Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-03 / 258. szám
Kedd, I06i. november 3. BSSAKMAOTASORSBAO 3 Téglái fánA bms&űi építkezések A Borsod megyei Építőipari Vállalatnak novemberre 1 millió 200 ezer darab téglára van szüksége ahhoz, hogy feladatait teljesítse. Megkapják-e ezt a tégla-mennyiséget a borsodi építkezések? Megyénk legnagyobb téglagyára a Tégla- és Cserépipari Vállalat mályi gyáregysége. E vállalat főmérnökétől, Bobor Jenőtől kértünk választ a kérdésre. — A IV. negyedévi terv szerint a 13 téglagyárból összevont vállalatnak 42 millió 200 ezer darab téglát kell gyártania. Ezenkívül készletünkben van 7 millió 700 ezer db tégla. — Mint Bobor Jenőtől hallottuk: ha valaki csupán ezeket az adatokat tekinti, azt gondolhatja, hogy a borsodi építők kérésének teljesítése nem kerülhet különösebb nehézségbe. Igen ám, de a vállalatnak, a megrendelések szerint, a negyedik negyedévben 50 millió 300 ezer darab téglát kall. kiutalnia. Ez pedig azt jelenti, hogy megszabott tervét még akkor is túl kellene teljesítenie, ha a ralctáron lévő összes téglát kiutalná (a raktárt azonban nem lehet teljesen kiüríteni). Miért vállalt ennyi megren- dclést a mályi téglagyár? — Szeptemberben, a vállalások idején szép idő volt. Az időjárás pedig. nagyban befolyásolja munkánkat. Szeptemberben úgy gondoltuk, hogy kedvező időjárás esetén teljesíteni tudjuk vállalásainkat, kielégíthetjük a megrendelők igényeit — mondotta Bobor Jenő. Az időjárás azonban ..közbeszólt”. A vállalat októberben 5 millió darab tégla gyártásával maradt el. Ezután pedig már nem remélhető, hogy sokat javul az idő, és a gyár felszámolhatja lemaradását. így érthető, hogy például most a mályi téglagyárban is annak örülnének legjobban ha valamelyik megrendelő la. mondaná a téglát. Erre azonban nem lehet számítani. Mi tehát a teendő? Megkapják-e mégis a kért tégla- mennyiséget a borsodi építők? tudja biztosítani a katonák elszállásolását, csupán az étkeztetését; a. laktanyából való minden napos kiszállítás és felügyelet sem megoldható. Ugyanekkor mit javasol a Borsod megyei Építőipari Vállalat? Ezt már Vincze Géza igazgatótól kérdeztük. Válasza: — A mályi téglagyár ne gyártson most válaszfal-téglát (90 ezer darab így is raktáron van), se magasított, lukacsos téglát, mert ez nem kell az alapozáshoz. Ezek helyett az építőipar által most igényelt téglát gyárthatná. A téglagyár azonban a Borsodi Építőipari Vállalat számára csak e vállalat, diszpozíciója helyeit gyárthat mást.. Nos, a borsodi építők az idei, úgynevezett hatos válaszfalrendelésük egy részét lemondták, illetve csak december végére, január elejére kérték. Ezzel bizonyos kapacitást biztosítottak a téglagyárnak. Ez azonban még kevés. Van-e más megoldás? E cikk írásakor értesültünk róla: igen, a Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetői találtak megoldást. Az elmúlt napok kedvezőbb időjárása lehetővé teszi, hogy a mályi és a göröm- bölyi téglagyárban a lehetőségekhez képest több téglát gyártsanak. Ezenkívül azt a téglát, amit vagonhiány miatt pillanatnyilag nem tudnak más megrendelőkhöz eljuttatni, sürgősen átutalják a borsodi építőknek. fó kooperációval, segítő szándékkal tehát megoldható még az ilyen kilátástalannak hitt probléma is. A Borsodi Építőipari Vállalat vezetőinek tehát nem kell azon töprengeniök, hogyan tudnának Szolnokról, vagy a .Dunántúlról téglát szállítani megyénkbe (ezeken a helyeken ugyanis van tégla, de nincs vagon). A Tégla- és Cserép- ipari Vállalat novemberre egy millió darab első osztályú és 200 ezer darab másod osztályú téglát biztosít a borsodi építkezések számára. A megyei pártbizottság ülésén az építők részéről elhangzott panasz, az anyaghiány tehát remélhetően megszűnik. S hogy ezek után az építők teljesíteni fogják-e a rájuk bízott, feladatokat? Ez. már elsősorban rajtuk múlik. (Ruttkay) Öi lakótelep építéséi kezdték meg Miskolcon Miskolc hetedik lakótelepét az új kórházváros mellett, a Szentpéteri-lcapuban építik fel. Az itt készülő 2200 lakást a korszerű technológiai eljárások alkalmazásával, előregyártott blokkokból szerelik össze, illetve habosított kohósalakból öntik ki. Az épületek közül 11 lakóház kilenc emeletes, egy pedig 15 emeletes lesz. Az új otthonokba beépített bútorokat és gázkandallókat helyeznek. Ezenkívül a lakótelepen két általános iskolát, ugyanennyi bölcsődét és óvodát, valamint jól felszerelt üzleteket, vendéglátóipari egységet is létesítenek. A munkákkal a Borsod megyei Építőipari Vállalatnak azokat a dolgozóit bízták meg, akik nagy gyakorlatra tettek szert a diósgyőri blokkos építkezéseken. Ezek az építők az új lakótelep első négy, egyenként 56 lakásos épületének összeszerelését most kezdték meg. Az új lakótelep 19G8-ra. készül el. | II mezőgazdasági szakember védelmébe» Termelési tanácshozás ■ szemléltetőeszhöziihhel A téglagyár vezetői sokat gondolkoznak ilyen kérdésekről. És tárgyilagosan meg kell állapítani, megvan bennük a jóakarat, a segíteni akarás. Tudják, hogy rajtuk is múlik az építőipar tervteljesítése. Ezért a következőt javasolták a Borsod megyei Építőipari Vállalat Vezetőinek: Az építők 500 katonát kaptak segítségül. Ha mintegy hat hétre kölcsönadnak 35 katonát a máltji téglagyárnak, a gyár éjszakai műszakban „kiszorítja” valahogy a kért téglamennyiséget. A javaslat megvalósítását azonban több nehézség akadályozza: a téglagyárban a katonák nem tudnának zárt egy- ségben dolgozni; a gyár nem Á termelési tanácskozásokat az általánosságban elterjedt szokás szerint az Ózdi Kohászati Üzemekben is hosszabb, terjedelmesebb beszámoló, előadás vezette be, amely egy óráig, vagy még annál is tovább tartott. A legutóbbi, az október végén lezajlott összejöveteleken próbaképpen három helyen, az acélműben, a finomhengerműben és a durvahengerműben új módszert vezettek be. A tanácskozó termekben nagyméretű tablókon,- grafikonokon tüntették fel az üzem munkájára vonatkozó adatokat, a fontosabb gazdasági mutatókat, az eddigi eredményeket, a soron levő tennivalókat, a munkaverseny helyzetét, a vállalások teljesítését. így a részvevők már a gyülekezés ideje alatt megismerhették az üzemükkel, munkahelyükkel, brigádjukkal kapcsolatos, lényegesebb tudnivalókat, s a hosszabb ideig tartó beszámoló helyett már csak a tanácskozás formális megnyitására volt szükség. Annál több idő jutott viszont a vitára, a problémák részletesebb taglalására. Az első újformájú termelési tanácskozás jól bevált. A hozzászólók, valamint a javaslattevők szá- jt ma több mint ötven százalékkal növekedett* az ilyen összejövetel termékenyebbnek, s tartalmilag is eredményesebbnek bizonyult. S ami örvendetes, a vidéki dolgozók közül is lényesegen többen kapcsolódtak be a vitába, tekintve. hogy több idő állt rendelkezésükre. A jövőben az új módszerű tanácskozási formát fokozatosan kiszélesítik, általánosítják. A