Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-03 / 232. szám
Ssombat, 1964. október 3. BSZAKMAOmORSCA« Haw Bodroghalmi ssámvetés Efit az iriibea - együtt a gondban A rekonstrukcióról — képekben ■o 7t It ■.V stf sí iö Ó: ai Iá 'a ét isi ni ni: ®í yf sir aj; k< isi [0 ni éí s isi V dt ie! id á1 á la! t t. igí; sü élf é< inti l L g« rét éti lfc< ai io*1 ott vet vi.0 ■s# yüt c'fi z ;a t^ dA 'Oi/ □sd nai1 sm“' .1). Június elejéig gyönyörű volt mindén térmény. A kalászosok rekordhozamot Ígértek. Az emberek hangyaszorgalommal dolgoztak. Úgy. ahogy még soha. Szebben és gondosabban művelték meg a közöst, mint a háztájit. Annyira igérettel- jes volt a, bodroghalmi Szabad Pöld Tsz határa, hogy 37 férfi ■visszatért az iparból és felvételét kérte a termelőszövetkezetbe. Fel is vették őket... Am a gyönyörű határ fölött ott lebegett a gond. Év elején még ezer darab sertést számoltak, de a tél végén beállt a vész. Fertőzéses bélgyulla- üás. Hulltak a gyönyörű állatok. Az állomány kisebb fele «lpusztult. Pedig mindent megtettek, csupán gyógyszerért 32 ezer forintot fizettek ki. A vezetők — elnök, agro- nómus; párttitkár, községi tanácselnök, és velük együtt az állatorvos — sok-sok éjszakát töltöttek álmatlanul. Hiába. 150 ezer forint elveszett. De még volt remény: majd a kalászosok pótolják. Akkor jött egy jégeső és- ösz- szetörte a. határt. Nagy károkat cdtozott a gabonákban és a kapásokban is. A jégeső után beállt az aszály. Végül 4 mázsát fizetett az árpa és 7,8 mázsát a búza. De még ez is igen jó termés a Bodrogközben. Több mint négymillió forint a hiány. De az embereit lankadatlan szorgalommal dolgoznak most is. Senkit sem hibáztatnak. Itt mindenki minden töio telhetőt megtett. Nem sikerült A csapásokat senki sem véd- hette lti. A vezetők igazán mindent megtettek. Most keseregjünk? Az sem segít. A bajokat, a gondoltat nem a ke- sergés. hanem a gondolkozás és a munka oldja fel. Munka, munka, munka... Szerencsére mindenki így vélekedik. Bodroghalmon. Vezetők és egyszerű, dolgos emberek egyaránt. Azok is, az a 37 ember, akik nemrég térlek vissza az iparból. Ölt sem csüggednek. Dolgoznak és a többiekkel együtt azt vallják, hogy csakis a munka segít. A vezetők fiatal emberek. Stumpf János tsz-elnök február elseje óta vezeti a közöst. Addig a községi tanács titkára volt. Hónapokig úgy dolgozott, hogy elvégezte a tanácstitkári teendőket is. Hat héttel ezelőtt könnyítettek' a munkáján. Hoztak a faluba egy kisegítő titkárt. A párt titkár — Balogh Géza — pedagógus volt. Fiatal, mindössze harminc éves férfi. Szőke, legényes tartasd, csupa energia. Néhány hónapja a község és a közösség érdekében függetlenítették. A parasztok eddig úgy szólították, hogy „tanító úr”. Most: titkár elvtárs. Mert elvtárs ö itt mindenkinek. azoknak is. akik nem párttagok. Hatvan párttag van a faluban. És nem is csak egyszerűen párttagok, hanem komoly, mindennel törődő és mindenért felelősséget vállaló kommunisták. Megkövetelik, hogy a pártszervezet mindenről tudjon, minden vezetőtől beszámolást kérnek. azután együtt ülnek éjfélig is, ha kell. hajnalig és tanakodnak. A bajokból ki kell mászni! Ez itt az egyetlen törekvés. És ez csalt úgy lehetséges, ha mindenki segít Nem kell könyörögni, sem ma- gyarázni. Bodroghalmon mindenki ért mindent. Nem beszéltem olyan emberrel, aki ne ismerte volna pontosan és részletesen a termelőszövetkezet helyzetét, még akkor is, ha az nem a legrózsásabb. A KISZ-tagok — száznál többen ki üzemi szakszervezeti bizottságok időszerű feladatai Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a közelmúltban tanácskozást tartottak, amelyen az SZMT elnöksége tájékoztatta a miskolci és környékbeli üzemek, nagyobb vállalatok szakszervezeti titkárait a mozgalom helyzetéről, időszerű feladatairól. Az ott elhangzott kérdésekkel foglalkozunk cikkünkben. Beszámolójának első részéin Jakó András, az SZMT vezető titkára az év első nyolc hónapjának tervteljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti bizottságok fela- data: a gazdasági vezetéssel együtt segiteni az üzeni éves tervének teljesítését. Azokon a munkahelyeken, ahol lemaradás van, minden intézkedéssel «uueh csökkentését és megszüntetését kell szolgálni. Fontos, hogy a szakszerv©* zet figyelemmel kísérje a jövő évi tervek kialakítását, s segítséget adjon ehhez a gazda- Eági vezetésnek. A Borsod me- gyei ^ Építőipari Vállalatnál Például már most építésvezetőségenként kidolgozták a szakszervezeti és a vállalat Vezetők a tennivalókat. Ezek megvalósítását premizálással akarják meggyorsítani. Több ßgyclmet ® brigádon kívül dolgosókra ! A tervfeladatok megoldásában a tél okozta lemaradások csökkentésében eredményes eszköznek bizonyult a szoci- munkaverseny. Egyre többen bekapcsolódnak ebbe a brigádmozgalomba. Az a tapasztalat, hogy az egyéni versenyre kevesebb gondot fordítanak a szakszervezeti bizottságok. Gondolkodni lehetne azon is, hogy vegyenek be a brigádokba fegyelmezetlen, nem jól dolgozó munkásokat. Vállaljon értük felelősséget, nevelje őket a közösség! Megvilágítja ennek szüksé- 1 Sességét egy példa. A Borsodi Szénbányászati Tröszt területén a fizetések napja után megduplázódik a kimaradók ;■ száma, száz-százötvennel többen jelentenek beteget. E káros jelenség megszüntetésére eredményes erőfeszítést tehetnének a szocialista közösségek. Vannak javítanivalók a verseny nyilvánosságán is. Nem a plakátok számának növelése a fontos, a termelési tanácskozásokat kell tenni a szocialista brigádmozgalom értékelő fórumaivá. Ezt egyébként egy minisztertanácsi— SZOT rendelet is szabályozza, mégsem mindenütt ennek szellemében cselekszenek. Ésszerűbb létsxtítngaxdálkodásil Az év első félében az iparban 476 fővel több munkaerőt foglalkoztattak a tervezettnél. Az építőipariján és a gépiparban ennek ellenére nem sikerült biztosítani a munkáslétszámot Hogyan lehet ebből a helyzetből kilábalni? Elsőrendű feladat: vállalaton belül ésszerűen gazdálkodni a munkaerővel. Ahol erre még nem került sor, a szakszervezeti bizottság munkája, hogy' megvizsgálja: megfelelő helyen dolgoznak-e a képesítéssel rendelkező emberek? A megfelelő szakmunkás utánpótlás érdekében többet kell foglalkozni a fiatalokkal. Az idősebbek adják át tapasztalataikat, fogadják szeretettel az ifjú szakembereket! Mit tehet a sxaksxcrveset a munkafegyelemért? Nyolc hónap alatt 32 vállalatnál 1956 munkás hagyta ott önkényesen a munkát. A szak- szervezeti bizottságok feladata, hogy az eltávozni készülőkkel elbeszélgessenek, s meggyőzzék, felvilágosítsák őket a kilépés helytelenségéről. Másfajta munkafegyelem sértés is gyakori egyes vállalatoknál. Ha a társadalmi szerv ellenőrzése kevésnek bizonvul. adminisztratív eszközökkel vagy társadalmi bírósággal kell érvényt szerezni a határozatoknak a fegyelemsértőkkel szemben.' (Gyárfás) vannak — ugyanúgy tudnak mindenről, mint a vezetők, vagy maga a tsz-elnök. Mindenki a tsz-ért cselekszik. A nőtanács, mint tömegszerveze- ti vezető, a lányok és asszonyok — együtt és külön — a munkában elsősorban. A ki- szisták 12 ezer keresztet raktak össze a nyáron és vállalták 160 hold legelő gondozását. A nők, Zelenák Fererrcné növénytermesztő brigádjának tagjai, dicsért munkások