Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

Világ proletárjai, egyesüíjetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÄ XX. évfolyam, 242. sí ám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. október 15. Több mint 1©® ezer holdon földben vein es vetőmag Minőségileg; kifogástalan a munka, de áss ütem lassúbb a tervezettnél A rádió és a központi napi­lapok híradásaiból értesülhet­tünk róla, hogy országosan mintegy 200 ezer holddal ki­sebb területen került földbe a vetőmag az október első hetét bezáró időpontig, mint 1963 őszén. Nálunk, Borsod megyé­ben van-e lemaradás, s ha igen, mi akadályozzza a gyor­sabb munkát? E kérdéssel ke­restük fel dr. Schuszter Zol­tán elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Schuszter elvtárs elmondotta, hogy bár nincs szó számottevő lemaradásról, nálunk is van néhány ezer holdnyi eltérés a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva. E különbség; október 10-ét véve alapul, mintegy 7—8000 holdnyi volt. A tervek szerint az ősz folyamán 146 500 hol­don kell földbe tennünk a ke­nyérgabonát. Október 10-ig 104 ezer holdon vetettünk el, s ez csak 3 ezer holddal ke­vesebb annál, mint amennyit a korábban készített ütemterv „előír”. Feltétlenül meg kell azon­ban említeni, hogy a munka minősége, a talaj érettsége, s maga a vetés jobb, szaksze­rűbb, mint az elmúlt év őszén volt Kevés a szállítóeszköz ? A háromezer holdnyi „adós­ság” megoszlását tekintve, tulajdonképpen csak a mis­kolci járásban beszélhetünk lemaradásról. A háromezer­ből 2700 ugyanis a miskolci járás termelőszövetkezeteiben található. S a tapasztalatok szerint a szervezetlenség aka­dályozta a munkát, hiszen 1700 holdnyi vetőágy október első hetében készen várta a magot. Az eddig még nem szá­mottevő lemaradás egyik oka a kapásoknak a tervezettnél las­súbb betakarításában, sok he­lyen a letört kukorica, a ki­ásott burgonya elszállításának halogatásában keresendő. Te­hát ahhoz, hogy mindenütt időben földbe kerüljön a vető­mag, feltétlenül meg kell gyorsítani a kapások betaka­rítását. Tény, hogy ez évben, a nyárvégi, kései esőzések mi­att későbben érnek be a ka­pások, mint általában. Ez azt jelenti: azokon a területeken, ahol kapás után kenyérgabo­na vetőmag kerül - földbe, el­sőként kell elvégezni a beta­karítást, a kukoricaszár leta- karítását, a termés elszállítá­sát, hogy azonnal munkához láthassanak a gépek, s néhány napot pihenhessen a talaj. Feltétlenül ez a módszer a he­lyesebb, nem az, hogy olyan földekkel „helyettesítsük” a vetésre kijelölt kapásterületet, ahol már két éven át kalá­szost, kenyérgabonát termel­tünk. Termelőszövetkezeteinknél szállítóeszközökben egyébként nincs hiány. Ez azon is le­mérhető, hogy gépállomásaink több erőgépe nincs teljesen ki­használva, munkáját nem igénylik a közös gazdaságok ... E gépek kényszerű pihenése bizony luxus, s mindenként káros! Esős napok várhatók! Különösen indokolja a gyorsabb munkát, a munkára alkalmas napok, órák kihasz­nálását, hogy országosan esős­re fordult az idő, s a jelek szerint, a következő napokban is újabb esők várhatók. A hét elején megyénk egész terüle­tén esett, s ez néhány helyen leállította á munkát. Kése­delmeskedésre, várakozásra tehát most már valóban nincs idő! Sőt, a még hátralévő negyvenezer holdnyi vetés szem előtt tartásával feltétle­nül növelni kell a kétműsza- kos gépek számát... Egyéb­ként ismét bebizonyosodott: azok a termelőszövetkezetek számítottak és dolgoztak jól, amelyek előretartással. dolgoz­tak. időben gondoskodtak a talaj előkészítéséről, s ha az megfelelt a követelményeknek, azonnal vetettek. A silózás egyébként me­gyénk egész területén befeje­ződött, s a mélyszántás üteme is gyorsabb a tervezettnél. Az őszi takarmánykeverék, első­sorban a lucerna vetése azon­ban akadályokba ütközik. A nyolc és fél vagonnyi vető­magból megyénk eddig csu­pán két vagonnal kapott! S a késedelmes szállítás már eleve veszélyezteti jövő évi takarmánytermelésünket! Már csak tíz nap választ el bennünket egyébként október 25-től, a vetés optimális ha­táridejének maximumától. Ez feltétlenül megköveteli, hogy az elkövetkező napokban min­den erő a kenyérgabona veté­sét szolgálja. Annál inkább, mert a munkához minden fel­tétel biztosított! Barcsa Sándor Korsaserű üxetncsnrnoh épül a Miskolci Üveggyárban A Miskolci Üveggyár régi, faszerkezetű, úgynevezett hu­tacsarnokában már veszélyes­sé vált a munka, ezért nem­régiben a termelést is meg­szüntették. Az elavult, több, mint félévszázados épület he­lyébe vasbetonelemekből kor- szem, új üzemcsarnok építését kezdték meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére az építők úgy határoz­tak, hogy a 3,5 millió forint költséggel létesülő, csaknem ezerötszáz négyzetméter alap­területű, felülvilágítókkal, szellőztetőkkel elátott üzem­csarnokot már november első napjaiban átadják használat­ra, hogy a termelő munka mi­előbb megkezdődhessék. Az üveggyár dolgozói ugyanis még az év végéig, az építke­zéseknél fontos drótbetétes üvegből több, mint 110 ezer négyzetmétert akarnak készí­teni. Az üzemcsarnok építésé­vel párhuzamosan felújítják a hűtőkemencét is, amely je­lentős segítséget nyújt majd az üveg minőségének javítá­sához. Az üzemcsarnok építése egyébként kezdő része a ké­sőbb sorra kerülő nagyobb arányú rekonstrukciónak, mely lehetőséget nyújt rá, hogy a gyárban a felújítási munkák idején is folytatódhassék a termelő munka. Kihasznált és „hallódó” borsodi műemlékek A legfrisebb nyilvántartás szerint 619 védett épület van Borsod megyében, s ezek kő­it, }3.5 műemlék. Nagy érté­ket képviselnek ezek az épít­tetek. Akaratlanul is felvető­dik a kérdés: helyesen sáfár­kodunk-e velük, megteszünk-e rmnden lehetőt megóvásukért, megfelelő célra használjuk-e fel a régi időkből épen fenn­maradt műemlékeket? Az UNESCO az egész vilá­gon műemléki időszakot ren­dez. S erről a fontos témáról tartott tanácskozást a. napok­ban a megyei műemléki albi­zottság és a múzeumi szerve­zet is. Részletesen és sokol­dalúan taglalták a megyénk­ben található védett épületek, műemlékek helyzetét, a to­vábbi tennivalókat. Ahol feltárják az értékeket A jáki és a lébényi román­kori templomokkal vetekszik a karcsai református temp­lom. A többszörösen átépített fészek íeltátárása jelenleg tart, s az Országos Műeméki Felügyelőség restauráltatja az ei'dekes műemléket. Legépebb vá.raink a sárospataki, diós­győri és Boldogkővára. Mind- “Arora helyen dolgoznak a ré­gészek, s értéke® leleteket hoznak napvilágra. Jelentőségében nem marad­nak el Füzér, Regéc és Jósva- iő közelében Szádvár sem. Az utóbbit a műemléki albizott­ság javaslatára a megyei ta­nács felméreti, ám Füzér és Regéc váránál semmiféle ku­tató munkát nem végeznek, pedig ugyancsak szükség vol­na a romok megóvására. Magtár a kastélyban Borsodban sok kastély van. Ezek helyes kihasználása okozza a legtöbb gondot. A kastélyok zöme kétségtelenül valamilyen kulturális intéz­mény otthonaként tölthetné be a legideálisabb funkciót. Mégis, legtöbbször más cél­ra használják ezeket a nagy­méretű épületeket. A legki­rívóbb példa a monoki. A volt Ahdrássy kastélyban magtár „díszeleg”. Teljesen ki használatánul áll a kéked! Melczer-kastély. Sok helyen kényszerítő megoldásként pe­dagógus lakás, óvoda, tanács és egyéb intézmények, másutt lakók kaptak otthont a falu kastélyában. Kitűnően használhatnánk például kultúrház, könyvtár, céljaira a szerencsi várat, a községi tanács tett is már erő­feszítéseket ennek érdekében. Ám egyelőre nem tudják ho vá költöztetni az állami gaz­daság irodáit. Méreteiben — de szépségét nézve is — égjük legszebb bor­sodi kastély az edelényi. A fertőd! Eszterházy kastély mellett az egyik legépebb és legszebb barokk építmény. Húsz holdas nagy parkja, több mint száz helyisége ideális szálloda-lehetőség. Jelenleg azonban számos intézmény és 17 lakó használja. Ki legyen a garda? Az előbb felsorollak kirívó példák voltak arra, ahol nem célszerűen használják ki a műemlékeket, s nem biztosít­ják kellőképpen az épület meg­óvását, gondozását sem. Fevetődik tehát a kérdés: ki, melyik szerv legyen a kasté­lyok gazdája? Mindenképpen az lenne a helyes, hogy olyan intézményt helyezzenek el a kastélyban, amire az a legal kalmasabta. Emellett fontos lenne, hogy a tulajdonos gon dozza a műemléket, s lehető vé legye az érdeklődőknek az épület megtekintését. Gyárfás Katalin Újra a földön A Voszhod űrhajó utasai a leszállás után. Áz űrrepülők beszámoltak az Állami Bizottságnak A Voszhod űrhajó személy­zete beszámolt az Állami Bi­zottságnak, amely azt nagy megelégedéssel fogadta. A szakértők véleménye sze­rint az űrrepülés idején vég­zett minden tudományos meg­figyelés kétségtelenül rendkí­vül fontos a tudósok, mérnö­kök és tervezők számára és je­lentős szerepet tölt majd be az űrhajózás fejlesztésében. „ürülünk, hogy a Voszhod Vlagyimir Komarov vezette személyzete teljes egészében teljesítette programját — mondotta az Állami Bizottság elnöke, a Szocialista Munka Hőse. Az első űrhajó-utasok, Konsztantyin Feoktyisztov tu­dós és Borisz Jegorov orvos, érdekes tudományos anyagot gyűjtöttek.” Kormányküldöttségünk Krakkóban Szerdán reggel a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és kormányküldöttség a varsói főpályaudvarról különvonalon Krakkóba indult. Lengjtel részről a küldöttséggel uta­zott Wladyslaw Gomulka, a LEMP ,KB, első titkára,, Zénón Kliszkó, a LEMÜ Politikai Bi­zottságának tagja, Marian Naszkowski külügyminiszter­helyettes, Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete, Edward Bartol, a külügyminisztérium pfotokollosztályának vezetője. Krakkóig a szalonkocsi friss virággal telt meg, és vé­gig csengett a „sto lat!” „száz évig éljen!” népi üdvözlő dal, mely minden állomásnál a ze­nekar hangjait túlharsogva köszöntötte a magyar párt- és kormánj^küldöttség, valamint a két baráti ország vezetőit. A pályaudvar előtti téren több ezer főnyi tömeg lelkes éljenzéssel fogadta a magyar és lengyel államférfiakat. A magyar és a lengyel him­nusz elhangzása után Kádár János fogadta a lengyel hegyi- vaöaszok alakulatának tisztel­gését. Miután a város vezetői­vel ellépett a díszalakulat előtt, a felállított díszemelvé­nyen Lucjan Motyka, a krak­kói vajdasági pártbizottság el­ső titkára mondott üdvözlő beszédet. — Az ősi Krakkó falai kö­zött szeretettel köszöntjük a testvéri Magyar Népköztársa­ság küldöttségét — kezdte be­szédét. — Annak a barátság­nak a jegyében köszöntjük önöket egész szívünkből, amely hosszú évszázadok óta él. s amelyet tovább erősített közös eszménk, a szocializmus győzelméért vívott harcunk. A krakkói vajdasági pártbi­zottság első titkára ezután a lengyel államférfiakat üdvö­zölte, majd arról beszélt, hogy a magyar párt- és kormány- küldöttség lengyelországi lá­togatása rendkívül nagy je­lentőségű, örvendetes ese­mény. Hozzáfűzte, hogy az évszázados barátság szá­lait tovább erősítik azok a kulturális és egyéb kapcso­latok, amelyek az elmúlt években szövődtek a két or­szág között. Ezután így folytatta beszé­dét; Mi. krakkóiak is magunké­nak érezzük azokat a sikere­ket, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével országa felvirágoztatásában, ipara, gazdasága, kultúrája fejleszté­sében elért, örömmel tölt el bennünket az is, hogy tudjuk: a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Kádár János vezette Központi Bizottság nagyszerű sikereket ért el a pártélet le­nini normáinak visszaállításá­ban, eredményesen dolgozik a nemzetközi munkásmozgalom erősítéséért, egységének meg­szilárdításáért. Együttesen könnyebb a munka A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kádár János lé­pett a mikrofonhoz. A magyar delegáció lengyel- országi látogatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel vezetőknek mos­tani találkozása is ápolja és erősíti népeink barátságának és összetartozásának gazdag hagyományait. Mint mondotta, történelmünk hagyományai alkotják azt a talajt, ame­lyen az utóbbi két évtized­ben tovább fejlődött barát­ságunk. Ez a szocializmust építő, né­peinket összekötő internacio­nalista barátság ma valóban a dolgozó milliók szoros ösz- szefogása az új élet építésé­ben, a béke védelmében. — Tudjuk, hogy céljainkat csak erőfeszítéseink egyesíté­sével érhetjük el, hiszen együttesen könnyebb a munka, gyorsabb az előrehaladás. -Bi­zonyosak vagjmnk abban, hogy lengyelországi látogatá­sunk a két ország, a két nép és a két párt egyetértésének kifejezője lesz, s jól szolgál­ja szocialista építőmunkánkat Nagy taps, hurrázás köszön­tötte Kádár János szavait, majd Wladyslaw Gomulkával a díszemelvényről lelépve, üd­vözölte a téren összegyűlt dol­gozókat Hosszan zúgott a taps, ami­kor elleptek az egybegyűl­tek sorfala előtt, apró zász­lócskák emelkedtek a ma­gasba, fiatalok és idősek egyforma lelkesedéssel, me­leg szeretettel üdvözölték Kádár Jánost és Wladyslaw Gomulkát. Városnézés Krakkóban A szeretetteljes fogadtatás után a magyar párt- és kor­mányküldöttség a lengyel ve­zetők társaságában városné­zésre indult. A városnézésen a krakkói városi tanács veze­tői kalauzolták a magyar ven­dégeket. akik rövid sétájuk során megtekintették a főtér történelmi nevezetességű épü­leteit. A küldöttség ezután a Ja­gelló-« gyelemet, a sok év­százados Collegium Maius múzeális értékeit nézte meg. A kollégium kapujában Ka- zimierz Wika prorektor üd­vözölte a küldöttséget. Dr. Karol Estxeicher professzor kalauzolta a magyar vendége­ket. A látogatás végén az egye­tem vezetői ajándékokkal, többek között az egyetem fennállásának 600. évfordulója alkalmából kibocsátott emlék- plakettek illetve jelvénnyel kedveskedtek a magyar kül­döttség tagjainak. Kádár Já­nos köszönetét mondott a fi­gyelmességért, és búcsúzóul hangsúlyozta: Mi, kommunis­ták azt; tartjuk, hogy fejlődé­sünk fontos záloga a szoci­alizmus és a tudomány szövet­sége. Ezért is hálásak vagjumk, hogy ellátogathattunk a tu­dománynak ebbe az ősi felleg­várába. Nemcsak az önök ha­zájában, hanem Lengyelország határain kívül is közismert a Jagello-egyetem nagyszerű múltja. Ez az egyetem sokat tett az emberi haladásért, s ma is számottevően hozzájárul a tudomány fegyvereivel a lengyel nép új életének szeb­bé léteiéhez. A magyar küldöttség a vá­rosnézés után visszatért a Wawelbe. ahol Jerzy Szab- lowski professzor, a waweli múzeum igazgatójának kala­uzolása mellett megtekintette az ugyancsak sok magyar vo­natkozású történelmi emléket őrző ősi palota nevezetessége­it. A Wawel Múzeumban Ká­dár János többek közölt a kö­vetkezőket írta a múzeum em­lékkönyvébe: Gratulálunk a történelem és kultúra e nagy­szerű emlékének hű megőrzé­séhez. Ez a múzeum is mutat­ja új, szocialista világunk fi­gyelmét a múlt értékei iránt. Este Lucjan Motyka, a krak­kói vajdasági pártbizottság első titkára és Zbigniew Sko- licki. a krakkói városi tanács elnöke vacsorát adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. A vacsorán Lucjan MotyKa és Kádár János mondott po- hárköszöníöt.

Next

/
Thumbnails
Contents