gyár versenyirodája az illetékes szervekkel karöltve sorozatosan készíti el, állítja össze a különböző munkahelyekre vonatkozó szemléltető eszközöket. Ötletes fusizó as Mit szólsz hozzá! Tegnap csináltam munkaidőben! Fontos hírről tudósítottak pénteken a telexgépek: a MEDOSZ központi vezetőségének ülése megvitatta a mezőgazdasági üzemek munkásvédelmi helyzetét. A traktorosokról, a mező- gazdasági gépek kezelőiről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás minden elismerést megérdemlő élharcosairól volt szó. Éppen ezért van nagy jelentősége az említett vitának, s az ottani felmérésnek. örömmel nyugtázhatjuk, hogy a mezőgazdaságban, elsősorban az állami szektorban, a múlt évihez képest jelentősen csökkent a balesetek, s küiönösen a halálos kimenetelű balesetek száma. Figyelmeztető jel azonban, hogy a balesetek még mindig több mint fele traktorvezetőkkel történik: az ő munkakörülményeikre, szociális és egészségügyi viszonyaikra tehát fokozott gondot keli fordítani. Nagyon sok tennivaló akad a traktorra ülők. a gépkezelők felelősségének ébrentartásában is, hiszen a mezőgazdaságban történi halálos balesetek háromnegyed részét még mindig a gondatlanság, a fegyelmezetlenség, az ittasság okozta. A MEDOSZ központi vezetőségi ülése felhívta az illetékes állami szervek figyelmet: többet és intézményesebben keli foglalkozni a mezőgazdaság egészségügyével. Erre emlékeztet például, hogy 1963-ban 900 megvizsgált traktoros közül csaknem 200-ról derült ki: egészségi okok miatt nem alkalmasak a traktorvezetésre. Az ilyen és ehhez hasonló problémákat, bár jelentős a munkaerőhiány, rendezni kell. Konkrét javaslatokat tett a MEDOSZ. amikor a munkapszichológiai vizsgálatok széleskörű alkalmazásának bevezetését, a vegyi anyagok használatával kapcsolatos munkásvéde- iem megszervezését indítványozta. Reméljük, hamarosan konkrét intézkedések követik a jó és időszerű javaslatokat. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦-♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A képernyő előtt Je«” ^yzeíek az elmúlt hétről Két képzőművész alkotóműhelyébe is elkalauzolt az elmúlt héten a Magyar Televízió. Kedden este az Alkotóműhely című sorozatban félórás filmet láttunk Pablo Picasso- ról. Luciano Emmer kisfilmje nagyrészt alkotás közben mutatta be ezt a sokoldalú művészt. Az alkotás pillanatainak és a kész műveknek szemléltetése, valamint Bojár Iván kísérőszövege alighanem igen sok nézőhöz hozta közelebb a világhírű művészt, érthetőbbé, hozzáférhetőbbé tette a sokszor vitatott alkotásaiban jelentkező emberi mondanivalót. Másnap, szerdán este magyar mesterrel ismerkedhettünk: az Arcképek, találkozások sorozatban Barcsay Jenő szentendrei műtermével, és alkotó munkásságával ismertetett meg Zsigmondi Boris kisfilmje. Az idős mester „vallomása” munkásságáról, és a film szakszerű kísérőszövege szintén igen jó alkalom a televíziót néző nagy tömegek képzőművészeti nevelésére. Kár, hogv Barcsay szövegét nem szinkronban rögzítették, hanem a „kép alá mondta”. Örömmel fogadjuk az ilyen magasfokú képzőművészeti . ismeretterjesztő kisfil- mek sugárzását, de talán jobb időbeli elosztással még hasznosabb lett volna. * A vidéki színházak televízió-fesztiválja műsoraként A VILÁQJÁRÓ N egyvenhatban Nagyváradon látta az ökörfejű embert; Mutatta is a fényképét, mert ő lefotózta nyomban, ■több oldalról és helyzetből. Én, bevallom, inkább egy merinói jubnak néztem azt az embert, akinek arcát az akro- megállia annyira elcsúfította, hogy ökörfejű emberként mutogatta magát a nagyváradi vásárban. A pénzt felesége szedte, aki Arokszékrol származott Nagyváradra, s világjáró ismerősöm szerint „veszettül” csinos menyecske volt Míg társaságunkban tenyérből jósolt, majd grafológizált, mutatta felvételeit, Drezda, svájci Alpok, Velence, Párizs: mindenhol járt, mert neki így alakult a sorsa; — Természete állhatatos, de nagyon érzékeny a lelke... Családja körében nem mindig értik meg művészleikét, ám bizakodjék ;.. Akaratos, általában keresztülviszi akaratát. A szerelemben már csalódott... Súlya hatvankét kiló (én hetvenötnek saccoltam a hölgyet, aki viszont az első szóra beismerte, hogy „igen, kábé hatvankettő kilót nyomok”). Az évét..« No, persze, ezt diszkréten megőrzőm magamnak..: — s szemöldöke felszaladt sima homlokára, mely viszont egészen a tarkójáig nyúlt. Tudományos munkatárs, azt mondta, az a foglalkozása, de volt ő kubikos, hordár, újságíró. („Melyik lapnál?” — kérdeztem, de lilába ismételtem, nem hallotta meg kérdésemet), alkalmi és örökéletű versek szerzője, a virágszakmában európai híre van, úgyszintén a szőlészetben is. — A foto, azt szeretem a legjobban — s szorgalmasan rakosgatta asztalunkra felvételeit. Néhány ügyes felvételt is mutatott, igaz, de ha ember került a képre, nekem valahogyan a fegyencek jutottak eszembe... i— És most? — kérdeztem. — Kérlek, most szabadságon vagyok — s biztosított rokon- szenvéröl. Valamikor ő is írt, regényeket, meg elbeszéléseket. de mostanában nincs rá ideje. — Négy diplomát szereztem, megérted hát, mennyi időm maradhatott az irodalomra ...? Pedig azt is nagyon szerettem. Később nekem is elmondta jellememet, írásból, persze: „Állhatatos a természeted, de nagyon érzékeny a lelked, művész vagy, ezt nem lehet letagadni... A szerelemben már csalódtál, de akaratos vágj' és amit akarsz, azt megvalósítod.” — Szerinted az az ökörfejű ember ... Sok pénze volt, azért szerette az a szép árokszéki asszony? — Csakis! — De hát az koldulásnak számítót... A szépasszonyok pedig, és a koldulás... Már megbocsáss! — Á! A nőle kiismerhetetlenek ... — nézegette a papírlapot, amelyre azt íratta fel velem: „Ma szép indőnk van, és jó ebédet ettünk, — valamint oda kellett írnom, hogy mikor és hol születtem, anyámat hogy szólították lánykorában.” Mondjak még valamit? nézett rám. M ondom neki, hogy nyugodtan abbahagyhatja, mert mindezeket és még különbeket is tudok magamról. A nagy drezdai képtárat lefényképezte, de arra már nem futotta idejéből, hogy ^belessen”, ha csak félórára is. Qwedlinburgban megivott két pohár sört Heine tiszteletére, kalapot emelt a werdigerodesi mackónak, mely a város kapuja előtt áll, egy magas sziklán, az út fölé hajolva. Nagyon érzékeny a lelke, de természete állhatatos — me. sélte az új asztaltársnak, aki áhítattal és fényes szemekkel figyelte. Én egy százéves szlovén paraszt portréját nézegettem. Találgattam, hány ránc rakódott arcára a hosszú élet során, és hogy azokat a ráncokat mi okozhatta: Mikor magunkra maradtunk, megérdezte, nem vennék-e tőle szőlészeti és borászati szakkönyvet. — Most nem kell kifizetned, esetleg egy részét, ha van rá pénzed... Majd részletekben ... — Nem — mondtam —. Bár elismerem, azt is ismernem kellene. Nem ártana. De most igazán nem akarok szőlészeti és borászati könyveket vásárolni ... — Csinálok rólad pár felvételt ... — mutatott néhány portrét még azokból, amelyeket eddig nem mutatott meg. — Ezek a fiaim! — két kamasz nevetett rám. Igazán szép fel- lehet, hogy még holnap is távétól volt, és szép, egészsége- lálkozunk. eek a fiúk. Pécsről láthattuk az elmúlt héten Shaw Az ördög cimborája című színművét, ügy érezzük: nemcsak a technikai hibák az okai, hogy a közvetített előadás, különösen annak első felvonása, megközelítően sem elégítette ki azt a várakozást, ami a mű és a pécsi színház hírnevének ismeretében jogos volt. * Ismét jelentkezett a Zenélő órák fejtörő sorozata. A Forrni Miklós, Lukin László és Kollár Endre vezette műsor a korábbi hasonló sorozattól részben eltérő módon kéri számon a jelentkezők felkészültségét, s bizony alapos tudás keil hozzá, hogy valaki helytálljon és értékes helyezést érjen el. A fejtörő alapjául szolgáló magas színvonalú művészi műsort örömmel fogadtuk. Külön örültünk Germa- nus Gyula professzor szerepeltetésének és úti beszámolóinak. * Bizonyára nemcsak az építőiparban dolgozók figyeltek a képernyőre szombaton este, amikor a Nyílt tárgyalás-on az építőipari fiatalok problémáit vitatták meg. Sok-sok érdekes felszólalást lehet más munkaterületekre is vonatkoztatni. Nagy kár, hogy az élénk vitát idő hiányában szinte be kellett rekeszteni, de ha már ez szükséges volt, úgy egy-két perccel hamarabb is megtehették volna. Akkor lett volna mód és idő, hogy a ♦ vitavezető Nagy Richard ne ■— TudodA kollégák csi-^csak rövid tőmondatokban nálnak rólam, ha nagyon kell ^kényszerül jön összefoglalni a — mentegetőztem, mert hát a?tartalmas eszmecsere tanulsá- sima homlokon ráncokat vet- ♦ gait. torn észre. Arca is előreugró, nagy orra mintha könyörgőnő A húsz évve, ezelőít _ nyulna eiőre kerne valamit,Jgyilkolt márür köItő Radnóti attól, akire rámered a szemeZMmós emlékének áldozott egeszen elsv.ui kuli. _ % Ma gyár Parnasszus című új Hallgattunk. Én a borere hírsorozatának G]sd adásában a ütköző foltokat figyeltem, televízió. A lírai hangvételű a kesernyésre görbült szayit.^okumentumfilm, amelynek közben az akromegalhaban<>, , . szenvedő nagyváradi ökörfejűt^psorai alatt Smkovits Imre emberre gondoltam, és szép,$es Katalin tolmácsoldárokszéki asszonyára. *sában hangzottal:: el a költő — Pesti vágj'? 2verseinek legszebbjei, miköz— Pesti — mondta, és várta, $ ben a versek és képek asszo- hogy kérdezzek még. Mit kér-^ciációiból kibontakozott a tra- dezzek? Felállt. Olyan nehe-^gr;-;cus végű költői életút, szép zen vitte magát, hogy mar-f , __, , ... m ár utána kiáltottam: ♦emelkedett hangvétellel idézte — Várj! Mégis meggondol-f *adaotl Miklóst- Talán “ tam. Azok a szőlészeti köny-4, cossa& szemtanújának megyek érdekelnének! ♦szoláltatását a kisfilm végére em szóltam utána. Ha^ke^e^ volna helyezni az idővisszajön, majd meg-^rendiség jobb érzékeltetése jegyzi, hogy nehéz azO végett, és nem lett volna káólai- w? vg Ól"l C,0n o pr-f-r r majd N élet, mire én csak aztTrára az egészé5en igen ma tudom majd mon-4 , * . r f b dani: Bizony, nem olyan egy-£S/'lnvonalu művészi alkotásszerű, mint ahogyan azt sokan ♦nak> ha film végeztével a hiszik és élik. ^bemondó az elhangzott versek Hagytam, járja a világot,^.címeit, előadókként, csoportoméi most neki is. nekem is*sítva felsorolja. Nem minden Hegyalja möge szorult es meg-* , „ . ..... . .- - ■ - 5 néző ismer fejből műiden ♦ Radnóti-versefc. ♦ Benedek Miklós Barátb Bajos
