Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

E535AKM A OYARORSZAG Péntek, 1964. december T*. Leg-yen tfii’sadaiiiii ug:j' si srwermekvédelem 1 Kétnanos anliét a vl'SamosiiiiotoroR Íi3i'tás?nalí auíomatizálásáróí 1965, a -minőség' és a takarékosság éve lesz Váluasimányi illési tartott a KISZOV veseíősége Pihenő a gyárudvaron Az ipar legkülönbözőbb te- *♦♦♦♦♦♦♦*►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦+ »»♦»♦»»»♦»♦♦»»»♦»♦♦♦♦»♦»»♦❖♦♦♦♦♦»♦♦♦»»♦»♦»»♦* rületein dolgozó villamos haj-é> tómotorok és kapcsoló, vala-$ mint irányitó berendezéseik % automatizálásának kérdéseiről ü szerdán reggel kétnapos ta­nácskozás kezdődött a Tech­nika Házában. Az ankétot dr. Csáki Fri-■ gyes egyetemi tanár, a Buda-', pesti Műszaki Egyetem rekto ra nyitotta meg. Az ankélon<> 12 előadás hangzott el a villa- f- mosmotorok hajtásának autó- 4 matizálásával kapcsolatos el-f^ méleti és gyakorlati kérdé-4 sekről. ❖ A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora U88 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi tükör. Ilyen lesz!... Visszhangzik az erdő!... Fa-5 vágók között. Polkák. Karácsonyra könyvet! Kulturális krónika. A hétvége megyei sportműsora.^ Egyvelegek Lehár Ferenc mü-| veiből. — Esztergályos Gusztávé zongorázik. ** ligha állok egyedül problémám­mal: küldjék, vagy ne küldjék tömegesen karácsonyi és újévi jókívánságot aprócska borítékba rejtett kartonlapocskán, illetve névjegyen? Mert az utóbbi években olyan nagy mértékben küldözgettünk egymásnak buékos kártyákat, hogy a posta nem győzte hordani, és hovatovább üres for­masággá változott a kifejezni kívánt micsoda. Ugyanis, ha én kaptam buékot, viszo­noznom ist illett, s ezzel bekerültem egy végeláthatatlan körforgásba. Ilyentájt mindig rendeltem kétszáz névjegykar­tont, miáltal magamnak kiadást, a nyomdának meg munkát okoztam. Az­tán esténként otthon listát készítget- tem azokról, akiknek buékot kell kül- denem. Ehhez igénybe vettem a tele­fonkönyv és a tavaly kapott üdvözlőla­pok segítségét is. Ezzel magamnak okoztam munkát. Utána vettem két­száz borítékot, miáltal emeltem a pa­pírbolt forgalmát, és semmibe vettem a papírtakarékosságot. Ezzel ismét ma­gamnak okoztam kiadást, s mivel min­det meg is címeztem, munkát is. Aztán bélyeget vettem, darabonként húsz fil­lérért. Újabb kiadás. Feladtam az üd­vözleteket, munka a pos’ónak. Azokat kikézbesíteíték, öröm. bosszúság, ki­adás, munka a címzettnek, m»rt neki meg válaszolnia illik, s végigcsinálja mindazt,, amit én már felsoroltam. Újabb munka a postának, mert az el­hozza nekem a válaszokat, de ugyan­akkor hoz újabbakat is, amikre viszont nekem kell válaszolni. Erre kell másik száz karton, boríték, bélyeg, és kezdő­dik minden elölről. A végén már min­denki engem szid, hogy miért kívápok neki buékot. amit neki viszonozni kell, JJiE T!= Üdvözlet helyett L =tir mert az kiadással, meg munkával jár, és én is szidok mindenkit, miért küld nekem üdvözletét, amit viszonozni kell, s mindnyájunkat szid a postakézbesítő, akinek ezt a sok formális jókívánságot sok-sok kiló súlyban ki kell kézbesí­tenie. Ezért volt problémám már hetek óta: küldjék, ne küldjék buékot, pocsékol­jam a papírt, terheljem a nyomdát, a postát, pénztárcámat, mások pénztár­cáját, az állam, a közületek pénztárcá­ját csak azért, hogy a nekeresdfalvi kultúrotthonból tavaly kapott buékot most viszonozzam, és arra késztessem r.z új kultúrotthon-igazgatót, hogy ő is viszont-buékoljon nekem. Most nagyjából megoldódott a prob­lémám. A posta ugyanis hetek óta Igen előzékenyen hirdetgeti, hogy jóllehet, a képes levelezőlapok portója belföldön húsz fillér, a borítékba tett karton, névjegy egyenlő a levéllel, tehát a ked­ves feladó vigyázzon a portózással. Va­lójában ez azt jelenti, hogy míg néhány évvel ezelőtt az üdvözlő karton olyan nyomtatvány volt, amit nyolc filléres bélyeggel továbbított a posta, majd azt követően, a nyolc filléres portó meg­szüntetésével húsz filléres nyomtat­vány-portóval vihette-hozbatta a jókí­vánságokat, most levélként, hatvan fil­lérért viszi el belföldre üdvözletemet és ugyanennyiért is hozza. Aki pedig kevesebbet ragaszt rá, annak a posta egészíti ki a különbözetet, persze dup­lán, és így a címzett nemcsak olvashat­ja jókívánságaimat, hanem esetleg bün­tetést is fizethet érte, és én is fizethet­nék a hozzám érkező kartonokért. A hatvan fillérért mindenesetre egész le­velet írok, ha éppen kedvem tartja. z a hirtelen jött postai intézke­dés. az üdvözlő kártya portójá­nak háromszorosra duzzadása alighanem jó tanácsot ad nekem és má­soknak arra a kérdésre, hogy küldjek-e buékot, vagy sem ... De mit fog csinál­ni a posta a sok-sok megportózott és ki nem váltott üdvözlettel, amikor már a posta dolgozója megdolgozott vele be­csületesen?! (benedek) lógó szeme. E tapasztalatok meggyőznek róla, hogy az ide befektetett pénz nem volt hiá­bavaló, és bőven fog kama­tozni gyermekeink magasabb szintű nevelésében. A szülők talán még jobban örülnek ennek a létesítmény­nek. Ezt a megállapítást iga­zolja, hogy a felmerült igénye­ket nem lehetett kielégíteni. Sajnos, még sok szülő kérel­mét kellett ez évben elutasí­tani. Művelődésügyi szerveink­nek az a tervük, hogy az el­következő évben újabb. 35 fé­rőhellyel bővítik ezt az intéz­ményt. így remélhető, hogy a közvetlen környék igényeit ki tudják elégíteni. Ennek a tervnek megvaló­sításához a helyi tanácsnak is segítséget kell nyújtania, meri az épületben jelenleg lakó is van. A további bővítést pedig csak az általa lakott helyisé­gekben lehet megoldani. Me­gyénknek ez az új, kis intéz­ménye megérdemli, hogy fog­lalkozzunk problémáival, mert nagyon fontos feladatot old meg az iskolareform megvaló­sításának nagy munkájában- Éppen ezért szükséges a to­vábbi támogatás, melyet bi­zonnyal meg is kap, ha taná­csi vezetőink jobban megis­merkednek az itteni élettel. Bihary Zoltán megyei tanúim, felügyeld — A RÓMAI rendőrség lá­zasan kutat egy ostoba tréfa- csináló után, aki az egyik ró­mai szökőkút medencéjébe több doboz habzó mosóport öntött. A hatalmas kutat amely a Fórumhoz vezeti úton a Massenzio bazilika előtt áll, csakhamar teljesed elöntötte a szappanhab, amely még a járdára is átfolyt. Vét gül a tűzoltóknak kellett meg' tisztítaniok a teret. — AUSZTRÁLIA búcsút mond az angol duodecimálú pénzrendszernek: a fontokat és shillingeket újonnan vcft dollárok és centek váltják jé koordinált, ám ugyanakkor az egyéni kezdeményezéseknek is teret engedő tartalmi munká­jä.1*cl. ItaélvesfefeJf fiatalkorúak A fiatalok erkölcsi züllése nem tömeges, nem általánosít­ható jelenség. Mégis elgondol­koztató, hogy Miskolcon jelen­leg tekintélyes számban élnek veszélyeztetett, vagy már bűn- cselekményt is elkövetett fia­talkorúak. A rendelkezésre ál­ló speciális gyermekvédő in­tézmények száma és férőhe­lye városunkban csekély. Egyelőre ezek jobb kihaszná­lásával, a lehetőségek további kiaknázásával kell eredmé­nyeket elérni. Ennek megfelelően a táv­lati tervek között szerepel egy gyermekotthon, bentlakásos intemátús-hálózat létesítése, a szociális szempontból nem megfelelő lakótelepek fokoza­tos felszámolása, átmeneti idő­re gyermekvédő intézet létre­hozása társadalmi összefogás- ■ sál. Min!{gß?f»szt*s — a sajátosságok figveSeíitöe vételével A terv részletes programot alakított ki a gyermekvéde- ' lemmel foglalkozó állami és társadalmi szervek számára. Mégpedig olyan elv alapján, hogy mindenki azt a feladatot oldja meg, amely hatáskörébe tartozik. így például a tanács munkaügyi és ipari osztálya segít elhelyezkedni a próba­időre bocsátott íiatalkorúak- nak, a nőtanács vizsgálja majd az albérletben élő diáklányok életkörülményeit, és a többi társadalmi szervvel együtt részt vesz az alkollolizmus el­leni munkában. A miskolci járásbíróság a megelőző gyer­mekvédelmi tevékenység segí­tését vállalja oly módon, hogy tájékoztatja az ezzel kapcsola­tos kérdésekről az éx-dekelt hatóságokat és intézményeket. A munkaértekezletet évente lsét. alkalommal tartják meg, s ezen megtárgyalják az egyes részfeladatok végrehajtását. (Gyárfás) Napjaink fontos problémá­ja a gyermek- és ifjúságvéde­lem. E munka szervezése, irá­nyítása az illetékes tanácsi szerveken kívül a művelődés- ügyi állandó bizottság, illetve az ezen belül működő speciá­lis albizottság feladata. A gyermekvédelmi albizottság az e témával foglalkozó különbö­ző állami és társadalmi szer­vek képviselőiből álló munka- értekezlet formájában irányít­ja a tevékenységet. A napokban tanácskozott a miskolci értekezlet. Napirend­jén a következő időszak fel­adatait rögzítő egységes mun­katerv megvitatása szerepelt. Rögzíti a munkaterv a következő három év táv­lati, valamint az 1965-re szóló konkrét gyermek- és if­júságvédelmi munka elvi cél­kitűzéseit és gyakorlati ten­nivalóit. l?cffonfos3S3li: 3 iársadofRtesüás Bebizonyosodott, hogy, mint a közélet más területein is, a gyermekvédelem akkor iga­zán hatékony és eredményes, ha a „hivatalból” ezzel foglal­kozók a társadalmi szervek­re és aktívákra támaszkodhat­nak. Az elmúlt időszakban, már történt is fejlődés. A pe­dagógusok nagy része például rendszeres ' kapcsolatot tart fehn . családokkal, s jelzi, ha veszélyeztetett gyermekre bukkan. Megélénkült a külön­böző társadalmi szervek ez irányú nevelő- és ellenőrző tevékenysége. A nőtanács pél­dául nevelésről szóló előadá­sokat rendezett, a szülői mun­kaközösségek ellenőrzéseket tartottak, környezettanulmá­nyokat készítettek. Jó mód­szernek bizonyult az ifjú gár­disták bevonása a megelőző munkába. Legfontosabb feladata az al­bizottságnak e munkához to­vábbi aktívák toborzása, a gyermekvédelemmel kapcsola­tos helyes szemlélet kialakí­tása. Szükség van továbbá a társadalmi szervek átgondolt, Német mesterek Szakszervezetek Szimfonikus Zenekarának hangverseny én AZ UTÓBBI hónapokban Miskolcon a Szakszervezetek Szimfonikus Zenekara eltért szokványos pi-ogramjától és arra törekedett, hogy az opera és operett irodalom mellett egyre inkább a zeneirodalom örökértékű szimfonikus iro­dalmát népszerűsítse. Ez tör­tént idei utolsó koncertjükön is, 14-én, hétfőn este a Bartók Béla Művelődési Házban. Igaz, igen kevés volt azok száma, akik eljöttek, hogy x-észesei legyenek a zenei élménynek, de reméljük, nem lesz ez így mindig!? A dr. Bánhegyi László által vezetett együttes .ezúttal né­met mesterek műveit kötötte csokorba. Elsőnek Weber hattyúdalá­nak, az Oberon című operának nyitánya hangzott, el, mely jelentős helyet foglal el a ro­mantikus zene történetében. A szerző az erdők mélyére, színes, regényes tájakra vezeti el hallgatóit. A táj hangulatát a zenekarnak is sikerült el­kapnia. . Talán ez volt, egészét tekintve, az est legsikerültebb száma. Sorrendben Mozartot idéz­ték, Az 1735-ben keletkezett, s azóta népszerűvé vált ver­senyművét, a d-moll zongox-a- versenyt ezúttal Juza Ilona, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hallgatója szólal­tatta meg. A végig tragikus hangulatú, balladai tónusú mi (mely szellemi rokonságbal áll a Don Juan opera démoni kus fájdalomkitöxtóseivel), elő adása közben néhány igen szé pen megoldott résszel talál koztunk. Különösen a nyu godt, románcos hangvétel i második tételben tetszel mind a szólista, mind a zene kai-. Sajnos, a harmadik, ; Rondo tétel meghaladta ei'e jüket. Mindeneseti-e dícséx-ete; a Bartók Béla Művelődés Háznak az a gesztusa, hog; pódiumot és zenekax-t biztosi leendő művészeknek. A hangverseny második ré szében Haydn-mü szex-epeit j zenekar műsorán: az Óra szimfónia, mely a második té tel óraketyegésre emlékeztet! kíséretéről kapta nevét. A vé gig derűs, szelíd és békét hir dető zene hamar belopja ma gát az embei-ek szívébe. Kár hogy a fafúvósok általába! nem értettek egyet a vonósoi bársonyos, szép hangzásra tö rekvésével. Hiába, bangóiig mindenkinek kell, legalább! illik a szép, tiszta hangzás ér dekében. Itt is a második té tel tetszett legjobban. EGY LÉNYEGES azonban hogy a szándék és az út, ame lyen jelenleg haladnak, jó, é: a zenekar az elmúlt esztendő ben sokat fejlődött. Űj forrná jában mindössze egy éves, í® a meglévő problémák jelen­léte a produkciókban érthető Reméljük, hogy az 1965-Ö: esztendő műsorpoliükájuk fej­lesztésén kí\uil előadásmód­ban is sok, eredményes válto­zást hoz a zenekar javái-a és a népesebb hallgatóság örö­mére. — flach — azonban, hogy a tennék, a ja.- vítás minősége nem kielégítő. Különösen sok panasz hang­zik el egyes -építőipari szövet­kezetek munkájára, nem ki­elégítő a munka minősége, vagy éppen árdrágítást követ­nek el. A tanácskozáson sok szó esett a jövő évi tennivalókról is. A KlSZÖV-elnök hangsú­lyozta: a termelés volumene alig emelkedik, annál jobban nőnek a minőségi követelmé­nyek. A többtermelés egyedüli forrása csakis a tei-melékeny- ség lehet. És 1965, a legszigo­rúbb takarékosság éve is egy­ben: elő kell készíteni a har­madik ötéves tex-vet. Kollálh Sándor elv táx-s arról beszélt, hogy a jövő és a következő évek tennivalói a forradalmi munkafegyelem megteremté­sét teszik szükségessé. Várad! László arról beszélt, hogy a magasabb színvonalú szolgál­tatás megvalósítása végett a szövetkezeti ipar szerkezeté­ben bizonyos méx-tékű változ­tatásokat kell végrehajtani. Kei-esni kell a lakosság igé­nyeinek legjobban megfelelő kiszolgálási módszereket, for­mákat, és lelkiismeretesebben kell foglalkozni a megrende­lőkkel. A munkaverseny, a szocialista brigádok feladatai­nak középpontjába ne a mennyiséget, hanem a taka­rékosságot, a gazdaságosságot, a jobb minőséget, a minden­nemű igények fokozottabb ki­elégítését állítsák. viszem” s.zoigáltatás. Ebben kezdettől fogva példamutató a putnöki vegyesipari ktsz, de korántsem lehet elmondani ugyanezt a sátox'aljaújhelyi cipészszövetkezetről. A gép­kocsiig napi tíz községet üte­meznek be. s így az történik, hogy egy-egy faluba csak be­köszönnek, s rohannak to­vább. Itt a szövetkezet még nem létesített jó kapcsolatot a lakossággal, így az eredmény természetesen gyenge. A megyében jól működik a putnoki, a kazincbarcikai rá­dió—tv-javító részleg. A szö­vetkezeti hálózat azonban az említett tevékenységben, va­lamint a háztartási gépek ja­vításában clmai'adl a kívánal­maktól. Különösen vonatkozik ez a mezőkövesdi és a sáros­pataki x-észlegx-e, melyek kor­szerűtlenek, elmaradottak. Ta­pasztalható itt jó adag fele­lőtlenség is. Az utóbbiba pél­dául érkezett egy értékes mű­szer, s jó félév után sem érték rá kicsomagolni. — A javítás-szolgáltatás fej­lődését. — hangzott a beszá­molóból — sok esetben hátrál­tatja, hogy sokáig elhúzódik a javítás, drágán dolgoznak, ez minden szakmára vonatko­zik, és nem minden esetben foglalkoznak lelkiismeretesen a megrendelőkkel. Örvendetesen | tába'-T beszélhetünk a minőség javu­lásáról. Még mindig előfordul . választmánya A KKZOV ez év májusá­ban még borúlátó hangulat­ban tanácskozott. Minden jel arra mutatott, hogy a tex-v túl­zott követelményeket támaszt, amelynek a box-sodi kisipari szövetkezetek aligha tudnak eleget tenni. A mostani, december 16-i tanácskozás hangulata elütött az előzőtől. A felsőbb szervek képviselői is, Kolláth Sándor elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársa és Váradi László elvtárs, az OKISZ fő­osztályvezetője úgy értékeltéit, hogy a ktsz-ek, különösen az év második felében produkált munkájukért elismerést és di­cséretet érdemelnek. A jel­lemzésre érdemes néhány ada­tot kiemelni a beszámolóból. — Évi termelési .tervünket — mondotta Koltai Zoltán — három százalékkal túlteljesít­jük. Kilenc százalékkal, 33.8 millió forint éitékkel adunk többet, mint tavaly. A többter­melés 74 százaléka a termelé­kenység növekedéséből szár­mazik. Az arány az iparba so- solt szövetkezeteknél lényege­sen jobb, itt a többlet 95 szá­zaléka ered a termelékenység­ből. A termelési tex-vet a szol­gáltató és a gépi berendezés iparcsoport kivételével vala­mennyi ipai'ág teljesíti, sőt túlteljesíti. A lakossági építésben és a méretes munkában elért ei'ed- mények alapján sikerrel való­sítják meg, hosszú évek óta először-, a helyi iparpolitikai célkitűzéseket. A tanácskozáson tóan foglalkoztak a gondokkal is. Ezek közül talán éx-demes kiemelni a. javítás-szolgálta­tást. Van egy sor szövetkezet, mint például a putnoki ve­gyesipari, a .mezőkövesdi ci­pész, a miskolci; háziipari, amely igen jó eredménnyel tesz eleget e feladatánál!. Vannak, amelyek az igények jobb kielégítése céljából át­szervezést hajtottak végre. Ti­zenhárom szövetkezetben ke­rült sor fúzióra. Az 1984-re tervezett 50 helyett 63 új köz­séget kapcsollak be és így 206 helységben működik a „hozom­Tanvai gyermekek diákotthona A Bodrogköz települése sok nehézséget, okoz a szakrend­szerű oktatás megvalósításá­ban. Sok az olyan apró, ta­nyai település, ahonnan meg xutóbusszal is nehezen lehet neszállítani a kis, általános iskolai tanulókat a körzeti is­kolába. Ezért tett meg mindent a területileg illetékes járási és í megyei művelődésügyi osz­tály, hogy részükre diákott­hont hozzon létre Sárospata- !on. A kitax-tó munkának meg is lett az eredménye. A diák­otthon ez év november 1-én meg is kezdte működését. Ez ngyberi megyénk harmadik ilyen típusú diákotthona. Ez idő óta 34 ált! iskolás gyermek élvezi a kényelmesen berende- sett helyiségeket. Alkalmam volt személyesen meggyőződni róla. mennyire ürülnek a gyerekek új „ottho- tuknak”. Beszélgetés közben üszintén szóltak a jó ellátás­tól, a közvetlen nevelői bánás- nódról, amely megnyugtató­ig hat a látogatóra is. De ta- án még nagyobb hatást vált !i a gyermekek öxtómtől csil-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents