Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Világ -proJetáfiai, egyesülietekl A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD M LG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * XX. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Kedd, TOOL december 29. =!= A téli Lillafüred Miiidaiinyiunk terve Téli tervek nyomában L apunk karácsonyi szá­mában rövid áttekin­tést adtunk megyénk nagy beruházásairól, az 1964- ben elért eredményekről. Nem léptünk fel a teljesség igényé­vel, hiszen az egész megyét s annak fejlődését (mily jó öröm ez!) ma már nem lehet egy-két rövid cikkben bemu­tatni. Borsod., mint az ország egyik legjelentősebb ipari és mezőgazdasági, megyéje, jelen­tős fejlődésről adhat számol, megyénk dolgozói magabizto­sam haladnak a párt. és a kor­mány áltat kijelölt úton. Abban a tervjavaslatban, amelyet a kormány Tájékozla- ,lási Hivatala ugyancsak a la­pok karácsonyi számaiban adott, közre az I960, évi nép- gazdasági tervről, szintén sok helyütt szerepel megyénk: ez a tervjavaslat is tükrözi Bor­sod fontosságát a népgazdaság egészében. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a vár­ható ipari termelés 1964-ben az előző évi ütemet meghala­dó mértékben emelkedik. Elő­reláthatóan jelentősen túltelje­síti termelési tervét az élel­miszeripar és a vegyipar. Ezt természetesen az országos adatok mérlegelése alapján mondták ki. Megyénk élelmi­szeripara nem fejlődött olyan mértékben, mint szerettük volna, ám vegyiparunk, mint a népgazdaság egyik legjelen­tősebb ilyen bázisa, fényesen vizsgázott. Az idén kezdődött meg a termelés többek között a Tiszai' Vegyikombinát nit­rogénműtrágya gyárában, amely egyben a legjobban megvalósított beruházások egyike volt Megyénk határain tűi ugyancsak 1964-ben kezdték meg a termelést, a debreceni Orvosi Műszergyárban, az eg­ri Hajlón,iű- és Felvonógyár­ban, a. nyíregyházi Konzerv­gyárban, a tatabányai Tej­üzemben, a romhányi Cscrép- kályhagyárban, a hidasi új Brikettgyárban és más üze­mekben. Átadták a forgalom­nak valamennyiünk szemefé- nyét, büszkeségét, az új Er- zsébet-hidat. S zólnunk kell arról is, amiben nem léptünk előbbre, legalábbis nem olyan mértékben, aho­gyan azt az év elején 'tervez­tük. Az iparban nem javultak kellő mértékben a minőségi mutatók, nem nőit megfelelő­en a. munka szervezettsége és a termelési terv túlteljesítése sok vállalatunknál a. terve­zettnél nagyobb létszám és bér, valamint több túlóra igénybevételével történt. Ezek­ből a megállapításokból a gazdasági vezetőknek, az üze­mi pártszervezeteknek, szak- szervezeti bizottságoknak, s maguknak a dolgozóknak is le kell vonniok a következte­téseket. Mégpedig: jövőre, 3965-ben ezen a területen is jelentősen, előbbre kell lép­nünk, azt kell elérnünk, hogy a második ötéves terv utolsó esztendeje a minőség éve le­gyen és a legkedvezőbb felté­teleket teremtse meg a követ­kező ötéves tervhez. Evégböl javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát, a népgazdaság külkereskedelmét, fokozni ex­porttevékenységünket. és az életszínvonal emelésében el­ért eredmények megszilárdítá­sával meg kell, teremtenünk 8. további előrehaladás felté­teleit. Az 1965. évi népgazdasági terv az ipari termelés 4,5 szá­zalékos emelését irányozza tlő. Ez valamivel mérsékel­tebb a korábbi évekénél. Ép­pen ezért a fő figyelmet most inkább arra kell fordítani, hogy a termékek összetétele és . választéka az eddiginél jobban alkalmazkodjék a tény­leges igényekhez. Nincs szük­ségünk a raktárkészletek fe­lesleges szaporítására. Mint mondtuk: jelentősebb mérték­ben növekednie keil az ex­porttermelésnek, s ebből az országos célkitűzésből a bor­sodi kohászoknak cs gép- gyártóinknak is ki kell venniük részüket'. Szükséges, hogy a jobb megértés végett ezt szá­mokkal is kifejezzük. A terv a. kohászát termelésének 1.6 százalékos növekedését írja elő. a gépipar termelése kö­rülbelül 4. exportja pedig mintegy 6—7 százalékkal ha­ladja meg az előző évi szin­tet. A legkiemelkedőbb, az ipar átlagát jelentősen megha­ladó mértékben, 9,3 száza­lékkal nő a vegyipar terme­lése,. ezen belül is a kőolaj­feldolgozás és a műtrágya- gyártás. Ez utóbbi szintén két nagy borsodi üzemünkre, a BVK-ra és az idén befejezett TVK-ra ró nagy felelősséget. Ä nemzeti jövedelem a nép- gazdasági terv előirányzatai szerint az előző évihez képest mintegy 3 százalékkal növeke­dik. Felsorolásunk nem volna teljes, ha nem szólnánk a mezőgazdaság nagy célkitűzé­seiről. 1964-ben a vetésszerke­zet a. tervezettnek megfelelő­en alakult. A kenyérgabona- termelés fedezi a szükséglete­ket, viszont az előirányzott­nál kevesebb takarmány ter­mett. A jövő évben a teljes termelési érték az előirány­zatok szerint az ideihez viszo­nyítva 1,5—2 százalékkal, nö­vekszik,. ezen belül a növény- termesztés növekedése a gyor­sabb, az állattenyésztésben a takarmány gazdaságosabb fel­használásával és a hozamok emelésével kell számolnunk. De nagy feladatok várnak ránk a közlekedés megjavítá­sában, a beruházások kon­centráltabb, tervszerűbb meg­valósításában, a külkereske­delmi tevékenység fokozásá­ban, életszínvonalunk emelé­sében, a szociális és kulturális ellátás jobb megszervezésében. Sok tekintetben különösen nagy feladatok várnak a bor­sodi dolgozókra. Az idei nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatai többé-kevés- bé kialakultak. Vállalataink, üzemeink vezetői ismerik a problémákat, azt. is tudják, hogy bizonyos lemaradások­nak mik voltak az okai. A z 1965. évi népgazdasági terv — törvény is egy­ben. Ennek maradékta­lan végrehajtásán múlik, ho­gyan alapozzuk meg a követ­kező ötéves tervünk első esz­tendejét. Rajtunk. borsodi dolgozókon is múlik, hogy má­hoz egy évre milyen eredmé­nyekről adhatunk számol. Többek között: jelentős fel­adataink vannak a költség­szint csökkentésében, foko­zottabban javítanunk keli a munka-, a technológiai fegyel­met, valamint a munka-, a létszám- és a bérfegyelmet. Az is igaz persze, a tervet csak akkor tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha annak min­den részletét. célkitűzéseit pontosan ismerik a dolgozók, s ki-ld - a mága munkaterüle­tén pontos, fegyelmezett és odaadó munkával azon fára­dozik, hogy a terv ráeső ré­szét végrehajtsa önmaga és az egész népgazdaság legnagyobb megelégedésére. Oltódván Miklós Tízemeletes lakóház hat hónap alatt j Tokaj varázsa § Lesz-e új Panama-csatorna? * 830 ezer tv-előfizető * Karácsonyi jegyzetek * * * * Foto: Agotha Tibor Az olasz köztársasági elnök- választás 21; menetében Giu­seppe Saragatot, az Olasz Szocialista Demokrata Párt főtitkárát, az eddigi olasz kül­ügyminisztert. választották Olaszország köztársasági elnö­kévé. A hétfő délutáni 21. forduló előtt Nenni visszalépett és a szocialisták bejelentették, hogy Saragatra szavaznak. A kommunisták ugyancsak kö­zölték, hogy a szociáldemokra­ták vezetőjére szavaznak; A 21. fordulóban Saragat 927 érvényes szavazatból 647- et kapott; Giuseppe Saragat: 1898-ban született. Végzettsége: közgaz­Csőmbe levele Moise Csőmbe kongói mi­niszterelnök levelet intézeti az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak december havi elnökéhez, az Afrikai Egység Szervezeté­nek főtitkárához, továbbá 22 afrikai ország vezetőjéhez. A december 24-i keltezésű levelet Leopold viliében vasár­nap telték közzé. Ebben Csőm­be éles hangon azzal vádolja az Egyesült Arab Köztársaság', Algéria és Szudán kormányát, hogy katonatiszteket küldtek a kongói felkelők megsegítésé­re. A kongói kormány most elsőízben tett említést arról, hogy a felkelőket külföldi ka­tonai személyek támogatják, de — mint az ÁP megfigyelője rámutat — az erre vonatkozó utalás a levélben rendkívül homályos. A Leopoldville-i . politikai helyzet bizohytalahságára jel­lemző, hogy a főváros napokig teli volt. a Mobutu letartózta­tásáról szóló hírekkel. A kor­mány végül hivatalos cáfolat­ban szögezte le. hogy a had­sereg főparancsnoka szabadlá­bon van. dász. 1922-ben lépett a Szocia­lista Pártba, és 1925-bén annak vezetőségi tagja lett 1926-tól 1943-ig emigrációban élt (elő­ször Ausztriában, majd Fran­ciaországban). 1943-ban vissza­tért Olaszországba, ahol hama­rosan letartóztatták és átad­ták a náciknak, sikerült azon­ban megszöknie; 1946-ban megválasztották az olasz al- ko-tmányozó gyűlés elnökévé. 1947- ben híveinek egy cso­portjával kivált, a Szocialista Pártból és megalakította az Olasz Szocialista Demokrata Pártot. 1947-től 1963-ig ennek a pártnak volt a főtitkára. 1948- tól parlamenti képviselő. 1947—1949-ben és 1954—1957- ben a kereszténydemokraták által vezetett kormánynak volt az elnökhelyettese. 1963. decemberétől külügyminiszteri tisztséget töltött be. fl nyugatnémet parlament újabb provokatív nyugat-berlini ülésre készül Mint a Welt Am Sonntag című lap közli, bonni hivata­los körökben olyan döntés szü­letett, hogy 1965-ben úgyneve­zett ..berlini parlamenti héttel; kezdik a parlamenti évadot: A nyugatnémet kormány ilyen módon próbálja alátámasztani Nyugat-Berlinre vonatkozó törvénytelen igényét, A városban, amely sem te­rületileg, sem közigazgatásilag nem része a nyugatnémet ál­lamnak, január 11-én' összeül­nek a nyugatnémet szövetsé­gi gyűlés bizottságai. Az ülés­re a képviselőkön kívül a kor­mánynak szinte valamennyi tagja Nyugat-Bell inbe utazik, köztük Erhard nyugatnémet kancellár is. Dél-Vietnamban teljes a zűrzavar Amerikai állásfoglalások: A saigoiti politikai válság orvosolhatatlan — Tárgyalások útján kell a helyzetet rendezni Á hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok­ban a hivatalosan hangoztatott véleménnyel ellentétben egy­re inkább erősödik az a meg-T győzödés, hogy az amerikaiak [ dél-vietnami politikája telje­sen zsákutcába jutott. 220-230 millió forint hidak építésére A statisztika jelenleg Ma­gyarországon 10 500 hidat tart számon, s bár az Erzsé- bet-hid újjáépítésével a leg­nagyobb hídépítő munka befe­jeződött, a kormányzatnak a következő években, sőt: évti­zedekben is sokat kell áldoz­ni új hidak építésére, régiek korszerűsítésére. Még min­dig sok hazánkban a fa-híd. Állami kezelésben 550, taná­csi kezelésben 3300. Ezeket minden évben veszélyezteti a jégzajlás. Zömük 1945-ben, 1946-ban épült. A. fahidak át­lagos életkora 15—20 év. Ezt íigy.elembevéve, a legtöbb ta­hidat a legsürgősebben át kell építeni. Ezen túlmenően több­száz új hidat kell építe­ni az új autóutakon, or­szágutakon. Évről évre na­gyobb összegek jutnak erre a­céira. 1961-ben 135 millió, 1962-ben 183 millió, 1963-ban 183 millió, 1964-ben 220—230 millió forint. 1964-ben az or­szág különböző részein körül­belül 350 hidat; hoztak rend­be, illetve építettek, s jelen­leg körülbelül 500 hidat, építe­nek, 1965-ben körülbelül 300 milliót szeretnének hidak ja­vítására, korszerűsítésére for­dítani. Sok kisébb-nagyobb hidat korszerűsítenek Eger—Miskolc és Vas—Zaia térségében, kö­rülbelül 40—40 niittiö forin­tos költséggel. Az új hidak lényegesen nagyobb teherbí- rásúak, szélesebbek lesznek. Majdnem minden esetben vas­betonból épülnek, csak egé­szen kivételes esetekben, nagy hidaknál használnak acél-szer­kezeteket. Mint az AP közli, 405 kato­likus, protestáns és zsidó lel­kész és vallási vezető vasár­nap levélben fordult Johnson elnökhöz, felszólította, hogy töreked­jék a dél-vietnami tűz­szünet mielőbbi megköté­sére és a dél-vietnami helyzet tárgyalások útján való rendezésére. A hétfői amerikai sajtó szintén kilátástalannak Ítéli meg az amerikaiak dél-vietna­mi harcát. A New York He­rald Tribune megállapítja, hogy Dél-Vietnamban „csak­nem teljes a zűrzavar"’, és im­már ki tudja hányadszor, egy szilárd saigoní kormány meg­alakítását sürgetik. A New York Times azt írja. hogy a saigoni politikai válság a jelek szerint teljesen orvo­solhatatlan. Bármi legyen is a hivata­los álláspont — mutat rá a lap — „számos demokrata­párti képviselő elégedet­len délkelet-ázsiai politi­kánkkal. A dilemma az,, hogy minded­dig még senki sem tudott he­lyette olyan utat javasolni, amely ne járna a háború kibő­vítésének roppant kockázatá­val, vagy vállalt kötelezensé- .Setnk feladásával’^. ■ Saragatot választották . .Olaszország köztársasági elnökévé

Next

/
Thumbnails
Contents