Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

4 Eszakmagyarorszäg Csütörtöki 1964. szeptember S. F elnőttoktatásról tanévkezdés előtt Az iskolák nappali ta­gozatain szeptember 1-én megkezdődött a munka. Másfél milliónál jó­val több fiatal ült be az isko­lapadokba, hogy az általános és a középiskola különböző ta­gozataiban folytassa tanulmá­nyait. Ehhez hozzá kell még számítani a felsőoktatásban, az egyetemeken, a főiskolákon tanulók több tízezres táborát, s ekkor olyan hatalmas szám­adatot kapunk, amilyenre tíz milliós népünk esetében még soha nem volt példa, s amilyenre csak a szocialista társadalmi rendben van lehe­tőség. Eddig még mindig nem kaptuk meg az összes tanulók létszámát. Ha figyelembe vesz- szük, és feltétlenül figyelem­be kell venni a dolgozók isko­láiban, a felnőttoktatás kü­lönböző formáin tanulók tö­megeit, kitűnik, hogy a rend­szeres, szervezett állami okta­tatásban résztvevők száma ha­zánkban meghaladja a két­milliót, vagyis az összlakos­ságnak több mint 20 százaléka tanul. A dolgozók esti iskoláiba is megkezdődtek már a beirat­kozások, illetve a pótbeiratá- sok, s azok eltartanak egészen szeptember 5-ig. Az iparvidé­keken és a városokban lévő felnőtt iskolákban szeptember első felében, a mezőgazdasági területen lévő intézetekben pedig ok' ’bér második felé­ben kezdődik meg a rendsze­res munka.* A beiratkozási időpont, a tanévkezdés szük­ségessé teszi, hogy a felnőtt- oktatással, a dolgozók iskolái­val kapcsolatban egy-két gon­dolatot megemlítsünk. Szükségtelen talán részlete­sen ismertetni, hogy a dolgo­zók Iskoláiban milyen roha­mosan növekszik a tanulólét­szám, de érdemes feljegyezni, hogy a középiskolákban tanuló felnőttek száma eav-két éven belül eléri, sőt túlhaladja a rendes korúakét. Mindez el­sősorban a tudásvágyat tanú­sítja, de tanúskodik amellett is. hogy a mindennaoi élet mind nagyobb követelménye­ket támaszt a dolgozókkal -’ember, és a felnőttek, hogy , feladataiknak jobban meg tudjanak felelni, tanulnak. Az emberek mindinkább érzik, hogy a valaha, régen meg­szerzett ilyen, vagy olyan mértékű szaktudás és a hiá­nyos általános műveltség rész­ben már ma akadálya mun­kájuk jó elvégzésének, fejlő­désüknek, de a jövőben fel­tétlenül gátlója lesz, éppen ezért állandóan növekszik az érdeklődés a dolgozók iskolái iránt. alapján biztos­A fentiek ra vehető, hogy ebben a tanévben is túljelent­kezés lesz a dolgozók iskolái­ban. Érdemes elidőzni ennél a témánál. A szakszervezetek és más társadalmi szervek moz­gósító munkája nyomán az üzemi tanulmányi osztályok gondos felmérése alapján, igen sok dolgozó jelentkezik fel­nőttoktatásra, s mindegyik üzemi javaslattal. Megfonto­landó most, a tanév elején, hogy az üzem miként tudja biztosítani tanulásra javasolt dolgozóinak az oktatáson való megjelenést, általában miként tudja a rendes munkamenettel az iskolai elfoglaltságot egyez­tetni. Haszontalan dolog és ön becsapás lerne, ha csak a beiratkozok számának növelé­sére ügyelnénk, s a tanulási feltételek hiányában azok egy része évközben „lemorzsolód­na”. Jónéhány borsodi üzem, igen helyesen, biztosítja dol­gozóinak az iskolában való részvételt, figyelemmel kíséri tanulmányait. (Például a Le­nin Kohászati Művek, az Óz­di Kohászati Üzemek, a Bor­sodi Vegyikombinát.) Több jó kezdeményezés született ön­álló üzemi iskolák létesítésé­re, de az elmúlt tanévben ta­lálkoztunk nem egv olyan üzemmel is. ahol a 'beiratko­zásnál. illetve a tények re­gisztrálásánál túl nem terjedt a munkáltató, illetve a szak- szervezeti bizottság figyelme. Mindez arra int. hogy alapo­sabb. meggondoltabb. átfon- toltabb legyen a jelentkezés a felnőttoktatásra, az üzemek gondosan mérlegeljék, horrv a munkamenetet és a tanítást miként tudják az egész tanul­Miskolci mozik műsora BEKE Szeptember 3—9: Blood kapitány fia. Színes olasz—francia. Előadá­sok: hn. 4, 6 és 8. Matiné 6. f. 10, f. 12: Egy ember, aki nincs. KOSSUTH filmszínház délelőtt) műsora 3—9: Blood kapitány fia. Színes olasz—francia. Előadások: f. 11. KOSSUTH filmszínház délután) műsora 3—5: Blood kapitány fia. Színes olasz—francia. Előadások: n. 4, f. 6, hn. 8. 6—9: Négy lány egy ud­varban. Magyar. Előadások: f. 4,' sok; vasárnap, hétfő f. 3 és 7, kedd 7. Matiné 6. de. 10: Ha süt a napocska. DIADAL 5—6: Kálóján cár. Színes bolgár. 8—9: Szereti az embereket pro­fesszor úr? Mb. NDK. Előadások: kedd. vasárnap n. 5. f. 7. szerda, szombat f. 7. Matiné 6. de. f. 11: Münchhausen báró. BÜKK 5—6: A pénzcsináló. Magyar. 8— 9: Ketten a túlvilágról. Mb. cseh. Előadások: 7 óra. vasárnap f. 5- kor is. Matiné 6. de. f. 11: En és a tábornok. mányi idő alatt összeegyeztet­ni. Szükségesnek mutatkozik annak megállapítása is, hogy a felnőtt oktatás nem valami Vart pour l’art dolog, amit egyéni szeszélyből, időtöltés végett is igénybe lehet venni a köz költségére Természete­sen, ahol lehetőség van, biz­tosítani kell minden tanulni és tudni vágyó ember tovább­képzését a dolgozók iskoláján belül, de elsősorban azokat kell felvenni, akiknek munká­jához magasabb tudás és ké­pesítés szükséges, vagyis, akik­nek az iskolában megszerzett tudása egy-egy üzem, intéz­mény, mezőgazdasági egység vagy egyéb közület minden­napi munkájában gyümölcsö­zik. (Hajdan a gimnáziumok­ban ki volt függesztve egy fel­irat: „Non scholae, séd vitae discimus”. Nem az iskolának, az életnek tanulunk. A felnőtt- oktatásra alkalmazva: azért segít bennünket az állam, a köz súlyos anyagiakkal, hogy felnőtt korunkban pótolhas­suk hiányzó ismereteinket, hogy tudásunk az élet, a kö­zösség, a társadalom hasznára váljék.) A munkahely ajánlást ad a dolgozóról, ez az ajánlás legyen alapos mérlegelés ered­ménye. A tanintézetek pedig vegyék figyelembe a jelentke­ző dolgozó érdemességét és a munkahely ajánlását. tanévben több­felé tapasztal­tuk, hogy a dolgozók iskolái­ban erősen lecsökkent az át­lagéletkor. A dolgozók gimná­ziumában igen sok olyan fia­talt találtunk, akik alig ha­ladták meg a rendes nappali tagozat hallgatóinak életko­rát, s kevés kivétellel azért járnak a dolgozók iskolájába, mert abban, a nappali tago­zathoz képest, könnyebb is­kolafajtát sejtenek, valójában könnyebb bizonyítvány-szer­zési módot látnak. Helyes, hogy azok a dolgozók, akik a rendeskorúak középiskolájá­ból egy-két éve önkényesen, vagy teljes tanulmányi ered­ménytelenség miatt maradlak ki, csak indokolt esetben, és nem az érdemesebbek rovásá­ra vehetők fel. Ez utóbbi meg­állapítás a művelődésügyi miniszter utasításban rögzí­több fia­tal és fel­nőtt kezdett és kezd tanulás­hoz. Közülük sokan az élet legkülönbözőbb területein dolgoznak, s évről évre öröm­mel tapasztaljuk, hogy a fel­nőtt korban jelentkező tanu­lási igény teljesülésének ered­ményeként mind több dolgozó jut magasabb kvalifikációhoz, több tudáshoz, s ennek folytán jobb lesz munkája, tudása hasznosan gyümölcsözik a tár­sadalomnak. Benedek Miklós tett álláspontja is. Kétmilliónál Az elmúlt MIRŐL ÍRNAK L Jólesett a figyelmesség Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói vagyunk. Jelenleg azonban távol munkahelyünk­től és családunktól, betegen fekszünk Miskolcon, a Csabai­kapui kói'házban. A napokban kedves megle­petésben volt részünk. Az üzemtől kis küldöttség kere­sett fel bennünket. Mindany- nyiunknak Ids csomagot nyúj­tottak át a baráti szó és az együttérzés mellé. A figyel­messég, a megemlékezés na­gyon jólesett, hozzájárul a gyorsabb gyógyulásunkhoz. Varga Jenő és 8 társa, Csabai-kapui kórház Segítsük a cigánycsaládokat Országos és megyei lapjaink, de a rádió is több esetben fog­lalkozott már a cigánycsaládok helyzetével. Társadalmi köte-r lességünk a telepeken lakó ci­gánycsaládok áldatlan helyze­tének felszámolása. A legjobb akarat, a társadalom nyújtot­ta segítség azonban több eset­ben megakad az értetlenségen, a tőlük való idegenkedésen. Igaz, faluhelyen és városban is sokszor előfordul, hogy lop­nak. nem tartanak tisztaságot, de éppen ezért kell számukra megfelelő életkörülményeket biztosítanunk. A társadalom­nak kell megfognia kezüket, törődnie velük, segítenie őket. Bánrévén mindössze egy ci­gánycsalád lakik, s házát az árvíz minden esztendőben fe­nyegeti. Most a tanács a falu­ban kétszobás lakást vásárol részükre. Az ott lakók vi­szont ezt nem jó szemmel né­zik. Én is abban a házban la­kom, és helyeslem a tanács döntését. Segítenünk kell őket jó szóval, barátsággal. Horváth István Bánréve Járdát építenek Sóstófalván 1964-re 380 méter járda meg­építését terveztük, de a való­ságban mintegy 840 métert építünk a lakosság segítsé­gével. Különösen sokat segít Sebő István tanácstagunk fe­lesége. Férje a nyári munkák idején a termelőszövetkezet gépeit kezeli, egy napot sem hiányozhat a munkából. Eljön hát helyette is felesége. Tóth Géza vb-titkár, Sóstófalva Ha nem fogyasztottunk, miért fizessünk? Augusztus 16-án a Tiszai Pályaudvaron, az Utasellátó éttermében négy kismálnát akartunk fogyasztani. Az oÜ dolgozó idősebb pincér azon­ban nagyon lassan szolgált ki bennünket. Közben a vonat is megérkezett, a málnát nern kaptuk meg. Felálltunk tehát az asztaltól, és indultunk 8 szerelvényhez. De a piní utánunk rohant, és 2 pohár sör. valamint 1 féldeci pálin­ka árát követelte rajtunk- Nagyon kellemetlen volt ez, hiszen mi azt sem kaptuk meg, amit tulajdonképpen rendel­tünk, miért kéri hát annak árát, amit el sem fogyasztot­tunk. Kértem a panaszkönyvet, de nem adták ki. Természetes, hogy így üresek lapjai, és úl ellenőrök azt hiszik, hogy aZ Utasellátónál minden rendben van. Pedig koránt sincs így. Nagy Béla Hejőcsaba Könyv a tokaji becsületkosárban Nagy a forgalom, sűrűn jönnek, mennek az emberek Tokaj központjában, a Bethlen Gábor utcában. De még ezek­ben a szorgos napokban is szakítanak maguknak időt egy kis szemlélődésre, böngészésre. Mindenkinek feltűnik ugyan­is, hogy a cukrászda mellett, a falhoz simulva csinos, mű­anyaglappal borított asztalka áll, rajta egy kétszámyú fo­nott kosár. Látszik, hogy há­ziipari kézimunka, talán ép­pen a helyi szövetkezetben ké­szítették. A kosár szinűltig rakva könyvekkel, de árus, vigyázó ember sehol. Beleturkálunk magunk is a kosárba. Tele szebbnél szebb új könyvekkel. Aztán egy pa­pírdoboz, amelyet a felírás „pénztárnak” titulál. A falon gépelt szövegű tájékoztatás, ebből megtudhatjuk, hogy ezt a kosár könyvet a földműves­szövetkezet megbízásából a tokaji úttörő pajtások keze­lik. Ha megfogyatkozott, ők gondoskodnak felfrissítéséről. újra töltéséről. A könyveket mindenki szabadon böngész­heti, s ha közben kedvet kap rá, meg is vásárolhatja. Az árát olvassa le a hátsó borító­lapról, és tegye a dobozba. Ha pedig olyan könyvet sze­retne valaki venni, amelyik nem található a kosárban, kí­vánságát írja a mellékelt fü­zetbe, a pajtások majd elviszik a megadott címre. Lapozgatunk a füzetben. So­kan megvették Tóth Árpád összes költeményeit, Németh László Gyász című regényét, Mikszáth, Jókai olcsó kiadású műveit, Shakespeare-től a Ro­meo és Júliát. De nagyon ke­lendőek, különösen a lányok és az asszonyok körében, az orvosi könyvek is. íme, a könyvtárakban jól ismert és bevált szabadpolcos olvasás után itt megvalósítot­ták a „becsületkosaras” könyv­vásárlást. Határozottan okos és szép dolog ez a tokaji kez­deményezés. (h. j.) Vasárnap kezdődik az Olimpiai lottó című rejtvényünk öt kérdés, és huszonöt koc­kában elhelyezve feleletek! Leegyszerűsítve ennyi a lénye­ge a most kezdődő és hat hétiá tartó rejtvény-sorozatunknak Az öt kérdésre öt szám a vá­lasz, éspedig annak az öt koc­kának száma, amelyben a he­lyes felelet található. Hétről hétre az ötös és a négyes ta­lálatokat vesszük figyelembe/ közöttük lottószelvényekéi/ könyveket sorsolunk ki. Akii1 pedig hat héten keresztül rendszeresen játszanak, c) minden héten 4-es, vagy 5-ös találatot érnek el, részt vesz­nek az október közepén meg­rendezendő sorsoláson, ami- koris értékes tárgyak találnak gazdára. A megfejtés beküldése egy­szerű. A megfejtő beírja a szelvényben levő kérdések után a számot (a helyes fele­letet tartalmazó kocka szá­mát), a megfelelő helyre oda­írja nevét és címét, kivágja és beküldi a Borsod megyei I Lapkiadó Vállalat címér® | (Miskolc, Kossuth U; 11.). hn. 6 és 8. Matiné 6. f. 10, í. 12: Mezőkövesd, Erdei kaland. Ady (Tapolca) “ Terem, 3—4: Négy lány egy udvarban. Magyar. 5—6: A szeretet Jogán. Szovjet. Előadások: csütörtök, va­sárnap f. 5, hn. 7, péntek, szom­bat hn. 7. FAKLYA 3—4: Dollárpapa. Magyar. 5: Re­ménység ünnepe. Bolgár. 6—7: Az utolsó Ítélet. Mb. olasz. 8—9: Ami­kor jön a macska. Mb. színes cseh. Előadások: f. 6 és 8, vasár­nap í. 4-kor is. Matiné 6. í. 10, í. 12: Válságos órák. MISKOLC TÁNCSICS 3—4: A szeretet jogán. Szovjet, íi—6: csak 6-án 4, 6 és 8 órakor: Morál 1963. Mb. nyugatnémet. 6-án 2 órakor: Papát vásároltam. Szov­jet. 7—8: Vigyázat, feltaláló. Ame­rikai. Előadások: 5 és f. 8. Mati­né 6. f. lo, f. 12: A hármasok szö­vetsége. SAG VARI 3—4: A nap vége. Svéd. S—6: Az égetnivaló ember. Olasz. 7—8; Éva és Vera. Cseh. Előadások: t. 5 és 7, vasárnap f. 3-kor is. MISKOLC SZIKBA 3—4: Az éjszaka. Olasz. 5—6: Vi­gyázat, feltaláló. Amerikai. 7—8: Rendőrségen történt. Mb. szovjet. Előadások: hn. 5, n. 8. Matiné 6. de. 10: Francia kandalló mellett. MISKOLC PETŐFI 3—3: Csak 5 órakor: Párduc. U. rész. Szines olasz. 6: Udvari bo­lond. Színes amerikai. 7—8: A sze­retet jogán. Mb. szovjet. Előadá­tszáz esztendővel ez- A & előtt, 1464-ben Má- ■ | tyás király rendelet® a. _' várossá avatta Mező­k övesdet. Ma nagy­község a rangja. A történelem elkoptatta régi fényét. Lesz-e belőle valaha is város? Bizo­nyára. Bár a megemlékezés, amelyre az évforduló késztet, ma még csak biztatást, bátorí­tást adhat, nem többet, pa­naszt, óhajt továbbíthat, és a lehetőségekhez képest sürget­heti az orvoslást... A „matyó falu” mezőgazda- sági település. Számottevő ipar nélkül nem is lehet gyors a fejlődése. Az is igaz viszont, hogy ha szerkezetileg nem is éri el a városi szintet, nemzeti viszonyaink között túlnőtt a falu méretein. Jelentős ide­genforgalmi hely, egyetlen év­ben a Matyóházat tízezren nézték meg, híres melegvizű fürdője van. Nagy remények előtt álló termelőszövetkeze­tén kívül tejüzemmel, kenyér­gyárral, gabonaraktárral, rendkívül forgalmas vasútállo­mással rendelkezik. Jónevű gimnáziuma ezrével bocsátja el az érett fiatalokat, még az ősszel átadják rendeltetésének a tizenkét millió forintos költ­séggel épült művelődési házat. Egyszóval sok minden szól a városias jelleg mellett. De legalább ennyi — ellene. — Kopik Mezőkövesd, egyre kopik — panaszolják dr. Szabó Papp Zoltán és Vásárhelyi Jó­zsef, a községi tanács csoport- vezetői. — Mindenekelőtt, lélekszám- ban. Tanulmányozzuk az évköny­veket. 1910-ben Mezőkövesd­nek 17 202 lakója volt, az 1960- as népszámláláskor 18 584 em­bert tartottak nyilván, ötven. év alatt mindössze 1382 szapo­rulat! Nagyon kevés! És ijesz­tő. ha az utóbbi évek „elszi­várgóit” számolgatjuk. Mert szülnek itt az anyák gyereket, erre a vádékre nem jellemző sem az egyke, sem az „autó- és gyerekcsere”, csak hát a fiák és a lányok nem ragaszkodnak őseik fészkéhez. S ezért még csak nem is vádolhatjuk őket. Az állandó „kopás” ellenére is, az országos átlaghoz viszo­nyítva a népsűrűség túlnőtt a kereteken. A kétezer tanulóra csupán két tornaterem jut, az is a gimnáziumé, az általános iskolások tornaterme a tante­rem. Magánépítkezések ugyan vannak, de a felszabadulás1 óta egyetlen állami lakóépület fö­lé sem került tető. Nagyon el­kelne például Kövesden leg­alább egy szálloda, tekintettel 1964 a zsúfolt idegenforgalomra. -„"A múltkoriban németek jártak nálunk — mesélte dr. Szabó Papp — s elfáradva a nézelő­désben, kérték, vezessem őket a szállodához. Pironkodva vallottam be, hogy nálunk ilyen nincs.” M ég sok minden hiányzik Kövesden. Évek óta vajúdik a község csa­tornázása. Ami kevés van, rég eldugult, hat­van éve nem tisztították. Egy kisebb felhőszakadás is elég ahhoz, hogy árvizet idézzen elő. Az egyetlen, korszerűtlen lefolyó csatorna terjeszti a bűzt, végig a falun. Még ha csak a bűzt terjesztené! Ko­rábban rémítő betegségek hor­dozója volt — most valamics­két segítettek a bajon. Segítet­tek olyképpen, hogy a közku- takat higiénikusabbá tették. De mit áldoznak e közkutakra! Száz- és százezreket, a szó szoros értelmében „kútszer- vízt” tartanak fenn, holott n közkutakra tíz év alatt fordí­tott összegből már megépíthet­ték volna a törpevízművet, egyes-apásra véget vetve az ál­datlan állapotnak. A tanács néha rákényszerül, hogy pénz­ügyi szabálytalanságot köves­sen el — de hát a lakosságnak kell az ivóvíz. 1964-ben Kövesden még mindig húsz kilométer hosszú­ságban hiányzik a közvilágí­tás. A postát gerendákkal tá­masztották meg, féltve az ösz- szedőléstől. Az új művelődési ház illemhelyeit nem használ­hatják majd, mert nincs alá­csatornázva. Klosmerli meg­botránkozást idézhet elő ez az állapot. A zt nem mondhatják, hogy a kövesdiek kö­zömbösek lennének községük sorsa iránt. Évtizedek óta keser- gik óhajukat, de hol egy ilyen, hol egy olyan szalmaszál állja útját a fejlődésnek. S merjük csak bátran megmondani, hogy Kövesd 1964-ben túlzottan „vi­déki vidék”. Nem követelőző módra mondjuk ezt, annak semmi értelme. Ám, ha az igé­nyeket a falu határán belül hagyjuk, mi serkent a megér­tésre? Szóval sem mondjuk, hogy már a következő évben avassák ismét várossá a régi települést. Hanen-, azt igen, hogy az eddigieknél kézzelfog­hatóbban teremtsük meg a fejlődés feltételeit! Mezőkö­vesd egy évi bruttó termelési értéke száz millió forint. To­vábbá a község lakói által vál­lalt társadalmi munka értéke, Borsod megyével egyetemben, messze az m-szágos átlag fe­lett áll. Volna tehát itt nem­csak akarat, hanem forrás >s az anyagi bázis megalapozásá­hoz. A járási pártbizottság a na' pókban készíti a község és köP nyéke politikai felmérését vajon van-e még gátja az eg)” séges paraszti, osztály kialaku­lásának? Lényegében nincs De mi lesz ezzel az egység®’ paraszti osztállyal, ha a fiatal nemzedék elvágyódik innen’ Jóllehet, az érvényesülésre m több a lehetőség, mint a ki­sebb falvakban, de hát milyd1 az ember? Lefelé soha ne11’ viszonyít, csak felfelé. Köves- den ma még nem építhet min­denki magánházat, a régied kicsinyek lettek, hol alapítsa­nak családot a fiatalok? Kelle­ne jónéhány bérház, akár ál­lami. akár szövetkezeti alapon; Belülről feszül a falu. táguk1* így nem tud. hát leszakad, aki nem fér el. És Kövesd kopik’1 holott gyarapodnia kellene.-' E történelmi évforduló)1 ünneprontó szándék nélkül akartuk beirtó: tatai Kövesdet, a m31 Kövesdet — mert ötszáz érével ezelőtti n«n' mérvadó. Nem a múlt patiná­ja, hanem a jelen az, amelí kimondatja a jószándékot. ® végtére is, az emberek nem a múltjukból élnek, hanem 3 jelenükből. 1964 Mezőkövesdje szeretne lépést tartani a hala­dással ... Csala LáasJá

Next

/
Thumbnails
Contents