Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Vasárnap, 3964. október

ff&-ju.'XjmaMaaam im'»««—

RSZAKMAGyAROKSZAH

3

HOBBY

E

lnézést kerek’ a címért, de ez.t az angol szót szentesítette a nyelvhasználat. Nem különösebben régen, és ez arra Vall, hogy valamilyen új jelenség tükrözője, nyelvi foglalata. Volt időszak, amikor inkább az a fordulat járta: dilije van; ma ennek, Vagy annak az embernek hobbyja van, és ez lényeges különbség. Akik eljegyezték magukat valamilyen kedvteléssel, gyűjtőszenvedéllyel, vagy barkácsoló kényszer kerítette őket hatalmába, azok joggal tartanak igényt az éles elhatárolásra, a félreérthetetlen disztinkcióra.

Fel lehet-e sorolni a mostanában divatos hobbylcat? A százfajta szektát, amelyeknek tagjait más-más érdeklődési kör, vonzódás, hétköznapi kedvtelés, vagy sajátos ünnepi találkozások kötik össze? Leltárba lehet-e venni a gondűzés egyéni változatait? Aligha! A kaktuszgyűjtők és a botplakett csencselők, a jelvényszerzők és a szalvétaimádók, az autogram vadászok és a képeslapkirályok (egy egri orvosnak csaknem félmillió darabja Van!) mellett hány olyan unalomkergető nagyságról olvashatunk, akik esztendők, esetleg évtizedek óta készítenek valamit valamiből: gyufaszálakból a Parlamentet, színes gombokból hortobágyi csárdát és fagyé- kerekből szoborkompozíciót. (Gyerekkoromban mindig megcsodáltam a hentesüzlet kirakatában a sertészsírból és kolbászból készített figurákat, s nagyon fáflaltam. hogy bármennyire is sütött rájuk a Nap, sohasem lett belőlük tepertő).

Hol maradnak még a nagyszámú hivőse- í’eget toborzó okos szórakozások, hol vannak az akvaristák, a pecázók, a hotelcimke gyűjtök, a rejtvény fejtők és „last but not least” — a filatelisták?!

H

iggyék el, nem hazabeszélés — pedig néhány szép bélyegsorom alapján ez is érthető lenne — hogy ez a kulturált kedvtelés tanít, megnyugtat, felüdít, ráadásul pénzbe is kerül. Valóban: is, — mert hogy pénzbe kerül, az szavatolja a gyűjtés értékét, a gyűjtők felelősségérzetét, szenvedélyük magas hőfokát. Könyvtárra rúg a filatelista irodalom, így feleslegesnek tűnik a bélyeggyűjtés szépségeinek bemutatása, inkább csak jellemformáló, pszichológiai hatosát szeretném kiemelni.

Ha nagyritkán elvetődöm a miskolci bélyeggyűjtők körébe, mindig kellemes atmoszféra fogad. Van olyan nézet, hogy sokan jól élnek a szép magyar bélyegekből, mert spekulálnak velük; bizonyára akadnak ilyenek is, hiszen minden nemes törekvésnek lehetnek vámszedői, de az imént említett atmoszféra, az egymással csereberélő, ritkaságokat kínáló, vagy egy-egy elbűvölő albumot élvező gyűjtők társasága, együtt!été igazán nem a tőzsdék zenebonáját juttatja az ember eszébe, ellenkezőleg: a meghittség, a. kiegyensúlyozottság, a szép emberi kapcsolatok látványa tűnik szemünkbe. A társadalmi közeledés, a különböző dolgozó rétegek találkozásának, kölcsönös megbecsülésének, eszmecseréjének fórumai az ilyen körök, akár bélyeggyűjtésre, akár ezermesterkedésre vállalkoznak tagjaik.

Ismerek egy magasrangú katonatisztet, aki a bonyolult haditudományokban való elmélyülés, nagy átfogó képességet és szervező erőt igénylő irányító munkája után a nagy hadigépektöl — a kis bélyegekhez vonul vissza szabad idejében, csöndes óráiban. Ez a példa bizonyos általánosításokra is alkalmat nyújtó kontrasztot jelez, amelynél „elkaphatjuk” a különféle kedvtelések „Achilles sarkít”. Az élet nagy dolgai után, az egész idegrendszerünket, felelősségérzetünket, képességeinket és munkakészségünket kívánó feladatok elvégzése után helyes, szükséges, egészséges és társadalmilag is hasznos az oldódás. a kikapcsolódás, az a fajta szórakozás, amely — hasonlattal élve — a freskóktól, a hatalmas méretű képektől miniaturák- hoz vezet, más kiinduló pontokból az élet színesebb, változatosabb és árnyaltabb megértéséhez visz közel bennünket.

H

ogy pontosabbá tegyem ezt a gondolatot, hadd utaljak nehéz évek nyomasztó élményeire. A régi világban is voltak különfajta gondűző szórakozások. Kiskoromban számolócédulákat gyűjtöttünk, boltok reklámszövegeivel ellátott lapokat, amelyekre olyasmik voltak ráírva, hogy: „Bútort csak Royalnál vágy, — Baross utca 34'., — Royal bútor olcsó, jó. — Részletre is kapható.” Vagy: „Pesti polgár beugrott a Dunába. — A rend őre egyszerre kihalászta. — A közönség úgy néz rá, mint csodára. — Egy csöppet sem gyúródott a ruhája. — No, miért? Azért, mert ruháját a Király gázmosóban vasaltatja.” — Akkoriban a számolócédulák között olyan márkának számított az Elkán szűcs és az Árpád bazár, mint manapság a filatelisták körében az aluminium-, vagy a Láncbíd-blokk.

Szóval néhány évtizeddel ezelőtt is hódítottak különböző kedvtelések: a golyózás és a yoyo, s egy író egyenest könyvet fabrikált abból az esetből, hogy valaki fogadásból, elegánsan felöltözve, mezítláb járt az utcán, a kávéházakban és más nyilvános helyeken.

Fogadásból.

__ Hírverésből... Bolondos

ö

tletből... S még inkább menekülési vágyból bontakoztak ki a különös hobbyk, vagy ha úgy tetszik: dilik. Furcsák, extrének. Minél meghökkeritőbbek voltak, annál jobb. Annál messzebbre vitték az embert a már-már elviselhetetlen valóságtól, a léleksorvasztó, megalázó, minden tisztességes szándékot le- tipró, gyötrő, nyomasztó hétköznapoktól. Talán véletlen volt a harmincas években, hogy hobbyként gombamódra szaporodtak az asz- taltáncoltató társaságok, a szellem,idéző szeánszok, a spiritiszta cirkuszok?! A mákony-, a bódulatigény mindig és ott erős, ahol beteg a társadalom, és a Horthy világ társadalma. amelyre hivatkoztunk, nagyon beteg volt.

A

mi dolgos rendünkben, amelynek szocialista elvei közé tartozik a szabad órák állandó gyarapítása, — a kellemes, tanulságos időtöltés „műfajai” között az olvasás, rádiózás, színházlátogatás, TV-né- zés és a felfrissítő társasági élet mellett nemes hobbykat is találhatunk, amelyek szintúgy formálják, színesítik, gazdagítják életünket. Kölcsönhatásban állnak alkotó munkánkkal, mert minél sikeresebben és gyorsabban érjük el kitűzött céljainkat az építésben, annál több elégedett órát fordíthatunk tartalmas szórakozásainkra, amelyek aztán ismét jókedvet ébresztenek a konstruktív tevékenységhez.

Ha nem is valljuk a holland Huizingánalc „Homo ludens” című művében kifejtett filozófiáját, hogy az emberi tevékenység alapja és alakítója a játék, (nem a játék, persze, hanem a munka!) mégis annyit elfogadhatunk belőle, hogy a játékosság, az önfeledtség, a képzeletet megmozgató, s ismereteinket köny- nved módon gyarapító szórakozások minden életkorban nemes szükségletként jelentkeznek. Ma, nálunk, — hála előrehaladásunknak — egrire nagyobb mértékben.

Ennek a szükségletnek kielégítésére érdemes pénzt is áldozni!

Apropos: még ma rendezem tncdíihátrálé- komat a miskolci bélyeggyűjtő körben.

Sárközi Andor

Az üzemrész egyik legjobb esztergályosa

A Keitln Kohászati Művek központi Rípjavító üzemiben dolgozik Kupecz Imre esztergályos, akit az egyik legjobb szakmunkásként emlegetnek. Képünkön: Fejes Mihály meós (balról) egy négybekezdésű féltrapézmenotű orsót vesz át Kupecz Imrétől.

Foto: Kardos Gy.

Az ózdi pártbizottságok munkájáról

Efcssélgetés Tóth Gyufával, a Járási pártbisott ság első titkárával

Az ózdi jáirás ipari üzemei, bányái, a rohamosan fejlődő gyárváros és a környék nagylétszámú lakossága kiemelkedő szerepet játszik megyénk gazdasági, társadalmi és politikai életében. Országos jelentősége is nagy. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodná- dasdi Lemezgyár jó minőségű termelvényeivel. az ipari üzemelt és a bányák munkássága, műszaki értelmisége példás helytállással hívta fel magára a közvélemény figyelmét. Ózd f ejlődő sportélete is megye - szerte egyre nagyobb figyelmet és tiszteletet ébreszt a sport barátainak körében.

Közismert, hogy e sokrétű és gyümölcsöző társadalmi tevékenység első számú ihletői a pártbizottságok, a pártszervezetek. az élet minden területén ott dolgozó kommunisták, akik helyileg a járási pártbizottság irányításával munkálkodnak pártunk politikájának, a VIII. pártkongresszus határozatainak megvalósításán.

A pártbizottságok sokrétű irányító munkája a nagy közösség körében kevésbé ismeretes. Felkerestük Tóth Gyula elvtársat, a járási pártbizottság első titkárát és választ kértünk tőle néhány kérdésre.

KÉRDÉS: Vázolhalná-e, Tóth elvtárs, hogy az utóbbi időben milyen alapvető feladatok sikeres megoldására irányul az ózdi pártbizottságok szervező és felvilágosító tevékenysége?

VÁLASZ: A két járásból egyesített, mai ózdi járás területén több mint százezer ember él. Két nagy gyár. öt bányaüzem. egész sor más kis- és középüzem, tucatnyi ktsz, két állami gazdaság, több erdőgazdasági üzemegység, harminckét tsz, egy gépállomás és több fontos kulturális intézmény található a járás terüle-. tón.

Ebből a helyzetből bárki megállapíthatja, hogy pártbizottságunknak. pártszervezeteinknek nagyon sokrétű és bonyolult feladatot kell megoldaniuk. Mégis, azt mondhatnám. hogy a legnagyobb gondot, népgazdasági, társadalmi és politikai jelentőségénél fogva. az ipari üzemeli munkájára. illetve a munkásosztály helyzetére kell fordítanunk. Elég, ha csali azt említem meg. hogy az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint 13 ezer, a járás öt szénbányájában körülbelül 8 ezer, a Borsodná- dasdi Lemezgyárban több mint 2500 ember dolgozik; termelvényeivel a kohászat, a hazai társ- és feldolgozó üzemek igényeinek kielégítésén kívül jelentős szerepet játszik export kötelezettségeink teljesítésében. több országos jelentőségű beruházás kivitelezésében; a borsodnádasdi finom- lemezgyártás szintén országos jelentőségű. Szénbányászati üzemeink pedig az ország évi széntermelésének megközelítően 4,5 százalékát adják, és a bányaművelés jelentős fejlesztés előtt áll. Érthető tehát, hogy pártbizottságunk igen nagy figyelmet szentel az ipa-, ri üzemek gazdasági tevékenységének, az ipari munkásság, a műsz.aki értelmiség élet- és munkakörülményeinek. Természetesen az élet más területeit. például a mezőgazdasági jellegű üzemeket, tsz-eket, de a közép- és kisüzemeket, kulturális intézményeinket, az itt dolgozó emberele tevékenységét és helyzetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A járási pártbizottság irányításával három pártbizottság, az Ózdi városi-üzemi, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt és a Borsodnádasdi Lemezgyár üzemi pártbizottsága, és több mint kétszáz üzemi, hivatali, községi és tsz-párt- szervezet dolgozik a járás területén.

Egyrészt gazdasági feladatainkat, a második ötéves terv célkitűzéseit kell valóra váltanunk. vagyis évről évre a népgazdasági terv követelményei szerint leéli teljesítenünk a konkrét termelési terveket, és a kívánt mértékben növelni a munka termelékenységét, javítani a termelő üzemek gazdasági mutatóit Ez az alapja és biztosítéka annak, hogy a már eddig elért életnívót tar-;

tani, illetve emelni tudjuk. De ez ad magyarázatot arra is. hogy pártszervezeteink munkájának fókuszában ma a gazdaságszervező. irányító és ellenőrző tevékenység áll. Sajnos. ezt még nem minden pártszervezetünk értelmezi helyesen, néhol nehezen találják meg a legmegfelelőbb módszereket. Lehetséges, hogy ehhez pártbizottságaink sem nyújtottak elég gyakorlati segítséget.

Másrészt a szocialista erkölcs és tudat kialakítására és fejlesztésére kell . igen nagy gondot, fordítaniuk pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek. Ismeretes, hogy e téren milyen sok még a tennivalónk. Több mint tízezer, vidékről bejáró dolgozó politikai tájékoztatását, valamint eszmei-erkölcsi nevelését tekintve, sajátos problémákat is meg kell oldanunk.

Elmondhatom, hogy vaskos problémáit különösen az ózdi városi-üzemi pártbizottság, de a többi pártbizottság is egyre nagyobb önállósággal, hozzáértéssel és felelősséggel oldja meg.

KÉRDÉS: Említette

Tóth elvtárs az ipari üzemek és a bányák tervteljesítésének, a gazdaságos termelés fokozásának nagy népgazdasági jelentőségét. Ismeretes, hogy a tervek megvalósítása és a legfontosabb gazdasági mutatók optimális elérése télen több nehézségbe ütközik, mint a tavaszi—nyári—őszi időszakban. Felkészültek-e, illetve mit tettek az ózdi pártbizottságok a várható nehézségek elhárítása céljából?

VÁLASZ: Több intézkedés történt. A korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve pártbizottságaink, a gazdasági vezetéssel karöltve intézkedési tértét dolgoztak ki a személy- ég anyagszállítás zavartalan biztosítására.

Az Ózdi Kohászati Üzemek, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt, a Borsodnádasdi Lemezgyár igazgatósága, és a pártbizottság végrehajtó bizottsága megvitatta a kidolgozott intézkedési terveket és ennek alapján megtette a szükséges intézkedéseket.

A járási pártbizottság szeptember 22-én napirendre tűzte a járás építőiparának helyzetéről szóló jelen tést, és megvitattuk az építkezések téliesí- tésének problémáit; is. Ugyancsak a járási pártbizottság javaslatára a 3. sz. AKÖV ózdi kirendeltségének igazgatósága és pártszervezete is hasonlóképpen napirendre tűzte a téli felkészülés kérdéseit. Intézkedés történt például a még forgalomban lévő „fakaru- szok” egy részének kicserélésére és az autóbusz-park bővítésére.

ügy gondoljuk, illetve reméljük. hogy különösebb fennakadás nemigen lesz sem a személy-, sem pedig a termeléshez szükséges, illetve megtermelt anyagok elszállításában. De még ezeket figyé- lembe véve is tudjuk, hogy a feladatok zavartalan megoldása végeredményben az embereken múlik. Bízunk benne, hogy az ózdi és az Ózd-kör- nyéki munkások, műszaki, értelmiségiek. mint a korábbi években is, becsülettel helyt- állnak majd.

KÉRDÉS: Nem vitás, hogy pártunk egész politikájának, a pártbizottságok és a pártszervezetek minden célkitűzéseinek megvalósítása végső soron az embereken múlik. Ipari jellegű járásról lévén sző, tehát elsősorban a munkásosztályon és a műszaki értelmiségen. Mit tettek és tesznek az ózdi pártbizottságok a Központi Bizottság 1958. szeptember 11-i („A munkásosztály helyzetéről szóló”) határozatának megvalósításáért; a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek állandó javításáért?

VÁLASZ: Hirtelenében nehéz lenne erről átfogó képet adni. Az ózdi és az Ózd-környéki emberek tudják, hogy e határozat megvalósításáért sok minden történt az elmúlt hat évben, jóllehet nagyon sok még a tennivaló is. Ide sorolnám. például azokat az intézkedéseket és beruházásokat, amelyek a munkakörülmények megjavítását, korszerűsítését célozták. Ezek közül például az Ózdi Kohászati Üzemekben végrehajtott és még jelenleg is folyó rekonstrukciós munkálatok második ötéves tervünk legnagyobb beruházásai. közé sorolhatók. A munkakörülmények megjavítását szolgálják üzemeinkben a szociális létesítmények (fürdő, üzemi étkeztetés stb.) hálózatának bővítése és még egv sor más intézkedés. Ide sorolnám Ózd útviszonyainak rendezését, a helyi közlekedés bővítését. a vízhelyzet javítását, a csatornahálózat megépítésének elkezdését, a kereskedelmi hálózat fejlesztését, (épül már az ózdi reprezentatív nagy áruház is), mint ahogyan ide sorolnám az ózdi Béke-telepi nagyarányú munkáslakás építkezéseket, ahol ez idő szerint több mint nyolcezer ember talált kényelmes és kultúrált otthonra. Említhetném a vidékről bejáró munkásautóbusz járatok széles hálózatának kiépítését, vagy például a bányatelepeken és a járás községeiben a nagyarányú lakásépítkezést is. Sokan nem tudják például, hogy az ország más járásaihoz viszonyítva az ózdiban a magáneréből és állami támogatással történő építkezés üteme kétszeres. — Természetesen tennivalóinkat is látjuk ahhoz, hogy a Központi Bizottság említett határozatát járásunk területén maradéktalanul végrehajtsuk.

KÉRDÉS: Ha megengedné Tóth elvtárs, lenne még egy kérdésem: említette, hogy’ a járás területén jónéhány termelőszövetkezet is működik. Hogyan Ítéli meg azok helyzetét és fejlődésük távlatait?

VÁLASZ: Az ózdi járásban, ipari jellege ellenére is. több mint 3300 tsz-tag él és munkálkodik a már említett 32 termelőszövetkezetben. A táj földrajzi jellege többnyire lejtős. hegyes. Sok a kéílaki dolgozó. Az elmúlt évek során sok gondot okozott termelőszövetkezeteink gazdasági, politikai megszilárdítása, és ma is bőven van még tennivaló e téren. Mégis azt mondhatom, hogy termelőszövetkezeteink lényegesen előbbre léptek. Az esedékes mezőgazdasági munkákat például tsz-eink. ugyanúgy, mint a megye többi járásaiban dolgozó tsz-ek. határidőre és jól elvégzik. Több helyütt megtalálták már a megfelelő premizálási módszereket is, és sikerült eloszlatni az olyan, nézeteket, hogy járásunkban „nincs jövője a tsz-eknek...” Egészen jó eredményeket elérő tsz-ek is vannak" járásunkban, mint például a héti Egyetértés, a sajópüspöki Petőfi, a putnoki Győzelem, a vadnai Egyetértés és más tsz-ek. A borsodnádasdi Szabadság Tsz-ben például az idén egy katasztrális holdról körülbelül 130 mázsa burgonyát takarítanak be. Vagy, éppen most kaptunk egy táviratot a dévényi Rákóczi Tsz-ből. hogy október 2-án befejezték az őszi kenyérgabona vetését.

Természetesen tovább kel i lépni a tsz-ek megszilárdításának és fejlesztésének útján. Több tsz-ben. az ipari üzemek „szívóhatása” miatt ma még munkaerőgondjaink is vannak. Megfelelő szakosításra, az állattenyésztés fejlesztéséire, ehhez a megfelelő férőhely és takarmánybázis biztosítására is szükség lesz még. De elért eredményeink alapján, a termel őszö vetkezetek jövőjét illetően, derűlátóak vagyunk. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha termelőszövetkezeteink jól gazdálkodnak államunk és a munkásosztály segítségével, és ez párosul a tagság szorgalmával, évről évre kevesebb gondunk lesz termelőszövetkezeteinkben is — fejezte be nyilatkozatát a járási pártbizottság első titkára.

Csépányi Latos