a közösben. A kiszisták lemezjátszós rádiót és verseny zászlót nyerlek. A községi tanácselnök, Ko- leszár András, most végezte a tanácsakadémiát. Van dolga a faluban is. de úgy törődik a termelőszövetkezettel, mintha annak is elnöke lenne. A mezőgazdász. Szabó Sándor, középkorú. csendes ember. Az ő elsőszámú feladata a szakszerűség megkövetelése és a termelés szakszerű irányítása. — Már nem is tudna többet dolgozni, mint amennyit dolgozik — így beszélt róla min- denld. Pontos terve, menetrendje van mindennek. Igazuk van. A bajokból nem lehet meggondolatlanul, össze-vissza kapkodással kilábalni. Az egész munkát a párt vezetőség fogja össze és irányítja. A községi pártház hónapok .óla olyan, mint egy főhadiszállás. Itt beszélnek meg mindent. Senki sem tagadja: tengernyi a gond Bodroghalmon. De vannak kemény., becsületes férfialt. akiit vállalják a vezetést és a felelősséget is A legjobb utat választották: az erők összefogását. Nincsenek külön feladatok és külön utak. Minden gond közös. A pártmunka éppen úgy gondja a tsz-elnöknek és agronómusnak, mint magának a párttitkár- nak. A pártszervezet viszont minden lehetséges erejével a termelőszövetkezetet segíti. Elsősorban úgy, bogi' a kommunisták töprengenek a legtöbbet és ők állnak élen a munkában is. És ez nem frázis, vagy illendőségből elmondott vélemény. Talán bizonygatni sem kell. hogy Bodroghalmon. a bajok ellenére is, tökéletes a vezetők és a különböző szerveik összefogása. Mondhatnám úgy is. hogy példás. És ez biztosítéka annak, hogy túllépnek a bajokon és eredményesen gazdálkodnak tovább. Bizonyítéka ennek már az is, hogy a termelőszövetkezet minden munkát időben elvégez. A betakarítás megkezdődött. A rozsot elvetették. Vetik a búzát. Minden, szabad területet felszántottak. És szántanak tovább, a letakarított táblákat azonnal forgatják. A gondok sokaságában is ez most a legfontosabb feladat. A másik igen fontos feladat: pótolni a kieséseket. Ez nem könnyű dolog, és nem is lehet mind a négymilliót „bepótol- ni”. A sertésvész, szerencsére, megszűnt. Kaptak egy olyan új gyógyszelt, amely megállította a pusztulást. így még a hizlalási tervüket is teljesíteni tudják. A szarvas- marhát viszont mind kihajtották a legelőre és az istállókban baromfit nevelnek. Húszezer darabot. Ez is hoz vagy kétszázezer forintot. Viszont gátolja törekvésüket: az a szomorú tény. hogy nem kapnak táptakarmányt, mert nincs még takarmányfedezetük. A járási tanács ugyan gondoskodik a termelőszövetkezetről, kaptak takarmánykiutalást is, de ez még nem minden. A takarmány. amit címükre szállítottak, penészes volt. Kellene nekik táptakarmány is. mert az állatállomány elég nagy. És általában több segítséget érdemelne a bodroghalmi Szabad Föld Termelőszövetkezet. Szendrc! József Mint közöltük, október 1-én adták át rendeltetésének az LKM új blokk és bugasorát. Fényképezőgépünk lencséje a várakozás pillanatait örökíti meg. Felső képünk: a durvahengermű csarnoka. Alsó képünk: az emberek érthető izgalommal várják az új sornál az első blokk megérkezését. Amié ZZIennikeu a megye egészségügyéért A megyei taaács legutóbbi ülésén tárgyalta meg Varpa Gáborné, a tanács vb elnök- helyettese előadásában a megye településegészségügyi viszonyairól szóló jelentésű A jelentés azt mutatja, hogy különösen a falusi települések egészségügyi helyzetének javítását tárgyi és személyi feltételek egyaránt gátolják. Múltból örökölt hiányosságok és nem egy. napjainkban elkövetett rossz tervezés is objektív nehézséget jelent, de párosul hozzá a szubjektív is: az elmaradott gondolkodás, amely sok helyen nem veszi figyelembe az egészségügy fontosságát. Márpedig a mezőgazdaság korszerűsítésének idején nem hanyagolhatjuk el a korszerű egészségügyi intézkedéseket sem. A segítés útja tehát egyrészt a szemlélet megváltoztatásában keresendő, másrészt szükséges beruházások biztosításában. Ez utóbbi azonban nem jöhet kizárólag az államtól. Társadalmi összefogás is szükséges hozzá, közös munkálkodás és ezt megint a szemlélet korszerű átalakítása biztosítja. fi legnagyobb probléma a víz 1954-ben jött létre minden megyében a Közegészségügyi Járványügyi Állomás, röviden KÖJÁL, amely ma már korszerű laboratóriummal végzi megyénkben a preventív munkát. 1957-ben megszervezték a járási közegészségügyi felügyeletet is, ez mindenütt biztosítja a közegészségügyi ellenőrzést. Ezek ma már mindenütt jó kapcsolatot alakítottak ki a hatóságokkal és véleményüket ki is kérik az államhatalmi szervele Amit eddig elmondtunk: eredmény. Eredménye a szocializmust épitő kormányzatnak és segíti felszámolni a múltból örökölt nehézségeket. E nehézségek azonban azt mutatják, hogy sok mindent kell még tennünk azonkívül, amit már megtettünk, ha megnyugtató képet akarunk látni. Vonatkozik ez elsősorban a vízellátásra. A megye lakosságának ivóvízszükségletét ugyanis 60 százalékban ásott vagy fúrt kutak elégítik ki és ezeknek csupán 14 százaléka ad kifogástalan vizet. A többinek csak egy része javítható meg átépítéssel, 20 százalékon már ez sem segít Miután a megye vízmüveinek ’egna- gyobb része a felszabadulás után létesült, érthető, hogy a lakosságnak csupán 20 százaléka ihat vízvezetékből jövő vizet. Talán Kazincbarcika vízellátása a legjobb a megyében, de a kifogástalan minőség sem pótolja a kis menynyi séget A legrosszabb a helyzet viszont Ózdcm. Erről a város képviselője már a parlamentben is interpellált Községeink vízellátását elősegíti a borsodi regionális vízellátó rendszer megteremtése. i Szemét a vízben és a levegőben A szemét és a szennyvíz —■ mondhatnék — tőkés újratermelődése napról napra, ugyancsak nagy probléma. A borsodi lakosságnak csak mintegy 6—S százaléka lakik olyan területen, ahol csatornán vezetik el a szennyvizet. Megoldatlan a szennyvíztisztító beren- dezásek, űrgödrös árnyékszékek tisztítása, mert a Talajerőgazdálkodási Vállalat kapacitás és szállítóeszköz hiányában, vállalt kötelezettségeit sem tudja maradéktalanul teljesíteni. A szemét kihordását sem biztosítják a legtöbb helyen. A szemét azonban nemcsak a vízben, hanem a levegőben is jelentkezik. Rengeteg új ipari létesítményünk gőze, füstje, természetszerűleg szennyezi a levegőt öt nagyobb szennyeződési gócról beszélhetünk: Ózd, Kazincbar- cika-Berente, Rudabánya, Tíszapalkonya—Tiszaszeder- kény és Mád—Szegi. Ezek között is a legsúlyosabb a helyzet Özdon. Itt a segítség 80—100 milliós beruházást igényelne. Mezőgazdaságunk korszerűsítésének eredményeként javult a falun a közegészségügy állapota is, de még mindig messze van attól, amit kielégítőnek mondhatunk. Nemcsak objektív, de szemléleti nehézségek is akadályozzák a javítást. Nem törődnek a tej tisztaságival sok helyen, vegyítik a tbc-s tehenek tejét az egészségesekével. Meggyőzéssel, de ha nem megy a törvény szigorával r Á bajokon segiteni nemcsak szükséges, de kötelesség. Anyagi támogatás is kell. de társadalmi munkával és jobb belátással is sok mindent el lehet érni. A meggyőzés eszköze azonban nem mindenütt segít és ha nem érünk el vele eredményt, akkor a törvény szigorával kell jobb belátásra bírni azokat, akik makacsul elzárkóznak a higiéniát biztosító és ezzel közegészségügyet szolgáló intézkedésektől. (máié)
