Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-09 / 211. szám

A horgászok paradicsoma Szeptemberi határ H etvenezer holddal több talaj m anka, mint az elmúlt esztendőben, öyolc, nyolc és lel mázsa át­lagtermés búzából, komplexen befejezett nyári munka, min­denfelé megmunkált, felszán­tott tarlók. Nagyvonalakban ez megyénk mezőgazdasági munkálatainak eredménye augusztus végéiig. Ismerve a korábbi évek tényeit, mérő- számait és az elmúlt hónapok mostoha időjárását, minden­ként azt kell mondani: az ered­mények dicséretesek, igen po­zitívan jellemzik a mezőgaz­daság, mindenekelőtt terme­lőszövetkezeteink erősödését, fejlődését, a termelés szerve­zettségét. Hadd bizonyítsuk ezt néhány konkrét adattal. Évekkel ezelőtt, de még az elmúlt évben is, szeptemberbe nyúlt a nagy nyári munkák, az aratás, a cséplés időszaka. Ez aztán természetszerűleg további késedelmet okozott mind atz ősziek betakarításá­ban, mind pedig a legfonto­sabb munkában, a következő évi termelés megalapozásában. Késett a vetőszántás, vetés előtt nem pihent, nem ülepe­dett megfelelő mértékben a talaj. Késett a vetés, s ez ká­rosan befolyásolta a termés­hozamokat. S természetesen nem maradt elég idő és erő az őszi mélyszántás befejezésére, így erre csak tavasszal kerül­hetett sor. Az elmúlt év őszén az utóbbi két igen fontos mun- liafolyamatot éjjel-nappali munkával, nagy erőfeszítések arán sikerült meggyorsítani, Időben földbe került a vető­mag, s bár a talaj előkészítése, a talajszerkezet több helyen még nem felelt meg teljes egé­szében a követel menyeknek, mégis, elsősorban ennek tu­lajdonítható, hogy a rendkívül aszályos június és július elle­nére is három-négy mázsával több kenyérgabona termett holdanként, mint 1963-ban. S természetesen, az ősszel mély­szántott talaj jelentősen mér­sékelte az aszály káros hatá­sát a kapásnövényeknél is. Több közös gazdaságban, ahol késett a vetőszántás, Illetve nem sikerült időben elvégez­ni az őszi mélyszántást, lénye­gesen alacsonyabb volt a ke­nyérgabona és kisebb lesz a kapások terméshozama, mint a hasonló minőségű, de időben megmunkált területeken. E Példák, tapasztalatok minden szóbeli érvelésnél elíogadha- tóbban bizonyítják az agro­technikai követelményeknek megfelelő, precíz, alapos mun­ka szükségességét és a több termelés, a fejlődés érdekében követelik is azt. Annál inkább, niert ehhez már most, 1964- ben megvannak a szükséges fettételek. M egnyugtató érzés halla­ni, hogy végre, első íz­ben megtermeltük az ország egy évi kenyérgabona szükségletét. Nem szorulunk behozatalra, nem kell olyan termelvényért pénzt adnunk, amelyet mi magunk is meg­termelhetünk. S ez elsősorban áz elmúlt őszi, a szokásosnál jobb, szervezettebb munkának köszönhető, és ebben, bár ná­lunk kevesebb termett a ter­vezettnél, benne van a mi me­gyénk termelőszövetkezetei­nek jó munkája is. A további feladat viszont az, hogy to­vább növeljük a terméshoza­mot. Ez a munka persze min­den termelőszövetkezetünk­ben, minden állami gazdaság­ban, valamennyi járásunkban alapos hozzáértést, egész em­bert, sok helyen még ma is nagy erőfeszítéseket igényel. A megyei párt-végrehajtó­bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a já­rások vezetőinek részvételével néhány nappal ezelőtt tanács­kozott az őszi feladatokról. Mind a hozzászólások, mind az elfogadott határozat egysé­gesen foglalt állást abban, hogy a nagy nyári munkák a vártnál, a tervezettnél is na­gyobb szervezettséggel és gyorsabban kezdődtek és feje­ződtek be. De egységes volt az álláspont abban is: igen jól fel kell készülnünk, nem he­teket, napokat, de még órákat sem szabad kihasználatlanul hagynunk, ha ez évben késede­lem nélkül akarunk elvetni, késedelem nélkül akarjuk be­takarítani az őszieket. S mert késlekednünk nem lehet, nem szabad, a munkában össze kell fognia mindenkinek, aki ért hozzá, alá segíthet a mun­kában és a szükséges feltéte­lek biztosításában. E zen az őszön, hasonlóan a tavalyihoz, csaknem 150 ezer holdon kell földbe tennünk a kenyérgabo­nát, s október 25-ig, mert ez a vetés legoptimálisabb idősza­ka. A feladat, figyelembe véve a rendelkezésre álló gépi erőt, amely több mint tavaly volt, továbbá, hogy 1963-ban is el­vetettünk október végéig, nem látszik nehéznek. Jobban ál­lunk a talajmurikával is, mint tavaly, vetőmagprobléma sincs termelőszövetkezeteink­ben. Ez igaz. Azonban ha töb­bet akarunk ! termelni, már­pedig akarunk, sehol nem kés­lekedhetünk a vetőszántással, hogy jó legyen vetéskor a ta­lajszerkezet De amit talán elsősorban figyelembe kell vennünk: nem biztos, hogy ez évben olyan jó szeptemberünk, októberünk lesz, mint tavaly. S egyetlen kiadós eső több na­pot rabolhat el a rendelkezésre álló időből. Éppen ezért nem lehet megnyugtató, hogy a ta­valyihoz képest, van néhány napos előnyünk. Az objektív akadályok elhárítására felké­szülni viszont azt jelenti: mi­nél több erőgépet lcét műszak­ban kell üzemeltetni, vigyáz­ni, hogy az erő- és a munka­gépek, elsősorban a vetőgépek kijavítva várják a munka kez­detét. Továbbá: úgy kell meg­szervezni a betakarítást a ve­tésre kijelölt területeken, hogy a vetés időpontjáig legalább két hetei: ülepedjék a talaj. Ez természetesen csak úgy oldható meg, ha termelőszö­vetkezeteink nem maradnak magukra, ha a tervek előké­szítésében, a feltételek bizto­sításában megfelelően segíte­nek a helyi tanácsok, a párt- szervezetek, a tömegszerveze­tek és nem utolsósorban a járás szakemberei, vezetői. Munkával, tanácsokkal, az akadályok elhárításával, meg­felelő ellenőrzéssel, hogy mind a gyorsaság, mind a minőség tekintetében a tervezettnek megfelelően dolgozhassanak termelőszövetkezetei n k. A szeptemberi határban már ezer és ezer jel bizonyítja: újra itt van az ősz. S az ősz bizony szeszé­lyes, nem tudni milyen idő lesz holnap. A föld viszont várja a munkát, a magot, S hogy meg is kapja, hogy ne maradjon vetetten, szántatlan tábla, jobb sietni. Betakarí­tással, vetéssel egyaránt. Barcsa Sándor ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, szeptember 8-án, fontos, sokoldalú tanácskozás színhelye volt a megyei tanács végrehajtó bizottságának tár­gyalóterme. A végrehajtó bi­zottság, az illetékes pénzügyi és tervezési, valamint építő­ipari szakemberek részvételé­vel, dr. Papp Lajos elvtársnak, a vb elnökének vezetésével megtárgyalta a termelőszövet­kezeti beruházások helyzetét. A tsz-beruházások számos akadály következtében elhú­zódnak, s ez veszélyezteti az idei építkezési tervek teljesíté­sét. Az ülésen hozott határozat értelmében be lehet és be kell fejezni a tervezett beruházá­sokat. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság me­gyénk 1965. évi építési és be­ruházási tervjavaslatát vitat­ta meg, egészítette ki, majd az e hónap végén megtartandó tanácsülés anyagát tárgyalta. Az elkövetkezendő meevei tanácsülésen olyan, egész me­gyénket, munkánk, életünk számos területét érintő kér­dések szerepelnek majd, mint: — a mezőgazdaság helyzete, termelőszövetkezeteink fejlő­dése, — a mezőgazdasági ál­landó bizottságok munkájának értékelése, — mecrvénk tele­püléseinek egészségügyi prob­lémái. A tanácsülés anyagai­hoz számos értékes kiegészí­tést javasolt a végrehajtó bi­zottsági A rakacai víztározó mágnesként vonzza ezt a kellemes időtöltést jelentő sportág kedvelőit. Foto: Szabados György Holysetikép a betakarításról, az őszi vetések előkészítéséről Encs az ország legnagyobb járása. A megye őszi vetéste­rületéinek mintegy negyedré­sze itt található: 35 ezer hold őszi vetés vár ez évben az. en- csi járásra! E nagy munkára a járás vezetői, a termelőszövet- kezetek elnökei és tagsága ala­posan felkészült. Előre beüte­mezték az őszi tennivalókat, s a tervek szerint haladnak elő­re. A nyári mélyszántással és a tarlóhántással, a csépléssel egy időben, szeptember ele­jén, végeztek. Jelenleg a talaj előkészítésén szorgoskodnak. Mintegy tízezer hold vetőszán­tással készen vannak. Alihoz, hogy .a vetést és a mélyszántást időben elvégez­zék, mintegy 20 ezer hold ka­pás betakarítása vár az encsi- ekre, nem szólva a négyezer hold aprómag betakarításáról, a négyezer hold mélylazításról, a 320 hold forgatásról, amely a gyümölcs telepi hoz szük­séges. Mindehhez, a felméré­sek szerint, ezer traktor mun­kagépekkel, ezer lófogat, és tíz­ezer tsz-tag dolgos keze áll a járás rendelkezésére. Úgy ter­vezik, hogy még ebben a hó­napban elvetik a rozsot, az őszi árpát, a takarmánykeve­réket, s az őszi búza 25—30 százaléka is talajba kerül ok­tóber elsejére. Vetőmagprobléma nincs. Ezt igen nagy örömmel jelenti a járás, hiszen a múlt évi ala­csony és gyenge minőségű bú­zatermésük miatt csaknem az összes vetőmagot kölcsön kapták. Az idén azonban a vetőmag mennyiség fele már „hazai”, másik felét pedig cse­re útján szerzik be. Kölcsön­nek már nyoma sincs! A vetést; a tervek szerint, szeptember 15-én kezdik meg, tíz nappal hamarabb, mint az elmúlt évben, s ha minden jól megy, október 20-ra, a kitűzött wő-Mő előtt öt nappal, be is fejezik. * A sátoraljaújhelyi járást erősen próbára tette az idei mostoha időjárás; Ennek elle­nére nagy szorgalommal ké­szülnek a következő évi ter­més előkészítésére, megalapo­zására, amely, remélik, már megadja munkájuk gyümöl­csét. A betakarítási munkákkal előzetes., terveik szerint halad­nak. Többnyire hosszú tenyész. idejű kukoricát vetettek, amely még nem érett meg, de a cukorrépát már ássák a cu­korgyárak által megjelölt ütemben. A homokos területe­ken megkezdődött a naprafor­gó törése és a burgonya beta­karítása. A silózás felével is elkészültek. Ahogy érik. úgy takarítják be a kapásokat, szinte a sarkukban haladva. A nyári munkákkal szep­tember elsejére végzett a já­rás minden termelőszövetkeze­te, állami gazdasága. A múlt heti csapadék jól jött: meg­gyorsította a vetőszántást, amelyet a 25 ezer holdnyi ke­nyérgabona vetésterületének mintegy 54 százalékán már el­A magyar mezőgazdasági gépgyártás büszkesége a „IMK” összkeríkmeghajtású traktor, a mező­gazdasági kiállításon. Foto? Németh Imre végeztek. A tervekkel össze­mérve. most egy kis előnyhöz jutottak, ezt szeretnék a mun­kák befejeztéig megtartani es október 20-án jelenteni: ké­szen vannak. Gondot okoz viszont a vető­mag. Az aszályos esztendő olyan gyenge minőségű ke­nyérgabonát eredményezett ez újhelyieknek, ami nem alkal­mas vetésre. Ezért cserére és kölcsönre, illetve vásárlásra szorulnak. Azonban mindeddig csak 23 vagon vetőmag érke­zett meg, ebből is hat vagon rozs, s a szükséges 140 vagon búza még késik. Pedig a vető­mag előkészítését, a csávázási szeretnék mielőbb megkezde­ni. Kár lenne a megdolgozott előnyt szállítási késedelem miatt elveszíteniük. * A szerencsi járásra 17 ezer hold őszi vet ni való vár. A nyári mélyszántás és -tarlóhán- tás már megtörtént, a vető- szántásnak is mintegy felével elkészültek. A magtisztítás és a csávázás folyamatosan ha­lad. A vetőmag szükséglet túl­nyomó részét a termelőszövet­kezetek biztosítják. Mintegy 75 vagonnal cserélnek, ebbö! 25 már megérkezett. Sok termelőszövetkezetnél az okoz nehézséget és hátrál­tatja még a munkát, hogy csak a kukorica törése, a burgonya ásása után kerülhet sor a te­rület megművelésére. Sajnos, ezeket a terményeket csak a hónap második felében lehet majd betakarítani. Pedig a iárás már tapasztalta, hogy a korai vetés jobban tűri a szá­razságot. ellenállóbb. s ezért nagyobb termést is ad. így az­tán, ha megkezdődhet a beta­karítás, fokozott munkával, nyújtott és kettős műszakok beállításával akarják elérni, hogy legkésőbb október 20-ra minden mag a földben legyen. A szerencsi járásban már megkezdték a vetést. Elsőnek a csobaji Tisza vidék Termelő­szövetkezet tett a földbe '3 hold rozsot, 10-én pedig a töt- bi fennel őszövetkezet is elkez-* di az őszi árpa, a rozs és a ta« karmánykeverékek vetését. (Juhász) XX. évfolyam, 211. szám Ara 50 fillér Szerda, 1964. szeplember 9. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ& Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Thumbnails
Contents