Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXL évfolyam, 2. szám Ara: 50 fillér Hétfő, 1965. január 4. Hwsras év Idill újév hajnalán Tűt o mélyponton Bosszantó A sátoraljaújhelyi járás munkásőrsége a megye legjobb önálló egysége e» <s* Ünnep után — munka közben Séta az új utcán A vidám ünnepi hangulat elszállt, az ünnepek oé- *■ get értek, s ismét Oe népesüllek a napokon át üre­sen ásítozó munkahelyek. Az új esztendőt szorgos munkával kezdték a borsodi üzemek, bányák, és építke­zések dolgozói. A téli időjá rás lehetőségeihez képest megyénk mezőgazdaságában is hozzákezdtek az időszerű tennivalókhoz. Az évvégi nagy hajrában sokat beszéltünk róla, hogy a napi tervek teljesítésén kívül az 1965-ös programok megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Úgy mondtuk: nagyjából egyenrangú e két feladat. S most, az új esztendő első munkanapjaiban kellemes érzések­kel tapasztaltuk, hogy megyénk ipari. üzemeiben nagyszerű munkasikerekkel köszöntik 1965-öt. Fontos ez, hiszen ötéves tervünk utolsó esztendejé­ben járunk, és sok minden függ tőle, miként kezdjük az évet. Jobb az, ha „a nyitány" alkalmával máris va­lami kis előnyre teszünk szert, mintha a kényelmeske­dés lenne úrrá az üzemekben, s azt. amit mostanság elmulasztunk, a hónapok, a negyedévek, illetve az esz­tendő végén kellene pótolni. Az egyenletes, jó munka alapját már ilyenkor, az esztendő első munkanapján ajánlatos megteremteni. Mint mondani szoktuk, a jó rajt sokszor fél sikert je­lent. Nos, ha ilyen nézőpontból vizsgáljuk megyénk iparát és mezőgazdaságát, megállapíthatjuk: a start jól sikerül. A szilveszteri mulatságok, a. vidám újévi köszön- lések kedves emlékké lettek, s az emberek figyel­mét. ismét a munka, a valamennyiünk előrehaladását jelentő tettrekészség köti le. ■ V-i/X'í'i- P jlSÄ- - 0 f iSllli Az új hengersorokon Megyénk termelőszövetkeze­teiben az év első munkanap­ján nemcsak bent az irodák­ban; a tervezés, a zárszám­adás készítésének „műhelyei­ben” pezsgett az élet. A né­A BANYÁKBAN December 4 Drót mit vek hány nap, valóban pihenéssel töltött időszak után benépe­sedtek a javítóműhelyek. Száz és száz szerelő, »éphez, motor­hoz értő termelőszövetkezeti *aS kezdte meg a traktorok, munkagépek javítását, előké­szítését a tavaszi, nyári nagy feladatokra. A term'’’---raktá­rakban , - • kezek folytat­ták és folytatják a vetőmagvak előkészítését, vigyázzák a ta­karmány biztonságos tárolását. Valóban milliókat érő mun­kával kezdték az új esztendői ’■Tokaj-Hegyalja állami gazda­ságai is. Az „oltványgyárak­ban” hozzáláttak az alany­vesszők feldolgozásához, hogy Nem berregtek a fejtőgé- pek, nem robbantották a fa­lakat, nem zuhogott a csillék­be és a vagonokba a szón — mégis volt élet a bányákban az új esztendő első napján is. Emberek százai fogták meg a szerszámokat a Borsodi Szén- bányászati Tröszt területén. Karbantartó és fenntartó bri­gádok dolgoztak ezen a napon is, hogy a bányákban a fejté­sek és a gépi berendezések megfelelő állapotban legye­nek. A vízemelésen, a szivattyú­záson is sok brigád munkál­kodott. — hegyen minden a legna­gyobb rendben, ne zavarja semmi a bányászok munká­ját. — ilyen gndolatokkal dol­goztak azok, akik. nem. pihe­néssel töltötték az ünnepna­pot. Olyasféle munka volt. ez, mint a gondos háziasszonyokéi akik mindent elrendeznek, széppé tesznek otthon, hogy még jobban érezze magát a család, S a család elismerése, megbecsülése nem marad el. A karbantartók, a fenntartók, a vízemelők gondos munkáját a bányászok nagy közössége viszonozza megbecsüléssel. Jó munkakörülmények kö­zöli, jó gépekkel kezdeni egy esztendőt. Ez feltétele annak, hgy jó termelési eredmények szülessenek, hogy már az évi terv kezdése jó legyen. A köz­mondást, hogy „minden kez­det nehéz”, megváltoztatják a bányászok, s a munkájukat se­gítő karbantartók. Ha a kez­det zavartalan, ha az alap biztos, a folytatás még köny- nyebb lehet. A Borsodi Szén­bányászati Trösztnél pedig za­vartalan a kezdet: adósság nélkül kezdik az új évet. Sőt, nemhogy adósság nélküli ha-, nem egy nagyon értékes aján­dékkal. Mert- nem túlzás ér­tékes ajándéknál; nevezni azt. az 56 300 tonnányi szenet, amelyet 1964-ben terven felül adtak országunknak a tröszt bányászai. Szöghy Csabának, a tervosztály vezetőjének tá­jékoztatása szerint Jzülönöscn a bükkaljai, a. szuhavölgyi és az ormost bányaüzemek jár­tak élen az elmúlt évi terv- teljesítésben. Es nem véletlen, hogy ezeknél az üzemeknél sok a szocialista brigád, A mozgalom ereje megnyilvá­nult. az eredményekben. S a szocia lista brigádmozga lom, mint egy termékeny, életképes mag. az idén tovább bontja hajtásait. Megvan tehát az alap, hogy ebben az esztendő­ben még szebb munkasikerek, országot gazdagító eredmé­nyek. szülessenek a borsodi bá­nyákban. A miskolci December 4 Drót- művekben az 1964-es év utol­só napján értesültek az 1965-ös feladatokról. Ezek szerint mintegy 5—8 százalékos terme­lésnövekedést kell elérniö'e, de elsősorban itt is az a célkitű­zés, hogy 1965. a minőség és a gazdaságosság éve legyen. Mint iparunk valamennyi ága­zatában, a Drótműveknél is erőteljesebben kell törekedni az exportfeladatok jobb telje­sítésére és általában a minősé­gi munka elérésére. Ezért a gyár vezetői először a műsza­ki vezetőkkel ismertették a megnövekedett új feladatokat, akik azokat a termelő üzemek­ben munkatársaikkal is közöl­ték. A célok teljesítését nem is lehetne másként elérni — mondták a gyárban csakis úgy, ha mindenki ismeri, hogy milyen tennivalói lesznek a* új évben. — No, és hogyan kezdtet 1965-öt? — kérdeztük a gyár főmérnökétől, aki így vála szolt: Az év első munkanapján az első műszak alatt minden termelőegységben leltároztak, felmérték a készleteket, hogy tiszta képei nyerjenek a gyén helyzetéről, és „tiszta lappal” kezdjék az ú.i esztendőt, A má­sodik és harmadik műszakban azonban már teljes kapacitás­sal termelt a gyár, valamennyi dolgozó kipihenten, pontosan megjelent munkahelyén és hozzáláttak az 1965-ös esztendő feladatainak teljesítéséhez) Tegnap reggel, műszakkez­dés előtt és közben a diósgyő­ri új hengersorokon is összemo- solyogtak az emberek. — Boldog új évet! Boldog új évet! — hangzott ki tudja hányszor. Pedig közülük so­kan 1965-ben sem most ta­lálkoztak először. •— Az óév utolsó napján — mondja Lerch Zoltán blokk­sori előhengerész — henger­cseréhez kezdtünk. Este hat­kor hazaindultunk szilvesz­terezni. Másnap, január 1-én délutánosok voltunk. A dél­előttösök még hagytak egy kis munkát, de négy óra után pár perccel végeztünk, s megkezdtük a hengerlést. Ho­gyan kezdődött a munkánk? ! Apró döceenővel. Két csapsze­gűnk is eltört. No, gondoltuk, . ez az év is jól kezdődik. De most már szépen fut a hen­gersor. Tele vagyunk ambí- ciőval. Csak győzzenek ben­nünket ellátni meleg- anyag- ( gal a daruk. Azt hiszem, ha- ■ marosan számot adhatunk né- , hány rekorderedményről. ( A szomszédos bugasoron , Lippai János előhengerész és , brigádjának tagjai megbeszé- | léssel kezdték, a napot. Lippai j az újévi jókívánságon kívül , ezeket mondta: 1 — Nálunk nincs baj a kö­zösségi szellemmel. Mégis, ; szeretném erre felhívni a fi- < gyeimet. Ha valahol szükség « van a kollektív együttmükö- < désre, akkor itt. a hengerso- ; ron igazán szükség van rá. 1 Egymás segítsége, együttmü- ] ködése nélkül nehezen boldo- ] gulunk. i Hamarosan az égjük szel- í vény is ezt igazolta. Megma- í 1:ácsolta magát, elcsavarodott. 1 á kormányosok, Lippai irá- i •’vitásával, remekeltek, s az : Míg odakint Megyénk termelőszövetkeze- ; tciben az év első munkanap- ; ián nomrcolr hent az irodálc­anyag engedelmesen futott végig a hengerek között. A hengermű éppen arra haladó párttitkára, Kovács József elvtárs elismeréssel állapítot­ta meg. — Az új sorok — mondja — az apró döccenőktől eltekint­ve, az új év első napjaiban is jól működnek. A „felfutás” ütem- és tervszerűen történik. Az emberek hamar belejöttek „Napfényes“ b Vasárnap, az új esztendő el­ső munkanapján kezdték meg az üzemszerű termelést Ruda- bányán, a Vilmos bányamező új külszíni lejtésén. Az itt. ta­lált csaknem 4 millió tonna rasércvagyon felszínre szállí­tására 600 méter hosszú és 500 méter széles „napfényes” bá­nyát nyitottak. A föld le takarí­tásához 1962-ben fogtak a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt dolgozói. Azóta nagy teljesítményű gépek segítségé- rel több mint ÍO0 millió forint Értékben kereken 4 millió köbméter laza meddőt mozgat­tak meg, és az óesztendö u tol­ió hónapjában elérték az egy­befüggő vasérelömzsök tetejét. Az új érclelőhely egy részét jzonban vékonytelepű, átlago­san 1800 kalóriás, fásbarna kő­szén takarja. Ennek lefejté­sét. már tavaly megkezdték, és i lignit jelentősebb részét a borsodi TÜZÉP-telepeken érté- cesítették. A szakemberek vé- eménye szerint, a nagytömegű ’öldletakarítás ellenére, a kül­színi fejtésből mintegy 30 fo- •inttal termelik majd olcsób­ban a vasérc tonnáját, mint a mélyművelésű bányákban. Az ij külszíni fejtésen, ahol az esik a hó a tokaji rekonstrukcióhoz szükséges oltványokat bizto­sítsák. a bonyolult műszerek kezelé­sébe. Bennük megvan az akarat. Hogy mire van szük­ségük? Anyagra, anyagra, anyagra. Ha van jó meleg anyag, ezek képesek percen­ként is kihengerelni egy-egy öntecset. És mit várnak? Sok­szor csak egy meleg, emberi szót. És egy kicsit több erköl­csi. valamint anyagi elisme­rést. ínját nyitottak idén már csak a rudabányaiak dolgoznak, nagy tömegtermelé­sű munkahelyeket alakítottak ki, A vasércet’lépcsőzetes mű­veléssel, hossfeúlyukíúfó be­rendezések, exkavátorok és dömperek igénybevételével, a fásbarna kőszénnel együtt fej­tik le. Ebben az évben, az elő­zetes tervek szerint 137 ezer tonna barnavasércet, 220 ezer tonna pátvasércet, 38 ezer ton­na ankeritet és 15 ezer tonna lignitet szállítanak le az új „napfénj'es” bánj'ából a hazai nagyolvasztókba és a TÜZÉP- telepekre. A téliesített < A közlekedésnek ugyan sok gondot okoz a mostani idő­járás, viszont az építőiparban még mindig jól haladnak a munkák, hiszen 0 fok felett nemcsak a téliesített munka­helyeken dolgozhatnak az épí­tők, hanem a szabad ég alatt is. Karmos Károly, a Borsod megyei Állami Építőipari Vál­lalat főmérnöke elmondta, hogy ők is teljes üzemmel dol­goznak. A vidékről bejárók szinte valamennyien beérkez­tek, ami azt jelenti, hogy legalább 1400—1500 bejáró lá­tott munkához vállalatuknál az év első munkanapján. Kü­ßl I újság Rlezőkereszícsen ? 7- A mezőgazdaságban már vé-;- get ért a szorgos, sürgős mun-. , káli ideje. A határt egyre vas- 5 tagabb hótakaró fedi és védi.- az elvetett magvakat a hideg-■ r tői, hogy tavasszal szó ka-;- lászba szökkenve, minél több. i és jobb kenyeret adjon. Az élet persze ilyenkor sem; áll meg, s az új év első nap-, ján falun sem ülnek ölbctetl- kczzel. ! — Termelőszövetkezetünk" tagjai jórészt az állattenyész­tésben dolgoznak most, a (öl)-; biek pedig hordják a trágyát. : és a kukoricaszárat — mondja; ■ Kiss Bertalan, a mezőke rész-! : tesi Aranykalász Terinelöszö­■ vetkezet elnöke. — A napok-' • ban fejeztük be az évvégi lel- i tárt, amely igen nagy, gondos, i körültekintő munkát igényelt, • különösen azért, mert ez egy-; • ben átadó leltár is, hiszen egye-; • sültünk községünk másik ter- ’ melőszövetkezetével, a Vörös ■ Csillaggal. S most közösen: t együtt folytatjuk a gazdálko­i dásí, amely reméljük, meghoz-; i za a várt nagyobb eredményt; — fejezte be a rövid interjút: Kiss Bertalan. építkezéseken ■ lönösen a téliesített munka-; ■ helyeken haladnak nagysze-: i rűen az építkezések. Így pél-: i dául a selyemréti lakóépület t leknél és a rendelőintézetnél; ■ máris versenjrhangulat van.; ■ Kissé nehezebb körülmények t között, mégis igen eredménye-; sen dolgoznak a Szentpéteri-: 1 kapui építkezésen, valamint; • az Egyetemvárosban és a Ki-: , lián-lakótelepen. A kedvező:- időjárást kihasználva, az épí-i : tőipari vállalat dolgozói ezek-:- ben a napokban akarják fel-; ' számolni azokat a fogyatékos-;- Ságokat is, amelyek a fagyó-; l saBb idő beálltával akadá-: • lyozhatják a munkát. ■ N egy ven m i íl i ár d forint értékű közös vagyon a termelőszövetkezeti leltárokban Január elején kezdődnek a zárszámadások Az új esztendő első napjai­ban országszerte megkezdődik a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálkodás 1964. évi eredményeinek érté­kelése: a zárszámadás. Ennek legfontosabb előkészítő mun­kája, a leltározás, a szövetke­zetek egy részében már elké­szült és néhány napon belül mindenütt befejeződik. A lel­tározási bizottságok és az őket segítő szakemberek összesen mintegy 40 milliárd forint ér­tékű épületet, gépet, állatot, ültetvényt és más álló- és for­góeszközt vettek, illetve vesz­nek számba. Január folyamán több mint 3400 termelőszövetkezet, csak­nem 300 termelőszövetkezeti csoport és 100 termelőszö­vetkezeti közös vállalkozás ké­szít zárszámadást, amelj’nek során az ország szántóterüle­tének 80 százalékára kiterjedő közös gazdálkodás legutóbbi esztendejéről adnak számot. A napokban jelent meg a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter utasítása az 1964. évi zárszámadásokról. Az utasítás új intézkedést tar­talmaz a jól és közepesen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek terven felüli jövedelménél? felhasználására. Ezek a szö­vetkezetek akkor járnak eí helyesen, ha többletjövedel­mük nagyobb részét — a kö­zös gazdaság további erősíté­se és a következő évek esetle ges hiányainak pótlása érde­kében — biztonsági tartalék- alapba helyezik.

Next

/
Thumbnails
Contents