Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

CSUKA ZOLTÁN: 4 Újév hajnalán En immár meg nem érlek, de jeleid ide hallom, harmadik ezredé v, ha. a Mars vagy Venus felé rohanó távoli űrhajók zengő és furcsa muzsikája megszólal rádiómon. Szférák valósággá váll zenéje, diszharmónikusun is harmonikus jelzés, és hiszem,: nem haláldarazsak, de új kincsei gyűjtő méhecskék termékeny, nagy korszakot nyitó, szép zümmögése. Ó, higgyetek, higgyetek ti is e beethoveni mussikábun, cmbennilliók, akik fölött ma még atombombák sötét felhői gomolyognak: nem, nem halált, de életet szül az égbetörö emberi elme, nem gyászleplet, de mennyegzöi fátyol' szőnek fölöttünk a buzgón köröző, parányi csillogó pókok, s ha pillantásuk a végtelenbe fut, nem, nem a halál csontkoponyája, de az életei továbbadó, s egyre meevúdó emberi Szépség mosolyog ránk a csillagmilliárdok fénykoronája alól. Téli kép Tízgiaöf százalékai főbb áramat fogyasztottak az Idén a Jiorsosü háztartásokban Az elmúlt, 19(i4-es évben az egyéni fogyasztók is lényege­sen több villamosenergiát használtak íel Borsodban, mint tavaly. Mintegy tizenöt százalékkal emelkedett a ház­tartások áramfogyasztása. La­kásonként átlagosan harminc kilowattórával több villamos­energiát vettek igénybe. Az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat kábelfek­tetésekre, új vezetékek építé­sére ugyanis többi mint har­mincmillió forintot költött, s ennek eredményeként sok kör­zetben javultak a feszültség­Küsz@nf© helyett Mindennek vége. Nem lesz ter­mésünk, oda egész évi mun­kánk gyümölcse — mondták nyár közepén, a legnagyobb aszály idején a lcarosiak, és szinte könny belábadt szem­mel, tehetetlenül nézték az oly sokat ígérő termés pusztu-, íását. S nemcsak Karoson volt ez így, hanem sok he­lyen a megyében. A kedve­zőtlen időjárás porba döntöt­te a reményeket. Mindenki úgy érezte, az őszi-tavaszi nagy gonddal. lelkesedéssel és szorgalommal elvégzett munka hiábavaló volt. S egy percre felötlött a gondolat: minek is dolgozni, nem ér­demes, hiszen úgysem látjuk a gyümölcsét. De az elkeseredett hangu­lat mégsem vált uralkodóvá. Az említett perc talán csak egy pillanat tört részéig tar­tott, s ma már az is csak messzi emléknek tűnik. A munka nem állt meg. sőt va- .. lahogy jobban ment, mint ed­dig bármikor. - Menteni keli. ami menthető, ez a gondolat vezérelt már mindenkit. A nagy bánat, a vesztett remé­nyek még jobban összeková­csolták az embereket, akik mór úgy érezték, ha még idő- iáén és egviitt cselekszenek, helyrehozhatják az időjárás okozta veszteségeket ' A megértés, a segítség, az összefogás mindig jó. de kü­lönösen értékes akkor. ha. nagy gondok megkönnyítésé­hez járul hozzá. Aki falun járt, meggyőződhetett róla: amit emberileg lehetett, meg- ! tették a mezőgazdaság dolgo­zói. Esőben, szögben. rossz­időben ai’attak. csépeltek, • hordták a terményt, szedték i a cukorrépái, törték a kuko­ricát. S az eredmény nem maradt el: mezőgazdaságunk az idén — hosszú esztendők óta először — megtermelte az ország kenyerét, s eon arány­lag jó gazdasági évet zárhat. A termelőszövetkezeti ve­zetők, látva a közelgő nehéz­ségeket. nem vesztették el a fejüket, hanem a tagsággal közösen megtanácskozta k. mit lehetne tenni, mivel pó­tolhatnák a veszteségeket. S így időbér:, még valóban le- hetett mit tenni. Majd min­den termelőszövetkezet meg­próbálkozott — legtöbbször eredményesen — valami ter­ven felüli nyereséget elérni, hogy módosíthassa a veszte­séget, s növelhesse a tagság kálkodtak. A termelőszö­vetkezeti vezetők olyan köz­vetlen kapcsolatot létesítet­tek a tagsággal, —. akik meg­fogadták a tanácsokat és uta­sításokat, — amilyen még egyetlen évben sem sikerült. A termelőszövetkezeti elnökök mellett dolgozó agronómusok, párttitkárok. brigádvezetők olyan munkaprogramot dol­goztak ki, amit csak helye­selni és köszönni lehetett. A gazdaságosság már nemcsak az elnök, vagy agronómus fe­jében élt, hanem magában a termelőszövetkezeti gazdálko­dásban, a gyakorlatban. A takarékosság, a célszerűség közügy lett. Mindenki min­denkiért dolgozott, teljes szívvel, lélekkel és becsület­tel. S ha történtek is kisebb hibák, hiányosságok, az elévt eredmények elhomályosítják azokat. Persze sok apróbb és helyesen megfogott dolog is segített. Például a háztáji gazdaságok jelentőségének felismerése. A háztáji gazda­ság szerves része a tsz-gaz- dálkodásnak. ezért éppúgy mindent el kel! követni leg­jobb megműveléséért, mint a közös földnek, hiszen szük­ségleteink jelentős részét on­nan fedezzük. Ez az 1964-es esztendőben így történt. Sok éven keresztül nagy gond volt a munkaszervezés kérdése a mezőgazdaságban. Ez az esztendő szép bizonyí­téka volt annak, hogy ezt is megtanulták mór szakembe­reink. A munka helyes meg­szervezése, az emberek egy­más közli közvetlen kapcsola­ta, az egység, az összefogás alapköve. S ez az alapkő szi­lárdnak bizonyult. Elbírta a felépítményt, s folyton erő­sítette azt.. Mindehhez, s nem utolsósorban, hozzájárult, az is, hogy az emberek, ha az első pillanatban el is vesztet­ték a reményt, a bizalmuk nem ingott meg. Bíztak a sa­ját és a felsőbb vezetők­ben, s nem csalódtak. A ter­melőszövetkezeti és községi pártszervezetek mellett más, állami szerveink is minden lehető segítséget megadtak, s ezzel nem kis mértékben hoz­zájárultak jelenlegi eredmé­nyeinkhez. elmondhatjuk: jó úton hadad Örömmel mezőgazdaságunk. Az egyre gyarapodó gépparkok, a he­lyesén alkalmazott agro- és zootechnikai eljárások, a képzett szakemberek egyre növekvő létszáma mellett az 19fi4-es esztendő megterem­tette a biztos és . eredményes gazdálkodás elsődleges zálo­gát: termelőszövetkezeti tag­ságunk teljes egységét, a ve­zetők és dolgozók közti össz­hangot, amely megmutatja, hogy parasztságunk megértet­te és végleg magáévá tette a nagyüzemi gazdálkodás je­lentőségét. Most legfőbb fel­adatunk mindezt megőrizni, és tovább erősíteni, s ha ennek jegyében készülünk fel az új esztendőre, az új gon­dokra, küzdelmekre , és örö­mökre, nem maradhat el az új, szebb és jobb eredmény. Juhász Judit viszonyok, ingadozásmente- sebb lett az áramellátás. Mint­egy háromezer új fogyszatót is bekapcsoltak a villamoshá­lózatba. A nagyobb mennyi­ségű áramfelhasználás a ház­tartások fokozott korszerűsö­dését, s egyben a házi munka könnyítését, valamint a csa­ládok kulturális igényeinek jobb kielégítését is szolgálta. Csupán az év kilenc hónapjá­ban ugyanis mosógépből nyolc­ezret, hűtőszekrényből kétezer­kétszázat. porszívóból három­ezerkétszázat, televíziókészü­lékből pedig .kereken tízezret vásároltak a borsodi lakosok. — GEORGE SHIREK ame­rikai lakos több rriint 30 éve álmatlanságban szenved. A fe­hér éjszakákat nyelvtanulásra használja fel. Már folyékonyan beszél 37 nyelvet, többek kö­zött két ausztráliai bennszülött nyelvjárást is ismer. Farkas Gyula (Miskolci Fotoklub) felvételi Mióta újév az újév? Elég zűrzavaros a keletkezése és még inkább a. története, amely időszámításunk előtti második századba nyúlik vissza. Akkoriban a. rómaiak hol január elsejét, hol március elsejét tekintették az év kezdetének, attól függően, hogy a kalendárium kezelésével megbízott római főpap, a Pontifex Maximus hogyan határozott. Időnként még a politika is beleszólt, attól füg­gően, hogy a konzuloktól meg akartak-e idő előtt szabadulni, vagy sem. A különböző dátumú évkez­detek miatt azután előfordult, hogy a szüreti ünnep például ta­vaszra esett, amit azért a rómaiak se fogadtak örömmel. .Julius Caesar rendet teremtett az évkez­det körül, vagy legalábbis megte­remtette a lehetőségét a rendnek. Az év kezdetét január elsejében állapította meg, áldozva ezzel is Janus istennek, a kezdet és a ka­puk istenének. Csakhogy a keresz­tények ezt nfem fogadták el, mond­ván, hogy pogány eredetű. A nyu­gati keresztények még a XII. szá­zadban is december 25-ét tartották az ev kezdetének, amiből újabb bonyodalmak származtak. Végül mégis csak kerestek egyházi jog­címet a január elsejei ünnepnek, s évkezdetnek, mégpedig a Circum- cisio Dominit, s így legalizálták a napot. A bizánci—pravoszláv ke­reszténység azonban, még így sem fogadta el, úgyhogy Nagy Péter cár uralkodásáig szeptember else­jén kezdték az évet, Angliában pedig 1751-ig április 1-én. Egyszó­val, nehezen született meg újévkor az új év. Amikor Szilveszterkor összeesen- dülnek a poharak, jusson eszünk­be, hogy a vigadozás szokása is a rómaiaktól ered, akik ez idő tájt a saturnáliákon, az egyenlőség ün­nepein és a conpitálián, a házi is­tenek ünnepén bőségesen vigadoz- tak, dinom-dánomoztak. Szilvesz­terkor, követve a jó pogányszo- kást, ezt csináljuk mi is. Januári rövidfilmek A filmszínházak januári műsorában számos, változatos témájú magyar rövidfilmmel találkozunk. Színvonalas, szí­nes magyar riportfilm az' Vti­képek Brazíliáról. A csodála­tos tájak és érdekes városké­jövedelmét. Most, az úi év Láihaiaiían híd küszöbén vissza kell néznünk erre a küzdel­mes esztendőre, s örömmel kell megállapítanunk, óriási lépést tettünk előre. Nem a termelés terén, hiszen az aszály, a mostoha időjárás megakadályozta azt. de más, nehezebb, s talán sokkal fon­tosabb területen. Az az egy­ség, az az összefogás, amelyet parasztságunk a baj köze­pette mutatott, mindenné] szilárdabban bizonyítja: ben­nük él már a nagy közösség, az egész ország iránti felelős­ségtudat. S ez óriási ered­mény, amelyen mind a ter­melőszövetkezeti tagság és vezetőség, mind n mezőgazda­ság irányításával foglalkozó szervek szívvel lélekkel mun-1 H enry, a. belga délsarki expedíció rádiósa, meg­lepetten s érthető izga­lommal tapad a készülékre. Alig fejezte be adását, ami­kor hullámhosszán egy isme­retlen adó. inorsejelei cirpel- nek felé Világosan kivehető, az ismeretlen adó az ö, az OR4 WN hívójeleit ismétli. Meglepetése fokozódik. Az is­meretlen amatör Magyaror­szágról, Henry számára is­meretlen borsodi községből te­remtett az Antarktisszal kap­csolatot. Az üzenetváltás után Szir- mabesenyön Borsodi Tibor örömtől sugárzó arccal rohan családjához piciny amatőr stú­diójából. — Sikerült! Üjból sikerült kapcsolatot teremteni egy déli-sarki expedícióval! * Ismét? Igen. Borsodi Tibor, az MHS rádióamatőr szakosz­tályának vezetője tavaly két szovjet — a Vosztok és a Mir- mij — délsarki expedícióval létesített kapcsolatot. És most ez a harmadik. Hogy heteket tölt el éjszaka, a saját készíté­sű amatör adó-vevője mel­lett? Hogy hetekig vadászott az' ismeretlen délsarki adó után, amíg egy véletlen során sikerült kivennie az adó hívó- jelét? Egy szenvedélyes ama­tőr- rádióssal az ilyen kap­csolat clfeledtet minden erő­feszítést, hetekig tartó kudar­cot. nyugtalanságot. És nem ö az egyetlen Bor­sodban, Közel ötven MHS amatőr működik a megyében, aki saját konstrukciójú ké­szülékén sok ezer amatőrrel tart kapcsolatot. A megyei el­nökség egyik helyiségében van egy térkép. Piciny zászlók erdeje borítja. Ezek a piciny zászlók elmondják, hogy kap­csolatuk van Grúziával, Azer­bajdzsánnal, Texassal, Beí­rattál, Grönlanddal, sőt a kb. 18 ezer kilométerre levő új-zélandi amatőrrel is. Van­nak egész közeli kapcsolatok. Gyakran felhangzik egy mély, basszus hang. — Figyelem Magyarország! Itt Lengyelországból, a Balti tenger partjáról hívja az SP2 CC. Es a hívó tiszta magyar­sággal érdeklődik mi újság van Miskolcon, hogy néz ki az Avas? A szakállas tengerész valaha gyermekkorában so­kat járt Miskolcon, s a vi­harhoz edzett tengerész szívét mindig átmelegiti az itthon­ról kapott üzenet, a magyar szó. A külföldi amatőrök között nem ő az egyetlen ma­gyar. — Van egy isme­rősünk Marokkóban — mond­ja Havrán József százados, az MHS rádiós klubjának veze­tője. Petényi Sándornak hív­ják. Füzesabonyból vándorolt ki a harmincas években. Ami­kor először sikerüli kapcso­latot teremteni vele, kérte, hadd válthasson néhány szót a felesége is. Az asszonyka- csak ennyit tudott mondani: „Na­gyon örülök, hogy magyar szót hallok ■ - •” Nem tudott többet mondani, a felcsukló sírás belefojtott minden kikiván- kozó szót. . Egyszer egy nyugat-német­országi amatör jelentkezett. — Hogy tud ilyen jól ma­gyarul beszélni? — kérdezte az MHS amatőré. Mély sóhajtás hangzott. — Hallgassa meg ezt a le­mezt. Ez a kedvenc dalom: Es egy édes-bús magyar dal sütött át az éteren. „Mi piros­uk ott a síkon, távolban __” V olt olyan eset is, amikor az éteren segélykérő hívás, hang­zott fel: — Egy gyerek életéről van szó! Sürgősen gyógyszerre van szükség! Különböző országok, nem­zetek egymást nem ismerő amatőréi fogtak össze, rohan­tak, intézkedtek. C sodálatosan szép dolog az amatőr rádiózás. Isme­retlen embereket, külön­böző világrészek, országok fiait kapcsolja, össze. Száz, ezer, tízezer kilométereket, tá­volságokat köt össze, láthatat­lan híd az embermilliók kö­zött. És mi történt szilveszterkor? Az emberek általában a csa­ládban, az ismerősöknek kö­szöntek boldog új' évet. Az amatőrök rátapadtak a készü­lékekre, s a láthatatlan hullá­mok repítették a miágba: — Boldog új évet! Boldog új évet! Csorba Barnabás Könyvet vessek! Az ajándék vásárlás lázas izgalmával lohol­tam én is, többi em­bertársaimmal együtt karácsony előtt a bol­tokban. Kezemben szo­rongattam a listát, amelyre csalódom ' tag­jait ABC-sorrendben feljegyeztem, nehogy kimaradjon valaki. Amikor 24-én végre bezártak a boltok, s leg­alább nem lehetett be- ugorni még ezért, még azért mór sehová, egé­szen megkönnyebbül­tem. Este aztán csúnya meglepetés ért: váratla­nul megérkeztek a ke- resztfiamék. S a gyerek bizony hiába kereste ajándékomat a kará­csonyfa alatt, nem volt ott semmi. Valahogy ró­la mégis megfeledkez­tem. De aztán huszáro­sán — legalábbis akkor azt hittem — kivágtam magam: — Gyuszikám, nem tudtam, hogy élj osztok az ajándékért és egy szép mesekönyvet már postára adtam neked. Még nem érkezett meg? — kérdeztem tetetett cso­dálkozással, s magam­ban megfogadtam, amint kinyitnak az üzletek, el­ső dolgom lesz mese- könyvet vásárolni. — Nem — válaszolta a gyerek —, de mi a cí­me, nehogy nekem meg­legyen, mert igen sok könyvem van ám! Közel tíz éve nem • láttam mesekönyvet, . azt se tudtam mit mond­jak. — Jim és Jack ka­landjai — válaszoltam hirtelen. — Az nagyon jő lesz — örvendezett Gyuszi- ka, — mert az még nincs meg. De sajnos azt hiszem nem is lesz. Azóta foly­ton a könyvesboltokat járom, de még hasonló címmel sem találkoztam. Ha valakinek lenne egy ilyen könyve, szívesen megvenném, hogy meg­mentsem keresztanyái becsületemet. J. J. pék mellett a film bemutatja a magyar, ipar egyik nagy si­kerű, hazánk hírnevét öregbí­tő, nagyszerű kiállítását is. Dési Huber István, a nagy proletár festő emlékét idéző dokumentumfilm a Gondolatok egy utcanévről. A művész volt lakóhelyének, a hírhedt Valé- ria-telepnek mai modern ház­tömbjeit és a művész emlékét őrző lakók életét mutatja be. A tenger két partján Bulgá­riában járt magyar filmmű­vészek színes útirajzfilmje. Be­mutatja egy ősi halásztelepü­lés és egy mai modern tenger­parti üdülő mindennapi életét. A termelőszövetkezetek egyik legnagyobb gondja a fiatalok tömeges elvándorlása a faluról. A Hol vagytok fia­talok? című magyar dokumen­tumain ennek okait próbálja felderíteni és néhány példával segítséget adni a probléma megoldásához. Homoki-Nagy István leg­újabb filmje a Hervad már li­getünk. Egy kastély parkjá­nak őszi életét, színeit, hangu­latát tolmácsolja szépen fény­képezett képsorokkal. A Számadás című magyar dokumentum!ilm tudósítás egy termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről. Bemutatja a pa­rasztság" tudatában, néhány rövid év alatt kialakult pozi­tív változásokat és bírálja a még mindig fellelhető, vissza­húzó tendenciáikat. Az Együtt című színes ma­gyar film beszámol a KGST országok gazdasági együttmű­ködéséről. Ismerteti a már működő közös létesítménye­ket, az együttműködés kezde­ti eredményeit és a jövő lehe­tőségeit. 1 A Balázs Béla Stúdió fiatal művészeinek érdekes, újszerű népszerű tudományos filmje a Mozaikok szénből. A magyar rövidfilmékcn kívül még bemutatnak négy külföldi kisíilmet. GSZA KM AGY A KORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség! Miskolc, Tanácsbáz tűr 3, Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kulíúrrovau 16-U67. [pari rovat: 36-033. Pártrovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: 16-049. Belpolitikai rovati pana3a ügyeka 18-046. Kiadja: Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadd: Birő Péter, Kiadóhivatala Kossuth utca 13- Telefon: 88-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi utca 18-11 Telefon: I6-21& Terjeszti a posta. Kapható- minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnek Indexszám- 88.033. Készült a Soraofit Kyonraarura. Felelős vezetői Mára? Cöröttfcr.

Next

/
Thumbnails
Contents