Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-15 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüíjetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÄ XX. évfolyam, 242. sí ám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. október 15. Több mint 1©® ezer holdon földben vein es vetőmag Minőségileg; kifogástalan a munka, de áss ütem lassúbb a tervezettnél A rádió és a központi napilapok híradásaiból értesülhettünk róla, hogy országosan mintegy 200 ezer holddal kisebb területen került földbe a vetőmag az október első hetét bezáró időpontig, mint 1963 őszén. Nálunk, Borsod megyében van-e lemaradás, s ha igen, mi akadályozzza a gyorsabb munkát? E kérdéssel kerestük fel dr. Schuszter Zoltán elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Schuszter elvtárs elmondotta, hogy bár nincs szó számottevő lemaradásról, nálunk is van néhány ezer holdnyi eltérés a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. E különbség; október 10-ét véve alapul, mintegy 7—8000 holdnyi volt. A tervek szerint az ősz folyamán 146 500 holdon kell földbe tennünk a kenyérgabonát. Október 10-ig 104 ezer holdon vetettünk el, s ez csak 3 ezer holddal kevesebb annál, mint amennyit a korábban készített ütemterv „előír”. Feltétlenül meg kell azonban említeni, hogy a munka minősége, a talaj érettsége, s maga a vetés jobb, szakszerűbb, mint az elmúlt év őszén volt Kevés a szállítóeszköz ? A háromezer holdnyi „adósság” megoszlását tekintve, tulajdonképpen csak a miskolci járásban beszélhetünk lemaradásról. A háromezerből 2700 ugyanis a miskolci járás termelőszövetkezeteiben található. S a tapasztalatok szerint a szervezetlenség akadályozta a munkát, hiszen 1700 holdnyi vetőágy október első hetében készen várta a magot. Az eddig még nem számottevő lemaradás egyik oka a kapásoknak a tervezettnél lassúbb betakarításában, sok helyen a letört kukorica, a kiásott burgonya elszállításának halogatásában keresendő. Tehát ahhoz, hogy mindenütt időben földbe kerüljön a vetőmag, feltétlenül meg kell gyorsítani a kapások betakarítását. Tény, hogy ez évben, a nyárvégi, kései esőzések miatt későbben érnek be a kapások, mint általában. Ez azt jelenti: azokon a területeken, ahol kapás után kenyérgabona vetőmag kerül - földbe, elsőként kell elvégezni a betakarítást, a kukoricaszár leta- karítását, a termés elszállítását, hogy azonnal munkához láthassanak a gépek, s néhány napot pihenhessen a talaj. Feltétlenül ez a módszer a helyesebb, nem az, hogy olyan földekkel „helyettesítsük” a vetésre kijelölt kapásterületet, ahol már két éven át kalászost, kenyérgabonát termeltünk. Termelőszövetkezeteinknél szállítóeszközökben egyébként nincs hiány. Ez azon is lemérhető, hogy gépállomásaink több erőgépe nincs teljesen kihasználva, munkáját nem igénylik a közös gazdaságok ... E gépek kényszerű pihenése bizony luxus, s mindenként káros! Esős napok várhatók! Különösen indokolja a gyorsabb munkát, a munkára alkalmas napok, órák kihasználását, hogy országosan esősre fordult az idő, s a jelek szerint, a következő napokban is újabb esők várhatók. A hét elején megyénk egész területén esett, s ez néhány helyen leállította á munkát. Késedelmeskedésre, várakozásra tehát most már valóban nincs idő! Sőt, a még hátralévő negyvenezer holdnyi vetés szem előtt tartásával feltétlenül növelni kell a kétműsza- kos gépek számát... Egyébként ismét bebizonyosodott: azok a termelőszövetkezetek számítottak és dolgoztak jól, amelyek előretartással. dolgoztak. időben gondoskodtak a talaj előkészítéséről, s ha az megfelelt a követelményeknek, azonnal vetettek. A silózás egyébként megyénk egész területén befejeződött, s a mélyszántás üteme is gyorsabb