Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

6 fiSBAKRfAGYARORSEÄt* ' Vasárnap, 1964. november 1. 3« Perdül a szoknya s mire elmúlik a nap, lassan kialakulnak a figurák. a hangulat. A falakon hatal­mas tükrök. Hátul, az ablak előtt zongora. Néhány taktust játszik a kísérő, kivár és is­métli a dallamot. A táncosok tétova lépéseket tesznek, fo­rognak és várnak. Ráfüggesz­emberének is érthető, élvez­hető művészetté. Meg aztán a népművészet, szűkebb értelemben véve a néptánc, talán a leginternacio- nálisabb művészet. Ezt a meg­állapítást 14 év alatt sok ki­Karórámra pillantok. Dél­után 2 óra. Visszatérek a ba­lett-terembe. Itt még mindig szorgalmasan próbálnak. Rábai Miklós művészeti vezető koreo- grafálja az új bemutató egyik tánckompozícióját. A Hét-szín- virággal januárban mutatko­zik be az Állami Népi Együttes. Előre csak annyit, hogy színes csokorba kötik a Magyaror­szágon élő nemzetiségek tán­cait, muzsikáját. A zene szól. A figurák egymásutánjából egyre jobban, kibontakozik a kompozíció. Felhangzik a ve­zényszó: „utoljára gyerekek” (ki tudja, ma már hányadszor) és „rajta” — felcsendül a zon­gora, perdül a csöpp szoknya, ragyognak az arcok és a sze­mek. Ismét elmúlt egy nap. G Mindennapos bsrfettprébán csiszolják, tökéletesítik a mozgást. t.".: remiiket a mesterré,' szíve­sebbe ív írnám:, a varázslóra Rábái Miklós megpödri jól" is­mert bajszát. Kék melegítés csizmás lábával eltáncolja a; új lépéseket. A tánckar szint« akaratlanul követi mozdula­tait. Félig hunyt pilláik alat talán már látják a folytatás is. Most születik a tánc.' Az al­kotás pillanatai a legnehezeb­bek, de egyben a legszebbek A táncművészetnek nine; olyan állandó kézzelfoghatc anyaga, mint a szobrásznak i kő. A művész a mozdulatbó formálja a táncot. „Megálmod­ja” az egész produkciót. A nézők a mosolygó, fürge táncosoknak tapsolnak. Itt i hétköznapok feketetrikós pró báin szakad a veríték, átned­vesedik bizony az ing. De há a sikert nem adják ingyen! Mi a titka az Állami Népi Együttes egyre fokozódó sike­rének? Az igazgató így vélekedik: — „Háromhúrú hangszeren” játszunk. Muzsikálunk, éneke­lünk, táncolunk. Tehát nem­csak a fülnek, hanem a szem- i&ékds adunk művészi élményt. robbanó sikerű külföldi tur­nénk is igazolta. Játszottunk a Szovjetunióban, tapsolt ne­künk-Párizs, Róma, nemzet­közi aranyérmet nyertünk Finnország fővárosában, s a órát táncolni nem kis dolog. De megérte, mert mindany- nyian elégedettnek látszanak. Még a mester is, pedig azt mondják, ez már igazán nagy szó. ÁDÁMOK Bodó Béla elbeszélései VÁK (Szépirodalmi Könyvkiadó) A NEVEK ESETLEGESEK Előbb adódnak, mint majdani gazdáik jelleme alakul, ha később mégis egyeznék a kettő: véletlen inkább. A két név, amely iker-fogalomként régi időktől így, kettesben nézni az ablakon, s meg kell hallani a lélegzeteket. A szerző gyöngéd vezető. Igyekszik években, helyszí­nekben úgy irányítani, hogy akit vezet, az maga lel­je föl a korrajzot, a társada­jelfeép. (Ádámok, Évák), noha lomképet, > a jellem- és lélek­leleménynelc találó, meglehe­tősen szerény. Szerénysége szándékos tehát, nem is kíván mást, mint megjelölni, ami a történtekben leginkább össze­tartozó. De Bodó Béla írásaiban többről van szó. Nem egysze­rűen huszonháromszor két embersorsról beszél az elolva­sott könyv. Adámjai és Évái mögött korszakok ablakai nyílnak, városrészek múltja lélegzik föl. Csak be is kell ábrázolás míves megoldásait. A könyv nem is vállalkozhat­nék arra, aminek lehetetlen­ségére maga int: akárhány novellában is, a szerelmet tel­jességgel elmondani. Az Adá- mok és Évák novelláinak első erénye az olvasmányos érde­kesség. Figurái hihetően meg­rajzolt, meggyőző élőlényeik. A FÉRFIAK ÉS NŐK visz- sza-visszatérő, elvonuló soro­zata e novellákban: típusoké, akkor is, ha személyes tulaj­Megjelent a Füles Évkönyv 1965 donságailt egyediek. A két há­ború közötti „békeévek” jó­zsefvárosi, szegény szerelme­sei, s még a • bármely korban elhelyezhető „örök” történetek hősei is nemcsak féltékenyek, szenvedélyesek, hűek, házas- ságtörőlc, szenvedők vagy ke­gyetlenek, hanem jellemük alakító körülményei is meg- érezhetőek. Cselekedeteik elemzett okai felderítik a ma­gánemberi mozdulatok, sza­vak, tettek mögött a nagyobb társadalmi összefüggéseket. Bodó elbeszélést^ érdekessé­gének titkát ez a céltudatos, elemző módszer jelenti. A szerző, az újságírás legirodal­mibb, legrangosabb műfajá­nak, a publicisztikának ismert művelője, elbeszéléseiben is megtartja mindazt, ami a szépirodalomban is célra­vezető: a figurák jellemraj- zában a szűkszavú megmu­tatást, a cselekmények kifej­lesztésében a riporteri sodrású belső monológokat. A mondanivaló — újságíró! vagy szépírói szándékaiban, nemes. Az élethelyzetéle sok­féleségének alapos ismereté­ben Bodó Béla nemcsak elő­ad, s a megírt szerelmek tör­ténetében elszórakoztat, ha­nem közben elsősorban állás- foglalásra kényszerít. A SZERELMEK ürügyén —. a figyelmeztető írói hang szó­lal meg. Morális kérdések elemzésébe kezd, s a tanulsá­gokat az olvasóval együtt mondja ki. H. Gtf. Űj könyvek a miskolci könyvesboltokban i. Félve lépek a próbaterembe: attól tartok, zavarom a mun­kát. Reggel nyolc óra, kint bo­rongna, esős ősz, itt bent forró Alapanyagunk, amiből mű­sorainkat merítjük gazdag, és nemes. A néphagyomány sok évszázados kultúrkincseit ele­venítjük fel, formáljuk a ma .mégoly hidegnek mondott kö­dös Angliában is felpezsdítet­tük nézőinket. Fennállásunk óta mintegy 1700 előadást, tar­tottunk. Tcnlcíuis Tibor rajza Milyen hosszú út! De első­sorban nem kilométerekben számítva. A kezdeti törekvés főleg a népi motívumok hite­les dokumentálása volt, ma már a hagyományokon alapuló modern, tematikus táncművé­szeté a vezető szerep. Csiszo­lódott, változott a kifejezési mód is. Az Állami Népi Együt­tes érett művészkollektívává kovácsolódott. Nyolc egész es­tét betöltő repertoárműsorukat hétről hétre végigtapsolja a közönség. Évente 90 előadást tartanak, ebből 40-et Budapes­ten, s 50-et az ország külön­böző tájain. Hát igen! Valahogy igy kell színesen írni egy idegen világ­ról! — mondhatjuk mi újság­írók némi nosztalgiával, de mondhatja az olvasó egyszerű­en, nosztalgia nélküli elisme­réssel Hans Habe Halál Texasban című könyvének el­olvasása után. A könyv a hé­ten érkezett a miskolci köny­vesboltokba. Szerzője magyar származású, Bécsben született újságíró, aki amerikai állam­polgár és immár hét éve Olaszországban él. Habe nem más, mint a H. B. rövidítés németes összerakása. H. B. annyi, mint Hans Békessy, azaz Békessy János. 1938. előtt Bécsben élt, és állandóan írt az Újság című lapba. A hábo­rú alatt Amerikába került,. az amerikai hadsereg tagjaként tért. vissza Európába. Később Olaszországban telepedett le, és éppen abban az időben uta­zott egy. színdarabja bemuta­tójára az Egyesült Államokba, amikor Kennedy elnököt meg­gyilkolták. A Halál Texasban azonban nemcsak az elnökgyilkosságról szól. Riport ez 1963 Ameriká­járól, de minden sorából érez­ni, hogy arról a társadalom­ról ír, amelyben ez megtörtén­hetett. A riportregény hát­terében ott áll az elnök tragi­kus halála, előterében pedig az USA társadalmának min­den fonáksága. A felső tízezer és a Júmpenploretariátus, a négerek és a fehérek, a művé­szek és a filiszterek, a politi­kusok és az apolitikusok élete egyaránt azt az örvénylő ka­vargást, jónak-rossznak azt a furcsa vegyülékét . mutatja, amely kitermelte magából a gyilkosság légkörét. A könyv közvetett eszközökkel, tehát jól szolgálja közvetlen célját: olyannak ábrázolni Kennedy agyonlöyésének társadalnri hátterét, amilyennek valóban látja és — ami még nehezebb — amilyennek láttatni akarja. És mert az utóbbi is sikerül, azért kitűnő ez a riportre­gény. Balzac tisztelői és írásának szerelmesei örömmel könyvel­hetik el, hogy. két kötete is megjelent, mégpedig A kalan­dor és a Hivatalnokok. Shakes­peare rajongóinak pedig me­legen ajánlhatjuk Rónaszegi Miklós Színház az egész világ című ismét kiadott művét, ügyes Shakespeare-életrajzát. Végezetül még egy, szinte újnak számító könyvről kell beszélnünk, és ez nem más, mint Láng György A Tamás templom karnagya című alko­tása. Ez a Bachról szóló na­gyon érdekes könyv már elég régen elfogyott, és sokan ke­resték már azóta hiába a köny­vesboltokban. Most megvehe­tik, (máié) I Nagyon szépen kérik X műszaknak vége, a mun­ka befejeződött, a Miskolci Pamutfonó dolgozói hazafelé tartanak. Az eső esik, és akik a 7-es buszra várnak, bőrig áz­nak a szabad ég alatt. Változás: az idő megjavult, víz már csak az úttesten van kisebb-nagyobb tócsákban, sárral keverve. Az autók egy­mást érik a József Attila ut­cán, egyik gépkocsivezető las­sít, amikor meglátja az ácsor­gókat, de van aki megtréfálja őket és beletapos a gázba. Mindenkit e’-—"irmára mázol a sáros víz. S rögtön tegyük hozzá, az imént említett két eset mindennapos, ha sáros, latyakos az út; És nincs védekezés? Volt, de ma nincs! Nagyon szép megállóház volt itt, nem is olyan régen. A fo­I noda dolgozói építették. Par­kot is varázsoltak köré, szép, kényelmeSj piros lócákkal* hogy le -en hol pihenniük, amikor buszra várakoznak. Nyolcórai állás után jólesik a pihenés. Ez a házikó hűsége­sen védte széltől, sártól, víz­től a gyári dolgozókat: Aztán jött a felhívás a városi ta­nácstól: le kell bontani a meg­állót, mert építeni fogják a József Attila utcái. Ä szép sárga házikó most benn áll a gyár udvarán. É's jön a tél, a zord Időjárás; A dolgozók mind gyakrabban teszik szóvál mi lesz ezután? Már előre fél­nek. Nagyon szépep kérik a vá­rosi tanács illetékes ügyinté­zőjét, mutassa meg azt a he­lyet, ahová ideiglenesen ismét felállíthatják „mepállóházu- kat.” Bizonyára akadna ■ helyi ahol nem lenne útban. A fonónők kérését ezúton tolmácsoljuk. _ . B. M. Negyedik alkalommal je­lentkezik a Füles, a népszerű rejtvényújság most mór szinte hagyományos Évkönyvével. A 260 oldalas, gazdagon illuszt­rált kötet ezúttal is sok új rejtvénnyel örvendezteti meg a fejtörőket kedvelők népes táborát. A Tanár úr kérem rovat érdekes tárgykörök szerint csoportosítva teszi próbára az olvasók tárgyismeretét, a spor­tok barátai pedig egész sor sportágról tudnak meg jellem­ző adatokat. Az évkönyv be­mutatja rejtvényes formában, milyen lesz fővárosunk a 2000. esztendőben, s feleleveníti az 1895-ben történt érdekes ese­ményeket. Először olvasha­tunk az oly népszerű ke­resztrejtvény születésének hi­teles történetéről. A különböző népek fejtörői önálló fejezetben vonulnak fel az Évkönyv hasábjain. Ze­nei rejtvények,- bűnügyi, logi­kai rejvény-novella. a megva­lósulás előtt álló jelentős tech­nikai találmányok játékos is­mertetése, színes gyermek rejtvényrovat, képregények, keresztrejtvények, az ulti játék szabályainak kis kódexe, sok tréfa, rajz váltakoznak a két- színnyomású oldalakon. Az Évkönyv, amely minden lapárusnál kapható, 16 oldalas mellékletén két nagy kereszt- rejtvényt közöl. Ezek egyiké­hez pályázat fűződik. A nagy rejtvény megfejtői között a Füles 20 000 forint készpénz- jutalmat sorsol ki.

Next

/
Thumbnails
Contents