Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

H Világ pr0letáriaí, egyesüljetek? r mmmmrjm A MAGYAR SZQOAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 233. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. október 4. Szentislváni változások HOBBY Bravúros eipntozások j Re&emslraliclé O któber 1-én, sikeres próbaüzemelés után, átadták rendeltetésé­nek a diósgyőri új blokk-, és bugasort. Ismét új • létesít­ménnyel gazdagodott orszá­gunk. Ez így nem mond sokat, hiszen társadalmunkban ter­mészetes, megszokott és sű­rűn ismétlődő jelenség egy- egy új mű építése, vagy régi útépítése, modernizálása. A diósgyőri rekonstrukción azonban olyan jelenség, olyan szellem mutatkozott meg, amelyre érdemes felfigyelni és másutt is hasznosítani. E gigantikus munkánál rit­kán tapasztalható nagy ered­ményt hozóan lobbant fel a munka hősi, forradalmi páto­sza. Hogy melyik vállalatnál, melyik brigádnál, tervezőnél, vagy kivitelezőnél lobbant fel először, nehéz lenne megál­lapítani. Egy tény, hogy e for­radalmi lendület, alkotószel­lem, a párt felhívása nyomán, sok ezer embert ragadott ma­gával, sok hősi tett született. Ennek nyomán a világszínvo­nalat megközelítő hengerso­rok — és határidő előtt — ke­rültek a rozoga alkotmányok helyére. Bármilyen higgadtan is mérlegeljük, ez az egész népgazdaság életére kiható siker. Es hírnevet szerzett, il­letve tovább öregbítette a magyar ipar, építőipar becsü­letét, hiszen az új sorok ma­gyar tervezők, hazai üzemek termékei, hazai építészek, épí­tő, szerelőmunkások tevékeny­ségének eredménye; A diósgyőri rekonstrukció kézzelfogható bizonyítéka an­nak, hogy a dolgozókban él a munka forradalmi pátosza. Es ez nem véletlen jelenség, hanem egy adott társadalom vetülete, kisugárzása. Azt mutatja, hogy az emberek át­érzik az ország gondjait, fele­lősséget éreznek minden nagy, közös ügy iránt. És azt is mu­tatja, ha a vezetők, a vezető szervek szót értenek a dolgo­zókkal, felvilágosítanak, mit, miért kell csinálni, ennek és ennek mi a kihatása a társa­dalomra, az egyénre — az m'edmény nem marad el. S okszor elhangzott már ez a szó: rekonstruk­ció; Jelentése szinte semmitmondó: átépítés, felújí­ts. Sok helyen van a megyé­ben ilyen munka. Azonban ta- :an sehol sem fonódott így össze a szó társadalmi és egyé- b> ügye, mint Diósgyőrött. Az építkezésen, a gyárban, a gyáron kívül elég volt a szó: rekonstrukció. Az emberek ózonnal az ösztönző célra gon­doltak; elsöpörni az ócska, el­sült blokk- és bugasort, s bjat alkotni helyette. Ezer és ezer ember jelszava lett a re­konstrukció. A katonáké, akik a várakozáson felüli energiá­val bontották a régi alapokat, a mélyépítőké, akik fáradsá­got nem kímélve készítették az újat, a gép- és villamossze- i’előké, akik összerakták a gé­peket, a tervezőké, akik a helyszínen is működtek, a t-RGÉP embereié, akik való­ban nagyszerűt alkottak, a Byúriaké, akik szintén aktiv vészesei .voltak az átépítés­iek. Rekonstrukció! A munka, az eredmény az egész országot Pvititl Miért? Nincs a nép­gazdaságnak olyan ága, amely­nél a mű közvetve, vagy köz­vetlenül pe lenne kapcsolat­ban. Ez könnyen meg is ma­gyarázható, hiszen a kohásza­ti termékek zömét, mintegy 65 százalékát, Borsodban ál­lítják elő. És kihatással van ez a munka más országokkal való kapcsolatunkra is. Vajon a DIGÉP tudja-e exportter­vét teljesíteni az LKM jó, minőségi gyártmányai nélkül? Aligha. Ez a rekonstrukció hosszabb folyamat eredmé­nye, s új fejlesztési szakasz első lépcsője. Eddig a beruhá­zások elsősorban a nyersvas és acélgyártás fejlesztését szol­gálták. A feldolgozó henger­sorokon, az LKM középhen gersorát kivéve, csak kisebb jelentőségű korszerűsítésekre került sor. Ezekkel a henger­sorokkal gazdaságosan üze­melni, a feldolgozó ipar igé­nyeinek megfelelő, korszerű termékeket előállítani ma már nem lehet. A következő fel­adat: a meglevő hengerművek korszerűsítése, új hengersorok építése. És az új feladat első részese a Lenin Kohászati Művek. És nem mindegy, ho­gyan tesszük meg az első lé­péseket. A diósgyőri rekonstrukció azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen, lényegében ugyan­annyi emberrel, korszerű be­rendezésekkel többet, s az igé­nyeket jobban kielégítő hen­gerelt árut készíthetnek. Mon­danunk sem kell, ez eíőrelen- díti a feldolgozó ipar munká­ját is. Tudják ezt a DIGÉP emberei is, akik a berendezé­sek nagy részét készítették. „Magunknak csináljuk” mon­dották igen találóan. A diósgyőri rekonstruk­ció azt is jelenti, hogy száműzték a kegyetle­nül nehéz fizikai munkát. A dolgozók egy része még em­lékszik rá: régebben a felvé­tel egyik feltétele a fizikai adottság volt. Most a nehéz munkát gépek végzik el. A munkás feladata pusztán az irányítás, illetve a karbantar­tás. És a kormányosok felvé­telénél a fizikai adottság alig­ha számít, viszont annál na­gyobb súllyal esik latba a tu dás, a szellemi képesség. Beszélni kell még róla, hogy a rekonstrukció köze­lebbről érinti a gyúr egész kollektíváját. A munka fórra dalmi pátosza nemcsak az építőket hatotta át, hanem valamennyi dolgozót; Ennek következtében a termelési eredmények jobbak, mint az elmúlt év hasonló időszaké ban. És ha ez az ütem, ez a légkör tovább él, az elmúlt évvel ellentétben kielégítően alakul az egész esztendő. És az új sorok. Igaz, az idén és a jövő év kis részében nem dől gozhat teljes kapacitással, hi szén idő kell a „felfutáshoz”, de a blokk- és a bugasor már­is segítséget nyújt az évi fel­adatokhoz, a növekvő igények kielégítéséhez. Bárhogy is vesszük, termelése meghatá­rozza az idei országos felada­tok valóra váltását. És pozi tiven. Köztim nyilatkozat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és korniáiiykiildöttségcnck a Magyar Népköztársaságban tett látogatására/ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására Antonin Novotnynak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első tit­kárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek vezetésével 1964. szeptem­ber 28-tól október 3-ig cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség tett baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A magyar nép a csehszlo­vák küldöttséget mindenütt a szomszédos ország testvérnépe iránti megbecsüléssel és őszin­te barátsággal fogadta. A küldöttség találkozott . munkásokkal, termclőszövet- l'kezeti parasztokkal, a kultúra és a tudomány dolgozóival. Megismerkedett azokkal a si­kerekkel, amelyeket a magyar munkásosztály és az egész nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az ország szocialista fejlesztésé­nek különböző területein el­ért. A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leni­nista politikája megfelel a magyar dolgozók érdekeinek és kifejezi a nép eggyéforrott- ságát a szocialista építés fel- ádat{iival és céljaival. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya képvi selői a látogatás alatt meg beszéléseket folytattak. A felek képviselői tájékoz­tatták egymást országaik éle­téről, a szocialista építés ta­pasztalatairól és további fel­adatairól, eszmecserét folytat­tak a mindenre kiterjedő együttműködés további fej­lesztéséről, a nemzetközi élet problémáiról és a nemzetközi kommunista mozgalom fő kér­déseiről. A tárgyalások szivélyes és elvtársi légkörben zajlottak le. Minden megtárgyalt kér­désben teljes egyetértés és né­zetazonosság nyilvánult meg. elmélyítésével párhuzamosan, a két ország dolgozóinak mind szélesebblcörű részvételével közvetlen kapcsolat és köl­csönös tapasztalatcsere bonta­kozik ki az egyes üzemek, in­tézmények, társadalmi szer­vezetek, határmenti megyék és városok között. Ez erősíti a két ország népeinek egymás iránti megbecsülését és barát­ságát, fokozza az egymás or­szágainak eredményei és kul­turális értékei iránti érdeklő­dést. A Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság dolgozói megelégedéssel fogadták kor­mányaiknak az utazásokat szabaddá tevő intézkedéseit és széles körben élnek e le­hetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben, szep­tember végéig mintegy 800 000 magyar állampolgár látogatta meg Csehszlovákiát és körül­belül 600 000 csehszlovák ál­lampolgár járt Magyarorszá­gon. A két küldöttség nagy fi gyeimet szentelt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság jelenlegi és távlati gazdasági együttműködésének. A felek egyetértenek abban, hogy gaz­dasági kapcsolataik további erősítése a két ország gyors fejlődésének jelentős tényező­je. E szélesedő kapcsolatok tükröződnek a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közöt­ti árucsereforgalomban, amely 1963-ban 70 százalékkal ha­ladta meg az 1958. évit. A