a tervezettnél. Az őszi takarmánykeverék, elsősorban a lucerna vetése azonban akadályokba ütközik. A nyolc és fél vagonnyi vetőmagból megyénk eddig csupán két vagonnal kapott! S a késedelmes szállítás már eleve veszélyezteti jövő évi takarmánytermelésünket! Már csak tíz nap választ el bennünket egyébként október 25-től, a vetés optimális határidejének maximumától. Ez feltétlenül megköveteli, hogy az elkövetkező napokban minden erő a kenyérgabona vetését szolgálja. Annál inkább, mert a munkához minden feltétel biztosított! Barcsa Sándor Korsaserű üxetncsnrnoh épül a Miskolci Üveggyárban A Miskolci Üveggyár régi, faszerkezetű, úgynevezett hutacsarnokában már veszélyessé vált a munka, ezért nemrégiben a termelést is megszüntették. Az elavult, több, mint félévszázados épület helyébe vasbetonelemekből kor- szem, új üzemcsarnok építését kezdték meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az építők úgy határoztak, hogy a 3,5 millió forint költséggel létesülő, csaknem ezerötszáz négyzetméter alapterületű, felülvilágítókkal, szellőztetőkkel elátott üzemcsarnokot már november első napjaiban átadják használatra, hogy a termelő munka mielőbb megkezdődhessék. Az üveggyár dolgozói ugyanis még az év végéig, az építkezéseknél fontos drótbetétes üvegből több, mint 110 ezer négyzetmétert akarnak készíteni. Az üzemcsarnok építésével párhuzamosan felújítják a hűtőkemencét is, amely jelentős segítséget nyújt majd az üveg minőségének javításához. Az üzemcsarnok építése egyébként kezdő része a később sorra kerülő nagyobb arányú rekonstrukciónak, mely lehetőséget nyújt rá, hogy a gyárban a felújítási munkák idején is folytatódhassék a termelő munka. Kihasznált és „hallódó” borsodi műemlékek A legfrisebb nyilvántartás szerint 619 védett épület van Borsod megyében, s ezek kőit, }3.5 műemlék. Nagy értéket képviselnek ezek az építtetek. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: helyesen sáfárkodunk-e velük, megteszünk-e rmnden lehetőt megóvásukért, megfelelő célra használjuk-e fel a régi időkből épen fennmaradt műemlékeket? Az UNESCO az egész világon műemléki időszakot rendez. S erről a fontos témáról tartott tanácskozást a. napokban a megyei műemléki albizottság és a múzeumi szervezet is. Részletesen és sokoldalúan taglalták a megyénkben található védett épületek, műemlékek helyzetét, a további tennivalókat. Ahol feltárják az értékeket A jáki és a lébényi románkori templomokkal vetekszik a karcsai református templom. A többszörösen átépített fészek íeltátárása jelenleg tart, s az Országos Műeméki Felügyelőség restauráltatja az ei'dekes műemléket. Legépebb vá.raink a sárospataki, diósgyőri és Boldogkővára. Mind- “Arora helyen dolgoznak a régészek, s értéke® leleteket hoznak napvilágra. Jelentőségében nem maradnak el Füzér, Regéc és Jósva- iő közelében Szádvár sem. Az utóbbit a műemléki albizottság javaslatára a megyei tanács felméreti, ám Füzér és Regéc váránál semmiféle kutató munkát nem végeznek, pedig ugyancsak szükség volna a romok megóvására. Magtár a kastélyban Borsodban sok kastély van. Ezek helyes kihasználása okozza a legtöbb gondot. A kastélyok zöme kétségtelenül valamilyen kulturális intézmény otthonaként tölthetné be a legideálisabb funkciót. Mégis, legtöbbször más célra használják ezeket a nagyméretű épületeket. A legkirívóbb példa a monoki. A volt Ahdrássy kastélyban magtár „díszeleg”. Teljesen ki használatánul áll a kéked! Melczer-kastély. Sok helyen kényszerítő megoldásként pedagógus lakás, óvoda, tanács és egyéb intézmények, másutt lakók kaptak otthont a falu kastélyában. Kitűnően használhatnánk például kultúrház, könyvtár, céljaira a szerencsi várat, a községi tanács tett is már erőfeszítéseket ennek érdekében. Ám egyelőre nem tudják ho vá költöztetni az állami gazdaság irodáit. Méreteiben — de szépségét nézve is — égjük legszebb borsodi kastély az edelényi. A fertőd! Eszterházy kastély mellett az egyik legépebb és legszebb barokk építmény. Húsz holdas nagy parkja, több mint száz helyisége ideális szálloda-lehetőség. Jelenleg azonban számos intézmény és 17 lakó használja. Ki legyen a garda? Az előbb felsorollak kirívó példák voltak arra, ahol nem célszerűen használják ki a műemlékeket, s nem biztosítják kellőképpen az épület megóvását, gondozását sem. Fevetődik tehát a kérdés: ki, melyik szerv legyen a kastélyok gazdája? Mindenképpen az lenne a helyes, hogy olyan intézményt helyezzenek el a kastélyban, amire az a legal kalmasabta. Emellett fontos lenne, hogy a tulajdonos gon dozza a műemléket, s lehető vé legye az érdeklődőknek az épület megtekintését. Gyárfás Katalin Újra a földön A Voszhod űrhajó utasai a leszállás után. Áz űrrepülők beszámoltak az Állami Bizottságnak A Voszhod űrhajó személyzete beszámolt az Állami Bizottságnak, amely azt nagy megelégedéssel fogadta. A szakértők véleménye szerint az űrrepülés idején végzett minden tudományos megfigyelés kétségtelenül rendkívül fontos a tudósok, mérnökök és tervezők számára és jelentős szerepet tölt majd be az űrhajózás fejlesztésében. „ürülünk, hogy a Voszhod Vlagyimir Komarov vezette személyzete teljes egészében teljesítette programját — mondotta az Állami Bizottság elnöke, a Szocialista Munka Hőse. Az első űrhajó-utasok, Konsztantyin Feoktyisztov tudós és Borisz Jegorov orvos, érdekes tudományos anyagot gyűjtöttek.” Kormányküldöttségünk Krakkóban Szerdán reggel a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség a varsói főpályaudvarról különvonalon Krakkóba indult. Lengjtel részről a küldöttséggel utazott Wladyslaw Gomulka, a LEMP ,KB, első titkára,, Zénón Kliszkó, a LEMÜ Politikai Bizottságának tagja, Marian Naszkowski külügyminiszterhelyettes, Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Edward Bartol, a külügyminisztérium pfotokollosztályának vezetője. Krakkóig a szalonkocsi friss virággal telt meg, és végig csengett a „sto lat!” „száz évig éljen!” népi üdvözlő dal, mely minden állomásnál a zenekar hangjait túlharsogva köszöntötte a magyar párt- és kormánj^küldöttség, valamint a két baráti ország vezetőit. A pályaudvar előtti téren több ezer főnyi tömeg lelkes éljenzéssel fogadta a magyar és lengyel államférfiakat. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Kádár János fogadta a lengyel hegyi- vaöaszok alakulatának tisztelgését. Miután a város vezetőivel ellépett a díszalakulat előtt, a felállított díszemelvényen Lucjan Motyka, a krakkói vajdasági pártbizottság első titkára mondott üdvözlő beszédet. — Az ősi Krakkó falai között szeretettel köszöntjük a testvéri Magyar Népköztársaság küldöttségét — kezdte beszédét. — Annak a barátságnak a jegyében köszöntjük önöket egész szívünkből, amely hosszú évszázadok óta él. s amelyet tovább erősített közös eszménk, a szocializmus győzelméért vívott harcunk. A krakkói vajdasági pártbizottság első titkára ezután a lengyel államférfiakat üdvözölte, majd arról beszélt, hogy a magyar párt- és kormány- küldöttség lengyelországi látogatása rendkívül nagy jelentőségű, örvendetes esemény. Hozzáfűzte, hogy az évszázados barátság szálait tovább erősítik azok a kulturális és egyéb kapcsolatok, amelyek az elmúlt években szövődtek a két ország között. Ezután így folytatta beszédét; Mi. krakkóiak is magunkénak érezzük azokat a sikereket, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével országa felvirágoztatásában, ipara, gazdasága, kultúrája fejlesztésében elért, örömmel tölt el bennünket az is, hogy tudjuk: a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kádár János vezette Központi Bizottság nagyszerű sikereket ért el a pártélet lenini normáinak visszaállításában, eredményesen dolgozik a nemzetközi munkásmozgalom erősítéséért, egységének megszilárdításáért. Együttesen könnyebb a munka A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kádár János lépett a mikrofonhoz. A magyar delegáció lengyel- országi látogatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel vezetőknek mostani találkozása is ápolja és erősíti népeink barátságának és összetartozásának gazdag hagyományait. Mint mondotta, történelmünk hagyományai alkotják azt a talajt, amelyen az utóbbi két évtizedben tovább fejlődött barátságunk. Ez a szocializmust építő, népeinket összekötő internacionalista barátság ma valóban a dolgozó milliók szoros ösz- szefogása az új élet építésében, a béke védelmében. — Tudjuk, hogy céljainkat csak erőfeszítéseink egyesítésével érhetjük el, hiszen együttesen könnyebb a munka, gyorsabb az előrehaladás. -Bizonyosak vagjmnk abban, hogy lengyelországi látogatásunk a két ország, a két nép és a két párt egyetértésének kifejezője lesz, s jól szolgálja szocialista építőmunkánkat Nagy taps, hurrázás köszöntötte Kádár János szavait, majd Wladyslaw Gomulkával a díszemelvényről lelépve, üdvözölte a téren összegyűlt dolgozókat Hosszan zúgott a taps, amikor elleptek az egybegyűltek sorfala előtt, apró zászlócskák emelkedtek a magasba, fiatalok és idősek egyforma lelkesedéssel, meleg szeretettel üdvözölték Kádár Jánost és Wladyslaw Gomulkát. Városnézés Krakkóban A szeretetteljes fogadtatás után a magyar párt- és kormányküldöttség a lengyel vezetők társaságában városnézésre indult. A városnézésen a krakkói városi tanács vezetői kalauzolták a magyar vendégeket. akik rövid sétájuk során megtekintették a főtér történelmi nevezetességű épületeit. A küldöttség ezután a Jagelló-« gyelemet, a sok évszázados Collegium Maius múzeális értékeit nézte meg. A kollégium kapujában Ka- zimierz Wika prorektor üdvözölte a küldöttséget. Dr. Karol Estxeicher professzor kalauzolta a magyar vendégeket. A látogatás végén az egyetem vezetői ajándékokkal, többek között az egyetem fennállásának 600. évfordulója alkalmából kibocsátott emlék- plakettek illetve jelvénnyel kedveskedtek a magyar küldöttség tagjainak. Kádár János köszönetét mondott a figyelmességért, és búcsúzóul hangsúlyozta: Mi, kommunisták azt; tartjuk, hogy fejlődésünk fontos záloga a szocializmus és a tudomány szövetsége. Ezért is hálásak vagjumk, hogy ellátogathattunk a tudománynak ebbe az ősi fellegvárába. Nemcsak az önök hazájában, hanem Lengyelország határain kívül is közismert a Jagello-egyetem nagyszerű múltja. Ez az egyetem sokat tett az emberi haladásért, s ma is számottevően hozzájárul a tudomány fegyvereivel a lengyel nép új életének szebbé léteiéhez. A magyar küldöttség a városnézés után visszatért a Wawelbe. ahol Jerzy Szab- lowski professzor, a waweli múzeum igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette az ugyancsak sok magyar vonatkozású történelmi emléket őrző ősi palota nevezetességeit. A Wawel Múzeumban Kádár János többek közölt a következőket írta a múzeum emlékkönyvébe: Gratulálunk a történelem és kultúra e nagyszerű emlékének hű megőrzéséhez. Ez a múzeum is mutatja új, szocialista világunk figyelmét a múlt értékei iránt. Este Lucjan Motyka, a krakkói vajdasági pártbizottság első titkára és Zbigniew Sko- licki. a krakkói városi tanács elnöke vacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére. A vacsorán Lucjan MotyKa és Kádár János mondott po- hárköszöníöt.
