Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 284. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1984. december 4. Hálával emlékezünk felszabadítóinkra, az áj élet megindítóira Emléhiinnepség Miskolc felssahailulásának 20. évfordulóján Tegnap, december 3-án, csütörtökön délután a December 4 Drótmüvekben ünnepi munkásgyülésen emlékeztek meg Mis­kolc város felszabadulásának 20. évfordulójáról; abban az üzemben, amelynek neve a feledhetetlen történelmi dátum em­lékét szimbolizálja. A munkásgyűlés elnökségének asztalá­nál helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, dr. Koleszár István, Borsod megye Rendőr­főkapitányságának vezetője, Urbancsok Mihály, a veterá­nok küldötte, a Vaskohászati Igazgatóság képviselői, a gyár vezetői közül többen, valamint az állami, társadalmi és tö­megszervezetek küldöttei. A Himnusz elhangzása után Imre Ferenc, a December 4 Drótművek igazgatója mondott elnöki megnyitót. Meleg szavakkal méltatta e történelmi évfordulót, majd átadta a szót az ünnepi munkásgyűlés előadójának, Havasi Beír elvtársnak. Havasi Béla clvíárs ünnepi beszéde vette az utóbbi években fel­épült üzemeket, megemlítette az LKM durvahengerművének rekonstrukcióját, majd megál­lapította, hogy jelentős fejlő­désen ment keresztül a De­cember 4 Drótmű is, amely­nek rekonstrukciójára a má­sodik ötéves terv során 270 millió forintot használtak fel. Előrehaladásunk záSo«a — a jói szervezett imi 'ka A városi pártbizottság első titkára a továbbiakban arról beszélt, miként formálódott át az utóbbi húsz esztendő­ben az egész világ. Az impe­rializmus pozíciói gyengülnek, ugyanakkor erősödik á szoci­alista tábor. A mi országunk a szocialista világrendszerhez tartozik, és annak segítségé­vel fejlődik tovább. Hazánkat az egész világon tisztelet és megbecsülés övezi. Ennek lé­nyege abban keresendő, hogy a párt a marxizmus—leniviz- mus útján vezeti a tömegeket, a nép pedig cselekvőén tá­mogatja a párt politikáját. Kedves elvtársak! A mindennapi munkában ma előtérbe kerültek az építés feladatai — ma ez nálunk az osztályharc döntő területe. .4z emberek megítélésének, alap­vető mércéje ma a szocialista házéihoz való viszony, a vég­zett munka. A dolgozó nép helytállásának, tudatos áldo­zatvállalásának számos szép és felemelő példái vannak előttünk. A szocialista építés­ben elért eredményeinket pár­tunk reálisan értékeli. Világo­san látjuk nehézségeinket, tennivalóinkat is. Tudjuk, hogy országunk egészében vé­Mindcn okunk meg van u kirakodásra Beszélt a város kulturális és egészségügyi helyzetéről, az új lakótelepekről, számszerű adatokat sorolt fel a megépí­tett és bővített iskolákról, a közlekedésről, majd utalt rá, hogy a húsz éves távlati fej­lesztési terv segítségével Mis­kolc mintegy 240 000 lakosú nagyvárossá fejlődik. ve, egészséges fejlődése ellené­re sok a probléma, amelyek­nek megoldása rendkívül nagy jelentőségű. Tudjuk, hogy egyes cikkekből ma is akado­zik az ellátás, és munkálko­dunk ennek megjavításán. Tudjuk, hogy egyes dolgozo rétegek helyzete rosszabb az átlagosnál, de még távolról sem tudunk minden jogos igényt kielégíteni. Népgazdasági céljaink he­lyesek. reálisak, megalapozot­tak. Gazdaságpolitikánk alap­vonása: erőink összpontosítása a népgazdaság legfontosabb területein. Az ipar szerkezeté­nek egészséges, célszerű át­alakításával arra törekszünk hogy iparunk elsősorban a számunkra leggazdaságosabb, korszerű termékeket gyártsa a legmodernebb eljárásokkal, a világszínvonalat megközelítve, vagy elérve olyan termékeket, amelyek viszonylag kevés anyagot és sok munkát tartal­maznak. Gazdasági tevékeny­ségünk vezérlő elve a gazdasá­gosság fokozása, a termelé­kenység emelése., az önköltség csökkentése. További előreha­ladásunk záloga: a jobban szervezett, lelkiismeretesebb, eredményesebb munka. Tisztelt ünnepi munkásgyü- lés! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! December 3-a annak a nap­nak évfordulója, amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte városunk területéről az utolsó Hitler-fasiszta meg­szállót is. Hosszú, elkeseredett harc, sok szovjet hős kiöntött vére tette lehetővé, hogy Mis­kolc, amely a fasiszták számá­ra gazdaságilag és stratégiai­lag fontos objektum volt — felszabaduljon, az ellenség megsemmisüljön, és orszá­gunk teljes felszabadítása még jobban meggyorsuljon. A német Friessner és Klatt érdekesen és eleggé egybe­hangzóan ismerteti Miskolc novembervégi, december ele­jei helyzetét. Mindkettő hang­súlyozza azokat a nehézsége­ket, amelyeket számukra a munkásság németelienes ma­gatartása és az egyre fokozó­dó partizánmozgalom jelen­tett. Klatt a következőket ír­ja: „Miskolcon, ebben a nagy ipari, városban... a munkás- osztály nagy része felkelt elle­nünk ... mindenütt válságos volt a helyzet, különösen a sötét éjszakákon, amikor kato­náinkat az ipari környéken ismételten felkelők és orosz rohamosztagok támadták. A város élelmiszerhiányban szen­vedett ...” Még érdekesebb Friessner leírása: „Az iparvárosban 20 000 munkás kelt fel, mi­közben a harc a kapuk előtt tombolt. A miskolci munká­sok fenyegető magatartást ta­núsítottak a katonasággal szemben. Éjjel német katonák­ra lövöldöztek. Az iparvidé­ket nyilvánvalóan lehetőleg sértetlenül akarták a szovje­teknek kiszolgáltatni. A ma­I-Iavasi Béla elvtárs a továb­biakban megemlékezett a sza­badságot elhozó szovjet kato­nák hősiességéről, beszélt a második világháború okozta pusztításokról, a magyar nép Ínséges esztendeiről, majd ün­nepi szónoklatát így folytatta: — A felszabadulás után vá­rosunk dolgozói minden erőt latbavetve fogtak hozzá az új­jáépítéshez. Most, húsz év múltán, hálával és tisztelettel emlékezünk meg mindazon elvtársainkról, és barátaink­ról, akik akkor, a törté­nelmi helyzet nagyságá­hoz méltóan fáradságot, sok­szor egészségüket nem kímél­ve dolgoztak, élenjárói és irá­nyítói voltak a város élete megindításának, az újjáépítés megkezdésének, A háborús károk helyreál­lítására már a hároméves terv idején jelentős beruházá­sok történtek. Az első ötéves terv Időszakában a legnagyobb ipari termelési kapacitást nö­gyarok az ágyúgyárakban ki­tört felkelés ellen csak elég­telen rendszabályokat alkal­maztak, úgy, hogy végül né­met utászoknak kellett be­avatkozniuk. A civil lakosság felfegyverzett hordái az ellen­séget támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röp­lapokat .. A november 29-én indított, szovjet támadás sikere egyre jobban kibontakozott Miskolc­iéi keletre, délre, sőt északra is. A Vörös Hadsereg csapatai december 3-án bevonultak a felszabadult városba. Decem­ber 6-án a Szovjet Hadsereg politikai osztálya a Hírek cí­mű lapban a következőket ír­ta: „Az elkeseredett harcok sikerre vezettek, és csapata­ink a déli oldalon elérték Miskolc bejáratát. Más köte­lékeink a folyón át kelet fe­lől támadtak az ellenségre. Kemény küzdelemben csapa­taink szétverték az ellenséges helyőrségeket, és elfoglalták Miskolc várost. Sok fegyvert, vasúti kocsit, mozdonyt és ha- dianyagraktárat zsákmányol­tak.” Miskolc és Sátoraljaújhely felszabadulásával nemcsak Északkelet-Magyarország, ha­nem az egész ország felszaba­dításának fontos szakasza zá­rult le. A front elvonult, s mö­götte új élet fakadt, új hata­lom született: demokratikus hatalom, amelyben a. döntő szó a népé, a vezető szerep a forradalmi munkásosztályé. Decemer 3. városunk nagy sorsfordulójának szimbóluma lett. Jelképezi azt a történel­mi szerepet, amelyet a szov­jet hadsereg városunk felsza­badításában betöltött, és azt a nagy fordulatot, amit a fel­szabadult nép forradalmi erői hazánkban végrehajtottak. végeztük. Ekkor épült fel a 700 köbméteres Béke-óriásko- hó, mintegy jelképezve a ter­melés békés célját, új martin- kemencék épültek, és üzembe helyezték az új középhenger­sort. A borsodi szénmedencc bányáira, ezek között a mis­kolci bányákra, ebben az idő­szakban közel félmi lliárd fo­rintot fordított államunk. De nemcsak a régi vállalatokat korszerűsítették, bővítették, hanem számos új vállalat is lé­tesült, olyanok mint’a Krypton- gyár, a Cementgyár, a Pamut­fonoda. A régi Miskolcon 1938- ban mindössze 29 ipartelep működött, amelyekben 1400 ipari munkás dolgozott. 1963 végén Miskolcon 144 volt a minisztériumi ipartelepek szá­ma, amelyekben több, mint 38 000 munkás dplgozik. A vá­ros iparának termelése 1949— 63. között több, mint három­szorosára növekedett. Havasi elvtárs ezután sorra Havasi Béla elvtárs ezek után utalt rá, hogy a háború és a béke kérdését ma mar nem a monopoltőkések marok­nyi csoportja dönti el. A béke híveinek elegendő erejük van, hogy elhárítsák a veszélyt, és ha kemény küzdelem árán is, de a két világrendszer küzdel­mét a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének keretei között tartsák. A történelem menete bizonyítja, hogy az emberi és társadalmi haladás még szélesebbkörű kibontakozá­sa elsősorban attól füge. hogyan erősödnek, mennek előre egy­ségben és egyetértésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya: a szo­cialista világrendszer. Nagy tetszéssel fogadott be­széde végéhez közeledvén, Ha­vasi Béla elvtárs ismét a ten­nivalókra utalt. Tisztelt ünnepi munkásgyű- lés! Kedves elvtársak! Megállapíthatjuk, hogy má­sodik ötéves tervünk végre­hajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértel­me, alkotó ereje, a szocializ­mus ügyébe vetett, hite és lel­kesedése biztosítéka annak, hogy céljainkat, megvalósítjuk. További fejlődésünk kulcsa • javítani a munkát mindet szinten. A vezetés legyen kö­rültekintő, előrelátó, módsze­re még demokratikusabb. Munkásosztályunk, parasztsá - gunk, értelmiségünk alkoló munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyel - mezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korsze­rűsödik a magyar népgazda­ság. előbb teljesülnek a népjó­lét növelését célzó terveink. Minden okunk megvan a bi­zakodásra, jó reményekkel gyürkőzbetünk neki a további munkának abban a biztos tu­datban. hogy az elkövetkezen­dő húsz év még nagyobb győ­zelmeket hoz a magyar nép, a nemzetközi munkásmozga­lom és a szocialista világrend számára. Éljen december 3, váro­sunk felszabadulásának 20. év­fordulója! Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió népei­nek örök és megbonlhatafSan barátságaik A város iparának termelése löWi mint háromszorosára növekedett velő beruházást az LKM-ben

Next

/
Thumbnails
Contents