felek megállapították hogy a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo A felek jelentős eredmény- j nelc tartják a Magyar Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zött a kohászati együttműkö­dés szervezetének létrehozá­sáról megkötött egyezményt. Megvalósítása kedvezően be­folyásolja a részvevő orszá­gok kohászati termelésének fejlődését, koordinálását. A nemzetközi szocialista munka- megosztás alapelveivel össz­hangban, a szerződő felek hozzájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyez­ményhez, amennyiben érdek lödnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kultu­rális és tudományos kapcsola­tok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltételeket teremtenek a szo­cialista ideológia és kultúra fontos elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásához. II. I. H árom -napja üzemel a két új sor. Az üzem­be helyezés híre még frissen él. A munka forradal­mi pátosza, a légkör is frissen él, s még lobog az emberek­ben. Ne hagyjuk kialudni, szunnyadni e tüzet, se itt a gyárban* se másutt, __ A z idén volt tizenöt éve, hogy létrejött a magyar— csehszlovák barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés. Az abban lefektetett elvek fokozatosan valóra váltak. A két ország népei között ,új, a szocialista internacionalizmus, a kölcsö­nös segítségnyújtás elveinek következetes érvényesítésén alapuló szocialista • viszony alakult ki. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy Antonin Novotny elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kének 1961. februárjában a Magyar Népköztársaságban, valamint Kádár János elvtárs­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a forra­dalmi munkás-paraszt kor many elnökének 1963. októbe rében a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban tett láto­gatása óta a két ország mind­két fél számára gyümölcsöző kapcsolatai még inkább széle­sedtek, az elvtársi, szocialista együttműködés nagy mérték­ben tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyezményekben szabályozott kapcsolatainak----­m ányos együttműködési bi zottság 1961-ben történt lét­rehozása megfelelő szervezeti alapot teremtett az együttmű­ködés további tervszerű fej­lesztéséhez. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa működési elveivel összhangban fejti ki tevékeny­ségét és jelentősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosz­tás fokozásához. A két ország egymás között és más szocialista országok viszonylatában kezdeménve- zően valósítja meg a KGST- tagállarhok kommunista- és munkáspártjai első titkárai­nak és kormányelnökeinek 1962. júniusában és 1963. júli­usában megtartott értekezle­tén hozott határozatokat A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mel­lett népgazdaságának további fejlesztése és a nép életszín­vonalának emelése szempont­jából fontos eszköznek tartja a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában részvevő ál­lamok gazdasági törekvései­nek sokoldalú koordinálását A felek jelenleg a két or szág 1966—1970. évekre szóló távlati népgazdasági tervei­nek összehangolását tekinti a legfontosabb feladatnak. t tervező szervek képviselői ez zel összefüggésben a két or­szág feltételeiből kiindulva megvizsgálták együttműködé­sük aktuális kérdéseit az élelmiszerek és a nversanya gok kölcsönös szállításában valamint a gépipar szakosítá sában és kooperációjában. A két ország közötti kapcso latok további fejlesztése és népgazdaságaik elektromos energiával való ellátása szem pontjából a felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a Duna magyar—csehszlovák szakaszán építendő közös vízi­erőműveknek. Értékelték az e kérdésben hozott döntéseket és meghatározták a további tennivalókat. ___ A béke és a szocializmus világméretű győzelmének biz­tosítása érdekében a két or­szág továbbra is erősíteni fogja a szocialista világrend- szer országainak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikáját a más társadalmi rendszerű államokkal való kapcsolatai­ban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika megfelel a béke és az emberi­ség érdekeinek, növeli a szo­cializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az imperializmus el­len, a szabadságért és a hala­dásért folyó világméretű küz­delmet. Korunk legfontosabb