Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Világ proletárig?, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 209. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1904. szeptember 6. Köszöntjük Isiin jáissral Él ksst T izennegyedszer ünnepeljük ma őket, a föld mélyének derék munkáshadát, a magyar bányászokat. Tizennegyedszer hajtjuk meg előttük a megbecsülés, a tiszteletadás és az elismerés zászlaját. Tizennegyedszer köszönti az ország népe őket, kiknek kétkezi munkája áyomán széjjel hasad a szén- *hező, hogy fénnyé, energiává Változva szolgáljon valameny- öyiünket. S ilyenkor, amint a mélyek birodalmának munkásait, a lila élő és dolgozó bányásznemzedéket köszöntjülc, az emlékezésben megelevenednek azoic a szomorú események, bönnyt, bánatot fakasztó epizódok, amelyek egykor a bányász életét jellemezték. Felvillan előttünk az 1919. szeptember hatodikai tatabányai csendőrsortűz. amely után bányászok vére folyt az utcán. S szinte halljuk a tíz esztendővel későbbi illegális ünnepség szónokának szavait: A csendőrsortűz évfordulója egyszer még nagy ünnep lesz. 1Vem titokban, hanem szabadon, vörös zászlók alatt emlékezünk a mártírokra. E szavak, amelyek a szomorú esemény 10. évfordulóján hangzottak el abban a borongás szeptemberi alkonyban, a tatabányai temetőben, ma testet öltöttek. A jóslat beteljesedett! Eljött__az az idő, amikor büszke hősként, emelt fővel él a bányász! A tatabányai csendőrsortüz évfordulója ma- több mint 200 ezer bányász, s talán fél- 0i Üli ónál is több bányászcsaládtag nagy ünnepe lelt. Ün- tlep leit, mert fgy határozott szabaddá lelt hazánk kormánya, igy akarta a munkáshatalom. Ebben . az ünnepélyességben azonban nemcsak a múlt emléke, hanem a ma becsülete, s a holnap gazdag perspektívája is benne van. Hiszen az ország jól tudja, mit köszönhet a bányászoknak, s milyen emberek ők, aidk dacolva a természet Vad erejével, a nehézségekkel, nap nap után leszállnak a föld tnéhébe, hogy kivájják évezredes nyugalmából a megsze- desedétt életet, felszínre küldjék az ott rejlő kincseket. A kemény munka, a sanyarú sors nevelte őket ilyennek, s az, hogy évtizedeken át ők Voltak a magyar munkásosztály legelnyomottabb, legnehezebb munka- és életkörülmények között élő, leginkább ki- Zsákmányoltjai. Vérrel ■ás verejtékkel írták történetüket, szomorú sorsukat. < Szinte tradíció, hogy az ilyen gondolatokról szó esik a bányásznapon. S ez nem ünneprontás. Csak egy része a számvetésnek. A bányásznapon azonban nemcsak a múltról, hanem a jelenről s a holnapról is kell beszélni. Mert ez a másik része az ünnepi számvetésnek. os lanság elég gyakori Borsodban, hogy a megye vezetői meglátogatják a föld alatti munkahelyekéi, szót váltanak a frontfejtéseken, az elővájásokon a bányászokkal. Személyesen győződnek meg róla, miként élnek, milyen munkakörülmények között dolgoznak. S egy- Ggy ilyen bányajárás után kellemes érzéssel konstatálja az rinber, mily sokat változott a bányászkodás az utóbbi évtizedekben Borsodban is. Kihal- e* ekkori „bicsakbányák”. A kézi csillézés, bányász nyelven: kutyázás, emlék lett. Vég- lelenbetünő gumiszalagok viszik a korszerűen kiképzett vágatokban a szenet. Acéltámok és izmos fémgerendák tartják a frontfejtésekben dolgozó ember feje felett a hegyet. Hosszan kígyózó páncélkapa- rók szállítják az ilyen munkahelyekről a szenet. Roppant erejű fejtőgépek hasogatják a makacs szénfalakat. A csákányt és a lapátot félrelökték a rakodógépek, a réselők és a kombájnok. B orsodban, ahol az ország széntermelésének mintegy 20 százalékát adják, 200 kilométer hosszban betoníalazat, TH-gyűrii, Mollív és fakocka „béleli” a vágatokat. Ezerhatszáz méterre tehető az acéltámokkal és süveggerendákkal kiképzett front- és kamrafejtési homlokhossz. Ez évben már 440 ezer torma szenet raktak fel géppel, s a íejlésá arány js javult. Lift és mozdony szállítja a bányászokat. Korszerű munkahelyele, tökéletes biztonsági berendezések óvják testi épségüket, életüket. Így fest a köp odalenn, a föld mélyén. És fent? Az egykori rozzant „irodaházak” helyén szépvonalú, modern, jól felszerelt hivatalházak, fehér-fekete öltöiők, tágas, kényelmes, tiszta üzemi étkezde^ állnak. Gravitációs pályákon siklónak a csillék, amelyeknek tartalmat az ember helyett ügyes masinák borítják ld. Uj lakónegyedek, szép üzletházakkal, sebesen száguldó autóbuszok, kulturált szórakozási lehetőségek, emberséges életmód — mindez természetes velejárója, sajátosságra a bányász településeknek, a bányászok életének. De velejárója az is, hogy a bányászok becsülettel teljesítik mindazt, amit a párt és a kormány kér. A Borsodi és az Űzd vidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói ez évben is több mint 30 ezer tonna szenet adtak terven felül. Rudabá- nyáp 25 ezer tonna vasércet termeltek feladatukon túlmenően, s a kő- és ásványbányá- szok is hasonló tettekről adtak számot. S amikor a zord tél miatt a szén tárolók kiürültek, a bányászok a hát napi kemény munka után vasárnap is leszálltak a tárnákba, hogy szenet adjanak az erőműveknek, a gyáraknak, a kórházaknak, s a megapadt háztartásoknak. S mindezt egyfajta válasznak szánták arra, amit népi államunktól kapnak. És ebben a válaszban a holnap gyűrkőzó- se is kirajzolódik. I lyen gondolatok villannak át az ember emlékezetében, így, a bányásznapon, miközben azokat ünnepeljük, akik leszállnak a föld gyomrába, hogy szenet küldjenek a napfényre. S miközben jószerencsét mondva emeljük köszöntőre poharainkat, azt kérjük a borsodi bányászoktól: óvják saját és egymás testi épségét a munkahelyeken. Mert kell a szén, de senki sem akar olyan szenet, amihez könny és vér tapad. Gondoljanak hát erre is, amint az ünnep elteltével ismét munkaruhát öltenek, s leszállnak a mélyek birodalmába. FaoJovits Ágoston Tito Magyarországra latinat m A KISZ VI. kongresszusa elölt Borsod ifjúsága Az új színigazgató nyilatkozik terveiről m Megyénk idegenforgalma Olimpiai lattá A pereces! vájártanuló iskolában Molnár József szakoktató tanár Ismerteti a szállító pályát. Foto: Szabados György. Hagy széni munkasiifer q diósgyőri rekongtnakcién I A határidőnél 21 nappal hamarabb készült el a blokksor — Itt napos megtakarítás a bugásomul — Megkezdődött a próbaüzemelés 1964. augusztus 19-e jelentős dátum a Lenin Kohászati Művek életében.' Ezen a napon. a késő éjszakai órákban futott át az első meleg anyag az új bugasorom. Néhány nap múlva egymüszakos próbát tartottak. A kép feledhetetlen. Sok embert vonzott ide a kíváncsiság. A gyáriak, a kivitelezők csöppet se titkolt izgalommal figyelték a hengersor működését. Igaz, a blokksor fontosabb, de a kisebb „testvér” bemutatkozásától sok függött. Választ vártak: vajon milyen eredményt: hozott a sok hónapon át tartó megfeszített munka? És egy nappal később, 1964. augusztus 27-én megtörtént az első próba az új, nagy teljesítményű blokksoron is. Az első'eredmények igen biztatóak. Azt mutatják, hogy a tervezők, a beruházók, a kivitelezők csodálatosan nagyszerű dolgot alkottak. Hírnevet szereztek a magyar építő-, szerelőiparnak, és ez tovább öregbítette a DIG ÉP hírnevét is. Elsodort normák A diósgyőri hengersorokon történt, a beruházásoknál szinte szokatlan dolog. A két hengersort jóval határidő előtt készítették él. A blokksor elkészítésére a Minisztertanács 137, a bugasornál 153 napot írt elő. A.z elsőnél a próbát 21, a második műnél 18 nappal előbb tarthatták meg. Ennek előnye milliókban mutatkozik és pozitiven érinti nemcsak a gyár kollektíváját, hanem egész népgazdaságunkat. Ezt az előnyt az év elején mégcsak sejteni se lehetett. Sőt! A decemberi és a januári kooperációs tanácskozások nem sok >lval bíztattak. Pesz- szimista légkör uralkodott, s a megnyilatkozások másfél havi csúszást jósoltak. A kivitelezők azt bizonygatták, hogy túlságosan feszített a határidő. Az aggály bizonyos mértékig érthető vöt. A kivitelezők az építés- és a szerelőiparban meggyökeresedett, s az évek során kialakult normák szerint számoltak. És a régi normák, a régi ütemritmus és kooperáció alapján talán igazuk is volt. Márciusban azonban valami történt. A párt Központi Bizottsága felhívással fordult a rekonstrukción tevékenykedőkhöz: a népgazdaság érdeke a két sor mielőbbi felépítését sürgeti. Kövessenek el mindent, a Minisztertanács által előírt határidő megközelítő betartására. A felhívás, s az azt követő intézkedések nyomán szakadozni kezdett a pesszimizmus. Sajátságos, ritkán tapasztalható légkör kezdett kibontakozni. Sokan mondogatták: van valami a levegőben, ami befészkelte magát az emberbe, s ösztönöz. Ami tegnap jó s elég volt, az ma már kevés. A bugasoron megkezdték a bontást. Ez nem kis mértékben akadályozta a másik két sor termelését. És mégis, a hengerészek nemcsak „kifizették” az előző hónapokban keletkezett adósságukat, hanem jelentősen túlteljesítették a tervet. Az építők, a szerelők nehéz körülmények között dolgoztak, hiszen mellettük még feszített ütemben termeltek, fejük felett dolgoztak a daruk, hordták tüzes terhűket. És mégis, egyik sikert a másik után érték el. Merész vállalkozások — nagyszerű eredmények A légkör, a példaszerű együttműködés, az alkotni vágyás merész dolgokra ihlette az embereket. A sok közül csak egyet. A bugasor építése megakadt, útban volt egy 30 centiméter vastagságú vasbetonoszlop. Olyan keskeny volt, hogy egyszerre csak két építő véshette. És olyan kemény volt, hogy a súlyos légkalapácsokkal naponta 5 centimétert haladhattak előre. Született egy merész javaslat. A Nyíró szocialista brogád tagjai vállalták, ők lerobbantják az oszlopot Igen, de veszélyes. Ha melléfognak; a még működő blokksor megcsúszhat, s talán beleszakad: a >12. méter - mély gödörbe. A .gyár 'űj ve-, zérigazgatójá,' dr. Énekes'Sándor a kommunistákkal, a kivitelezőkkel való tanácskozás után vállalni merte a kockázatot Izgalmas, nyugtalan percek, órák következtek. Vajon sikerül-e? Nyíröék remekeltek, olyan művészien robbantottak, hogy a blokksor tovább működhetett de az oszlopot mintha leborotválták volna. A sikerben nagy részük van a katonáiénak. A blokksor bontását 28 napra tervezték. A szokásos bontási ütemben kellett volna ennyi, sőt talán kevésnek is bizonyult volna. A katonák, mivel megérttették velük, miről van szó, kétszeres tempóban dolgoztak, s a munkával fele idő, 14 nap alatt végeztek. A blokksor alapozásánál a BMV Taslár Tibornak, a KC.MTI tervező mérnökének újítása alapján új módszert valósított meg. A sok négyezetmétert kitevő betonacél vázat kint szerelték össze, sőt, összehegesztették a víz-, a gáz- és a kábelvédő csövekkel is. Darukkal emelték a helyére. Ez egy hetes előnyt jelentett. Valami történt az emberekben Hogy mi zajlott le, s hogyan hatott a légkör az emberekre, erről a pártonkfvüli Keresztúri Sándor, a VILATI főmérnöke tudna sokat beszélni. Keresztúrinak, mint jóné- hán.v embernek, ez volt az első nagy feladata, öt egy kicsit megzavarta a többi vállalat pompás előrehaladása. Kezdte elveszíteni bizalmát, úgy vélte. képtelen versenyezni a többivel. A párt képviselőinek is elmondotta nyugtalanságának okát. Bíztatták, semmi ok sincs aggodalomra, csak bátrabban. merészebben nyúljon új módszerekhez. A csarnoki munkákat ne egymás után végezzék. hanem valósítsák meg a párhuzamosságot.. Úgy látszott. a bíztató szó termő tar lajba hullt, mert nemsokára merész felajánlást juttatott el a párt Borsod megyei bizottságához. Megígérték benne, hogy jóval határidő előtt végeznek. És az eredmény? A bugasoron 50 napos előrehaladást értek el! Ez és az ehhez hasonló tettek mutatják, érzékeltetik a párt tekintélyét, a kommunisták és a pártonkí- vüliek egységes akaratát. És beszélhetnénk arról is, hogy Eszlári Zoltán és brigádja szinte elképesztő feladatokat oldott meg. Itt alakított szocialista brigádot Kovács Sándor. a, Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozója. És a KISZ- brigád hamarosan elismerést szerzett magának a rekonstrukción. A napy nap: szeptember 26 A próbaüzemelés igen jó eredményekkel biztat. A szakemberek elismeréssel nyilatkoznak a Diósgyőri Gépgyár termékéről. Ök készítették ugyanis a gépi berendezések nagyr részét. És a hengerészek. Az automatizált, tranzisztoros vezérlésű, ipari televízióval felszerelt sorok hamar megnyerték a hengerészek elismerését. Igaz, a munka nagy figyelmet kíván, de kényelmes, könnyű, hiszen mindent gépeli végeznek el. A ,,pre- mierlázon” lassan-lassan túljutnak. Néhány nap, és a nagy nyilvánosságnak is bemutatkoznak: szeptember 26-án adják át a blokk- és a bugasort a termelésnek. Sok függ az emberektől. Gyorsított ütemben kell „felfuttatni” a termelést. Íriszen az ország várja az új sorok termékét, de ugyanakkor nagy-nagy’ óvatosságira van még szükség, hiszen idő kell az új sorok bejáratáséhoz. Úgy' hisszük, a hengerészek nem vallanak szégyent ax alkotók előtt. Csorba Barnabás
