Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
ESZAKMAGTARORSZAG Péntek, 1964. november 350Székely Dezső: Füsfoszlopok Az első verseskötetével jelentkező Székely Dezsőt sok szál köti Borsodhoz. „ Borsod megye egyik .legsötétebb falujában’, Bükkaranyoson születtem. Huszonhét. éves vagyok. Tíz éves koromban elszakadtam a szülőföldtől: Miskolcon, Sárospatakon, majd Mezőkövesden végeztem iskoláimat, a diákotthoni ellátás ellenére is nagy nehézségekkel. Az ötvenes évek közepén tanulmányaim félbeszakadtak, s dolgozni kezdtem. Előbb a diósgyőri kohóknál, majd építkezések állványai között találkoztam a. korán jött férfikor első megpróbáltatásaival. 1957 kora tavaszán Budapestre jöttem, s azóta a nagyváros lett otthonom —- itt végeztem el korábban félbeszakadt tanulmányaimat is.” Maga a költő mutatkozik be így, hangsúlyozva e táj jelentőségét kötetében. A kötet csoportosítása is Ilyen bemutatkozás jellegű. A Memento ciklus: a költő világra eszmélésének első tragikus mozzanatáról, a háborúról vall. A Bátrabb békességhez című rész a közösség alakulására adott reagálásait gyűjti össze 1956-tól napjainkig. Ezek egy része az, amiben, mint később jelentkezett sok egyéni színt igen, de újat már nem nagyon tud adni. Nem az ő versei rosszabbak sok kortársáénál, hanem e generáció közös élményéit hasonló, bemutatkozó ciklusokban már jócskán meffis- mertíik. Természetesen Szé- , kely Dezsőnek is meg kellett ezt írnia. Ezek olyan élmények, amelyekkel meg kell birkóznia, ki kell írnia. És a kötetben is ott a helye, mert teljesebbé teszi a képet. Sőt arról is meggyőz, hogv 19—20 éves korában már érett, megjelenésre kész verseket írt. De mindez csak a múlt.. .4 kötet jelene az, amely érdekessé, rokonszenvessé teszi számunkra Székely Dezsőt. A Barázdák énekelnek, a Szomjúság és a Bátrabb békességhez újabb darabjai. A költők közül nem a nép- tribunokhoz, hanem a szemlélődök közé tartozik. Ez nem értékítélet, csak típusmegjelölés. A lényeges: éppúgy figyelemmel kíséri a . közösség problémáit, elgondolkozik arról, érezteti .hovátartozását, hűségét (minden bürokratikus konfliktuson túl) a munkásosztályhoz: Kik rámsütöttók az „egycb” származást, Az aktát nézték, nem a kezem kérgét,. .. Borítsd be arcom csont-őrlő fájdalom, Háljon velem a. magány férges teste, A kenyeremet kerestem vakon, Vagy feszüljek az útszéli Ha megtagadnám testvéreimet, Értük vagyok. S tőlük várom a _ jelet, Ok mondják ki, ba nem hiába éltem. Ennek a rokonszenves programnak megvalósulása a kötet. Nem ilyen harsányan. Sőt mindinkább felszívódva a versbe, az egyéniség közvetlen sugárzásaként. Egyéni mondanivalója magában hordja ez igény megvalósulását. Politikai témájú verseiben a közösséghez való hűség, a szerelemben a céltalan szexualitással szemben a társkeresés, a tájban a modern, korszerű mozzanatok meglátása jellemzi. Legolvasmányosabb verseit, a Barázdák énekelnek bukolikus hangú, szép képekben bővelkedő ciklusban találjuk. Talán itt kapjuk a legegyénibb, legérettebb hangjait is. Míg régebben e hang fontos problémáktól való elfordulást Is jelenthetett, ebben a kötetben egy tipikusan mai ember megjelenési formája. A tájban megjelenő ember képlete; az örök utazás, munka, pihenés, a falusi gyermekkor emlékei, nagyvárosi élmények, (e két utóbbi már nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak). És a modern ember szemével felfogott táj lesz mindennek kerete. Egyetlen példa is érzékelteti, hogy az „örök témának’’ tartott természeti kép, az este közeledése mennyire korszerűvé válik Székely versében. Ilyen képi megfogalmazással csak ez utóbbi évtized embere élhet: Az este jön ... e mint óriás vetögép Nagy kerekein elindul tova, S csillag-magvakat perget a fénylő ég Egyre ismertebb barázdáiba. Ez a minden , erőltetettség nélkül megtalált korszerű bukolikus hang a legegyénibb vonása eddig Székely Dezső költészetének. a költői világhoz ______. pedig talált egy sajátos, a magyaros ritmusvilágra emlékeztető kántáló Ehhez hanglejtést. Ez egyrészt megóvja a szavalástól, másrészt viszont bizonyos monotóniát eredményez. Ritmusával így sokszor még nem képes a szépen formált képeket egységes versekké összefogni. A képeket csak hangulatuk kapcsolja össze, és a kötet elolvasása után inkább csak a képekre emlékezünk, kevésbé az egyes versekre. Kabdebó hóránt Jó termés idején Megjelent áss Érdekes Kalendárium A napokban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában az 1965. évi Érdekes Kalendárium. A gazdagon illusztrált évkönyvben úgyszólván mindent megtalálunk, a fontosabb politikai és gazdasági kérdésektől a háziasszonyoknak szánt írásokig. Ezenkívül sok elbeszélés, novella és humoros írás teszi színessé. Ara 10 forint. — A következő szállítmányt Kovácsék tiszta szobájába rakjátok ... Felhívás Jelentkezni lehet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem miskolci tagozata által szervezett felvételi előkészítőre, amely december elejétől, június végéig tart. Az előkészítő programja és minden .feltétele megegyezik az Egyetem Budapesten szervezett tanfolyamáéval. Az előkészítőn matematika, valamint — fakultative — politikai gazdaságtan és történelem oktatás lesz. Az előkészítő önköltséges: a teljes időtartamra 450 forint. Az előkészítőre jelentkezési lapon kell a kérelmet benyújtani. A jelentkezési lap átvehető a tagozat helyiségében, november 20-ig, (Kossuth u. 13.), szombat kivételével mindennap du. 4—6-ig. Bővebb felvilágosítást a megjelölt időpontokban és helyen a tanulmányi előadó nyújt, (x) Az Encsi járási Rendőrkapitányság felhívja, azon szürke Volga gépkocsi vezetőjét, aid 19G4. október 23-án 13 és 14 óra között Encs községből Gibárt fe’é haladva, egy 13 éves kislányt kocsijára felvett és hazaszállított, hogy jelentkezzék. vagy hívja fel távbeszélőn az Encsi járási Rendőrkapitányságot. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (183 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi hangos újság. Vallomás — tettekkel. „Ma ön kérdezhet!’* — Az elmaradt válaszokat megadja: a városi tanács elnökhelyettese. ,,Igazoltan mulasztott?u • Gershwin-müvek. Kulturális krónika. Giccs és árucikk! A hétvége megyei sportműsora. Slágerparádé. o’ci zeneművész a televízióban A Magyar Televízió szombaton, november 21-én közvetítést ad Budapestről, a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A hangversenyen Beethoven, Mozart és Haydn művei szerepelnek. Közreműködik Katona Ágnes, Kishegyi . Árpád, Németh Alice, Sebestyén Sándor, Veres Gyula, valamint a Belügyminisztérium Központi Szimfonikus Zenekara. Vezényel Mura Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgató-karmestere. Márom szeggészahóleggéwig A szákszervezetek megyei művelődési háza szervezésében működő Ifjúsági Színház a napokban mutatta be Babay József és Buday Dénes Három szegény szabólegény című vidám zenés játékát. A darab már tízezreket gyönyörködtetett a fővárosban és az országban, szükségtelennek is mutatkozik tehát, hogy magát a színpadi alkotást itt elemezzük. A népmesék igazságos ítéletével juttatja boldogsághoz az arra érdemeseket, és bünteti meg a gonoszokat. Mindehhez a jó színpadi szerkesztés, a szépen csengő-bongó rímek, s nem utolsósorban a kellemes zene ad keretet, s egészében kedves, szórakoztató ifjúsági darabot alkot. Az elmúlt évben, amikor az Ifjúsági Színházról írtunk, szóvá tettük, hogy jobban kellene differenciálni, illetve ügyelni rá, milyen darabot milyen ifjúsági korosztálynak mutatnak be. A Három szegény szabólegény nem a. legifjabb generációnak szól. Tudomásunk szerint volt is rá törekvés, hogy a legifjabbak más szórakoztatást kapjanak, azonban közbejött akadályok miatt az elmaradt. E darab előadásakor a nézőtéren, talán éppen az említettek miatt, igen vegyes korosztályú fiatalság ült.. így természetesen nem is lehetett egyforma a darab fogadtatása. Míg a darab muzsikáló nyelvezete csak a legidősebbeket fogta meg. az ifjabbak, s ez volt a nagyobb tömeg, csak a kacagtató helvzetkomi- kumokra •figyeltek fel. s derültek. Mert abban, különösen a második részben, nem volt hiány. A gyermekek ignz- sáeérzete hangos közbeszólásokban. egyik-másik szereplő biztatásában, vagy lehurrogásában jutott kifejezésre, s ez azt mutatta, hogy a darab mondanivalója, elfutott a nézők többségének szivéhez. Még akkor is, ha az egészen kis nézők nem tudták nyomon követni a darab fordulatait. Gyuricza Ottó rendezésében, Hurka. László díszleteivel és Harédy Éva zongorakiséreté- vel láttuk az előadást. Gyuricza sok vígjáték: ötlet hasznosításával, de mindenkor a jóíziés határain belül maradó derűkeltéssel állította színpadra a játékot. Sajnos, nem számolt az egészen fiatal nézőkkel, bár a darab sem nyújtott módot rá, hogy szorosabb kontaktust teremtsen a gyermekekkel. A szereplők közül ki kell emelnünk Német.hy Ferenc igen gondosan felépített Cábriel tollnokát. Telessy Györgyi, bájos, szeretetne méltó Selyem Péterét, Gyuricza Ottó csupa gonoszság Posztó Barnabását. Pákozdy János és Göncig György sok-sok derűt keltő szabólegényeit. Vargha Irén csuna szívjóság öreg Posztónéját, Gyarmathy Ferenc nyílt, egyenes Posztó Mártonét. Maayarv Lajos ellenszenves . főbíráiát és Varga Gyula derűs Ö cégecskéiét. Sárközi Sándor, Somlyó Mária, Szeli Erika, Bukucs Ferenc, Vargha György, Símén- falvy Eta és Juhász Judit, egv- egv érdekes színfoltot jelentett. B. M. Az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága keres állandóra több éves mezőgazdasági gyakorlattal, kizárólag egyetemi vagy főiskolai végzettségű férfi. \ mezőgazdászi Jelentkezés: Miskolc, Széchenyi u. 10. m © © © o © 0 © Cl D t> o o Q O c o o o ß o o ® lil a o © o ti o o © o o c a © s 0 o o o o a o © 0 O ® o o © © c « c o o o s o S ® O o o o G o © a o a o o o a t. © G 0 0 a 0 a o o e r> o o o e a a • ® a • o o o o m n o s a o a o © o o c* o o 0 • o o 0 0 0 0 o © » 0 11 c © © ö o © e © A klub szóról sokaknak a londoni Pail Mail-en sorakozó klubok jutnak eszébe, s nem utolsósorban Boldizsár Iván legutóbbi cikke a Népszabadságban: miért járnak az angolok klubba? Őt is meghívták az egyikbe, de csak a klub nevét tudta, s azt, hogy a. Pail Mail-en van. így aztán beleütközött egy redingotos portásba, aki lerdí orrhangon tanácsolta, el: ez nem az a klub. Mikor pedig már a megtalált baráttal ült a „klubfotelben”, s ez intézményekről, valamint arról érdeklődött, miért nincsenek hölgytagok is a klubokban, azt a. választ kapta: hagyomány. Mint ahogy Angliában sok minden hagyomány. Csak a Beatles-ek nem. No, nem ezekről a. ról van szó. Csak mennyiben hagyomány nálunk, és hogyan lehet azzá. Pesten, ha valakivel találkozni akart az ember régen, a kávéházban adott randevút. Üzletit, vagy barátit, íróit, vagy magánemberit. Ma a Hungária kávéház, a régi New-York is hagyományokat újított, amikor a volt kártyaszobák elhalt törzsvendégek képeivel dl- szílődtek, s így fogadják a „mindig újakat”. De a szaladó élet talán inkább eszpresszókba csalogatja az embereket. Ott aztán a szűk asztalok és a liliputi székek csupán annyi kényelmet adnak, hogy egy-egy félórára meg lehet beszélni a gyors elintézendőket. Kezdenek azonban libresz- szók is létesülni. A kávé mellett ott van a friss újság és folyóirat, s hejj ne legyen olyan futó a vendég, még könyv is csalogatja. Rohanó életünkben azért én mégis szívesebben látom azokat a szigeteket, . melyek itt-ott már létesülnek, s melyek büszkén írják portájukra: klub. Munkásklub, . értelmiségi klub, pedagógus klub, művészklub és így tovább. S ezek nem is olyan exkluzívek, mint a Pail Mail-béliek, és jól teszik. Néha hiányzik azonban egy és más. Erről az egy és más-ról szeretnék szólni. A meglévő és lassan szépülő klubokban, akár üzemi, akár ifjúsági, munkás- szállási, diákotthoni, városi, művészi, vagy intellektuel- klubban sokszor hiányos az újság és folyóirat-anyag. Ha a klubnak az a hivatása, márpedig úgy érzem, ' az, hogy embereket fogjon ösz- sze, beszélgetéseket indítson el, érdeklődést keltsen föl, altkor a. folyóirat elengedhe- tstlen eszköze. Szellemi életünk kérdései, viták, események e folyóiratokban tükröződnek. Nyer vele a. klub is, a folyóirat is. Milyen más az, ha teszem fel a Napjaink, vagy az Uj írás egy- egy cikkét olvasom, s rögtön átszólhatok a. szomszéd fotelbe, ahol a Kortárs, vagy a Nagyvilág van „késben”, s megtehetem megjegyzésemet az olvasottakról. Mert olvasni, szerintem szintén akkor igazán élmény, ha „közös élmény”. A meg nem beszéli, át nem, rágott., meg nem vitatott olvasmány olyan, mint a passzív nyelvtudás, értem, csak éppen használni nem tudom. Meg el is felejtem. De az olyan kérdéseket, melyekről beszélünk. véleményt cserélünk, nemigen felejtjük el. Hiszen az anekdóla is abban él, akiéi szokta, mondani.- Aki nem „tud viccet megjegyezni", az nem is szokta azokat-elmondani. De gki megjegyzi az olvasottakat, az beszél róla. Egy igen jó francia irodalomtörténelem, a, Thibau- det-féle a következő anekdotával kezdődik: valamelyik wales-i herceg mondta( hogy az igazán jó bor dZt amelyet először megnéz az ember, azután megszagolja, megkóstolja, megissza; csettint eguet a jó íz utáni és főleg beszél róla. Azt mondja Thibaudet, hogy az igazi irodalom is ilyen. Nem elég megnézni, megizlelni) sőt meginni, beszélni is kell róla. S ha már itt tartunk, hogy legyen folyóirat a klubban és beszéljünk, mint a jó borról, hát igen, legyen egy jó fekete, s egy pohárka jó bor is abban a klubban. Nem. azért, hogy polifon kórussá alakuljanak át a klubtagoki s az ital öncélúvá és mulatozássá váljék, hanem a fáradtság leküzdésére, a felüdülésre, a. minél kellemesebb beszélgetésre. Ezek a klubok szórnák szét könyvtárak és folyóiratok magvait a pihenés néha steril óráiba, itt születnének helyi meglátások és meg valósítások. És nem utolsósorban barátságok. A könyv és a téma barátai kerülnének közelebb, s vitatnák meg a létezőt,, azt., amire vágyunk, s a megvalósít- hatót. Talán az itt-ott fejét felütő, s nyugati filmekből kapott „elidegenedés” vírusára is kitűnő antibiotikum lenne. S milyen új, egészséges flóra is nőhetne ezen a talajon. Német koncentrációs iábort járt francia ismerősöm mesélte a múltkorában, hogy abban a táborban, ahol ő élt, volt egy hirdetőtábla: „A hatodik barak negyedik ágya keres egy japán—francia szótárt.” „A harmadik barakban este hétkor Moli- éré Fösvényét próbáljuk”. „Csontból, készülő ingaórához maradék csontokat a negyedik barakba”. S mikor én kételyemet fejeztem ki, hogy az embertelenség és éhezés ilyen intézményeiben a szellem még ' virágozhatott, ismerősöm képéből kikelve állította: ahol több ezer ember van, ott „ember” is van'. Sokszor egészen kis városainkban vannak a. szellemnek ilyen „emberei” és klubjai. S ezekről a Budapestről leutazó és előadást tartő író sokszor többet tud, mint a megye közvéleménye. Sajnost sokszor a klubok sem tud- nagy egymásról. Talán ebben egy kicsit hasonlítanak a. Pail Mail klubjaihoz. Szemben egymással, elzárlan élnek, s míg az egyikben érdekes filozófiai témáról tart előadást egy fővárosi profesz- szor, a. másik klub tagjai csak utólag tudják meg. Vannak azonban „kajakosok”) akik álcsónakáznak az elválasztó úttest néhány perces közén, s hidat fognak verni a kél autonom klub közé. S mi volna, ha valaki felmérné vidékenként a lib- rcsszók, klubok életét. Á sarjadzó életet, amiből hagyomány is lesz. És egymás- ratalált emberek. Tátray Barna 0 e o ® © e © e ® o » ® ® © © a a © o ® ® o ® o e 9 a ® 1 JCLribők % h mih-tfe.lt © © © 8e®»®©®®0e®@oe®®ao0®o®®©9. klubokat ról, ez ,®90®©3©©©o©ö©©©©®©©®©®©®©«©®eo©©©®©®oe©®®®s Ml<olci Nemzeti Sxmhás Nap Bérlet Előadás Gr« 20., péntek Blaha Mária főhadnagy 7 21., szombat; Bérletszünet Háború és béke Gorkij Mária főhadnagy fL 0 22.; vasárnap Ady Mária főhadnagy de. 10 Bérletszünet Háború és béke du. 3 Katona Mária főhadnagy fél 8 23.; hétfő Filharmónia hang' versenye Cél 8 24., kedd BAifiQtszünet Háború és béke 7 25., szerda Bérletszünet Mária főhadnagy 7 26., csütörtök Bérletszünel Mária főhadnagy 7 27., péntek Schiller Mária főhadnagy 11 I a „Szerencse-Eárgysorsjáték“ nyereményei Főnyeremények: 1 db 2 szobás családi ház garázzsal, gépkocsival 350 000 Ft : 1 db hétvégi ház telekkel 60 000 Ft 1 db Wartburg személygépkocsi 62 000 Ft ; 1 db Trabant személygépkocsi 44 000 Ft 1 db Pannónia motorkerékpár 15 000 Ft ‘ 1 db lakásberendezési utalvány 20 000 Ft 1 db háztartás-gépesítési utalvány 10 000 FI ; 1 db Danuvia motorkerékpár 12 000 Ft ( 1 db Camping-felszerelés 8 000 Ft ‘ 1 db filmfelvevő- és vetítőgép 8 000 Ft j 1 db párizsi 2 hetes utazás 1 db 2 személyes Fekete-tengeri nyaralás 11 000 Ft 600 000 Ft ! Nyeremények: 100 000 db-os sorozatra számítva. : 1 db nagyképernyős televízió 5 900 Ft 1 db kisképernyős televízió 5 200 Ft 1 db hűtőszekrény 4 200 wt 1 db magnetofon 3 300 Ft 5 db tranzisztoros táskarádió (ára: t 800 Ft) 9 000 Ft 5 db tranzisztoros zsebrádió (ára: 700 Ft) 3 500 Ft 5 db karóra (ára: 1 200 Ft) 6 000 Ft 5 db fényképezőgép (ára: 1 400 Ft) 7 000 Ft 5 db kerékpár (ára: 1 200 Ft) 6 000 Ft 50 db 200 Ft-os vásárlási utalvány 10 000 Ft ! Í00 db 100 Ft-os vásárlási utalvány 10 000 Ft 200 db 50 B’t-os vásárlási utalvány 10 000 Ft 80 000 Ft
