást a házfelügyelők valóban össze­gyűjtik elsején. De hát honnan kerül elő az a sok száz tábla üveg? Mondhatná valaki: ugyan, hát átépítéseknél, re­noválásoknál maguk az építők is sokat betörnek. Csakhogy mások hanyagsága nem érv sa­ját hanyagságunk indoklására. És itt apró, valóban nem ég­bekiáltó hanyagságok halmo­zódnak fel. De felhalmozód­nak. cs ez a lényeges. Egy gyerek firkál a falakra: ugyan, semmiség. Legfeljebb még egyszer odakerül: „Haj­rá", vágj’ „Fujjj”, aszerint, melyik csapatnak szurkol a kislegény. De öt g.verek, tíz gyerek már egész telepek va­donatúj és nem olcsó lábazat- festését firkálja össze. Ki inti le őket? Sokszor senki. Kis parkokat taposunk és villany­kapcsolókat törünk. Filléres holmi — egy darab belőle. De tízezer? Kis madár a seregélj’. Egy­maga. „szólóban” apró, rokon­szenves jószág, amit eszik, egy falat. Két szőlőszemmel jólla­kik. De tízezer seregély, rajba verődve, veszedelem egy egész szőlőhegyre. És bizony, vadász­ni kell rá. riogatni, ha nem akarunk károsodni miattuk. Apró felelőtlenségeink ilyen scregéiy-ralíá nőnek a bér­házakban. Ne sajnáljunk tőlük eg.v kis hessegetést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents