Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

\ Világ proletárjai, egyesüljetek! : mmmmomk A MAGYAR SZOCfAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együtt erősebbek % XXI. évfolyam, 5. szám. Ara; 50 fillér Csütörtök, 1965. január 7. Zárszámadó közgyűlések előtt ismét a számvetések, az összegezések és az ösz- szehasonlítások idejé­hez érkeztek termelőszövetke­zeteink. Készülnek a kimu­tatások, a jegyzőkönyvek és a zárszámadási, beszámolók. A tél hűvöse ellenére is nehéz, foiTó napok ezek. Igaz, hogy egyelőre még nem mindenki­nk, hiszen a zárszámadás el­készítése elsősorban a veze­tők és az irodai dolgozók fel­adata, de azért mindenki iz­gul. A legizgalmasabb, a legfor­róbb nap azonban minden­képpen a közgyűlés napja, il­letve (l közgyűlés lesz. A zár­számadó közgyűlés ugyanis más, mint a többi, hiszen ott a közösséget és az egyént egyaránt közvetlenül, sőt, leg­érzékenyebben érintő tételek, problémák kerülnek teríték­re. Ezek a közgyűlések né­hány nap múlva megyénkben is elkezdődnek, s mint eddig is mindenkor, ismét fontos eseményei lesznek termelőszö­vetkezeteinknek. Sokat beszéltünk, mi ma­gunk is írtunk már róla, mi­lyen a jó, a kívánatos zár- számadási közgyűlés. Minde­nekelőtt azt kell hangsúlyoz­ni, hogy a régebbi szokások­tól eltérően a zárszámadási közgyűlés nem az az alkalom, ahol mindent el kell mondani. Nem! A tapasztalatokból im­már kiszűrhettük, hogy a zár­számadó közgyűlések feladata egészen más, mint a többi köz­gyűlésé. A többi közgyűlés ugyanis valóban arra hivatott, hogy azokon a közös gazdaság állapotát okos ésszel, megfele­lő logikával igazán megvitat­hassák. A zárszámadó köz­gyűlésnek más a témája. Egy­szerűen a zárszámadás. A ve­zetőség akkor ad számot az el­múlt esztendő munkájáról, ta­nulságairól, számszerűen és gondolati summázásban. És ezt kell hangsúlyozni. A zár- szaniadó közgyűlés ne legyen más, csakis összegező szám­vetés. Ezt kell tartalmaznia és tükröznie a zárszámadási be­számolóknak is. A lényeget. Eddig, egy esztendővel ezelőtt is, számos közgyűlésen hall­hattak az emberek hosszú lé­re eresztett szószokat, amely­ben elvesztek a lényeges ada­tok, vagy fordítva: a vezető­ség szám- és adathalmazzal traktálta az embereket, de olyan arányban, hogy azokat még a világ legjobb fejszámoló művésze se tudta volna fel­fogni, s főleg megjegyezni. Mind a két módszer hibás. A zárszámadó közgyűlésen vilá­gos beszédet, magyarosan fo­galmazott, az egyszerű em­berek nyelvén írt, tömör be­számolókat várnak a hallga­tók. a hosszú lére eresztett, magyarázkodó szöveget ugyan­úgy unják, mint az adatárada­tot. Egyik sem köti le figyel­müket, és egyikből sem tud­ják meg a lényeget. G yakori szokás volt ed­dig az is, hogy a zár­számadó közgyűléseket fj2 emberek úgynevezett „kis belső háborúvá” változtatták, Kiabáltak, fenyegettek, és fő- Jc8 személyeskedtek. Az ilyen úojSyűlésre kár elpazarolni az időt. persze ez a vezetőségen Is múlik, illetve azon, hogy milyen beszámolóval áll a tag­ság elé. Az őszinte, tömör, a lényeget megragadó, s nem Utolsósorban a. közgyűlés fel­adatát is meghatározó beszá- tiwlólc után ritkán tör ki a fcbeíső háború”, az értelmes emberekhez méltatlan szemé­lyeskedés. a beszámolón, a Közgyűlés bevezetésén, majd levezetésén tehát nagyon sok hullik. Az is természetes, hogy az emberek hozzászólnak a be­számolóhoz. Ez joguk és egy­ben kötelességük. De á hozzá­szólások közt igen nagy diffe­renciák lehetnek. Mert ha úgy szól hozzá valaki, hogy lénye­ges mondanivalóval egészíti ki a beszámolót, olyat mond el, amiről a vezetőség megfe­ledkezett, viszont az egész kö­zösséget érinti — az helyes. Ez is feladata a zárszámadó közgyűlésnek. Ki kell és ki lehet egészíteni a beszámolót, de helytelenül szól hozzá, aki éppen itt akar orvoslást apró- cseprő bajára, problémájára, aki személyeket támad joggal, vagy jogtalanul, aki semmisé­gekkel tereli el az emberek fi­gyelmét a lényegről. A zár­számadó közgyűlés az ilyen problémákat úgysem oldja meg, és nem is feladata meg­oldani. Az ilyen problémákat el lehet mondani már a bri­gád-, vagy az üzemegység- értekezleteken, esetleg közvet­lenül az elnöknek még a zár­számadó közgyűlés előtt, vagy után. Egészen bizonyos, hogy ilyen módon az elnök is job­ban meghallgatja a problémát, és ha lehet, orvosolja is. A zárszámadó közgyűlésen az el­nök és a vezetőség tagjai nem tudnak úgy odafigyelni az egyéni problémákra, mint más esetekben, külön, higgadtabb légkörben. Néhány szóval érdemes megemlíteni azt is, miről ad­hatnak az idén számot terme­lőszövetkezeteink zárszámadó közgyűlései. Mindenekelőtt: általános fejlődésről. Bár az 1964-es esztendő rossz volt, különösen itt, a borsodi tá­jakon, sok számítást keresz­tülhúzott az időjárás, mégis van fejlődés. Egyes termelő- szövetkezetekben talán nem is kicsi a visszaesés, megyei, országos átlagban azonban termelőszövetkezeteink ered­ményei jobbak, mint a ko­rábbi, jó időjárású esztendők­ben voltak. Átlagosan előre léptünk most is — és erről még ott sem szabad megfe­ledkezni, ahol esetleg vissza­esésről számol be a vezető­ség. És még valamit. Tapaszta­latunk ismét sokat gyarapo­dott. A nehéz esztendő, a ne­héz munka nem bomlasztotta, hanem éppen ellenkezőleg, szilárdította termelőszövetke­zeteink egységét, összeforrott- ságát. És ez is eredmény, bár számokkal nem lehet ki­mutatni. Az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink derék tagjai az idei zárszámadó köz­gyűléseken úgy ülnek le egy­más mellé, mint munkában edzett harcostársak, bátor, kemény emberek, akik érzik a szövetség, az összetartozás nagy erejét és sorsmeghatáro­zó szerepét. Ezeket az embere­ket, akik személyükben ugyan­azok, mint évekkel ezelőtt, már nemcsak kényszerű for­maság kapcsolja össze, hanem kemény munkában szerzett közös élmény, közös küzde­lem, vagyis belső lelki motí­vumok, új, belső emberi szö­vetség törvényszerűségei. A többség már ilyen, s ez, a gazdasági eredményeken kívül tovább növeli termelőszövet­kezeteink elért eredményeit, minőségi értékét. N ehéz esztendő után, mégis sikerekben, ta­pasztalatokban gazda­godva, szilárdabb szövetség­ben, az emberi összetartozás kialakult új törvényszerűsé­gei szerint ülnek most össze a zárszámadó közgyűlések részvevői. Éppen ezért is szük­séges, hogy a közgyűlések eme új vonások és belső tartalom alapján végez­zék szép, ünnepélyes felada­tukat. Szendrei József Huzavona — tanulságokkal Kazincbarcikán * Megtalálta foltját... * t ♦ ♦ «• <5. ❖ New»i kívánatos # ♦ ♦ ♦ r mí item fékek ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Hogyan segíti a Mezőkövesdi járási Tanács a felnőttoktatást ?| (Riportunk a 3. oldalon.) (Foto; Szabados György) Újabb brit katonai intézkedések: Riadókészültségbe helyezték a V-bombázókaí As angol repülök bevetésre késsen ál hu ah Malaysia „megvédésére“ Négynapos mély hallgatás után a brit hadügyminisztéri­um hivatalosan beismerte: Iga­zak azok a sajtójelentések, amelyek szerint távol-keleti rendeltetéssel készültségbe he­lyezték az angol stratégiai „nukleáris elrettentő erőt” al­kotó 170 Vulcan és Victorious mintájú sugárhajtású nehéz­bombázók ^bizonyos hánya­dát”. A hadügyminisztérium szerdán közzétett hivatalos nyilatkozata így hangzik: „A Nagy-Britannía terü­letén állomásozó V-bombá- zócrő egy részét készültség­be helyezték, hogy szük­ség esetén a Távol-Keletre induljanak. Angol lapvélemények a szovjet—amerikai magasszintű találkozó lehetőségeiről Áz angol közvélemény fő­ként azt a következtetést von­ja le Johnson beszédéből: az elnök a szovjet Vezetőkhöz in­tézett meghívásával azt akarja elérni, hogy a szovjet kormány válaszoljon rá viszont meghí­vással, azaz hívják őt meg Moszkvába, amit az elnök az angol ér­tesülés szerint — erősen óhajtana, s készséggel elfo­gadna. Erre a nyáron kerülne sor, az amerikai elnök ugyanis akkor­tájt körutazást tesz Európában és ellátogat Londonba, Párizs­ba, Bonnba és Rómába. A Times washingtoni leve­lezője szerint az Egyesült Ál­lamok hivatalos nézete a Szov­jetunióról, Nyugat-Európáról, Afrikáról és Ázsiáról, Dél-Vi- etnam kivételével az, hogy a feszültség nagyban enyhült. Ezt a nézetet tükrözi a német probléma új megközelítése és az a döntés, hogy a Szovjet­unióval és Kelet-Európával folytatott kereskedelem növe­lését keresi. Johnson elnök kongresszusi üzenetével kapcsolatban Bonn­ban a kormány, valamint a po­litikai pártok képviselői egyöntetűen megelégedésü­ket hangoztatták afölött, hogy az elnök megemléke­zett a német újraegyesítés kérdéséről és azt fontos problémának minősítette. Mindazonáltal több kommen­tátor rámutatott: A valóságban vegyes érzelmeket keltett, hogy Johnson 4875 szót tartal­mazó üzenetében mindössze tíz szót szánt a német kérdés­nek. A bombázók repülhetnek akár keleti, akár nyugati irányban és 24 órán belül elérhetik ren­deltetési -helyüket” Az angol sajtó szerdai jelentései egyéb­ként megerősítik, hogy egy V-bombázós'ázad „bizonyos idő óta” már a szingapúri légitámaszpon­ton állomásozik. Az angol sajtó az elmúlt napokban „vért izzadva” próbált bi­zonyítékokat összekotorni „indonéz behatolási kí­sérletekről”. A „Malaysia biztonságát fe­nyegető” legnagyobb szabású esemény azonban az volt, hogy egy brit partmenti űrhajó Szingapúr közelében állítólag „elfogott” egy csónakot, ame­lyen 4 — azaz négy! — indonéz férfi „állig felfegyverkezve’ „nyilvánvalóan” partraszállási kísérletre készült. Valójában azonban nem a „védtelen kis Malaysia” és „hatalmas agresszív szom­szédjának” konfliktusáról van szó, hanem arról, hogy a decem­beri Wilson—Johnson találko­zón elhatározott ázsiai „súly- pontképzés” keretében az an­golszász hatalmak újabb erő­feszítéseket tesznek távol-kele­ti katonai és gazdasági pozíci­óik megmentésére. Wülson Moszkvába készül Jól tájékozott londoni forrá­sok szerint Wilson miniszter- elnök azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy esetleg már feb­ruárban, vagy márciusban el­látogat Moszkvába, még mi­előtt a szovjet vezetők eleget tennének az angliai látogatás­ra szóló meghívásnak. Úgy tudják, hogy Szoldatov londo­ni szovjet nagykövet sugallta ezt a lehetőséget, amikor a múlt hét végén felkereste Gordon Walker brit külügymi­nisztert. —— —OQQ ——— Összehívták az OKI* központi Bizottságát Január 14-re összehívták az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát, hogy megvi­tassa az elnökválasztások után kialakult olasz politikai hely­zetet. A Központi Bizottság ülésé­nek előkészítése céljából janu­ár 11-ón a pártvezetőség ta­nácskozik. Magyar liorniényíiizottság utazott Dubnába Hazánk is képviselteti magát a Dubnái Egyesített Atomku­tató Intézetet fenntartó orszá­gok kormánybizottságainak ta­nácskozásán, amelyre most, az intézet tudományos tanácsá­nak ülése után kerül. sor. A tanácskozáson részvevő magyar küldöttség Jánossy Lajos akadémikusnak, az Or­szágos Atomenergia Bizottság alelnökinek vezetésével eluta­zott a Szovjetunióba. NATO» tanácsülés a kongói kérdésről Á NATO párizsi állandó ta­nácsa szerdán ülést tartott, amelyen a tagállamok NATO- megbizottain kivül Spaak belga, Nogueira portugál kül­ügyminiszterek, valamint Harriman amerikai külügy- míniszterhelyéttes és Habib- Deloncle francia külügyi ál­lamtitkár is részt vett. Ä tanácskozás középpontjá­ban a kongói helyzet állott. A Reuter Leopoldville-i tu­dósítójának értesülése szerint Csőmbe már csütörtökön este elutazik Brüsszelbe, ahol kor­mánya tevékenységéről tájé­koztatja a belga kormányt. Mint a Tanjug hírügy­nökség jelenti, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormánya úgy határo­zott, visszahívja a Leopoldvil­le-i jugoszláv nagykövetség személyzetét, mivel nem lehet normális kapcsolatokat fenn­tartania Kongó jelenlegi kor­mány ÄwL flz elévüli és az elévülhetetlen Még világszerte hangos tiltakozás szegül szembe a bonni állam terveivel, ame­lyek szerint 1965. május 9-e után jogilag elévültnek te­kintendők a náci bűntettek; azaz szabadon térhet vissza Nyugat-Németországba la­tin-amerikai rejtekhelyéről milliók gyilkosa, Mengele, az auschwitzi főorvos, vagy akár az állítólag bujkáló Bormann, Hitler egykori he­lyettese is ... A világ tilta­kozik, de a bonni jogállam­ban gyorsan bizonyítanak — dehogyis érvényes mindenre az elévülés elve! A Bundes­tag egyik legutolsó 1964-es döntése szerint „rendezni kell az egykori Kék Hadosz- tály volt katonáinak igé­nyeit”. Aki elfelejtette vol­na: a Kék Hadosztály az a spanyol fasisztákból álló rablóhadscreg volt, amely Hitler hordáival tört be szovjet földre. A bonni ál­lam parlamentje most ezer kiszolgált spanyol fasisztá­nak és ezerháromszáz csa­ládtagnak szavazott meg nyugdíjat. Igaz, hogy 117 szociáldemokrata és három szabaddemokrata képviselő a javaslat ellen szavazott, de a többség nem tudott ellen­állni Carstens külügyi ál­lamtitkár „ragyogó” indoko­lásának: „Spanyolország egyike azoknak az országok­nak, amelyek minden létfon­tosságú kérdésben a mi olda­lunkon állnak”. Ez igaz: ha a náci bűnök elévüléséről szóló döntés törvénnyé lesz, Spa­nyolországból jónehány buj­káló náci kerülhet elő ... De igaz az is, hogy Bonn csak a náci bűnük büntetésére kí­vánta az elévülést: a náci bűnökért az elévülhetetlen nyugdíjjogosultságot tartja „jogszerűnek”-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents