Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-14 / 267. szám

ftromftatj 13G4. november 14. ESSÄKWAGYARORSZÄG 3 Hol, hogyan foglalkoznak közérdekű kejei®hi<ís®kfe#l ? A NEB nagyszabású vizsgálnia rÁ Népi Ellenőrzési Bizott­ság megyei, járási szervei mintegy .ötven üzemnél, vál­lalatnál, intézménynél tartot­tak vizsgálatot, hogy megálla­pítsák: hol, hogyan foglalkoz­nak a közérdekű bejelentések­kel, a benyújtott panaszokkal. Höve&edett a msgalapazoli bejeBenSések szánta A vizsgálat megállapítja, hogy az elmúlt egy év alatt az ügyintéző szervek és a beje­lentők viszonyának tekinteté­ben jelentős fejlődés tapasz­talható. Egyre több a megala­pozott bejelentés, a névtelen levelek, a rosszindulatú je- lentgetők száma viszont észre­vehetően csökkent. Mindez azt bizonyítja, hogy az egyszerű emberek mind nagyobb biza­lommal fordulnak az ügyinté­ző szervekhez, bíznak pana­szaik orvoslásában. Mindez éppen azért van így, mert az ügyintézés, a levelek­kel való foglalkozás rendsze­resebbé vált. Rendszeresebbé, de még mindig nem eléggé gondossá, rendszeressé. Felelősségre vonás helyett — elnézés A panaszok, bejelentések alapján meghozott határoza­tok nagyobb része megalapo­zott, .pontos. Akadnak azon­ban, sajnos, elég gyakran látszatintézkedések is. Ezek természetesen nem növelik az illető szerv jó hírét. Különö­sen a felelősségre vonásnál észlelhető megengedhetetlen liberalizmus. A vállalatok na­gyobb részénél a felelősségre- vonást általában a figyelmez­tetés jelenti. Az ilyen látszat- intézkedésekkel egyáltalán nem segítettük a hibák meg­szüntetését, sőt, inkább enyhe biztatást adunk folytatásuk­hoz. B rágalmazó! büntetni kell! Bár a rágalmazó levelek száma az elmúlt évekhez ké­pest csökkent, még mindig akadnak, és ezek mellett nem szabad szó nélkül elhalad­nunk. A mások életének meg- keserítésében örömet találó rágalmazók kedvét csak úgy vehetjük el az örökös, alapta­lan vádaskodástól, ha kellő szigorral lépünk fel ellenük. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy rágalmazó, meg kell büntetni. A vizsgálat egyetlen olyan esetet sem tapasztalt, amikor a tudatosan rágalmazó bejelentő ellen büntető eljárás indult volna. Az viszont meg­történt, hogy a valónak bizo­nyult bejelentővel szemben alkalmaztak megtorlást. Fobozottabb ellenőrzést! A kétségtelenül meglevő fejlődés ellenére még mindig sok a javítani való. A további fejlődés biztosítása végett feltétlenül szükséges, hogy a felsőbb szervek legalább fél­évenként ellenőrizzék a közér­dekű bejelentések, panaszok ügyintézését. Ezek az ellenőr­zések azonban terjedjenek ki az ügyintézés érdemére is, ne csak, mint eddig, a formájára. Igen fontos, hogy a megalapo­zott bejelentések nyomán a szükséges intézkedések hala­déktalanul megtörténjenek, a hibák elkövetőit pedig vétsé­gükkel arányban felelősségre vonják. K bejelentések a vezetéshez nyújtanak segítséget A gyakorlati ügyintézés so­rán sokan megfeledkeznek ró­la, hogy a bejelentők, a meg­levő hibák feltárásával, a he­lyes vezetéshez nyújtanak se­gítséget. Ebből következően a panaszos levelekkel való fog­lalkozást pusztán terhes köte­lességnek tartják, ami termé­szetesen magán az ügyintézé­sen is nyomot hagy. Ezért sok még a látszatintézkedés, ezért fordulnak a bejelentők szíve­sebben a felsőbb szervhez, és ezzel megnövelik az ügyinté­zési időt. Az elkövetkező idők­ben fokozottabban vegyük fi­gyelembe: a közérdekű beje­lentések, panaszos levelek mindannyiunk ügyét szolgál­ják, ezért súlyukhoz méltóan gondoskodjunk kivizsgálásuk­ról. Szapergnmi A Szovjetunió összszövetsé- gi Szintétikus Kaucsuk-Inté- zetében újfajta gumit találtak fel, amely a mínusz 60-tól plusz 60 Celsius fokig terjedő hőmérsékleti ingadozást is ki­bírja. A szupergumi tulajdon­ságai; ragasztható fémre, ha fagyban megrepedt önmagá­tól összeragad, s a legtökéle­tesebb elektrotechnikai szige­telő anyag. E tulajdonságokat a gamma-sugárzásnak köszön­heti, amely nagy hatást gya­korolt az anyag struktúrájára. Nyomtatóit áramlörO telefon A lengyelországi Radomi Híradástechnikai Berendezé­sek Gyárában lekerült a futó­szalagról a nyomtatott áram­körű telefon új modellje. Az új konstrukció eredményeként lényegesen kisebbített tele­fon mindössze 1,35 kilogram­mot nyom. A nyugat-német­országi Siemens-cég hasonló műszere 1,80 kilogramm súlyú. KINCSEK A kincseket ££$$£ bizottság ipari osztálya veze­tőjének szobájában fedeztem fel. Külön-külön mindegyik darabot láttam már, de így, együtt különösen értékesnek hatottak. Mondtam is Molnár Gézának: — Aki ezeket látja, nyom­ban elismerheti; gazdag járás az újhelyi. Molnár Géza erre elővett egy kulcsot, és kinyitotta a „Szézám"-ot, illetve azt az üvegezett szekrénykét, amely­ben a kincseket tartja. — Tessék, nézze meg köze­lebbről — mondta, és egyen­ként megmutatta a különféle tárgyakat. — Ezek persze csak miniatűr mintái a nagyoknak. Sorba vettem a kincseket. Az egyik egy kézzel festett, karcsú váza volt, nyomban utána egy finom, aranyszegé­lyű csésze következett tányér­kával, aztán egy hamutartó. — Ezek a Hollóházi Porce­Kiíencven lóerős traktorokat gyárt a Vörös Csillag Traktorgyár Uj, 90 lóerős, hathengeres D4K „B” típusú traktorok so­rozatgyártását kezdi meg a Vörös Csillag Traktorgyár. A műszaki próbák után jól bevált nagyerejű traktorokból még az idén 150 darabot gyártanak le, jövőre pedig 1400-at ad­nak át a kül- és belföldi megrendelők részére. A/, első széria IMK .,B” típusú traktor, amelyet most vesznek át az ACiHOK.UK megbízottjai: Paczolay Károly és Számoshelyi István. lángyár készítményei — hal­lottam. A hamutartót nyom­ban használatba is vehettem volna, mart mellette egy-egy doboz Mátra és Terv cigaretta állt a szekrénykében. — Ezek a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban készülnek — jegyezte meg Molnár Géza. — A gyárnak egyébként az eddig gyártott, ismert cigarettákon kívül az idén még két új ter­méke is van: a Pénzügyőr és a Szimfónia. Ezekből még nincs a gyűjteményemben. De tér­jünk vissza inkább a porcelá­nokra. Azt sokan tudják, hogy a hollóházi gyár sokfelé ex­portál. Arra azonban már ke­vesebben válaszolnának: a gyár honnan kapja alapanyagainak egy részét, a kaolint.? Nos, van itt a járásban, Füzérradvány környékén egy hegy, a Korom­hegy. Ott van egy kaolin-bá­nyánk. És látja itt ezt a mi­niatűr cserépkályha-burkola- tot? Szintén kaolinból készült, mert a sárospataki cserépkály- hagyár is felhasználja a Ko­rom-hegyi anyagot. De nézzük tovább a kincse­ket: két kis cipő hirdeti, mi­lyen szépen dolgoznak a sátor­aljaújhelyi járási cipész ktsz tagjai. Két ruhácska az újhe­lyi szabó ktsz-t dicséri. •— A ktsz tavaly óta közép­üzem. Évente 16 millió forint értékű ruhát exportál — hang­zik az információ. Tmrlni tűzőgépek, kilin­íruwui esek, igazolvány­tokok is sorakoznak a szek­rénykében, ezek jelzik, hogy milyen fajta termékeket gyárt a Fémlemezipari Művek sá- toraljaújhelyi gyáregysége. Mellettük parányi drótkerítés, mert ugye, XJjhelyen vasipari ktsz is van... Szüics hordócska, néhány kedves játék — kis kiállítás a faipari ktsz munkájából. — A ktsz 95 százalékát ex­portálja termékének. És végül: a perlit. A pálhá- zi őrölt és duzzasztott perlit, amely eljut Nyugat-Németor- szagba, Angliába és Törökor­szágba is. Talán van olvasó, aki most csalódottan megjegyzi; hát ilyen kincsekről van szó? Nem érdekes leletekről, vagy drá­gakövekről, hanem ipari ter­mékekről? Akkor miért nem írta az újságíró idézőjelben azt a szót: kincsek? Nos, az idézőjelre nincs szükség. Mert valóban kincsek ezek az ipari termékek is. Egy járás kincsei, amelyek orszá­gunkat gazdagítják. Olyan kincsek, amelyek az ember munkája nyomán kapták érté­küket. Hogy összegezve mi­lyen értéket jelentenek a já­rás ipari termékei, azt nehéz lenne felmérni. Az a szekrény­ke, amely a pártbizottságon található, csak sejteti a nagy egész értékeit, mint a tenger egy cseppje a nagy egész tu­lajdonságait. Hfo/mír Gézával beszél­motnar gettilnk ezekröi az értékekről, a járás ipari termeléséről. Általánosságban jónak mondható, de azért minden munkahelyen van még tennivaló, ha az évi ter­vet mindenütt teljesíteni, vagy pláne túlteljesíteni akar­ják. És minden munkahelyen minden ember tehet valamit azért, hogy tökéletesebb le­gyen a munkafegyelem, meg­szűnjenek a csellengések, szer­vezettebb legyen a munka és jobb a munkaidő kihasználá­sa. És ha a járás minden dol­gozója egyre többet törődik ezzel, akkor még inkább nő­nek az értékek, sokasodnak a kincsek. Az a kis üvegezett szekrény pedig, ott, a pártbi­zottságon, minden idegenből még nagyobb elismerést vált ki. (Ruttkay) Ki a gazdája? Az útszakasz, amelytől emberek élete függhet, mind- CSl össze ötven meter hosszú. A szentpéteri utat köti össze a Il-es számú kórház bejáratával. Naponta sokszor kanyarodik rá a fehér mentőautó. A betegszállító jármű vezetői nagyon óvatosan fordulnak az útra. Bravúrosan forgatják a kormány kereket hol jobbra, hol balra. Egy- egy döccenönél összeszorítják ajkukat: hátul a hordágyon fekvő beteg, vagy sebesült feljajdul. Sietős volna az út, minden perc drága lehet... De a mentőautó csak döcög. Gyorsabban nem haladhat. Rossz az út, gödrökbe huppan a kerék... Tizennégy hónapja jönnek-mennek az átiratok. A kór­ház kéri az első kerületi tanácsot, javíttassa meg. A ta­nács visszaír, hogy nincs rá módja, ellenben a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat vezetője megígérte: tárgyal az érdekelt vállalatokkal, hátha közös nevezőre juthatnak, s együttes erővel megcsináltatják. A szóban lévő utat ugyanis öt-hat vállalat használja. És most itt az ősz, tovább romlik az út. A tanácson az építésügyi csoport vezetője azt mondja: — Bár az út a város kezelésében van, tulajdonképpen üzemi útnak számit. Nekünk pillanatnyilag nincs rá ke­retünk. Különben is, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat megígérte, hogy... — Csináltassa meg a kórház. A tanács annyit tehet most, hogy útfenntartó brigádjával napokon belül, mint már korábban tette, ismét betömeti a gödröket. De az ismét csak ideiglenes megoldás ... Sajnos, igen. De ha a kórháznak volna is pénze erre a munkára, kétes a célszerűség. Hiszen az útnak csak öt­ven méternyi szakasza javulna meg, s egykettőre to­vább romlana, mert az említett vállalatok gépkocsijai hordanák rá a sarat, csúszóssá válna az úttest — s ez a közlekedésrendészet szempontjából is kifogásolható. Nem. beszélve arról, hogy ilyképpen egy szerv vállal­ná a kiadásokat, ami igazságtalan dolog lenne. Az út gazdája végeredményben a tanács. Kérdés, mi­kor veheti fejlesztési tervébe az útépítést? Valami meg­oldást kellene találni. Ilyen körülmények között az vol­na mégis a legcélszerűbb, ha az érdekelt felek együttes erővel kezdenék el az építtetést. e ebben az esetben most nem is ez a legfontosabb. A mentőautók útját kell mindenekelőtt biztonsá­gossá tenni! Nagyon sokszor súlyosan sérült embereket szállítanak ezek a járművek. Megtörténhet, hogy mire a műtőasztalra kerülne valaki, még súlyosabbá válik a sé­rülése. Megtörténhet — csak feltételesen mondjuk. De embereket nem szabad ilyen veszélynek kitennünk né­hány méternyi út miatt, amelynek nem akad gazdája. (—la) Veszedelmes méretű pocoMnvázié ez őszi gabonákban Dr; Sándor Ferenc, a Föld­művelésügyi Minisztérium or­szágos növényvédelmi szol­gálatának osztályvezetője tá­jékoztatásul elmondotta, hogy több vidéken a pocokfertőzés már a jövő évi gabonatermést veszélyezteti: kisebb-nagyobb foltokban máris kopaszra rág­ta a kikelt vetéseket Félő, hogy a milliószámra szétrajzó pocok a jövő tavaszon az idei­nél is nagyobb területeken okoz érzékeny károkat. A fertőzött területeken min­denütt fokozott erővel kell folytatni a vegyszeres irtást. A megyei AGROKER vállalatok­nál elegendő Arvalin áll a ter­melőüzemek rendelkezésére, s az esetleges pótlásra is van lehetőség. Egyre többen megismerik, megszeretik Hat hete nyílt meg, hat he­te egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a libresszó. Nem nagy. Két terme van, és talán harminc ember fér el a szé­keken, de akkor már túlzsú­folt. Szép, modern kis helyi­ség. Világosra festett, vidám falát Lukovszky László grafi­kái díszítik. Az egyik terem a presszó, a másik a könyv­tár. A presszóban jó kávé, a könyvtárban jó könyv kapha­tó. Kedélyes beszélgetés mel­lett ismerkedhet meg az em­ber a hazai és a külföldi saj­tóval, a világirodalom klasz- szikusaival. A libresszó tulajdonképpen a városi könyvtár fiókja. • • Öregek ünneplése a hegyekben A CSENDES őszi hervadá- sában is szép a táj a zempléni hegyekben, ahol három kis­község sorakozik egymás mel­lett szerényen, hosszan elnyúl­va a fenyőktől szegélyezett völgy ölén: Óhuta, Ujhuta, Középhuta. A három közigaz­gatásilag együvé tartozik, s összesen 518 lakosa és 200 holdnyi szántóföldje van. A többi mind-mind sűrű erdő, amelyen át azonban még most. az ősz vigasztalanságában is melengető fény ragyogott át a napokban. — Nálunk még sohasem történt ilyesmi — buggyant ki az őszinte szó a megnyitót mondó Csomós Ferenc tanács­elnök ajkán, amikor a hajda­ni vadászkastélyban megje­lent öregeket köszöntötte. „Szép szimbólumnak is vehet­jük — tette hozzá Fakla Béla, a népfrontbizottság titkára —, hogy azok előtt a nehéz erdei munkában eltörődött öregek előtt, akik évtizedeken át a hétágú grófi korona árnyéká­ban éltek, most, éppen ebben a kastélyban teszünk tisztes­séget.” A három kis településről 38 idős dolgozót ünnepeltek a község lakosai az öregek nap­ján, köztük Balogh Józsefet. Bárány Lajost, Szutorcsik Miklóst, vagy az asszonyok közül Bárány Lajosnét, Zol­tán Istvánnét. Tarnóczi Mik- lósnét és még másokat. A já­rási tanács egészségügyi cso­portja képviseletében dr. Sza- fir Zoltán főorvos egyenként, közvetlen szavakkal köszön­tötte az ünnepeiteket. A Vö­röskereszt és a nőtanács jó­kívánságait Kőműves Miklós- né. a Hazafias Nénfrontét Czeglédy Lajos, a helyi társa­dalmi szervezetekét Fazekas József, a Zemlénhegységi Er­dőgazdaságét Pákozdy Ernő tolmácsolta. Az ünnepeltek nevében Zoltán István mondott megilletődött hangon köszö­netét, hangoztatva, hogy jó élni olyan társadalomban, amely megbecsüli az embert. az Általános iskolások, Fakla Béla, Drótos Ferenc és Drótos Ferencné tanárok di­ákjai, szavalatokból, ének- és táncszámokból álló műsorral és sok-sok virággal kedves­kedtek a nagymamáknak, a nagyapáknak. A szívderítőén szép ünnepély után a rende­zőség ízletes vaddisznó-vacso­rán látta vendégül az örege­ket, akik mindvégig kelleme­sen érezték magukat. A kis Háromhuta pártszervezete, ta­nácsa. nénfronthizottsága, nő­tanácsa és KTSZ-szervezete olyan szeretettel ünnepelte a község idős dolgozóit, hogy ez a szép példa másutt is. méltó a követésre. Könyvtárként és olvasóterem­ként működik. Tehát a köny­veket elvinni is lehet. Szép az állomány, nagyrészt új, most megjelent könyvek sorakoznak az állványokon. Egyelőre mindössze 2500 kötet. Termé­szetesen a készlet állandóan növekszik. Állandóan töltik az újonnan megjelenő köny­vekkel. Található itt Julius Caesar írásaitól kezdve Ro­main Rolland-regényekig szin­te minden. A hírlaptár, nevezzük így azt a néhány polcot, ahol a hazai és a külföldi újságokat tartják, is rendelkezik a Ma­gyarországon megjelenő folyó­iratok többségével. Sőt, csa­pokkal is, amelyek az újság­árusoknál nem kaphatók. A libresszó csendes, mert ha valaki csak kávézni és be­szélgetni tér be, a többiekre való tekintettel az is lefojtja hangját. Igaz, előfordult már olyan eset is, hogy egy részeg öreg embert alig lehetett el­küldeni. Mindenféleképpen pálinkát akart inni. Fel sem tűnt neki, hogy ez nem kocs­ma, hogv itt az emberek áhí­tattal adóznak a könyv és a feketekávé nyújtotta élvezet­nek. A presszó népszerű az ifjú­ság körében' is. Ellestem egy beszélgetést. Egy 15—Ifi éves diákfiú ült bent. Málnáját szürcsölgette, mikor hasonló korú fiú lépett hozzá. és megkérdezte: — Pista már volt itt? — Még nem. Pedig megígér­je. hogy ma is eljön. Jelenleg még csak 238 ál­landó olvasó van, de számuk napról napra nő. A miskolci­ak kezdik ezt a helyet megis­merni, megszeretni és egyre többen látogatni. Viktor Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents