Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Kedd« 1064. december 29. EaassasQsasassa ESZAKMAGTAROKS5SAG S8S5S r e EPITOK ■■ é v. jjp^, § :<■. rli- : • . ifi A harkovi és a miskolci egyetem barátsági és együttműködési szerződése IlarkácsI József (Miskolci Foto klub) felvétele. Teljesíieííc évi (érvéi a szénbányászat Nehéz esztendő küzdelmes, kitartó munkájával érkeztek el a bányászok a határidő előt­ti terv teljesítéshez.' Elv közben számos természeti csapás, Ba­linkán, Padragon, Dorogon vízbetörés, Tiribesen szénsav­betörés, Zobákon pedig az em­lékezetes sújtólégrobbanás ve­tette vissza a termelést. Az emiatt bekövetkezett jelentős termeléskieséseket azonban a dolgozók megfeszített, munká­val pótolták. A fenntartó bri­gádok karácsonykor is lent voltak a bányákban, hogy há­rom nap szünet után is jó ál­lapotú, fejtésre alkalmas mun­kahelyeket adjanak át a vájá­roknak. Ilyen módon hétfő délre sikerült felszínre külde­niük az 1964-re előirányzott 31.2 millió tonna szénből hi­ányzó utolsó ezer tonnákat is. Az elismerésre méltó, dere- kas évi munkában a Mecseki Tröszt, a Közép-dunántúli, az Oroszlányi, a Tatabányai, az Ózdvidéki és a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt járt elől. Az év végéig hátralevő há­rom és félnap alatt a bányák várhatólag még 300 000 tonna szenet adnak terven felül. A harkovi Lenin Műszaki Egyetem és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem a na­pokban barátsági és együtt­működési szerződést kötött egymással. A szerződés, ame­lyet harkovi részről M. Sz. Borusko rektnrhelyettes, a mis­kolci egyetem nevében pedig clr. Simon Sándor tanszékve­zető egyetemi tanár, rektor- helyettes írt alá,' a két hason­ló jellegű intézmény széles­körű tudományos, kulturális és baráti kapcsolatának a ki­fejlesztéséi teszi lehetővé. A megállapodás többek között kiterjed a tudományos és módszertani, a kutatás, szak­képzés, nevelés terén való együttműködésre, a baráti és kulturális kapcsolatok elmé­lyítésére. Az évenként kidol­gozásra kerülő munkaterv szerint a két iskola folyama­tosan ismerteti egymással tantervét, tananyagát. Tájé­koztatják egymást a kutatási témákról, tudományos ren­dezvényekről. Sor kerül kö­zöttük a publikációk, disszer­tációk, oktatók cseréiére, va­lamint előadások kölcsönös — AZ ÉPÍTÉSÜGYI Mi­nisztérium és as Országos Vízügyi Főigazgatóság közös pályázatot hirdet korszerű csatornaépítési módszerek ki­alakítására. Az érdeklődök már átvehetik a pályázati ki­írást az ÉM tervezési főosztá­lyán (Budapest, V., Beloian­nisz utca. 2.), s ugyanide kell eljuttatni a kész terveket leg­később 1965. március 22-ig. A díjazásra összesen százezer forintot irányoztak elő. tartására. Kiterjed továbbá a megállapodás az egyetemi hallgatók kölcsönös nyári ter­melési gyakorlatára is. A harkovival a miskolci egyetem már négy külföldi felsőoktatási intézménnyel lé­pett szerződésbe szabályozott baráti cgyüt.tműködésre. A Borsodi Szénbányászati Tröszt is befejezte évi tervét Az utóbbi napokban, he­tekben sorozatosan . érkeznek nagyszerű termelési eredmé­nyekről szóló jelzések, jelen­tések az Üzemekből« vállala­toktól. Ezek között szép szám­mal szerepeltek a Borsodi Szénbányászati Tröszt aknái. Elsőnek november 30-án az ormosi ISi-as akna dolgozói teljesítették évi feladatukat, aztán jött sorra a többi. A tröszt bányászainak munkájá­ra a tegnapi nap tette lel a koronát. Délelőtt 9 órakor a Borsodi Szénbányászati Tröszt egésze teljesítette évi tervét. A trösztnél úgy számolnak, l^ogy a hátralevő napokon még 30—52 ezer tonna szenet ad­nak terven felül. Tízemeletes lakóház hat hónap alatt Az utóbbi időben egyre több szó esik a házgyárakról. Az első üzem éppen épül Buda­pesten, a Szentendrei úton, s nemrégiben jelentették a la­pok, hogy azóta újabb öt be­rendezést vásároltunk a Szov­jetuniótól. Mi is tulajdonképpen a ház­gyár? Hogyan működik, mi nz előnye? Elkészültük után mit várhatnak, az építőipartól? — ez iránt érdeklődtünk az épí­tésügyi szakemberektől. Az alapozástól a imicsáiadásig Bevezetésüket az élei. igé­nyelte. A hagyományos módon, téglával és habarccsal építkez­ni nagyon lassú és nem gaz­daságos. Az egész világon sú­lyos gond a lakáshelyzet, s a szakemberek már azt is régen tudják, hogy csak az eddiginél gyorsabb építéssel lehet segí­teni rajta. Az első jelentősebb újdonság az úgynevezett; blok­kos építési mód bevezetése volt. Ezzel tulajdonképpen a téglát nagyobbították meg, tér­Valamennyi mnntórigád a szcciaüsla címéit versenyez a Miskolci Pamuiionóiian A Miskolci Pamutfonó Vál­lalat — hagyományaihoz hí­ven — az előzetes adatok sze­rint, az idén is jó eredmény­nyel zárja az évet. Évi terme­lési kötelezettségének már ele­get tett, mégpedig úgy, hogy a tavalyinál is jobb minőségű terméket adott a feldolgozó MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? Mint a mesében?... A mesében babszemelcet EZó«tak el az erdőbe induló gyerekek, hogy visszatalálja­nak kiindulási helyükre. Ez jutott eszembe, amikor a mi­nap Putnokról Dubicsányón Ét Vadnára indultam. Putno- J;oí; kerékpárommal elhagyva, arra lettem figyelmes, hogy az Ét jobb oldalán mintegy méter Szélességben búza van elszór­va. Ez a csík hol szélesebben, hol keskenyebben _ egészen Vadnáig haladt. A búzát tehát valószínűleg' Miskolcra vitték Putnokról, és feltevésem sze­rint lyukas zsákban, vagy zsá­kokban. EJgondolkodtatő ez á pazar­lás és gondatlanság. Amikor a szekereket, vagy gépkocsikat megrakták, nem vették észre, hogy hibásak a zsákok? Vagy t>. felnőttek is úgy cselekedtek, mint a gyermekek a mesében. Esetleg arra gondollak, hogy másként nem is találnak visz- Bza Putnokra? .. 1 Juhász Imre Putnok Kifizettük! ti bérleti díjat — nincs autóbusz 'Ä MÁVAUT december 8-án váratlanul leállította a Szuha- liálló—Rudolftelep között köz­lekedő autóbuszjáratot. Az ötasofc most kénytelenek gya­log megtenni az utat, mert a Vállalat a más útvonalra irá­nyított helyett másik kocsiról ttesa gondoskodott. Nem ért­jük ezt az intézkedést. Annak Idején megfizettették a bérleti %jut az iskolai tanulókkal és p munkálja járó dolgozókkal, tí.o szállító eszközről nem gon­doskodnak. Sok iskolai tanuló, munkába járó dolgozó és kórházba utazó beteg érdekében kérjük a vál­lalatot, hogy járatot. állítsa vissza a Lukács Gyula Rudolftelep üzemeknek. A határidő előtti tervteljesítéssel szerzett nyolc nap alatt a hónap végéig négy és félmillió forint értékben, mintegy száz tonna fonal ké­szül előirányzaton feléli, ami több mint egymillió méter vá­szonáruhoz elegendő. A ki­emelkedő teljesítmény eléré­séhez jelentős mértékben já­rult hozzá a munkaverseny színvonalának emelkedése is. A múlt évi 60 helyett az idén már valamennyi, vagyis 86 munkacsapat tűzte maga elé célul a szocialista cím meg­szerzéséi. Ezen túlmenően pe­dig a műszakok is a szocialis­ta szakmány elnyerésére kö­töttek versenyszerződést. meszelésén más anyagból is készült, s néhány centiméte­res építőelemek helyett fél- emeletnyi, vagy emeletnyi ma­gas és 120 centiméter széles ..építőkövekből" kezdték ösz- szerakni a lakóházakat. Az igények növekedése azonban még gyorsabb építkezést köve­telt, s így született meg az egyik legfejlettebb építési mód: a szobafal nagyságú és emelet magasságú falpanel alkalmazása. Ezek az elemek tehát pontosan akkorák, mint a lakóhelyiség egy-egy oldala és födémje, csak össze, kell állítani belőlük a szoba négy falát és mennyezetét. Az új módszer hamar be­vált, külföldön, Franciaország­ban. a Szovjetunióban és sok más országban, száz számra működnek a panelgyártó üze­mek, és hamarosan munkához látnak nálunk is. A házgyár kifejezés tulaj­donképpen nem is pontos, he­lyesebb házépítő kombinátok­ról beszélni, hiszen ezek az üzemek három fő részből, gyártó, szállító és szerelő üzemből állnak, s valóban komplex inari módszerrel ké­szítik a házakat az alapozás­tól az utolsó simításig. Húsz nap helyeit 8 óra A kombinát' első. legfonto­sabb része maga a gyár, amely a paneleket készíti. Futósza­lagszerűen. folyamatos gyár­tósoron állítják elő például a homlokzati falakat. A szalagon haladó vízszintes formába elő­ször vékony vasbeton réteget raknak, majd 12 centiméter vastag salakgyapot „paplant'.’, ez a hőszigetelő réteg. Aztán egy vastagabb vasbeton réteg' következik, majd a tetejére cementhabarcs. Ebbe a ha­barcsba színes mészkő zúza­lékot szórnak, ez lesz a ház szép. színes homlokzata. Az el­készített falelem innen gőzöl­gő kamrába megy. Az üzem­Eppen ezért nagyon ügyeltek arra, nehogy nulla fok alá süllyedjen a hőmérő higany- szála az őrlőmüben. Különö­sen a porleválasztó zsákok környékén kell szinte állandó hőmérsékletet tartani. Máskü­lönben ezek a csodazsákok be­párásodnak, s hozzájuk ragad a bentonit, s akkor ismét köd­be csavarodik a mádi táj. Hogy ennek elejét vegyék, a zsákokat; klima-kamrában őr­zik a hőingadozásoktól. A vasúti vágány környéke és a zsákolótér még nyitott. Korábban bevágott, az eső, meg a hó. Ide építettek egy védőfalat. — Látszólag nem nagy dol­gok ezek a téli intézkedések, mégis nélkülük aligha beszél­hetnénk 108 százalékos, terv- teljesítésről még decemberben is — mondja a főmérnök. Amit, elsoroltam, azok több­nyire a gépek és üzemek telj­esítését szolgálták. Az embe­rekről is gondoskodtak. Min­denfelé fűtött, öltözők, jól zá­ró ajtók, ablakok védik az ás­ványbányászok egészségét. A melegruha ellátással sincs baj. s az üzemvezetőség a közle­kedési vállalattal is ..érteke­zett" a munkásjáratok ügyé­ben. Az Ásványbánya és Örlőmű kollektívája jól felkészült a télre. Úgy, ahogy annak idején az igazgató elvtárs megígérte Mert ami akkor még terv volt, papírra vetett elgondo­lás — ma valóság! ... , . Faulovils Ágoston %r __ működnek a házgyárak ben ugyanis a beton nem a szokásos- módon, normális hő­mérsékleten szilárdul meg, ez túlságosan sokáig tartana. Az érlelő kamrákat fokozatosan 80 fokig hevítik, s így, az egyéb körülmények közölt 28 napig érlelendő panel, nyolc óra alatt 20 nnoos érettségnek megfelelően szilárdul. A víz­szintes formák innen billenö- padra, majd tovább, már füg­gesztve. darupályára kerülnek. Itt az utolsó műveletekre ke­rül sor: az esetleges hibákat kijavítják, a felületeket letisz­títják, az előre kihagyott he­lyekre becsavarozzák az ajtó­kat. ablakokat, a bádogosok felszerelik nz sblakkönvöklő- ket. tehát a szoba külső fala teljesen készen kerül a tároló térre. Időközben a válaszfalak és a födémek is elkészültek már egy másik technológiai soron, az úgynevezett csoportzsaluk­ban. s szintén elszállításra ké­szek. Magát az építkezést, az ele­mek összeszerelését is a kom­binát szakemberei végzik. Az alapokat még hagyományos módon készítik el vasbeton­ból. a pincétől azonban már minden új módszer szerint történik. A pincefalakat, a lép­csőket. a falakat és a födéme­ket toronydaruk helyezik el, utána néhány hegesztés a cso­móponti kötéseknél, s áll a szoba. Kívül, a homlokzaton még műanyaggal töltik ki a két panel közötti hézagot, s vízzáró cementvakolattal be­kenik. (A belső falak éleinél még erre sincs szükség.) Az előregyártóit falakba már a panel üzemben hornyokat ké­szítettek a villanyvezetéknek, a központ i fűtés csövei pedig' a falon kívül futnak. Nem keli falba ágyazni a víz, a csator­na és a gáz vezetékeit sem: a lakások elrendezése olyan, hoay a konyha, a fürdőszoba és a WC. tehát; a közművesített helyiségek, egymás mellé ke­rülnek. Így a falakon kívüli 'szerelőaknában futhatnak a csövek, nem rontják a szobák belső képét. Az összeszerelés után következnek a különféle szakipari munkák, a tanétá- zás. a mázolás, a parkettázás, ez ma még az építkezés legto­vább tartó része, s ezzfel a ház elkészült, azonnal beköltöz­hető. Győr, Mislíofc, Szened, Debrecen A házépítő kombinátok na­gyon termelékenyek. Az első, a Szentendrei úti, évente 1800 lakást készít el. az öt utána következő, amelyeket a követ­kező ötéves tervben állítanák munkába, valószínűleg Győr­ben, Miskolcon. Szegeden, Debrecenben és a fővárosban, már 4200-at. Egy 10 emeletes ház szerkezetei tehát 28 mun­kanap alatt készülnek el, a felépítés pedig a kulcsátadásig összesen hat hónapot vesz igénybe. Most azonban még sok ten­nivalója van az építőipari szakembereknek. Egyrészt, és ez a legfontosabb, meg kell tanulni azt a macasfokú szer­vezettséget. amit az ilyen, szinte gyári preeizitású terme­lés igényel.'Aztán az új szak­mákat is meg kell tanítani, s meg kell szokni a gyors gépi termelést. Az úi szakemberek első esoDortia nemrég jött ha­za a Szovjetunióból, ahol az úi ■műveleteket tanulták, egy má­sik munkáscsoport tavasszal indul útnak. Hamarosan hasz­nosíthatják a tanultakat: az első magyarországi házgyár 1065. második felében meg­kezdi munkáját. R. Gg. Téli tervek nyoméban Még melegen sütött a Nap, amikor megyénk ipari üze­meinek vezetőivel arról ta­nácskoztunk: mit tesznek azért, hogy amikor hidegre fordul az idő, jégvirágok kép­ződnek az ablakokon, s a sza­bad ég alatt csonttá fagy min­den, akkor is zavartalanul dolgozhassanak üzemeinkben, bányáinkban és építkezésein­ken. Egyszóval a téli felkészü­lésről értekeztünk. Naptár szerint már telet írunk. Leesett a hó, s éjsza­ka jégcsapokká dermed a csörgő eresz, bepillésednek az útszéli pocsolyák. S most a ;ió meleg szobában arról beszélgetünk Szép End­rével, a Mádi Ásványbánya és Örlőmű Vállalat főmérnöké­vel, hogyan sikerült megvaló­sítaniuk azokat a nagyszerű elgondolásokat, terveket, ame­lyeket nyár végén, az említett tanácskozáson Szajkó József igazgató nagyvonalakban megrajzolt. Üres külfejtés — teli depók — Ilyenkor, télen elcsende­sedik a külfejtés. A bányász­emberek bemennek a mély- művelésekre, s kaolint fejte­nek, a gépkezelők pedig beáll­nak masináikkal a műhelyek­be,, s elvégzik a szokásos ge­nerál javításokat mondja a főmérnök. A falu határában levő kül­fejtést belepte a hó. Emlék­szem, nyáron valóságos föld­indulás volt ezen a tájon. Gé­pek marták a hegyoldalt, teli- pakolt gépkocsik kapaszkod­tak felfelé a meggyötört uta­kon, s visszhangzott a kör­nyék a „lövésektől". Most egy fia lelket sem lát­ni — csak a kivájt árkokat, s a mesterkélt dombokat. De arrébb megteltek a táro­ló helyek. A téli tervükben ezt olvasom: 10 ezer tonna tú­rós bentonithoz kell tárolni nyersanyagot. Tizenkét ezer tonnát deponálnak. Hátha el­húzódik a rossz idő — s ak­kor ... Ezen kívül van háromezer tonna az istenmezei nyers­anyagból is. Gépesítés Palit ásón 'Ä pálházi perlit hírneve túl­jutott az ország határán. Tá­voli földrészeken is jól isme­rik — és sokfelé igénylik. Ilyenkor, télen a minőségi követelmény kielégítését a cudar időjárás megnehezíti. Szabad ég alatt aligha lehet tárolni az exportárut. — Már hónapokkal koráb­ban hozzákezdtünk a perlit őrlemény ideális tárolásához szükséges helyiség é isi léséhez — beszél a legészakibb üzem­részről Szép elvtárs. Aztán ke­sernyésen megjegyzi: sajnos, mégsem lelt kész. A Bányá­szati Építő Vállalat; azzal biz­tat, lesz vagy három hét késés. Pedig úgy gondoltuk, december elején már ide ke­rül a perlit. Ezt a tárolót a lehetőségek­hez képest, gépesítjük. Hossz- szú gumiszalagok viszik le majd a perlitet; a tárolóba, s így történik a vagonok meg­töltése is. Egyébként, mint hallottuk, a téli vagonellátás okozta gon­dok enyhítésére akkora táro­lót építettek, amelyben akár 10 ezer tonna anyag is elfér. Mégis, ha huzamos ideig nem kapnak vasúti kocsikat;, ez is kicsi lesz. Hiszen máris vagy 10 ezer tonna perlit van „rak­táron". Perkupán elsősorban a lö- medék anyag leadását, kellett biztosítani. A csillézéssel sok baj volt. Itt is gumiszalagok segítségével akarják felszá­molni a gondokat. Meg aztán ott is szűkösen vannak a vagonellátást ille­tően. _ _ A teljesítmény: 108 sxáxalék Mádon az őrlőmű teliesítése volt a központi kérdés. Hiszen ha ez az üzemrész „befagy”, az egész vállalatnál baj van,'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents