Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

Varfmapi í3SÍ, szepfemfxír 6. ESZAKIWAGYARORSSÄO 3 I ;tá 1) Ui sál e ltó U< b aé sál iol író iái ko; ■ös; nil xsl v< :ór B 'eil its* mi M<-so< izgi töj' >kr do site d mit 3 b k ról. /ab >k a Vf; äk. na n! ■SzJ pi lovi ja m3 élés : sí pad ül hat tősó Kot kV léid és S Sl m< \C ál tét i s! , íö véí Eg3 fcosa ?gyi >án< N< tt a c őt I ház !t c i is >k 1 b ólyt a b| •& k, lkai | csa i rcol nag [ ssál i >n leml [ rát | hog i ell ngít ; VtáJ nal <oá: >k i rí ?s ortá :o*« g CINIZMUS H itvallóinak antik őseinél még valami­lyen rendszerié állt össze. Bölcseleti irányzattá a sok egyéb között, ame­lyeket a gondolkodás szépségét és örömét megismerő athéni társadalom teremtett. A cinikusok, a peloponézoszi háború miatt tönk­rement és kiábrándult demokratikus rétegek fiai, azt hirdették, hogy az ember hántson le magáról mindenfajta kötöttséget, térjen visz- sza a természetes állapotokhoz, így biztosít­hatja belső függetlenségét, harmóniáját, már­pedig csakis ebből fakadhat a legfőbb jó: az erény. Mindmáig emlegetett és szimbólummá kövesedéit zászlóvivőjük, Diogénész hordóba bújt, hogy bizarr életmódjával forduljon az uralkodó szokások és intézmények ellen. Ál­lítólag találkozott Nagy Sándorral is, akit megfogott a filozófus éles esze, imponáló igénytelensége. (Arról nem zeng a krónika, hogy Diogénész hordóban jelent-e meg a nagy uralkodó előtt.) A világhódító kijelen­tette: Ha nem lennék Sándor, Diogénész szerelnék lenni. (Biztosra ment, mert Sándor volt, visszavonhatatlanul!) Diogénész tiszte­letreméltó naivitással igyekezett felhívni magára a figyelmet: lemondással és az egyé­neknek kínált lehetőségek eltaszításával pró­bálta-rombolni a tekintélyt, és szorgalmazni a társadalmi kérdések megoldását. A cinikus bölcselet tovább élt Horatius sza­tíráiban, amelyek hasonlóan közelítik meg az erkölcsi kérdéseket, mint a „k?!íi/a”-filozófia hirdetői. (Diogénész és hívei olyan egyszerű­en akartak élni, mint a kutyák.) Későbbi szá­zadokban is nyomon követhetjük a cinikusok hatását, eszmei befolyását. Tanításaik. a tör­ténelmi körülmények szabta újfajta szkepti­cizmus alapjait vetik meg, visszacséndülnek írók nyomasztó vallomásaiban, költők kiáb­rándító soraiban. Az is megfigyelhető, ho­gyan hull lei mindjobban ebből a gondo­latkörből az erény igénye, a nemes tár­sadalomjavító szándék, a változtatás le­hetőségébe vetett' bizalom, s marad az önmagába forduló kételkedés és semmibe­vevés, az eszmény nélküliség, a. sivárság és a reménytelenség látszatra könnyed, gáláns, elegáns életfilozófiája. Marad a görbe tükör, amelyben mindennek csak a fonákjai a gro­teszk jelenhetik meg; mindehhez járul az a tétel, hogy más tükör nincs, nem is lesz, vagy- ha éppen akadna, nem érdemes kézbevenni. T ’ ellát mit akarunk ezzel a filozófiatör­téneti visszapillantással, mi közünk Diogénész hordójához?! A hordóhoz vajójában semmi — értelmes emberek bort töltenek bele —, de ki tagadhatná, hogy nap­jainkban és a mi világunkban is akadnak olyanok, akik elbújnak, elrejtőznek az élet eleven árama elől, és maguk csinálta magany- • ban/ kesernyés, vagy cinikus bölcsességek szálait szövögetik. Egyszóval él, betolakszik - ide-oda, hat a cinizmus életelve, vagy pon­tosabban fogalmazva: a cinizmus attitűdje, reagálási módja, a jelenségek megközelítésé­nek ez a fanyar, szenvtelen, pangásra és meg­állásra ítélő módszere. Nem teremt ugyan is­kolát, de Heremi tendenciákat, sőt félreérté­seket’ is, mintha még manapság is betölthetne építő, konstruktív hivatást. Holott a mai ■ cinizmus csupán nevében és egy-két mozza­natában rokon a hellenizmus időszakában ki­bontakozó filozófiai törekvéssel. Érdemes foglalkozni mai arculatával és okaival, márcsak azért is, mert némelyek hajlamosak rá, hogy ifjúságunk és a ciniz­mus jegyessége miatt siránkozzanak, mintha legalább is az elvtelcnség, az igaz embert és társadalmi értékek megvetése valamilyen életkorhoz lenne kötve. Nem életkorhoz, ha­nem társadalmi jelenségekhez van kötve! „Megértem, hogy a kapitalizmusban min­dennapos dolog a cinizmus — írták nemrégi­ben egyik folyóiratunknak. — A kizsákmá­nyolás, a létbizonytalanság, a kiszolgálta­tottság éi-zése, a tőkés társadalom valósága és meghirdetett „magasztos” elvei közötti ellent­mondás. a burzsoá társadalom farkaserköl­cse, 'amelyet álszent tógába öltöztetnek — mindez óhatatlanul szüli a kétségbeesést és a kiábrándultságot.” Nos, így igaz, ahogy a le­vélíró rátapintott. A kapitalista rend alapve­tő, kibékíthetetlen ellentéte a munkásosztályt, az öntudatos tömegeket forradalmi harcba készteti, másokat viszont ez az ellentmondás a keserűség, a lemondás, a reménytelenség,' a cinizmus felé taszít. mi társadalmunk végéivényesen szám­űzte a' kizsákmányolást és az önkényt, amely tápot ad a cinizmusnak. Egész életünk arra a nagy hitre és igazságra épül, hogy képesek vagyunk kiformálni az újat, a tisztábbat, a gazdagabbat, a boldogabbat, tár­sadalmi méretekben mindazt a jót és erényt, amit a szocializmus fogalmában foglalunk össze. De semmikép se úgy, hogy útunkon mindenfajta 'ellentmondást ki tudnánk ke­rülni. Erről szó sincs! Nincs mindenki jóke­déllyel, harci elszántsággal felvértezve a hiú­ság, a talpnyalás, a rendetlenség, a bürokrá­cia, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség je­lenségeivel szemben. Ilyen és hasonló hibáié, amelyek építőmunkánkban, országunkban fellelhetők, főleg, ha ismétlődnek és egy-egy területen szívósnak bizonyulnak — cinikussá tehetnek embereket. Vajon mindig olyan könnyű valakinek megtalálnia, kiverekednie' a maga igazát? Lehet, hogy egv darabig bír­ja a küzdelmet, de aztán belefárad, megren­dül bizalma és kiábrándul. Ezért is annyira sarkalatos elve pártunk politikájának az em­berek, a dolgozók iránti őszinteség és bizalom. A személyi kultusz, a szektás torzítások ép­pen ezt a bizalmat rombolták szét, ami nél­kül forradalmi párt, forradalmi mozgalom nem tud lélegzeni; ez a természetes közege, amelyben kivirágzik az alkotó kedv, az építő szándék, a célratörő összefogás, a holnap vál­lalása. A cinizmus vírusai ebben a leveg'őban elpusztulnak. Ahol szó és tett, ígéret és meg­valósítás. terv és realizálás összhangban áll egymással, ott nagyon ritkán és sokkal nehe­zebben hódítanak tért a cinikus élefbölcses- ségék. (..Ugyan minek törjem magam?! — Kaparj kurta, neked is jut!'— Minden órá­nak szakítsd le virágát! — Fütyülök a törvé­nyekre, az emberi együttélés szabályaira, a családi és társadalmi kötelékekre, úgy élek, ahogy akaróit, kinek mi köze hozzá, — egyéb­ként is meghalunk. — A háború mindenkép elkerülhetetlen, mit papolnak nekem békés együttélésről, jövőről, perspektívákról, *stb.) M indebből alighanem világos, hogy ná­lunk is léteznek olyan hibák, amelyek a múltból átörökölt, vagy a kapitalis­ta társadalomból érkező hatásokkal együtt termelik és újraszülik a cinizmust. Szerepet játszhat még ebben a tetszelgés, a feltűnési viszketegség, a sznobság is, elvégre tisztesség­telen téveszmék megfogalmazása alkalmasint eredetibbnek tűnhet, és hamarabb kiváltja a társaság tapsát, mint a tisztességes „közhe­lyek” ismétlése. Persze, társasága válogat­ja!. Az életünk fonákságait kipellengérező, os­torozó kritika, amely a gúny fegyverét hívja segítségül, természetesen nem cinizmus, hi­szen javító szándék, egészséges türelmetlen­ség, változtatni akarás feszül benne. A hatá­rokat mindig meg lehet húzni. Az alap­állás dönti el a kérdést. A cinizmus életelv, vizsgálódási módszer, amélvnek elemei a ni­hil. a kishitűség, a távlattalanság. minden erőfeszítés és igaz emberi szándék öncélú kikezdése és megtagadása. Egy hasonlattal élnék. Ha a legcsodálato­sabb táncot nagyon messzifői szemlélem, és nem hallom a formákat megértető és a tánc­tól elválaszthatatlan zenét. — komikusnak, fonalénak, esetleg torznak halnak a mozdula­tok, az egész látvány. A cinikusoknak talán épp ez a legfőbb bajuk. Nem halliák a zenét, nem zsong bennük az élet muzsikáin, az élet és az alkotás tisztelete. Alapjában véve meg- hasonlóit emberek. Az. okos szó és a ténvek elejével harcolni kell nézeteik ellen és értük. Nehogy másokat is belső .meghasonlásba döntsenek! __ r ~r Sárköz? Andor A KISZ VL kongresszusa előtt Borsod ifjúsága Beszélgetés Mónus Antallal, a megyei bizottság titkárává' Forgalmi „akadály" büféje, de gyenge a KISZ-élct. Ott van a diósgyőri új műve­lődési otthon. Estéről estére üres. Ilyen helyeken igazán szervezhetnének a fiatalok színes délutánokat, estekei:. A fiatalok szabad idejének helyes irányítása nagyon fon­tos, s annyi vonzó módja van annak, hogy a fiatalok szívesen járjanak oda, ahol a KISZ- szervezet programja találkozik igényeikkel! Szervezhetnének túrákat, teadélutánokat, iro­dalmi esteket, kis tárlatokat, vitatkozhatnának az irodalom­ról, a modern képzőművészeti irányzatokról, az új technikai „csodákról” és sok másról. Ter­mészetesen a lehetőségeket is bővíteni kell. A harmadik öt­éves tervben, reméljük, meg­oldódik a miskolci ifjúsági ház problémája. Több millió forint beruházással épül a megye­székhelyen ifjúsági ház. A sok helyütt, a joggal kri- ' zált szervezeti és módszerbeli fogyatékosságok éllenére me­gyénk ifjúsága, mint erre az előbb már utaltam is, a szerve - zeti élet megjavításával lelke­sen és céltudatosan készül a KISZ közelgő, VI. kongresz- szusára. Kellő megértésre ta- lált-e ifjúságunk lelkes készülődése a felnőttek körében, megadják-e a szükséges segítséget pártszervezeteink, s a gazdasági, állami szer­vek vezetői a KISZ- szervezeteknek? — Már maga az is bizonyil, hogy a fiatalok több száz helyen védnökséget vállaltak — tehát bíznak tudásukban, önállóságukban. Gondolom, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság példája nyomán, a já­rások, városok, üzemek és 1 falvak pártszervezetei is na- ; pirendre tűzik ifjúságunk helyzetét, és további segítsé­get nyújtanak munkájukhoz. De akadnak gazdasági veze- : tők, akik a fiatalok lelkesedé- ' sót egyoldalúan vizsgálják, ér- ; tékelik. Csupán annyit vár­• nak a fiataloktól, hogy dol- ' gozzanak, termeljenek. „Ne politizáljatok ti — termelje- í tek!” — mondják, nagyon ■ helytelenül. Mi a fiatalokat ■ politizálni is meg akarjuk, s ■ meg is fogjuk tanítani. Sze­rencsére több megértéssel ta­l lálkozunk, amikor a fiatalok- problémáiról van szó. Mert a- KISZ nemcsak szervező és irá- r nyitó ereje ifjúságunknak, ha- l nem bizonyos értelemben ér- i dekvédelmi szövetsége is. Fia­- faijaink problémákkal is küz­- denelc. Amíg igaz az, hogy t például munkásfiataljaink el- ? helyezkedési lehetősége jó. át- ? lagjövedelmük megfelelő, > olyan jelenségekkel is talál­- kozunk, hogy fiatal szaikmun- kások keveset keresnek, prob­- lémák mutatkoznak a 16—17 ! éves lányok elhelyezésével, a ä fiatal házasok lakáshoz jutta­- fásával, stb. Ezek megöldásá­- ra néhol nagyobb segítségre- lenne szükség.- Érthetetlen az is, hogy né­* hol esetenként, általában el­■ marasztalják a fiatalokat, s felszínes jelenségekből itélkez­■ nek. Pedig mi elsősorban azt " nézzük, hogy a fiatal becsüle- " tesen dolgozik-e, s hogy eni- ' bertársaival szemben hogyan s viselkedik. Viszont a fiatalok körében is találkozunk néha ’< helytelen életszemlélettel és K viselkedéssel. Vannak még szén '• számmal csak a „mának” " élők. Itt ni ég többel segít.het- v nének a felnőttek, elsősorban j" a pártszervezetek abban, hogy *'■ a KISZ-szervezetek többet, " jobbat és korszerűbbet nyújl- s hassanak a szervezeti életen ® helül. Ebben az esetben egyes ’• fiatalok nemcsak a „házi- 7 bulikra” mennek majd szíve- u sen. hanem a KISZ rendez- vényeire is. Vagyis még több és nagyobb eszmei-politikai, erkölcsi és ahol lehetőség van k rá’, anyagi segítséget is vár- ^ nak KTSZ-alapszervezeteink a oártManszervezetektől, társa- dalin! és állatni intézményeink [l vezetőitől. A KISZ VI. kong- tj resszusára tett felajánlásaik, s a már elvégzett munka ered- n menyei bizonyítják; érdemes n ifjúságunkban bízni — és se­a Síteni őket- Barátit Lajos 1TnlXlkcLCbetJJ<xbLfeU 1 IUUU állni*- 1 -*• * ezer ifjúmunkás tevékenykedik < megyénkben. A csapatok ötven 1 százaléka már elnyerte a szó- i cialista címet. A termelés fo- : kozása, a termelékenység nőve- : lése já legfontosabb, itt értünk is el szép eredményeket. A ’ KISZ -kongresszuson vállalt s elhatározott védnökségnek is : eleget tették, segítették a TVK ; műtrágyagyár építését. A Diós- : győri Gépgyár fiataljai a CSZ i —2 szerelését patronálták, s a nagy rekonstrukciót is a fiata- 1 lók figyelme és igyekezete ki- ' sérte. Felesleges bizonygatni, : hogy fiataljaink ezeken a írón- : tokon hogyan állták meg he- : Ivüket, ez megyeszerte eléggé : ismert. Előbbre léptek-e KISZ- ’ szervezeteink a munkás-, ' paraszt- és tanuló ifjú- : ság eszmei-politikai ne­velésében is, milyen hiá- ; nyosságok tapasztalhatok még ezen a téren? — A megyei párt-végrehajtó­bizottság éppen a minap vizs­gálta meg a megye ifjúságának ' eszmei-politikai arculatát. Örömmel állapította meg: ifjú- : Ságunk az előző KlSZ-kong- resszus óta nagy utat tett meg az eszmei-politikai fejlődésben. Példának a munkásifjúság helyzetét említem. A munkás- fiatalok közel hatvan százaléka tagja a szövetségnek. Az elmúlt oktatási évben csalóiéin tizen- liatezren vettek részt politikai oktatásban, 5200 munkásfiatal állami,. 5300 pedig szakmai ok­tatásban. ezenkívül TIT és más előadásokat is hallgatlak. Mun­kásfiataljaink eszmei-politikai arculata egészséges. Vélemé­nyem szerint az is ifjúságunk politikai érettségére vall, hogy ; jelenleg 377 ifjúsági védnöksé­get tartunk nyilván a megyé­ben. A kohász- és gépgyártó fiatalok példája nyomán az építőiparban is hasonló moz­galmakat szervezünk. Elsőnek Miskolcon, a Szentpéteri-kapu- ban ifjúsági építkezést hozunk létre, ahol a legkorszerűbb gépek segítségével dolgoznak majd a fiatalok. Nagy lehető­ség rejlik még a gépek jobb ki használásában. Megyénk ifjúsága jelenleg a KISZ VI. kongresszusának té­ziseit tanulmányozza, s remél­jük, hogy sok értékes javaslat­tal bővíti majd a téziseket. Szervezeteink vezetőire az a feladat hárul, hogy egyenlete­sebbé tegyék az ifjúság mun­káját. Mert igaz ugyan, hogy fiataljaink a védnökségeknél kiválóan dolgoztaié, de mintha a mindennapi nevelőmunka el­kerülné szervezeteink figyel­mét. Sok fiatal dolgozik még norma alatt, a munkaerkölcs alakulása sem közömbös, s véleményünk szerint nagyobb gondot kellene fordítani a gé­pek jobb kihasználására is. Különböző vélemé- "f nyekkel találkozunk az ifjúság szervezeti éleiére vonatkozóan. Több he­lyen hiányolják a fiata­lok a korszerű és kultu­rált szervezeti élet felté­teleit és korszerű mód­szereit. Hogyan véleke­dik erről Mónus elvtárs? — A szervezeti élet egyen­súlya nem a legjobb. Sok he­lyen jól foglalkoznak a terme­léssel, a termelékenység növe­lésével, viszont valóban lapos és unalmas a szervezeti élet. Kevés helyen találunk színes, eleven KISZ-életet. a klubok üresek, az esték unalmasak. Némelyik KISZ-szervezet kul­turális élete szinte semmi. Sok alapszervezet vezetősége elfe­ledkezik róla, hogy a fiatalok nemcsak termelni akarnak', ha­nem tanulni, szórakozni és művészeteket élvezni is. Erre vonatkozó igényük tehát jogos! Más vonatkozásokban vi­szont az is igaz: időnként mi is panaszkodunk, hogy az üze­mek, városok vezetői csak kérnek a fiataloktól, de keve­set adnak. Példát is felsorol­hatnánk, amikor a fiatalok „sokat adnak, de keveset kap­nak”. De ennél is fontosabb, hogy a lehetőséget sem hasz­náljuk ki minden esetben. Ott van például a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubja. Min­dennek nevezhető, ami ebben a klubban folyik, csak éppen eleven KlSZ-életnek nem. Jó a Megyeszerte elkezdődtek a KISZ alapszervezeti taggyűlé­sek. Ezt követik a járási, a vá­rosi, majd a megyei küldöttvá­lasztó gyűlések, közvetlenül a KISZ VI. kongresszusa előtt. Jelentős munkát végeznek te­hát ezekben a napokban a KISZ-szervezetek tagjai, veze­tői. Felkerestük Mónus Antal rivtársat, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkárát és tértük, nyilatkozzék a fiatalok munkájáról, életéről, problé­máiról, kongresszusi készülő- léseiről. A KISZ KB már ko­rábban nyilvánosságra hozta, hogy 1964. decem­berében összehívja a KISZ következő. VI. kongresszusát. Hogyan fogadta megyénk ifjú­sága a kongresszus össze­hívásának hírét, és mit tettek eddig ifjúsági szervezeteink a kongresz- szus előkészítése érdeké­ben? — A KISZ KB határozata május végén került a nyilvá­nosság elé. A megyében ifjú­sági áktívaérlekezlétcket. tar­tottunk, mintegy tizenötezer részvevővel. Ezeken az aktívá­kon fiataljaink vállalásokat tettek. Például a Lenin Kohá­szati Művek ifjúsága 20 ezer óra társadalmi munkát aján­lott fel a rekonstrukciós mun­káknál. 25 ezerre teljesítették ígéretüket. A Diósgyőri Gép­gyár kiszesei azt ígérték, hogj az alkatrészeket idő előtt le­gyártják. Özdon, a kohászat­ban üzemrészenként születtek felajánlások. És sorolhatnám e többi gyárat, üzemet is. Falut a rét- és legelőmozgalom aratót; nagy sikert. Az úttörők expe- díciós mozgalmakat szerveztek A diákok önkéntes építőtábo­rokban dolgoztak, Zalkodon be­fejezték a csatorna építését huszonnégyezer köbméter föl­det mozgattak meg. A miskolc: Nehézipari Műszaki Egyeten építkezésein is dolgoztak diá­kok nyári szünidejükben KISZ-szervezeteink vezetőiig most az a feladat hárul, hogj ezeket a vállalásokat összehan­golják a népgazdaság érdekei­vel. A KISZ-szervezetek veze­tőire vár az a feladat is, hog3 őszintén mérjék fel az elmúl; évek munkáját: hibáit, ered­ményeit és tegyenek jelentést i küldöttválasztó taggyűléseken A tapasztalatok szerin' sikerült-e végrehajtani megyénkben az előze ■ KISZ-kongresszus hatá­rozatait, milyen eredmé­nyek fémjelzik a borsod fiatalok aktivitásánál növekedését a szociálist; építőmunka különbőz; területein? — Általában szép eredmé nyékről beszélhetünk. Fiatal jadnk jelentős része munkálni gádban dolgozik. Jelenleg 126!

Next

/
Thumbnails
Contents