Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 284. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1984. december 4. Hálával emlékezünk felszabadítóinkra, az áj élet megindítóira Emléhiinnepség Miskolc felssahailulásának 20. évfordulóján Tegnap, december 3-án, csütörtökön délután a December 4 Drótmüvekben ünnepi munkásgyülésen emlékeztek meg Miskolc város felszabadulásának 20. évfordulójáról; abban az üzemben, amelynek neve a feledhetetlen történelmi dátum emlékét szimbolizálja. A munkásgyűlés elnökségének asztalánál helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Koleszár István, Borsod megye Rendőrfőkapitányságának vezetője, Urbancsok Mihály, a veteránok küldötte, a Vaskohászati Igazgatóság képviselői, a gyár vezetői közül többen, valamint az állami, társadalmi és tömegszervezetek küldöttei. A Himnusz elhangzása után Imre Ferenc, a December 4 Drótművek igazgatója mondott elnöki megnyitót. Meleg szavakkal méltatta e történelmi évfordulót, majd átadta a szót az ünnepi munkásgyűlés előadójának, Havasi Beír elvtársnak. Havasi Béla clvíárs ünnepi beszéde vette az utóbbi években felépült üzemeket, megemlítette az LKM durvahengerművének rekonstrukcióját, majd megállapította, hogy jelentős fejlődésen ment keresztül a December 4 Drótmű is, amelynek rekonstrukciójára a második ötéves terv során 270 millió forintot használtak fel. Előrehaladásunk záSo«a — a jói szervezett imi 'ka A városi pártbizottság első titkára a továbbiakban arról beszélt, miként formálódott át az utóbbi húsz esztendőben az egész világ. Az imperializmus pozíciói gyengülnek, ugyanakkor erősödik á szocialista tábor. A mi országunk a szocialista világrendszerhez tartozik, és annak segítségével fejlődik tovább. Hazánkat az egész világon tisztelet és megbecsülés övezi. Ennek lényege abban keresendő, hogy a párt a marxizmus—leniviz- mus útján vezeti a tömegeket, a nép pedig cselekvőén támogatja a párt politikáját. Kedves elvtársak! A mindennapi munkában ma előtérbe kerültek az építés feladatai — ma ez nálunk az osztályharc döntő területe. .4z emberek megítélésének, alapvető mércéje ma a szocialista házéihoz való viszony, a végzett munka. A dolgozó nép helytállásának, tudatos áldozatvállalásának számos szép és felemelő példái vannak előttünk. A szocialista építésben elért eredményeinket pártunk reálisan értékeli. Világosan látjuk nehézségeinket, tennivalóinkat is. Tudjuk, hogy országunk egészében véMindcn okunk meg van u kirakodásra Beszélt a város kulturális és egészségügyi helyzetéről, az új lakótelepekről, számszerű adatokat sorolt fel a megépített és bővített iskolákról, a közlekedésről, majd utalt rá, hogy a húsz éves távlati fejlesztési terv segítségével Miskolc mintegy 240 000 lakosú nagyvárossá fejlődik. ve, egészséges fejlődése ellenére sok a probléma, amelyeknek megoldása rendkívül nagy jelentőségű. Tudjuk, hogy egyes cikkekből ma is akadozik az ellátás, és munkálkodunk ennek megjavításán. Tudjuk, hogy egyes dolgozo rétegek helyzete rosszabb az átlagosnál, de még távolról sem tudunk minden jogos igényt kielégíteni. Népgazdasági céljaink helyesek. reálisak, megalapozottak. Gazdaságpolitikánk alapvonása: erőink összpontosítása a népgazdaság legfontosabb területein. Az ipar szerkezetének egészséges, célszerű átalakításával arra törekszünk hogy iparunk elsősorban a számunkra leggazdaságosabb, korszerű termékeket gyártsa a legmodernebb eljárásokkal, a világszínvonalat megközelítve, vagy elérve olyan termékeket, amelyek viszonylag kevés anyagot és sok munkát tartalmaznak. Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése., az önköltség csökkentése. További előrehaladásunk záloga: a jobban szervezett, lelkiismeretesebb, eredményesebb munka. Tisztelt ünnepi munkásgyü- lés! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! December 3-a annak a napnak évfordulója, amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte városunk területéről az utolsó Hitler-fasiszta megszállót is. Hosszú, elkeseredett harc, sok szovjet hős kiöntött vére tette lehetővé, hogy Miskolc, amely a fasiszták számára gazdaságilag és stratégiailag fontos objektum volt — felszabaduljon, az ellenség megsemmisüljön, és országunk teljes felszabadítása még jobban meggyorsuljon. A német Friessner és Klatt érdekesen és eleggé egybehangzóan ismerteti Miskolc novembervégi, december elejei helyzetét. Mindkettő hangsúlyozza azokat a nehézségeket, amelyeket számukra a munkásság németelienes magatartása és az egyre fokozódó partizánmozgalom jelentett. Klatt a következőket írja: „Miskolcon, ebben a nagy ipari, városban... a munkás- osztály nagy része felkelt ellenünk ... mindenütt válságos volt a helyzet, különösen a sötét éjszakákon, amikor katonáinkat az ipari környéken ismételten felkelők és orosz rohamosztagok támadták. A város élelmiszerhiányban szenvedett ...” Még érdekesebb Friessner leírása: „Az iparvárosban 20 000 munkás kelt fel, miközben a harc a kapuk előtt tombolt. A miskolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak a katonasággal szemben. Éjjel német katonákra lövöldöztek. Az iparvidéket nyilvánvalóan lehetőleg sértetlenül akarták a szovjeteknek kiszolgáltatni. A maI-Iavasi Béla elvtárs a továbbiakban megemlékezett a szabadságot elhozó szovjet katonák hősiességéről, beszélt a második világháború okozta pusztításokról, a magyar nép Ínséges esztendeiről, majd ünnepi szónoklatát így folytatta: — A felszabadulás után városunk dolgozói minden erőt latbavetve fogtak hozzá az újjáépítéshez. Most, húsz év múltán, hálával és tisztelettel emlékezünk meg mindazon elvtársainkról, és barátainkról, akik akkor, a történelmi helyzet nagyságához méltóan fáradságot, sokszor egészségüket nem kímélve dolgoztak, élenjárói és irányítói voltak a város élete megindításának, az újjáépítés megkezdésének, A háborús károk helyreállítására már a hároméves terv idején jelentős beruházások történtek. Az első ötéves terv Időszakában a legnagyobb ipari termelési kapacitást nögyarok az ágyúgyárakban kitört felkelés ellen csak elégtelen rendszabályokat alkalmaztak, úgy, hogy végül német utászoknak kellett beavatkozniuk. A civil lakosság felfegyverzett hordái az ellenséget támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röplapokat .. A november 29-én indított, szovjet támadás sikere egyre jobban kibontakozott Miskolciéi keletre, délre, sőt északra is. A Vörös Hadsereg csapatai december 3-án bevonultak a felszabadult városba. December 6-án a Szovjet Hadsereg politikai osztálya a Hírek című lapban a következőket írta: „Az elkeseredett harcok sikerre vezettek, és csapataink a déli oldalon elérték Miskolc bejáratát. Más kötelékeink a folyón át kelet felől támadtak az ellenségre. Kemény küzdelemben csapataink szétverték az ellenséges helyőrségeket, és elfoglalták Miskolc várost. Sok fegyvert, vasúti kocsit, mozdonyt és ha- dianyagraktárat zsákmányoltak.” Miskolc és Sátoraljaújhely felszabadulásával nemcsak Északkelet-Magyarország, hanem az egész ország felszabadításának fontos szakasza zárult le. A front elvonult, s mögötte új élet fakadt, új hatalom született: demokratikus hatalom, amelyben a. döntő szó a népé, a vezető szerep a forradalmi munkásosztályé. Decemer 3. városunk nagy sorsfordulójának szimbóluma lett. Jelképezi azt a történelmi szerepet, amelyet a szovjet hadsereg városunk felszabadításában betöltött, és azt a nagy fordulatot, amit a felszabadult nép forradalmi erői hazánkban végrehajtottak. végeztük. Ekkor épült fel a 700 köbméteres Béke-óriásko- hó, mintegy jelképezve a termelés békés célját, új martin- kemencék épültek, és üzembe helyezték az új középhengersort. A borsodi szénmedencc bányáira, ezek között a miskolci bányákra, ebben az időszakban közel félmi lliárd forintot fordított államunk. De nemcsak a régi vállalatokat korszerűsítették, bővítették, hanem számos új vállalat is létesült, olyanok mint’a Krypton- gyár, a Cementgyár, a Pamutfonoda. A régi Miskolcon 1938- ban mindössze 29 ipartelep működött, amelyekben 1400 ipari munkás dolgozott. 1963 végén Miskolcon 144 volt a minisztériumi ipartelepek száma, amelyekben több, mint 38 000 munkás dplgozik. A város iparának termelése 1949— 63. között több, mint háromszorosára növekedett. Havasi elvtárs ezután sorra Havasi Béla elvtárs ezek után utalt rá, hogy a háború és a béke kérdését ma mar nem a monopoltőkések maroknyi csoportja dönti el. A béke híveinek elegendő erejük van, hogy elhárítsák a veszélyt, és ha kemény küzdelem árán is, de a két világrendszer küzdelmét a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének keretei között tartsák. A történelem menete bizonyítja, hogy az emberi és társadalmi haladás még szélesebbkörű kibontakozása elsősorban attól füge. hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya: a szocialista világrendszer. Nagy tetszéssel fogadott beszéde végéhez közeledvén, Havasi Béla elvtárs ismét a tennivalókra utalt. Tisztelt ünnepi munkásgyű- lés! Kedves elvtársak! Megállapíthatjuk, hogy második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett, hite és lelkesedése biztosítéka annak, hogy céljainkat, megvalósítjuk. További fejlődésünk kulcsa • javítani a munkát mindet szinten. A vezetés legyen körültekintő, előrelátó, módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk, parasztsá - gunk, értelmiségünk alkoló munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyel - mezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság. előbb teljesülnek a népjólét növelését célzó terveink. Minden okunk megvan a bizakodásra, jó reményekkel gyürkőzbetünk neki a további munkának abban a biztos tudatban. hogy az elkövetkezendő húsz év még nagyobb győzelmeket hoz a magyar nép, a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista világrend számára. Éljen december 3, városunk felszabadulásának 20. évfordulója! Éljen a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népeinek örök és megbonlhatafSan barátságaik A város iparának termelése löWi mint háromszorosára növekedett velő beruházást az LKM-ben
