Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Tasárnap, 1984. szeptember 20. Eszakmagtaeokssáö 5 Bonyolult szervezés - bonyolult anyagbiztosítás Néhány megjegyzés a termelőszövetkezeti beruházásokhoz A várakozás ellenére, sajnos, ez évben sem sikerült elkerülni termelőszövetkezeti építkezése­ink, beruházásaink év végi „hajráját”! Most, három és fél hónappal az év vége előtt szá­mos gazdasági épület, dohány­pajta, istálló áll félig készen, illetve, ami a nagyobb problé­mát jelenti: szünetelnek az épí­tési, a szerelési munkák is. A fő akadály: nincs elegendő épí­tőanyagunk, kevés a tégla, a mész, a cserép. Előfordult vi­szont az is, hogy' hiába volt pénz, esetleg az induláshoz ele­gendő anyag, nem volt, aki munkához lásson, áld építsen, □yenkor természetesen nincs más megoldás, mint minden lehető segítséget, munkaerőt, fellelhető anyagot, „szabad” kapacitást igénybe véve hozzá­látni az év végi hajrához. Lehet, hogy az erőfeszítése­ket, a nagyobb összefogást si­ker koronázza, s ha nem kö­szönt be túlságosan hamar az őszi esőzés, vagy a tél, illetve, ha nem jelentkeznek újabb ' anyaghiányok termelőszövetke­zeteinkben, elkészülnek a ter­vezett épületek, hogy segítsék a mezőgazdasági termelés nö­vekedését, a tsz-ele erősítését. Más szempontokat is figyelem­be véve természetesen úgy he­lyesebb megfogalmazni: be kell fejezni az építkezéseket, mert ha nem sikerül, a felhasználat­lan pénzösszeg, legalábbis elvi­leg és papíron megsemmisül, s a félig kész épületeket már csak a jövő évi beruházási ősz- szeg terhére fejezhetik be. Mindenesetre, az elkövetke­zendő hetekben gigászi munka vár az építő vállalatokra és ktsz-ekre, a Beruházási Iroda, a mezőgazdasági osztály veze­tőire, a járások és termelőszö­vetkezetek vezetőire. És ez, fi­gyelembe véve, hogy évenként ismétlődik, nem rendjén való, nem a zökkenők nélküli fejlő­dést -szolgáló tényező. fi Késedelem „fundaaiemuma" Néhány nappal ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága foglalkozott megyénk termelőszövetkezeteinek beru­házási problémáival. Szakem­berek, á megye vezetői, az ille­tékes vállalatok, osztályok kép­viselői tanácskoztak hosszadal­masén: mire, milyen munkára van szükség, hogy az augusztus ■ végéig még csak 50 százalékos felhasználás, az úgynevezett ^készültség” év végére elérje az optimális 100 százalékot. Kiderült, hogy nem könnyű dolog, bár nem lehetetlen. Ár­ról van szó, hogy a vállalatok teljesítsék a rájuk jutó építési munkát, a szakemberek, a já­rások vezetői és szakemberei a tsz-vezetőkkel együtt keres­senek, kutassanak a szükséges anyagok után. Természetesen a késedelem egyik-másik terme­lőszövetkezetnél azt jelenti, hogy ez évben már nem szá­ríthat dohányt a pajtákban, nem hasznosíthatja megfele­lően azokat az épületeket, amelyekre számított De leg­alább jövőre meglesz. Bizo­nyos, hegy a hozzáállásban, az akaratban nem lesz hiány. A Borsod megyei Építőipari Vállalat vezetői kijelentették: a még hátralévő 11 milliós munkát elvégzik, bár az év elején jó néhány millióval ke­vesebbre számítottak. Ugyanis csak az év közejyén derült ki, hogy néhány terven kívüli munka vár rájuk, mert a mi­nisztérium által kijelölt köz­ponti vállalatok visszaléptek. Megyénk építéssel foglalkozó ktsz-ei is „tartoznak” még né­■ hány millió értékű munkával. (A csaknem hét millió forint értékű munkából július végéig még csupán 22 ezer forint ér­tékűvel készültek el!) .Remél- helőleg e hónapban már ők is rákapcsolnak. Ami tehát a szakemberektől, a megye veze­tőitől telik, megtették és meg­teszik a munka, a siker érde­kében. Azonban továbbra sem oldódott meg: hogyan lehet és ivei] mindezeken változtatni, hogyan lehet: elkerülni végre a hasonló kapkodást, hogyan le­ket valóban tervszerűvé tenni ,J7^**-**Í 1V) Ó Ti5<uf-.? Ha a torlódások, a késedelem «kait vizsgáljuk, első helyen mindjárt a tervezés hiányossá­gait találjuk. Tehát ez lényegé­ben a késedelem fundamen­tuma. fi kapacitás és az építési anyag, mint beruházási teltétel Szakemberek, vezetők, ter­melőszövetkezetek sajnos gyak­ran tapasztalják: hosszadal­mas, bonyolult dolog eljutni addig, hogy megkezdhessék az alapozást. Bonyolult dolog, mert elsősorban is, miután örömmel értesültek róla, hogy megkapták a szükséges hitelt, pénzt a tervezett beruházáshoz, el Íveli végezni a lütűzést, azaz meg kell állapítani az épület helyét. Azután újabb szakem­berele elkészítik a telepítési tervet, s ha ez is megvan, rendszerint újabb, nagy szünet következik, mert még hiány­zik a legfontosabb, az épület terve, azaz a kivitelezési terv. S ezzel igen sok a probléma. Ez évben néhány terv, több típusterv csak a második ne­gyedév elején került az illeté­kesek kezébe, s emiatt máris jelentkezik az újabb probléma: találunk-e kivitelezőt, építő­ipari vállalatot, ktsz-t, esetleg házi építőbrigádot, mert a terv csak úgy ér valamit, iia „kivi­telezik”. Előfordul, hogy kivi­telezőt csak a második félév­ben sikerül találni. S ha meg­van, mindjárt ott az újabb gond: lesz-e elegendő és meg­felelő építőanyag. Ez évben téglából, cserépből, a majorok közművesítéséhez szükséges csövekből sok helyen hiány volt és van jelenleg is. De hiány van például a dohány- pajták építéséhez szükséges speciális csavarokból is. Tervszerűbb tervezést! A csavarok legyártását a me­zőkövesdi ktsz vállalta, azon­ban mindeddig nem tudott eleget tenni a követelmények­nek. Hozzá kell tenni, 15 ton­nányi csavarról van szó, s ez nem kis mennyiség. S mindjárt megjegyezhetjük azonban: va­jon miért nem más, nagyobb kapacitással rendelkező üzem­hez fordultak az illetékeseit a csavarok és más alkatrészek legyártása céljából?! Ez is egyik jele, persze csak kisebb jele annak, hogy a tervezési késedelmeskedéseken kívül a vissza-visszatérő negatívumok második oka a megfelelő kor- dináció hiánya. Kérdés, és beszélni kell róla, gondolkodni kell rajta, hogyan lehetne tervszerűbbé tenni a beruházásokat, a kivitelezést, az építkezések teljes lebonyolí­tását? Mert ma igen sok szerv, iroda, vállalat, hivatal között oszlik meg a beruházások ter­vezése, megszervezése és kivi­telezése. így hatványozottan fennáll a késedelmeskedés ve­szélye. Ahhoz, hogy egy kor­szerű istálló, gazdasági épület elkészüljön, négy-öt vállalat munkájára van szükség. (Épí­tés, villany beszerelése, vízve­zeték elkészítése stb.) S ahány vállalat, annyi terv, megegye­zés, szerződés, rengeteg papír­munka és annyi bonyodalom! Kérdés azonban az is, nem lenne-e helyes mielőbb meg­valósítani, lrogy legalább két évre előre döntés, terv szüles­sen a beruházásokra, mert így eleve kiküszöbölődnének a ter­vek késése, kijelölnék az építő vállalatokat, megkötnék a szer­ződéseket, biztosítanák az anyagot. Másrészt: nem lenne-e helyes, ha a beruházási keretek elosztásánál, az összeg megha­tározásánál hatványozottan fi­gyelembe vennénk mind az építési kapacitás teherbíróké­pességét, mind pedig építő­anyag termelésünket?! Ezek figyelembe vételei tehát a szo­rosabb kordináció sok bosszú­ságtól, hajrától mentesítené a vállalatok, az illetékes tanácsolt vezetőit, s a szakembereket egyaránt..1 :* Ami megyénkben a hátralévő feladatokat illeti, már most szükség van az érintett szervek, vállalatok, termelőszövetkeze­lek együttműködésére. A tsz-ek lehetőleg biztosítsák az anyag- szállítást, hiszen ezzel elsősor­ban magukon segítenék, más­részt minél több munkaerővel, hozzáértő szakemberrel, segéd­munkással könnyítsenek az építő vállalatok munkáján. Nem több mint a tervek teje­sítése, a közösségek erősödése, a holnapi több termelés függ az eredményes munkától. Ami viszont a holnapot illeti: jó lenne valamilyen formában egyszerűsíteni, könnyíteni be­ruházásainkat, építkezéseinket! Barcsa Sándor Mémgyá, r=©áré Borsodban Interpelláció az országgyűlésen — 17 ezer lakás öt év alatt „H“ betű a térképen — Készül a heíyszínrajz 1964. június 27. Harmadik napja ülésezett az országgyűlés, amikor elhang­zott Varga Gáborné Borsod megyei képviselő interpelláció­ja. — Az előzetesen küldött írásbeli felterjesztés alapján kérdezem az építésügyi mi­nisztert és a Tervhivatal elnö­két. milyen intézkedéseket kí­vánnak tenni, hogy megvaló­suljanak a második ötéves terv Borsod megyei beruházásai, különösen pedig a lakásberu­házások. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válasza: — Az építőipar nehézségei, amelyek az elmúlt két évben akadályozták a terv teljesíté­sét Borsod megyében, fokozot­tabban éreztetik hatásukat. Emiatt az 1964—65-re terve­zett lakások egy részét nem tudják átadni. De arra törek­szenek. hogy a harmadik öt­éves tervben felszámolják az adósságot. Borsodban elsők kö­zött vezették be az úgyneve­zett blokkos építési módot, amelyet ma már széles körben aVcalmaznak. Ez a. technoló­gia a gyárszerű házépítéshez vezető úton csak az első lépést jelenti. Éppen ezért az építke­zések korszerűsítésében újabb feladatokat kell megoldani. Ennek jegyében arra készü­lünk, hogy Miskolcon egy nagy kapacitású házgyárat te­lepítsünk. A miniszter elvtárs válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. As első reagálások Harmos Károly elvtárssal, a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnökével beszélgettem a csaknem há­rom hónappal ezelőtt elhang­zott házgyári interpellációról és természetesen az első reagá­lásokról. — Bennünket elég régen foglalkoztat a házgyár létesíté­sének gondolata. A mai igé­nyekhez az a legmegfelelőbb. Persze, a blokkos építkezés is jó. hiszen a kiliáni poligon- üzem termékeivel egész város­részeket építettünk íeL Gyor­san és gazdaságosan. Azután az öntött házak. Nyolc-tíz eme­letig is felmentünk. De a leg­nagyobb gondjaink megoldá­sához házgyárra volna szük­ség. Borsodban évről évre örökö­sen visszatérő gond a munka­erő-hiány. Most is több, mint ezer ember helye üres. — Így hát érthető, hogy amint elhangzott a miniszter elvtárs válasza, mi reagáltunk rá elsőnek — mondja a fő­mérnök. Kötetre való irományt vesz elő fiókjából, és sorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket házgyár ügyében tettek. A kü­lönböző értekezletek, tanács­kozások anyaga gyarapszik, s ezzel párhuzamosan egyre job­ban érlelődnek az interpellá­cióban felvett házgyár realizá­lásának feltételei. — Korábban kissé aggód­tunk, mert volt egy lakásépí­tési program műszaki és szer­vezési elgondolásokkal, s ab­ban már szó volt házgyárak telepítéséről — de nem Bor­sodban. Alig kezdtek hozzá a ház­gyár építés előkészítéséhez, máris megérkeztek az országos szervektől is a szakemberek. Nem sokkal később a megyei tanács is bekapcsolódott e munkába. Valóságos búcsújá­rás, „házgyárláz” lett úrrá az építőkön. Mindenki a házgyár­ról beszélt. Számoltak, tervez­tek. s közben árgus szemekkel figyelték a fejleményeket. Ä% új térkép A főmérnök sajátos térképet terít elém. — Itt van a távlati lakás­építés országos programja. Körzetekre van osztva az egész ország. Miskolc és vidé­ke a „H” betűnél található. Ezt az ügyes térképet az Építésgazdasági és Szervező Iroda tudományos munkatár­sai készítették Budapesten. A hozzátartozó irodalomban ala­posan kimunkálták, hol. mi­lyen technológiával, mikorra, mennyi lakást kell építeni. Borsod megyében a harma­dik ötéves tervben 17 ezer ('.!) lakást kell átadni. Ehhez való­ban kevés a kiliáni poligon, vagy a berentei gázszilikál- gyár. Ide csakugyan házgyár kell. Méghozzá nagy teljesítmé­nyű. Máskülönben fehér folt ma­rad a térképen levő „H” betű körül. Helyi és országos érdek A házgyár létesítése Miskol­con tehát nemcsak fontos, ha­nem egyben helyi és országos érdek is. S minden valószínűség sze­rint ezt is számba vették az or­szágos szervek, amikor úgy döntöttek, hogy Borsod ház­gyárat kap. — A nagy munkaerőhiány csak az együk indok — mondja Harmos Károly főmérnök. — A másik az építendő lakások nagy mennyisége, öt év alatt 17 ezer lakás. Kimondani is sok. — Hát még felépíteni! — szólok közbe. — És határidőre, jól felépí­teni! — folytatja a főmérnök. Annak a szovjet házgyárnak kapacitása, amelyet Borsodba terveznek, évi 3600 lakás. Szo­bafal nagyságú paneleket gyárt, beépítve a szükségei nyílászáró szerkezeteket, ajtó­kat, ablakokat, sőt, a fürdő­szobákat. Az építkezéseken is nagyot változik majd a kép. A kőműves munka egyre inkább átalakul pontos, jól szervezett szerelő tevékenységgé. Vako­lásra már nem lesz szükség. A panelfalat úgy készítik el, hogy azok a helyszínen csak festést igényeljenek. Ezzel ki­iktatják az együk legtöbb bajt okozó műveletet, a nedvesség­gel járó habarcsolást Äx „érem“ másik oldala Viszont az éremnek itt ú# két oldala van. Az egyik az a sok kedvező dolog, amiről eddig szó esett. A másik azonban né­mi gondokkal jár. Mert a ház­gyár üzembe helyezéséig, s utána állandóan, rendkívül szervezett, jól előkészített, tervszerű munkára lesz szük­ség. S ezen már most is sokat Az öreg kovács „Lang Lajos kovács 1325 szeptember 24-től dol­gozik üzemünknél. Jó munkájáért az Élmun­kás jelvényt és az ezzel járó jutalmat már el­nyerte. A szakszervizeíi mozgalomban 1947-töl vesz részt, először üzemi bizottsági tag volt. most szakszervezeti bizalmi. Mintegy négy évtizedes szorgalmas munkájának elismeréséül a bányász­napon a Bányászat Ki­váló Dolgozója kitünte­tésben részesüli ” (A Bu­da bányai Vasércbánya üzemi lapjából.) Izzik ai parázs. Egyre pi­______ rosabbra izzik, mert a kovács szinte szünet nélkül tapossa a fujtatót, s talán sú­lyos libegősével is éleszti a parazsat. Csendül a vas. Élesen, mintha sírna. Dühösen szik­rázik egv ideig, aztán megad­ja magát. Enged az ember akaratának. És az ember ked­ve szerint formálja a ke­mény anyagot. A _ kovácsműhely levegője forró és nehéz. Kormos füst és por rakódik a falakra, meg a kovács tüdejére. A ragályi báró Balassa Ferencnek mit számít mindez? Igen, a bá­rónak, mert övé volt ez a műhely — amely most csu­pán Lang Lajos emlékeiben diriig Négy évtizeddel ezelőtt dol­gozott Lang Lajos ebben a ______ _____ _________ m űhelyben. Dolgozott reggel- van” — nem magától érthető­től estig, tanulta a mestersé­gét. Hogyan tanulta? — Fiam, nézd csak meg a tüzet, nehogy' leégjen! Nem, nem így szóltak hoz­zá, ha más munkával bajlód­va elfordult a tűztél. Így már ő beszél a mellette dol­gozó fiatal kovácsokkal. Azt mondják több száz legényt tanított már meg a mester­ségre. — É’s mindből jó kovács, becsületes ember lett! — a vasércbánya központi javitó- műhelyébe soroliák a neve­ket: Lázár József főműveze­tő, Kosa János, Lázár 'Fe­renc és még nagyon sokan voltak „Lajos bácsi” tanítvá­nyai. Merthogy Lang Lajos itt dolgozott ír.ár. a Buda bányai Vasércbánya központi javító- műhelyében. Ide került a báró k vácv—"* •' még 1924­ben. S hogy miért egy' évvel későbbtől számítják munka­viszonyát? A huszas évek körzőén kezdődő magyarországi gaz­dasági válságról bőven írnak a történelemkönyvek. Mun- kané’VülIek egyre tábora növelte akkor az or­szág nyomorát. Munkanélkü­livé vált a fiatal kovács, Lang Lajos is. Alkalmi mun­kákból tengette életét, és igen szerencsés embernek érezte masát, amikor. 1925 őszén ismét fújtathatta a pa­razsat, mp"'"'’hattn a pörölyt, és hallhatta az üllőre dobott vnsnk rengését. sző volt akkor a unka. ..Munkám Nagy dően, természetes hangsúly’- ly'al mondták ezt akkor az emberek, hanem olyan öröm­mel, mint az éhezők: „kenye­ret kaptam...” És hogyne menne az éhező a biztos ke­nyérért a messzi utakra is? Hogyne ment volna Lang La­jos mindennap kilométereket munkahelyére? Mert úgy volt: szülőfalujában, Imolán lakott, és gyalog tette meg az utat Rudabányára, onnan meg haza. Nyolc évig! — És tizenkét órát dolgo­zott naponta! — hallom most eg" másik idős munkástól, Czirbus Balázstól — Esőben, hóban, mire hazaért, még meg se száradt rajta a ruha, már indulnia kellett vissza..: De munkája soha nem látszott meg a fáradtság. Amit egyszer Lang Latos a kezé­ből kiadott!És nem pi­hent egyetlen munkanapon sem- Az öreg kovács ma sem ismeri az orvosokat. Egyszer ugyan a bal szemébe pattant e"v vasszilánk, azóta is gyen­gébben lát vele, máskor a lá­bát, vagy' a kezét égette meg egv-egv szikra, de ő úgy ér­zi: a kovácsnak, aki erősebb a vasnál, ez nem jelenti azt, hogy' meg kell állnia a mun­kával .,. S az élete? Verejtékével, iz­mainak feszülésével miiy'en életet tudott biztosítani ma­gának munkássága első két évtizedében? — Mikor az ember felpat­tant egy kicsit, mindjárt le­égett ..: Így mondja: „felpattant” és „leégett”. Életét munkája je­lenti, s ha életéről beszél, ha­sonlatait is mesterségéből ve­szi. „Felpattant” és „.leégett". Szí krányi örömei voltak csak, ezek az örömök ”edig hamar és végleg hamuvá szürkültek. Aztán csak szürkeség ma­radt. Jött a háború... — mondja az öreg kovács. Most szikra szikrákat "vújt a kovácsműhely'ben. — Fiam, nézd meg a tüzet, nehogy leégjen! — Nem ég az le Lajos bá­csi ... • „Fiam” — Molnár János kovács-segéd. Munka közben dalokat füt-örészik. Talán ezt is: „Kovács vagyok, ifjú a lelkem, kimúlt előttem a vi- hto”. Lang Lajos édes fia gépész­mérnök ... Izzik a parázs. Egyre piro­sabbra izzik, mert az auto­mata géi szüntelenül fújja rá a levegőt. Dömper-rugók. csillealkat­részek, fúrógépek várnak ja­vításra, Hamar készen lesz­nek, nem érzik hiányukat r. vasércbánvászok! Dolgozik az öreg kovács. Még ef" évig dolgozik, aztán már nyugdí- to.ként -Jhenhet salát házá­b-v Csendül a vas. Ne- .ír­______ hat sokáig, a )é "kalapács ni’,":;r.ok atott az ember akarata szeri ni for­málja a kemény anyagot. A kovácsműhely tágas le­vegős. A magas, fehér fala­kon hatalmas, tiszta ablakok sora. Kormos füst és por nem rakódik már a fiiakra, sem g kovácsok tüdejére. S ahog” alkon.vodik, a kov'-s-j űznél sz-'rszorta fényesebben r-Ól­nak ki a írJ’-rir íén— Kuttkay Arna töprengenek a borsodi építők. Mert ahhoz, hogy az új üzem kapacitását ld lellessen hasz­nálni, hamarosan hozzá kell kezdeni az előkészületekhez. Évi 3600 lakás felépítésénél már nagytobb gond lesz a mélyépítés, a felvonulás és a folyamatos szerelés, mint a pánelgyártás. Mert a házgyár­ból kikerülő panelek helyet követelnek maguknak az épü­lő házakba. Szinte a járművek­ről kell majd beemelni a fa­lúkra. Mindezek, természetüknél fogva, megkövetelik a ház­gyárral szemben támasztott termelékenységi, minőségi és gazdaságossági igényeket. A vállalatnak az a műszaki és gazdasági kollektívája, amely a házgyárral foglalkozik számolt is ezzel— mondta Har­mos elv társ — s ismét sok-sok tervet, programot vett elő. Ezekben már a holnap elgon­dolásai vannak... S csak úgy'. ..véletlenül” megemlítette azt is, hogy' mái kijelölték a házgyár helyét Előreláthatólag Aisózsolca ha­tárában a Betonelemgyár szomszédságában építik fel. Most készülnek a helyszín­rajzok, mert a terepszemle már megvolt. A harmadik ötéves terv' nagy lakásépítési programjában a házgyár is közreműködik majd — Miskolcon. Paoloviís Ásostoo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents