Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-08 / 210. szám
Kedd, 1964. szeptember 8. tommr-.M.ia—.mi I I BSZAKMAGYARORSÍAO a n£> ai> el' mi :se :un u é_ Sül ! po IS ts* tál lés ijá :o' ág* á<S Követésre méltóan * «•* , „ aís Ostli Kohászati Üzemek finom-hengerművéről Az a hír járja megyénkben és lassan az egész ország ipari üzemeiben is, hogy az ózdi íi- nomhengermű igen szépen termel, s hogy az itt dolgozók szinte mindennap pontosan, az előírás szerint teljesítik tervüket. Jó hír, igaz hír ez; A terv szerint a finomhen- Eerműnek havi 32 ezer tonna hengereltárut kell adnia. S az emberek úgy dolgoznak itt, hogy gyakran még túl is teljesítik tervüket. Pedig az ő munkájuk sem könnyű. Bár ... Hogy is mondta Marosi Tibor, Vállalati emelőgép-ügyintéző? — A finomhengerművet évről évre korszerűbbé tesszük. Most már a berendezések (a termelés és a műszaki fejlesztés szempontjából) magas színvonalúak. A jobb munkához tehát adottak a tárgyi feltételek. És a személyi feltételek? Van-e elég szakmunkás és akik vannak, azok mennyire érzik felelősségüket, milyen lelkiismeretesek? A kérdésekre választ kaptam, amikor a finomhengermű közösségének egy kicsi, de fontos csoportjával, a villamos karbantartó műhelyben dolgozó Peták Imre brigádjával beszélgettem. Találomra kiválasztott brigád volt ez a 13 tagú, amelyről elmondhatjuk: magán viseli a szocialista brigádok jellemző vonásait. — Pia valaki szabadságra megy közülünk, természetesen dolgozunk helyette is — jegyezte meg Hankó An'drás villanyszerelő, nem részletezve, hogy a többletmunka nagyobb erőfeszítéssel jár. Török István is csak ennyit fűzött társa szavaihoz: — Szóval, munkahiány, az nincs nálunk. Ha mi nem dolgoznánk, leállhatnának a finomhengermű gépei..: — Sőt, még többen is dolgozhatnának — mondta Dánosok Pál főművezető. — Ha öthat villanyszerelő jelentkezne most ide, nyomban felvennénk! Kell a jó szakmunkás a finomhengerműbe is, hogy az üzemrész még többet, még jobban termelhessen. Ezért tanulnak itt szinte szüntelenül a dolgozók. Bodráska Lajos emelőgép-ügyintézőtől tudtam meg, hogy 84 karbantartó, 89 darukormányos, 42 motorkezelő rendszeresen részt vesz szakmai és balesetvédelmi tanfolyamokon: A párt- és a KISZ-alapszervezet taggyűlésein pedig közösen beszélik meg tennivalóikat. É's sok, követésre méltó dolgot sorolhatnánk még fel a finomhengerműről. Csupán néhány közülük: súlyos baleset az idén itt még nem történt. Lőrincz Oszkár rvárrészlegve- zető gondoskodott róla, hogv a megyei munkásvédelmi felügyelőkkel közösen tárják fel a baleseti forrásokat, a hibákat. S a dolgozók tudják: az új berendezések az ő életüket is védik. Két éve például a villamosgépek kezelői még té- len-nyáron szabadban állva irányították a gépeket. Most nyáron szellőző, télen fűtött kezelőfülkében, ülve dolgoznak. Újításokon töprengenek-e az emberek? Dancsok Pál válasza: — Az idén több mint 40 újítást adtak be az üzem dolgozói. Ezek közül mintegy harmincat megvalósítottunk. A finomhengermű emberei tehát, legyenek vezetők, hengerészek, karbantartók, betanított-, vagy segédmunkások — összhangban, lelkiismeretesen dolgoznak. Tudják, hogy munkájuk eredményét, a havi 32 ezer tonna hengereltárut várják a feldolgozó üzemek, amelyeknek termékeire számít az ország. Ezért nem sajnálják az erőfeszítéseket, ezért dolgoznak a terv szerinti pontossággal — követésre méltóan. <R.) Ölési tartott a Hazafias léptet megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége hétfőn, szeptember 7-én, Németh Imre országgyűlési képviselő elnökletével ülést tartott. Első napirendi pontként, dr. Tóth István megyei titkár előadásában megtárgyalták a megyed tanácstagok mun- kájának felmérésére vonatkozó javaslatot. Ezután Hegyi Imre, Óvoda és bölcsőde telepítés — 20 éves távlatban Hasznos és érdekes tanulmány a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága eiett ig számol előre Maczonlcainé, majd a jelenlegi helyzetet elemzi. Megállapítja, hogy „bölcsőde —, de különösen óvodahálózatunk, nem tudja kielégíteni a jelenlegi igényeket”. Ezután táblázatokkal illusztrálva mondja el a bölcsődei és óvodai egységek elhelyezésének lehetőségeit, a különböző ötéves tervek idején. Csak örömmel üdvözölhetjük ennek a tanulmánysoro- zatnak első kötetét, és érdeklődéssel várjuk a továbbiakat, Máté Iván a népfront munkatársa ismertette a népfront szerepét az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésében. A borsodi nyári egyetem és a Herman Ottó ünnepségek szervezésére tett intézkedésekről szóló szóbeli tájékoztatás után az 1964/65. évi népfront akadémiák megszervezését vitatta meg az elnökség. Ez váltotta ki a legnagyobb tatát. Különösen az akadémiai előadások tematikája során vetődött fel számos probléma. Ez utóbbi két referátum előadója H. Szabó Béla, a népfront munkatársa volt. — AZ ORSZÁG bányavidékein az idén ismét színes, változatos eseménysorozaton ünnepelte a lakosság a bányásznapot. A Borsodi Szénbányászati Tröszt perecesi bányatelepén a fiatalok zenés, lampi- onos felvonulást tartottak. Vasárnap délelőtt a tröszt hat üzemében ünnepi gyűléseket rendeztek és százötven bányásznak átadták a 10 és 15 éves szolgálati érmet. Nemzetközi mezőgazdasági mííszcrbemiitató A mezőgazdasági kiállítás nemzetközi műszer bem utalójának az a célja, hogy egyrészt áttekintést adjon a legújabb mezőgazdasági műszerekről, másrészt a bemutató országok közötti tapasztalatcsere révén elősegítse az újabb eszközök előállítására irányuló kísérleteket, és a gyakorlatban legjobban bevált műszerek széleskörű elterjesztését. A műszerkiállításon a KGST országai vesznek részt. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága határozata értelmében a bemutatónak külön kiemelt xésze az állatorvosi és állategészségügyi műszerek csoportja, itt a reszté vevő országokban használatos valamennyi műszer kiállításra került. A látogató szakemberek figyelmét különösen magukra vonják az állatok mesterséges megtermékenyítését szolgáló berendezések, valamint a betegségek elleni oltást meggyorsító készülékek. Ez utóbbi célra szolgáló eszközök közül kiemelkedik egy szovjet gyártmányú és egy. a Német Demokratikus Köztársaságban előállított készülék. Ugyancsak a szovjet műszeripar termeli e a mágneses gyomorszonda, amellyel a nagyobb állatok gyomrába került fémdarabok könnyen eltávolíthatók. Sok nézője van Csehszlovákia állatorvosi műszerbemutatójának, különösen a kisállatok sebészeti gyógyításában használt műtőasztalnak. Á növénytermesztéssel kap- szakemberek érdeklődését, csolatos különböző műszerek Külön kell beszélni a mű- között is számos újdonságot szerpavilont látogató közönség talál a látogató. A talajvizs- égjük, állandóan népes cso- gálat, a vízkutatás és nedves- portjáról: Ök — amellett, hpgy A képen Ábrázolt félautomata fecskendő alkalmazása megoldja az anyajuhok mesterséges megtermékenyítését. Ex gazdasági hasznán kívül — elősegíti a legmegfelelőbb fajták gyorsabb el- szaporítását is. ségméres, valamint a gépek teljesítményvizsgálatának műszerei keltik fel leginkább a Színes diafilmef- készítenek a legszebb népi hímzésekről Borsodban A mezőkövesdi Matyóházban A szakkörök fejlődésének se- kiállításon mutatják be az idei gítésére a Borsod megyei Ta- Kis Jankó Bori pályázatra be- nács & a Népi Iparművészeti érkezett legszebb népi hímze- , , , seket. A kiállításnak, amely Tanacs most egy erdekes kez- augusztus 20-a óta tart nyitva, deményezést valósít meg. A igen nagy sikere van. A több kiállítás legszebb népi himzé- mint száz, modern lakásba is seiről, amelyek az ország kü- felhasználható, maijtó rózsák- lönböző tájain készültek, színes kai, kalocsai és sárközi min- diafilmet vesznek fel. A húsz tákkal díszített térítőkről, sorozatban készülő diafilmet függönyökről, párnákról és pedig már a téli hónapokban fali futókról nemcsak a Mező- kikölcsönzik a borspdi és más kövesdre látogató külföldiek megyék díszítőművészeti szaknyilatkoznak elismeréssel, ha- köreinek, hogy az újszerű nem az ország legjobb himző- mintákat minél többen megis- asszonyainak munkáit a kü- merjék és elsajátítsák. A kiál- lönböző díszítő művészeti litás gazdag anjTagát, a múze- szakkörök tagjai is tanulmá- umi hónapban, Miskolcon is nyozzák. bemutatják. áttekintik a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kutatások műszerekkel felmérhető és egyre bővülő területét — főképpen azokat a műszereket keresik, amelyek az üzemi gyakorlatban közvetlenül is használhatók. A pavilon baji van is számos ilj’en műszer, akár talajvizsgálatra, vágj’ meteorológiai mérésekre, akar áUattenj’észtési, illetve állategészségügyi vizsgálatokra gondolunk. A termelőüzemben dolgozó agronómus, vagy állattenyésztő azonban rögtön felteszi a kérdést: kaphatók-e nálunk megfelelő számban az egyszerű, de a termelés mai színvonalán már a gyakorlati gazda számára is nélkülözhetetlen műszerek? A legtöbb esetben — pl. a természetes csapadék mérésére, vagy a talajvízszint megállapítására szolgáló műszerek esetében is — „sajnos, nem”-el feleinek kérdésére. A nemzetközi műszeridálli- tás, amely nagjr segítséget ad a tudománj'os kutatás műszer- ellátásához, arra is jó alkalom, hogy felhívja a figyelmet az üzemi gyakorlat műszerszükségletére. Ez pedig hasznos tanulság a műszereket gj’ártó ipar számára is. Erdei Sándor Hogy Felsőáobsza is egy nagy család legyen... f, Jó szóval és segítő szándék♦ kai fordulok a felsödobszaiak- | hoz, minden emberhez, aki eb- 4ben az encsi járási, szép vi- ♦<lékű, mégis egy kicsit elszigeteltnek és idegennek tűnő § falucskában él. A jó szót és a | segítő szándékot azért hangoz♦ tatom előre, mert ahogy hal- flottam és tapasztaltam is, a «felsődobszaiak sok mindent fél♦ reértenek. Az elszigetelt és az ♦idegen jelzőt éppen ezért kel- Jlett leírnom: félreértések bizo- ♦nj’os kérdésekben manapság Jmár csak olyan emberek körzőit jöhetnek létre, akik egy ♦kicsit elszakadtak a körülöttük Száj ló világtól, akik nem ismeérik eléggé az ország céljait. ♦ Bizonjrára sokak számára ♦ meghökkentő ez a megállapí- ítás. Nagyon őszintén: nem törültem én sem, amikor le ^kellett írnom. Pedig meg kell «tenni az ilj’en megállapításo- ♦kat is, beszélni kell a hibákéról, ha változtatni, javítani ♦akarunk rajtuk. « De hát mi is a hiba Felső♦ dobszán? ( í — Néhány család kiskirály- ^koő.ik... A veszekedések napi- trenden vannak. A vízierőműében tarthatatlan a helyzet. ♦ Pártéletről beszélni sem lelhet... — ilj’en megjegyzések ♦ jutottak el a megyei pártbi- Jzottság illetékeseihez. Alapta- Zlanul, vagy nem? Mi az indítótok? Kiben van a hiba? Mit a csinálnak a vízierőmű párl♦ tagjai? ..I Rendkívül érdelves, gondosan megszerkesztett, hasznos ta- nuhnányt fogadott el legutóbbi ülésén a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága. Maczonkai Gézáné, a tervosztály munkatársa készítette az egészségügyi, a művelődés- ügyi, valamint az építési osztály közreműködésével az óvodák és bölcsődék telepítéséről. A különböző szempontok szerencsés egyesítése teszi még értékesebbé a jól sikerült munkát, amelynek leglényegesebb érdeme, hogy a demográfiai szempontok messzemenő figyelembevételével készült., Másik jelentősége, hogy nem • a munkahely, hanem a lakó-J körzetek szerint építi fel a ter-< Vet. Ez a mű csupán első köte-\ te egy sorozatnak. A követke-« ző az általános iskolák telepi-1 tési terve lesz ugyancsak húsz« éves távlat figyelembe vételé- < Vei. Vagyis a gyermekek nö-s Vekedésének sorrendjében. < A városrendezési tervekkel <j összhangban < Mindkét munka elején a * szerző hangsúlj’ozza, „a tanul-- mány cél ja elsősorban az,* hogy feltárja a váx-os terű le-f t«ín jelentkező férőhelyhiányt,* meghatározza a szükségletet., javaslatot tegyen a szükségle-J tek kielégítésére, másodsor--* ban, hogy a városrendezés* távlati terveit összehangolja í a bölcsőde, illetve az óvoda-* építéssel”. A tanulmány először elemzi* a demográfiai helyzetet, tel-1 dolgozza a demográfiai adató-* kát, szól a lakókörzetek kiala-* kitásáról, és a telepítés elvei-\ ről. Ezután elemzi az ellátott-< . Ságot, meghatározza az igé-* by ekei, és végül az egységek<j elhelyezését tárgyalja. A szer-4 Ző táblázatok tömegével, szí-* bes térképmellékletekkel gaz-^ dagítja mondandóját, hogy* még jobban alátámassza meg-J állapításait. * Távlatok és napi realitás * A szerző áz általános város-1 fendezésd terven kívül első-< sorban a demográfiai számi-* tásokra támaszkodott, vagyis! a lakosszám, a születési, arány-* szám, a 0—2 és a 3—5 évesek? tsánaánálfi alakulására. 1980-* Ezekre a kértfeekre vártunk választ, amikor felkerestük az ÉMÁSZ felsődobszai vízierő- művében Gáspár Zoltán párttitkárt és Király Tibor üzemvezető-helyettest, Első meglepetésünket az okozta, hogy az emberek bizalmatlanok, s ami ebből következik: nehezen tárják fel gondjaikat. Idegrar tünet ez, hiszen ma már bármerre járunk megyénkben, országunkban, az emberek csaknem mindenütt őszinték, örömmel fogadják a segítséget. Egészség«» politikai légkörben ez természetes is. A másik furcsaság: a íelső- dobszaiak mennyire csak az „enyém "-hez ragaszkodnak. Saját vagj’onuk gyarapításával igen sokat, törődnek, de a közös vagyon sorsa, az egész ország életének jobbá tétele már mintha kevésbé fontos lenne számukra. Apró dolgokon civódnak és nem veszik észre, hogy közben nagy ügyeknek ártanak: A vízierőmű területén van néhány holdnyi kaszáló. (Régebben lóval dolgoztak az erőműben, kellett a kaszáló.) A kaszáló mellett gyümölcsfák is vannak, a fákat a telepen lakó párttitkár gondozza. Az emberek pedig azon veszekednek: kit illet nagyobb rész a területből. És közben elhordják a füvet, a gj'ümölcsöt. Az emberek közölt elmérgesedett a viszony, megtört a baráti, jó munkatársi kapcsolat, A munkafegyelemmel bajok vannak. 13 ember dolgozik az erőműben. Ha egy faluban 13 ember nem ért egyet és valamennjdt ismerik a falu lakói, nj-omban megoszlik a lakosság véleménye. Ki ennek ad igazat, ki annak. Kis csoportokra bomlik a falu. És ami szomorú: ellenséges csoportokra. Ez történt Fclsődobszán «ís ez sok mindenre kihat. A heljü termelő- szövetkezetre is. Sajnos, ma már a tsz-ben sincs egyetértés. De ha erről beszélünk a felsö- dobszaiakkal, mit mondanak, ki a hibás? A vezetőség. A szövetkezetben is, meg az erőműben is. És ha a vezetőség tagjai megpróbálnak rendet teremteni, akkor „kisldrályok". Nos, „kiskirályokat” ugjran nem találtunk Felsődobszán, de elkeseredett és csaknem re- ménjrtv«2sztett embereket igen. Persze, egy határozott, jó módszerekkel dolgozó vezetőnek nem szabad il.venné válnia. „De ezt csak az érti meg, aki itt él, itt hallja nap, mint nap a zaklatásokat, az ellenségeskedést, a nemtörődömséget...” — ilyen megjegj’zést is hallottunk, mentségképpen. — Nehéz itt még elkezdeni is azt, ami közös ügy — mondta a párttitkár. — Az emberek, ha beszélgetni akarunk velük, a munkaidőn kívül egy percet sem hajlandók itt tölteni. Az erőmű 13 dolgozója közül 10 párttag. A községi párttaggyűlésekre égjük se megy el, ha meg az üzemben hívjuk össze őket, csak akkor beszélnek, „ha nem lesz benne a jegyzőkönyvben"! A politikai kiadvá- nj'okat vissza kell küldenünk a feladónak. Ha valaki ki is fizet egy-egy tájékoztatót, el se viszi, nem olvassa el... Király Tibor egy szerződést mutatott. Az üz«m minden dolgozója aláírta, hogy a szocialista címért dolgozik. A vállalások között szerepel az is: munkánkon kívül a szocialista tudat kialakítása is égjük fő feladatunk. Iskolában senki sem tanul. Szakmai továbbképző taníolya- mot nem lehet indítani addig, amíg a dolgozók el nem végezték a nyolc általános iskolát. — Tavaly beszéltem két emberrel a továbbtanulásról — hallottam Király Tibortól. — Mindketten megígérték, hogy elvégzik az általános iskolát. Beírattam őket. Szeptemberben egyikük sem ment cl az iskolába. Mindkettő párttag... Felsődobszán takarosak, szépek a házal,. A kertekben gondozott. veteményes ágj’ak, gj'ü- mölcsfák, az udvarokon ba- romfik. Az egykori urasági cselédek, kep<isek, napszámosok asztalán nemcsak kenjtór van mindig, hanem más is. A szép bútort és a szép ruhát már nem csodálják meg egj’másnál a falubéliek. A múlt keservéből, küszködéseiből az emberek külsej«2n nem maradt meg semmi. De belől, a gondolkodásukban igen. Valamikor a vagj’onszer- zéssel alapozták meg életüket- az emberek. Az egj’én érdeke neon kapcsolódott szorosan a közösségéhez, mint ma. Felsődobszán ezt még nem látják tisztán. Petiig könnyen érthető a mi sz«ip célunk: közösen megteremteni az ország népének jólétét. Közösen, jó munkával. Sokszor és sokféle formában elmondtuk már ezt, a felsődobszaiak mégis ilyeneket kérdezgetnek: „Miért törjem én magamat a közösben? ... Mi hasznom van nekem abból, ha az erőmű több áramot ad? .. .Miért tanul jak tovább?" Ismételjük hát meg egj’sze- rűen: a közös, a termelőszövetkezet nemcsak a falubélieknek biztosít megélhetést, hanem terméket, vagyont ad az országnak is. És nálunk az ország szétosztja vagyonát lakói között. Ha nem pénzben, búzában, kenj’érben, akkor iskolákban, lakóházakban, üdülőkben. De az ország csak azzal tud gazdálkodni, csak azt tudja szétosztani, amit megtermeltünk. Ha többet termelünk, akkor több jut új építkezésekre, új gépeikre, amelyek megkönnyítik munkánkat. Az erőmű áramot ad a gépeknek, világosságot, kénj’el- met az otthonoknak. Több árammal több gépet tudunk működtetni, s a legkisebb tanyához is eljut a fenj’. Az új gépeket nem tudja kezelni, irányítani az, aki nem ismeri szerkezetét, működési elveit. Az ismereteket csak tanulással lehet megszerezni. Tanulni pedig nem lehet, veszekedések, ellenségeskedések közepette ... A felsődobszaiaknak minderről még beszélgetniük ke1!, jó szóval és égjem ás iránti segítő szándékkal. Ruítkay Anna