felada-' ta a világbéke megőrzése. E cél elérése szempontjából dön­tő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok nö­vekvő politikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista ál­lamok munkásosztályának és haladó erőinek, a gyarmati járom alól felszabadult, vala­mint a még szabadságukért harcoló népeknek egyesített erejével meg lehet hiúsítani az imperialisták agressziós terveit. A felek teljes mér­tékben támogatják az erre irányuló erőfeszítéseket. A Szovjetunió és a szocia­lista országok aktív békés egymás mellett élési politiká­ja eredményeképpen, az ősz- szes békeszerető erők támoga fásával sikerült bizonyos mér­tékig enyhíteni a nemzetközi feszültséget és a béke megszi­lárdítása érdekében létrehoz­ni a részleges atomcsendről, az atomfegwerek világűrben va­ló alkalmazásának tilalmáról és a hasadó anyagok háborús célokra történő gyártásának korlátozásáról szóló nemzetkö­zi egyezményeket. A felek korunk elsődleges feladatának tartják az álta­lános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését a Szovjetunió kormányának javaslata alapján. Ez az új vi­lágháború elhárításának leg­megbízhatóbb útja. A felek ismételten kijelentik, hogy feltétel nélkül támogatják ezt a javaslatot és fokozott erő­feszítéseket. tesznek megvaló­sítása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­i mánya támogatja mindazo­kat a részjavaslatokat, 'ame­lyek megvalósítása közelebb visz az általános és teljes le­szereléshez. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői nagy jelentőségűnek tartják N. Sz. Hruscsovnak a területi és a határviták békés rendezésére tett javaslatát. Meggyőződé­sük az is, hogy az atomfegy­verzet Közép-Európában való befagyasztására és az atom- mentes övezetnek a világ e ré­szében történő létrehozására vonatkozó lengyel javaslat el­fogadása fontos lépés lenne az európai biztonság megszilárdí­tása szempontjából. A felek ezzel kapcsolatosan különösen sürgetőnek tartják a második világháború ma­radványainak felszámolását Európában. Ezért a többi szo­cialista országgal együtt síkra- szállnak Németország kérdésé­nek békeszerződés megkötése útján történő megoldása, vala­mint az önálló politikai egysé­get képező Nyugat-Berlin helyzetének békés rendezése mellett. Teljes mértékben tá­mogatják a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a két né­met állam közötti kapcsolatok normalizálására és további bé­kés intézkedésekre vonatkozó javaslatait. Szükségesnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság mondjon le az atomfegy­verek megszerzésére irányuló kísérleteiről, világosan hatá­rolja el magát mindenfajta re- vansista törekvéstől, ismerje el érvényesnek és megváltoz­tathatatlannak Németország határait, mint a német fasiz­mus vereségének következmé­nyét, nyilvánítsa keletkezésé­től fogva egyértelműen ér­vénytelennek a müncheni egyezményt és építsen ki nor­mális kapcsolatokat szomszé­daival. A felek elítélik az imperia­lista agressziót Dél-Vietnam- ban. Elítélik a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. Ku­ba. Ciprus és Kongó népe el­leni vesziedélmes provokáció­kat. amelyek veszélyeztetik a világbékét. Az Amerikai Egye­sült Államok és más imperia- lista erők beavatkozása ezen or­szágok belügyeibe akadályoz­za a problémák békés megol­dását Délkelet-Ázsiában, a Karib-tenger térségében. Cip­ruson és Afrika szívében. A két ország népe és kom mánya — összhangban a» Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének az összes gyár. maii országok és nemzetek függetlenségének biztosításáról szóló nyilatkozatával — to vábbra is teljes mértékben tá­mogatja a gyarmati rendszei végleges felszámolásáért folyó igazságos harcot. A két ország a? egyenjogú­ság. a szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alap­ján tovább fejleszti az együtt­működést a gyarmati elnyo­más alól felszabadult, politi­kai és gazdasági függetlensé­gük megszilárdítására töreke­dő országokkal. Nagyra érté­kelik az újonnan felszabadult országok jelentős hozzájárulá­sát a világbéke megszilárdítá­sához és teljes támogatásukról biztosítják Ázsia. Afrika és Latin-Amerika népeit a belső haladásra irányuló törekvései­ben, a régi és az új kolonializ- mus elleni harcukban. , (Folytatás a 2. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents