Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

Vasárnap, 19G4. november IS.

ESRAKbTAffrYAweiwsSTÄß

9

FefesM: 237 forint értékű §pi?szer

Négy év alatt 47 százalékkal emelkedett hazánkban az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás. Az egészségügyi viszonyok javulásának ez is egyik mutatója. Bár összegszerűen látszólag nem sok a 237 forint — ennyi értékű gyógyszert fogyasztott átlagosan minden állampolgár az elmúlt évben —, de a fejlődés üteme mindenképpen . tiszteletibe méltó.

Mint gazdálkodásunk sok más területén — ezúttal is a számok mögé kell nézni, hogy az adatok jelentőségét a maguk teljességében felmérhessük. Mert az egy főre eső fogyasztás adatai nem árulják el, hogy elsősorban a társadalombiztosítás keretein belüli .gyógyszerfogyasztás emelkedett, mégpedig több mint 70 százalékkal. Az SZTK-n kívüli viszont csaknem 30 százalékkal csökkent. Négy évvel ezelőtt (a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődésének kezdetén) ez a tétel még több mint húsz százaléka volt az összes gyógyszerfogyasztásnak, ma viszont csak kb. a tiz százaléka.

összes

gyógyszer

fogyasztás

A gyógyszerfogyasztás alakulása (millió forintban)

A társadalom Ebből az Egyéb gyógyszer biztosítás állam fogyasztása

keretében hozzájárulása

1959

1903

1004

2393

1255

2147

1068

1025

349

246

Egy főre Jut

forintban ■

161

237

A társadalombiztosításban részesülők számára — ha nem is ingyenes, mint amilyen az orvosi tanács vagy a gyógykezelés — egészen minimális csak a költség: a fogyasztói árnak mindössze a 15 százalékát fizeti nálunk a beteg. így azután sok fontos gyógyszer a szó szoros értelmében fillérekbe kerül csupán. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy orvosságot azért ne tudjon valaki megvásárolni nálunk, mert sokba kerül.

1959 és 1963 között a társadalombiztosításban részesülők száma az egyharmadával növekedett, minthogy most már a falu is bekapcsolódott a

társadalombiztosítási hálózatba. Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás azonban — mint láttuk — ennél is gyorsabban nőtt. Tehát nemcsak többen jutnak ma olcsóbban hozzá, hanem a fejenkénti fogyasztás is nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt.

Ebben azonban nemcsak a reális igények jobb kielégítése szerepel, hanem az „elfekvő készletek” emelkedése is. Csakhogy ezek a szokástól eltérően nem az iparban találhatók, hanem azoknál a fogyasztóknál, akik „jó ha ez is van- a háznál” gondolattal valóságos házipatikát rendeznek be odahaza. A készleteiket talán

sohasem használják fel, - ami* önmagában örvendetes —, de?* a gyógyszerfelhalmozással J többszörösen megkárosítják a <3? közösséget, amely ezeknek aj készleteknek a költségét fedezi,* és megkárosítják saját magú-* kát, hiszen valamennyit mégis* csak kell érte fizetniük. v

A gyógyszerellátás terhétJ túlnyomórészt az állam viseli,♦ azzal, hogy megtéríti a gyógy-x szerek termelési értéke és' a fogyasztó által megfizetett összeg különbözeiét. Ez már. 1959-ben is meghaladta az egy milliárdot. 1983-ban pedig! nem járt messze a kétmilliárd forinttól. A lakosság egészségügyi ellátásának természetesen nem ez az egyetlen kiadási té-J tele. Ehhez járul az orvosok és* a többi egészségügyi dolgozók* fizetése, a kórházak ellátásai és fenntartása, új egészség-«* ügyi intézmények létesítései sth. *

Hogy mindennek milyen* óriási jelentősége van a la-Z kossóg egészségügyi helyzete* szempontjából, azt egyetlent adat mindennél szemléltétől)-* ben bizonyítja: Magyarországon az átlagos életkor a fel- szabadulás előttivel szemben kb. 16 évvel meghosszabbodott. Sokkal eredményesebben lehet küzdeni a külön-! féle betegségek ellen, sokkal * nagyobb biztonsággal előzhet-* jük meg ezeket, ha a gyógy ke-* zelésnek és a gyógyszerellátás-* nak nincsenek anyagi nkaöá-é lyai, ha a • beteg mindent J megkap, amire szüksége van. < Adóm László f

Sssé-séwes találmány

Qzáz évvel ezelőtt Bolog- nában ehető újság jeleni meg egy színházban. A színházi lapot csokoládéval nyomták ostyalemezekre. Ha túl sok volt a zöldség a darabban, a nézők vigasztalásul megchet- ték a kritikát, az ismertetőt a

szereplők neveivel együtt. Kár, hogy azóta ilyen lap nem jelenik meg. Szívesen előfizetnének az olvasók egy ízletes vasárnapi számra. Az egyik oldala rostélyos lenne, a másik a hozzávaló savanyúság. A képregény francia krém es tetején jelenne meg. A humor pedig enyhén pikáns izü, hamvas gyümölcsök tetején díszelegne. Ez volna az igazán emészthető humoros összeállítás. Nem olyan, mint az alábbi, .amit ezúton tálalunk fel önöknek.

A z ehető újságot bizton ■A*- nem érné az a vád, hogy másolja a másik lapot, meg hogy ollóz. Egy rostélyos másolva is jó.

Ügyintézés

Újsághír: A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felülvizsgálja, hogyan intézik a dolgozók közérdekű bejelentéseit, sérelmes ügyeit.

SIMON LAJOS:

Az otthon küszöbén

Nagyrészt, régebbről ismerős e 39 vers, a figyelmesebb olvasónak. A mostanában nyilvánosan ritkán jelentkező Simon Lajos nem a legújabb verseit foglalta kötetbe, hanem a legutóbbiakat. Verseinek megszokott csöndessége — viszonylagos halkság. Ez a sok gyengédséggel, meggyőző érzelemmel toli líra nem nélkülözi a legszélsőségesebb indulatokat, a pátoszt, a gyakran nagy mondanivalót. Ám a költő nem szeret kiabálni. Mint Az otthon küszöbén egyes versei mutatják: ezúttal sem.

Az új kötet már láthatóan mutatja a továbbiak előzetes jelzéseit. A zsánerképek helyén egyre több, gazdagabb a gondolati líra. Gyakoribb az időmérték alkalmazása, a költői képek bátrabbak, megérlel teb- bek. A meglátott világ kibővül, elsősorban a városi élet tényei- vel. A versek fő motívuma, mint a cím is utal rá, a megérkezésé. Haza, tényszerűen a szülőfaluba, a falusi rokonság, az ismerősök közé. Lényegében azonban egy bővebb közösséghez való érkezésé, amelynek keresése, vágya különösen a finom öniróniától színezett magányosság-versekben hallatszik meg. ICár volna egyszerűen nosztalgiát keresni, látni Simon hazatéréseiben. Érzése nem a visszavágyódásé, hiszen el sem szakadt közegétől. Az ő életformája a ragaszkodás fogadalmáé. „Jóízű híreket hoztam haza" — szól egy helyen.

(Magvető)

A tágabb világ vívmányainak, eseményeinek hírét igyekszik valóban, költészetté átfogalmazva tudósítani oda, ahonnét küldetése szól. És nemcsak ezt. A kötet legjobb versei azok, amelyekben nem puszta nyugtázása történik a dolgoknak, hanem ahol az észrevételek elbíráltatnak, osztályozód- nak. A jellemző ebben a tekintetben a Képzelt mutatás Szergej Jeszenyinnel című vers hitvalló igazságkeresése, a Győr következik című szabadvers

személyessége, a merész szerelmes versek férfiassága, az úti-versek humora.

r

Uj könyvek

a miskolci könyvesboltokban

AZ ELMÚLT hét könyvújdonságai között elsőnek írnánk AScher Oszkár napló- szerűen megírt visszaemlékezéseiről, amely Minden versek titkai címmel jelent meg. A magyar szavalómű.vészet

egyik legnagyobb alakjának, a modern szavaló stílus megteremtőjének emlékképei

mindazokról, akikkel pályája során találkozott., akiknek verseit szavalta, prózáját tolmácsolta, méltán kelthet figyelmet az irodalom barátainál. A Nyugat már halott nagyjai, a ma is élő legjobb íróink és a művészvilág kiválóságai váltogatják egymást a könyv lapjain.

Az üzemi tv műsora

— 7,02 óra: Iskola tv: A soros kapus előadása a munkából elkésöknek a pontos kezdés népgazdasági jelentőségéi ről.

— 8,00 óra: Környezetismeret. Reggeli után végig járjuk a környék irodáit, hol mi újság. Alibinek mindig tartsunk a kezünkben ceruzát, papírt, (pecsétest) ha véletlenül útközben ellenőriznének. (Az utóbbi időben véletlenül sem ellenőriznek senkit.)

—- 9,00 óra. Földrajz: Lábatlan Jucika élménybeszámolója külföldi útjáról, a bérelmázo- ló osztályon— 10,00 óra: Uzsonnaszünet. Kávéfőzés, tojássütés stb. Meló doszta, közben halk tangó aláfestésnek.

— 11,00 óra: Kisdobosok műsora. Munkamódszer átadás, hogyan lehet dobra verni egy kis pletykát, hogy nagy botrány legyen belőle. Előadó: Stikli Irénke 52 és fél éves hajadon.

— 12,00 óra: Sportműsor.

Jön a főnök, nyomás dolgozni.

— 13,00 őrá; Magyar rapszódia. Az egyenletes termelésről. Előadó: Terv Elek és Globális András: * "

— 14.00 óra: Ki blokkol előbb, egyéni vetélkedő. A döntő a fegyelmin.

— 14—16,30 óráig: Helyszíni

közvetítés: az irodákból a

munkaversenyről. (Elmarad; helyette kisfilmeket vetítünk: Lógás-letyingelés címen).

— 17,00 óra: Műsorzárás. Időjárás jelentés. Rossz idő várható minden lógósra, munkafegyelem lazítóra.

Gong. — Püffneki. —■

Öt perccel a baleset után

VlJcS

n .

^ PSW QR

SXflKSÍ. BIZALMI

Fűf«g£ETÖ

Szöveg: Boda István Rajz: Longauer Imre

Otthon sárii iS mag, vagy az üzemben ?

Nyomozás egy rejtélyes baleset ügyében

Szerkesztői üzenetek

KOVÁCS JANOS, KANY: Az autóbuszjárattal kapcsolatos panaszos levelét kivizsgálásra a 3. sz. AKÖV-nek küldtük meg. Az eredményről értesíteni fogjuk.

MOLNÁR TIBOR, SZIKSZÓ: örömmel olvastuk levelét, kérjük írjon máskor is.

KELLER GYÖRGY, MISKOLC: Az Avas jelenlegi állapotára több levélírónktól is érkezett észrevétel. Levelét köszönjük, s a városi tanács titkárságának megküldtük, ahonnan bizonyára rövidesen választ fog kapni.

SZABÓ LÁSZLÓ, MISKOLC; A szabálytalanul eljáró boltvezetőre felhívtuk a vállalat figyelmét, kértük, vizsgálják meg mielőbb bejelentését.

BÁNATOS NAGYMAMA, MISKOLC- Kérjük közölje nevét és pontos címét, hogy levelére válaszolni tudjunk.

PAPACRI ISTVÁN. MISKOLC: Panasza jogos, ezért levelét a vállalatnak azzal küldtük meg, hogy ügyében mielőbb intézkedjék. Ha rövid időn belül nem kap választ, keresse fel személyesen a vállalat Igazgatóját, vagy szerkesztőségünket.

ROMAN KAROLYNE, TISZ.A- SZEDERKÉNY: Ha az eset úgy történt, ahogy ön tájékoztatott bennünket, mi sem tartjuk helyesnek a tanítónő eljárását. Az ügyben eljárni azonban nem vagyunk illetékesek, s ha elégtételt akar szerezni, úgy ezt csak bíróság utján kaphatja meg.

OSZLANYI JANOSNE, SAJÖ- SZENTPÉTER: Levelét megkaptuk. s panaszának kivizsgálására az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget kértük meg. Az eredményről értesíteni fogjuk, addig Is kérjük szives türelmét.

K. MOLNÁR LAJOS. ABAÜJ- VÁR: A Borsod megyei Vízművek kivizsgálja panaszát, s amennyiben a munkabér tényleg Jár, kifizetik önnek.

KOVALCSIK ALFRED, SÁROSPATAK: Kérését örömmel teljesítenénk, azonban Ilyen írásos anya- Rok nem kaphatók, csak a tanfolyam egyidejű elvégzése mellett. Levélben bővebben tájékoztatjuk.

SZABÓ KALMAN. MEZŐKERESZTES: Észrevételével szíveskedjék a KIOSZ megyei titkárságához forduld.

gzen ők látták, hogy az egész eset az üzemben, a munkahelyen történt. És most mégis?! Hihetetlen, hogy mik vannak. Az ember mái- a szemének

sem hihet. Utána kell nézni, itt valami nem stimmel: vá- lámi ván'.ll

Hát látjátok feleim szűrn- tűkkel, mik vogymuk!

A nagyfőnök megkérdezte Kilincs Ferenctől, hogy jól érzi-e magát a műhelyben, nem kíván-e valahol másütt dolgozná, mondjuk egy másik munkahelyen.

— Nem — válaszolta egyenesen az áldozat- — Ez a műhely az én második otthonom, én itt már nagyon otthon érzem magam.

— Nos, ha otthon érzi magát nálunk — szólt a főnök akkor írjuk be a jegyzőkönyvbe, hogy „otthon" történt a baleset.

Hát így történt. Kilincsnek is meggyógyult közben a lába. A főnök is örömmel számolt be a gyűlésen, hogy az utóbbi időben csökkent az üzemben a balesetek száma. Közölte azt is, hogy munkásvédelmi újítást fogadtak el, amely szerint a lefedetlen gödrök, aknák elé egy táblát fognak kitenni ezzel a felírással: „Vigyázat, balesetveszély!”

,.p rtpisé*'*

«Yy-''' **»(S**

I»* ;

Ügy látszik Itt még nem olvasták a hírt. Sajnos megyénkben is akad itt-ott Ilyen „ügyintézés”!

Ssoßccsmote

összehúzott szemöldökkel olvasnánk a. lapot, ha a mindenre ügyelő nyomdai korrektorok' nem végeznének figyelmes munkát. Íme néhány apróhirdetés, ami kijavitatlanul így festett volna a mai számunkban.

Egy kis gyermek gondozást vállal. — Gépírni tudó helyettest keresnek. — Eladó egy hatszemélyes rádió, egy nagy teljesítményű mély gyermek- kocsi, egy alig használt vasárnap, egy világmárkás körpáncélos bőrkabát, egy 25 köbcentis drótgyár, egy négyajtós motorkerékpár, egy 120 bőgős ha- risnyaszemfelszcdő, egy dió- gyökér romajtós szekrény. — Különbé járatú két nő szobát .keres. — Szépiák, pattanások, •friss miteszerek kaphatók a 'toronyházban. — Két csendes fiatalembernek kiadó egy ka- 'lór kályha. — Elveszett egy !r>ér harisnya és egy negyven éves csinos asszony. — Kiadó \egy sertésól.

>

r ' ■ - J 1 "V un

Otthon sávi

; Nyomoz:

Simon Lajos kötetének ezek 5 az új vonásai az eddigieknél* több személyeset tudatnak* magáról a költőről is. “Meg-* tartva a népszerű, legjobb ér-J telemben közérthető eddigi* hangszínt, de új tulajdonsá-T gokkal gazdagabban. Ez a* költészet nem szerény. Tény* viszont, hogy egy ritka erényt* következetesen őrizni igyek-* szik. A látszatra közhely-szerűj dolgokról is úgy ir, a legelsőd rácsodálkozás szeretettek J hangján, hogy szinte vissza-© frissíti eredeti szépségébe, fel-* fedezéssz-erüen „ünnepel meg”* mindent, amiről, azt hinnénk,* újat mondani már lehetetlen,* nem érdemes. j

Nem a hang ereje — érvel* ez a kötet —, ami a lelkese-* dést,. a megrendülést, a bol-* dogságot, a vallomást naggyá* kiáltja. Egy kijelentő mondat* (ha igazságával lep meg) han-* gosabb, hatásosabb lehet fél-* kiáltóiel nélkül. V

Z Borsod megyében történt va- | lamelyik munkahelyen. De * nem is Borsodban, talán Fehérben, inkább Pesten, vagy |éppen Miskolcon?

? Kilincs Ferenc dolgozó belezuhant egy szerelő-aknába. De >nem is szerelő volt, hanem |egy lefedetlen gödör az ^vagi ron. Dé az is lehet, hogy egy f rozoga, fogatlan létráról törli tént az esés. Egyszóval eltörte | a lábát. Az esetnek több | szem- és fültanúja volt, mert | jajgatott az illető. Látták, | amint esik, illetve amint ép- >pen zuhan lefelé, és hallották, |hogy kiáltozik. Valami ilyes- 5 mit: „mondtam én, hogy baj | lesz ebből, le kellett volna | fedni” stb., stb. A baleseti |jegyzőkönyvben mégis az állt, |hogy Kilincs Ferenc otthon 1 törte el a lábát, és ezt a jegy- | zőkönvvet az áldozat is alá> írta.

► — Fantasztikus eset — sut- Stogták a szemtanúk és szemeinket kezdték dörzsölgetni, hiHa igaz a mondás, hogy az! újszülöttnek minden vicc új, akkor ezt alkalmazhatjuk ré-! gén megjelent és már teljesen elfogyott könyvek ismételt megjelentetésére is. A ma élő harmincévesek, sőt még a negyvenesek se nagyon emlékeznek már Tamási Áron 1931-ben kiadott, akkor nagy port felvert regénye a Cl- meresek-re. Éppen ezért nevezhetjük új könyvnek. Az erdélyi arisztokrácia életének nagy, leleplező erejű írása volt ez, amikor megjelent, nem véletlen, hogy akkor a szerző ki-, adásában látott napvilágot.' Dicsérték és támadták egy-! aránt. Szabó Dezső például iá— „ madta, mások egekig magasz-! talták. Ma már persze történelmi regény, le elolvasása; nemcsak élvezetes, ám hasznos is. '

A történelem kedvelői, ha1 még nem olvasták, most meg-! vehetik az immár ötödik ki- adásban közreadott híres .Tor] sevhus Flavius müvet., A zsidó, háború-t. A kötethez a zsidó; állam egykori pusztulása hí-! rés írójának, a római polgárrá' lett zsidó történetírónak ön-] élefrnizót is csatolták. Ez a ■ mű történelmi értékén kívül] azért is érdekes, mert forrás-' anvpga vo't Feuchtivávner ha-] lalmes regóevsorozatánnk. A, zsidó hóhorű-nak és A római' zsfdő-nak. ]

A KÉP^OMflVÉgPiKT báró-! tai A művészet kis könyvtára' sorozat új kötetének «rillbet-! nek. Ez a szén. mellékletekkel' rendelkező kis kötet Renoir] művészetét ismerteti. 1

(máié) 1