Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-18 / 219. szám

2 »KOT«» A KM A GY ARORSZÄÖ Péntek, 1Ö64. szeptember IS. Lengyel katonai küldöttség érkezett hazánkba Csütörtökön a Lengyel Nép­köztársaságban járt magyar katonai delegáció látogatásá­nak viszonzásaként — Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter meghívására —, Marian Spychalski marsall, nemzetvédelmi miniszter, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével, lengyel katonai küldöttség érkezett Buda­pestre, baráti látogatásra. A delegációt magyarországi út­jára hazáink varsói nagykövet­ségének katonai attaséja. Végh Lajos ezredes is elkísérte. A lengyel és magyar nemze­ti zászlókkal, üdvözlő felira­tokkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren a vendégeket ünne­pélyesen fogadták. A küldött­ség fogadtatására megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának pót­tagja, néphadseregünk más ve­zetői, Pap János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály,, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Böjti János küi- ügyminiszterhelyettes. Ott vol­tak a magyar néphadsereg tá­bornoki és parancsnoki kará­nak tagjai, valamint a társ fegyveres testületek képvise­lői. gi nagykövete és a nagykövet­ség több beosztottja. A lengyel katonai küldött­ség tegnap megkoszorúz­ta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. Ugyan­csak elhelyezték a kegyelet virágait a vendégek a felsza­badító harcokban elesett len­gyel hősök emlékművén, a solymári katonai temetőben, majd megkoszorúzták a Gel- lért-hegyi szovjet hősi emlék­A csütörtöki jugoszláv la­pok első oldalán egyetlen té­makör szerepel: Tito magyar- országi látogatása, illetve a látogatás befejezése. Valamennyi lap hangoztat­ja, hogy Tito elnök elégedet­ten érkezett vissza Budapest­ről. A lapok első és második ol­dalon ismertetik a jugoszláv —magyar közös közleményt. Tito magyarországi látoga­művet, továbbá a szabadság­hős Bem tábornok szobrát. Csütörtökön délben Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter fogadta a Marian Spychalski marsall, nemzet- védelmi miniszter-vezetle lengyel katonai delegációt. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón a magyar néphadsereg vezető táborno­kai és parancsnokai is részt vettek. tása kétségtelenül jelentős ese­mény Jugoszlávia és Magyar- ország kapcsolatainak fejlődé­sében. Ez a látogatás más, szé­lesebb értelemben is igen fon­tos — hiszen a szocialista or­szágok együttműködése példa­ként kell, hogy szolgáljon a népek között fejlődő új, de­mokratikus és az egyenjogúsá­gon alapuló kapcsolatokra. Az ilyen kapcsolatok kialakítása pedig a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. Jiipszíávsa rész! vesz a KOST iMiÉájáiian A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa moszkvai székházában levélváltással egyezmény jött létre arról, hogy Jugoszlávia részt fog venni a KGST egyes szervei­nek tevékenységében. Az egyezmény szeptember 17-én életbe lépett.-----ooo----­A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet külügyminiszté­rium csütörtökön közzétette azt a szovjet kormánynyilat­kozatot, amelyet szeptember 11-én Vlagyimir Vinogradov nagykövet nyújtott át Siina japán külügyminiszternek. A nyilatkozatban a szovjet kormány a többi között meg­állapítja: a japán kormány a japán—amerikai katonai szer­ződésre hivatkozva elhatároz­ta, megengedi, hogy amerikai atomtengeralattjárók állomá­sozzanak japán kikötőkben. Ezzel a japán kormány olyan lépést tett, amely nemcsak Japán érdekeit érinti, hanem azokét a szomszédos országo­két is, amelyek ellen a terü­letén létesített külföldi kato­nai támaszpontok irányulnak. ———oOo--------­Három beszámoló a moszkvai ifjúsági fórumon A jai^oszláv ssajSé Tito látogatásáról Jelen volt a fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság magyarorszá­A moszkvai világifjúsági fórum csütörtöki plenáris ülé­sén három beszámoló hangzott Kómái katolikus főpapok eskütétele Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke előtt a Magyar Népköztár­saságra és annak alkotmányá­ra csütörtökön délelőtt esküt tettek az újonnan kinevezett római katolikus főpapok: Dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, dr, Brezanóczy Pál c. püspök, egri apostoli kormányzó, dr. Cserháti József c. püspök, pé­csi apostoli kormányzó, dr. Ijjas József c. püspök, csanádi apostoli kormányzó, dr. Bánk József győri és dr. Winkler József, szombathelyi segédpüs- nök. Az eskütételen jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Horváth Richárd, az Elnöki Tanács tagja, Prant- ner József, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. A magyar katolikus püspöki kar képviseletéjjen megjelent Kovács Sándor' szombathelyi püspök, dr. Kovács Vince váci c. püspök, apostoli kormány­zó. Ezután Kállai Gyula, a kor­mány elnökhelyettese fogadta az ünnepélyes eskütételen megielenteket. és szívélyes légkörben beszélgetett velük. el. A Ciprusi Egységes De­mokratikus Ifjúsági Szerve­zet, a nigériai fiatalok és a Mali Köztársaságban működő Szudáni Unió Párt ifjúsági szervezetének képviselői ter­jesztették elő a beszámolókat. A beszámolók után első­ként Aldo Alvarez kubai de­legátus szólalt fel a vitában. Követelte, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg Ku- ba-ellenes aknamunkáját, ad­ja vissza Guantanamo terüle­tét Kubának és hagyjon fel a kalóztámadásokkal. Ä cSpsrsasi kérdés £2 Tanács eEőSf A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén megkezdte a vitát U Thant ENSZ-főtitkár jelentése felett. U Thant a ciprusi ENSZ-műveletről szó­ló beszámolójában meglehe­tősen borúlátóan nyilatkozott annak lehetőségéről, hogy az ENSZ előmozdítja a ciprusi kérdés megoldását. Halié SzeSasszié farseiian A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meg­hívására csütörtökön hivata­los látogatásra Lengyelor­szágba érkezett I. Hailé Sze- lasszié, Etiópia császára. A zászlódíszbe öltözött repülő­téren Edward Ochab, az Ál­lamtanács elnöke, a kormány tagjai és a diplomáciai képvi­seletek vezetői fogadták a magasrangú vendéget. A néhány napos, feledhetet­len bulgáriai út emlékeit Őrző naplójegyzetek között lapoz­gatunk. emlékeket, élménye­ket idézünk, amelyek nem­csak egy kis küldöttség tagjai számára jelentenek sokat, ha­nem egy város életéhez, fej­lődéséhez is sok hasznos se­gítséget. tapasztalatot nyújta­nak. Sztancsik Károly, a kazinc­barcikai városi pártbizottság titkára. Csikós . Istvánná, a vá­rosi tanács elnöke, Lendvai . Sándor, a városi tanács elnök- helyettese, Bájer Bela, a Haza­fias Népfront városi titkára és Takács István, .a Borsodi Vegyi­kombinát pártbizottságának titkára, a Bolgár Kommunista Párt és az MSZMP Központi Bizottsága között történt meg­állapodás. érteimében utazott tapasztalatcserére Dimitrov- srádba, amely tesfvé-városul fogadta Kazincbarcikát. Szófia — Plovdiv — Dimitrovgrád Az elutazás némi kis izga­lommal kezdődött. A Ferihe­gyi repülőtéren derült ki, hogy a küldöttség tagjai közül hár­man még nem ültek repülő­gépen. De azonnal feloldódott a hangulat, amikor a búcsúz­tatók között megjelent Geor- giev elvtárs. bolgár nagykö­vet, aki igen barátságosán be­szélgetett a küldöttség tagjai­val. Elmondta többek között, hogy sok emlék fűzi a kül­döttség úticéljához, a Hosko- vó megyei Dimitrovgrádhoz. E megye pártbizottságának volt ugyanis első titkái-a. A repülőút rövid volt, s este a küldöttség tagjai már Szó­fiában, a bolgár fővárosban vacsoráztak. Másnap reggel el gyönyör köd tek az egyre épü­Á kazincbarcikai küldöttség bulgáriai élményei lő, szépülő városban, majd megkoszorúzták a szovjet és a bolgár hősök emlékművét, s elindultak Dimitrovgrád felé. Útközben három hatalmas víztárolót tekintettek meg, köztük azt a 673 millió köb­méteres mesterséges tavat, amely Szófia zavartalan víz­ellátását biztosítja. Borovec üdülőhely, majd Bulgária má­sodik legnagyobb városának, a 350 ezer lakosú Plovdivnak megtekintése után este érkez­tek Kazincbarcika testvérvá­rosába, Dimitrovgrádba. A szovjet segítséggel épült vegyikombinát Dimitrovgrádban, a Ka­zincbarcikához hasonló, új szocialista városban mind a város fejlesztéséhez, mind az üzemek munkájában felhasz­nálható, igen gazdag tapasz­talatokat gyűjtöttek a kül­döttség tagjai. A város legnagyobb üze­mét, a 4300 munkást foglal­koztató vegyikombinátot 1946-ban kezdték építeni, szovjet tervek alapján és a Szovjetunió segítségével. 1951. óta termelnek az első üzemrészek. Ezt megelőzően 600 dimitrovgrádi mérnök, technikus és szakmunkás járt tapasztalatcserén hasonló szovjet üzemekben. Hatalmas, 2200 kalóriás lig­nit telepek képezik az üzem alapanyag bázisát. Ma már harminc áruféleséget termel­nek, s készítményeiket 12 ka­pitalista és több szocialista országba, köztük hazánkba is exportálják. A város, amelynek ma már több, mint 50 ezer lakosa van, szinte együtt született, együtt fejlődött a vegyikom­bináttal. Az új épületekben csupán e' legnagyobb üzem munkásai 1300 lakást kaptak az elmúlt években. A kör­nyék lignitjét felszínre hozó bányászok 1500 új lakáshoz jutottak. A becsület asztala A bolgár dolgozók munka­verseny mozgalmával kap­csolatban is gazdag tapaszta­latokat hozott tarsolyában a kazincbarcikai küldöttség. A munkaverseny alapvető for­mája a brigádmozgalom, ezenkívül versenyben vannak egymással az üzemrészek, sőt a műszakok is. A munkacsa­patokon belül a brigádtagok egyéni vállalást tesznek a szakmai felkészültség növelé­sére és a kommunista szel­lemben történő munkálko­dásra. A verseny egyik alap­vető célja: a kommunista em­berre jellemző tulajdonságok kialakítása. Ennek egyik ér­dekes példája- az üzemrészek­ben található „becsület asz­tala”. A fal mellé helyezett, piros anyaggal letakart asz­talkán kis füzet található. Rendeltetése az, hogy a dol­gozók az üzemben talált sze­mélyi, vagy a gyár tulajdo­nát képező tárgyakat azon helyezzék el, a füzetbe pedig beírják, hol, mit találtak. A lapokon sok a főleg ré­gebbi beírás, viszont szétdo­bált csavarokról, elhagyott szerszámokról, „gazdátlan” al­katrészekről nincs bejegyzés. Látogatáson a megye vezetőinél A kazincbarcikai küldött­ség tagjait az a megtisztelte­tés érte, hogy meghívást ka­pott Hoskovó megye vezetői­től, a megyei pártbizottság első titkárától, a megyéi ta­nács elnökétől és a 70 ezer lakosú Hoskovó pért- és ál­lami vezetőitől. Korcanov elv- tái-s, a Bolgár Kommunista Párt megyei bizottságának el­ső titkára adott tájékoztatót a megye életéről ezen az igen szívélyes, baráti találkozón. A Görög- és Törökországgal szomszédos megye húsz évvel ezelőtt az ország legszegényebb vidékei közé tartozott. Az ipari dolgozók száma a nyolc ezret sem érte el. A ma már fejlett iparú megyében az ipari dolgozók száma megha­ladja a 35 ezret. Korszerű bá­nyái, hatalmas dohányfel­dolgozói, vegyikombinátja, cementgyára, gépgyára, ruha­gyára és három selyemgyóra van, amelyek az ország se­lyemtermelésének csaknem 70 százalékát adják. A falusi la­kosság 58 nagy termelőszö­vetkezetben dolgozik. A leg­korszerűbb módszerekkel mű­velik nagyüzemi szőlőiket, gyümölcsöseiket, a gyapot és a dohány táblákat. Szard! István elstárs iéfsgatáss !§rs$ái üzemekbe! Szurdi István elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­ra, — mint hírt adtunk róla — megyénkbe látogatott. Csü­törtökön dr. Bodnár Ferenc elvtárs. a megyei pártbizott­ság első titkára és Bárczi Bé­la elvtárs, a megyei pártbizott­ság ipari és közlekedési osz­tálya vezetőjének társaságá­ban több borsodi üzemet és vállalatot keresett fel. A Berentei Könnyűbeton- gyárban Buji Ferenc igazgató, a Borsodi Vegyikombinátban dr. Szántó István igazgató tá­jékoztatta a termelés és beru­házások ezévi alakulásáról. ■' Tiszai Vegyikombinátban dt Fodor György igazgató isméi- tette a nagyarányú beruházái szép eredményeit és a tovább: feladatokat. Huszár Andor he­lyettes igazgató az üzembe he­lyezés eddigi tapasztalatait éí a munka további menetét is­mertette. Szurdi elvtárs a tanácskozá­sok után megtekintette az üze­mek munkáját. b, Alkotmányos parancs tí! v< egyetemistákkal beszél­ik . geltem a minap. Sok egyéb közt szóba került a katonai szolgálat problémá­ja. A kérdést valahogy így fogalmazták meg: mire jó az, hogy az egyetemistákat, vagy az egyetemi végzettségű ál­lampolgárokat behívják kato­nának, és ott célbalövésre, katonás mozgásra, menetelés­re, lövészárok és lövészteknő ásására tanítják ... ? Ezt kí­vánja a modern hadviselés? Ez is hozzátartozik a modem katonai kiképzéshez? így hangzanak a kérdések, s ennek megfelelő az egye­temistái!: egy részének vélemé­nye a katonai kiképzésről, a katonai szolgálatról. Legfőbb érvük az, hogy a termelés hasznosabb lenne, mint a cél- balövés gyakorlása. Mert mi a célszerűség és az értelem abban, ha egy aránylag kép­zett fiatalember céltáblákat lyukasztgat, esetleg vaktölté­nyek durrogtatásával roha­mot gyakorol? A válasz ezekre a furcsa hátterű kérdésekre végtelenül egyszerű, sőt, ha akarjuk frázis, közhely, ha akarjuk tartalmas, hangzásra is szép igazság. így hangzik: a haza, a nép és a nép szocialista vívmányainak védelme megkívánja, hogy mi­nél több férfi részesüljön ka­tonai kiképzésben. — Ez rendben van, ezzel mi is egyetértünk — mondj ált az egyetemisták. De a céllövészet nem minden. Ez lenne a.haza védelmének legfontosabb fel­tétele? Nos, erre a kérdésre azt kell válaszolni, hogy — igen, A ka­tona azzal kezdődik, hogy tud ki es hi Tégről. V Miért? ki ál 3 h£ hí to lő ke le ke he sz he Á ki h tö i'á es tó hí 2i te ké ló aj ke ti la sz hé la Ve k Vj ki te lőni. Értheti az elméletet akár- j milyen jól, ha nem tud lőni. j ha nem talál célba, nem jó j katona. Ezért van az, hogy 3 , hadseregben a kiképzés, at ) egész katonaélet alaki ki kép- , zéssel és lövészettel kezdődik , Igen ám — mondják az egye- , temisták — de a ténylegesek­nek vem idejük, hiszen ők két évig szolgálnak. Az egyetem' - isták és az egyetemi végzett' j ségű emberek viszont csak né* hány hónapot töltenek a had' seregben. Éppen ezért job'* lenne, ha mellőznék az alaki! és a sok célzási gyakorlatot. rre minden valamit* való katona és katons' viselt ember így váls- szol: mindent az elején kell kezdeni. Az alapvető követel' ményeket nem szabad kihagy' ni. Ezzel kapcsolatban elmon­danék egy esetet. Nemrég egyik katonai eg?' ségünknél jártam. Fiatal őrnagy kisért. A katonák éppen a cél' zást gyakorolták. Fekve, ürri fegyverrel. Azután céltáblába lőttek élessel. Néhány katona igen rossz eredménnyel szere' pelt a lövészeten. Ezek bősz' szankodtak és szégyenkeztél* is. Az egyik így vélekedett: — En már lemondtam min' denről. Sohasem lehet .ezt megtanulni. — Mármint a pontos célzást és ennek ered- ményeként a jó találatot., Ki' sérőm, a fiatal őrnagy, aki je' lenleg az egyik leghíresebb céllövő az egységnél, így bíz' tatta a katonát. — Ne keseregjen. Ezt U meg lehet tanulni, csak gya' korolni kell, mégpedig igeb nagy szorgalommal. En, pél' dául, amikor bevonultam, a legrosszabb lövő voltam egy' ségemnéL Volt eset, amikof tíz méterről sem találtam be' le a körbe. Ma őrnagy vagyok, és lőni... hát lőni ... kérdez' ze meg a parancsnokát, ő is- mer, megmondja, hogyan tU' dók lőni... Én is érdeklődtem. Minden' ki azt mondja, hogy az őmag? elvtárs lelőné a csillagot az égről. Miért? Mert gyakorolta Mert megértette, hogy a ka' tona addig semmit sem éri amíg nem tud lőni. Ezt keli megérteniük az egyetemisták' nak is. Ez a katona első szá' mű ismertetőjele. Azután meí kell tanulni, hogyan mozog' jón a katona a terepen esetle', ges harci helyzetben. MindeZ alapvető követelmény. A mi pedig a kérdés lé' nyegét illeti, a problé' ma hamarosan megöl' dódik. Az új honvédelmi tör' vény értelmében az Ifjú effl' bér egyetemi tanulmányai előtt teljesíti katonai szolgálatát- Tehát: mint kiképzett katona kerül az egyetemre, és néni lesznek ilyesfajta problémái- Addig viszont a mostani egye' temistáknak, és mindazoknaki áld le egyetemet végeztek, ál­lampolgári kötelességük meg­tanulni a katonai alapismere- teket. Lehetséges, hogy mun­kával több hasznot hoznának a népgazdaságnak, de nem elég a szocialista haza javait gyarapítani. Gondoskodni kell a haza, a nép, a szocialista rend, és nem utolsósorban: 3 szocialista társadalom értékei­nek védelméről is. Erre a ha­zának, jelenleg, éppen úgy szüksége van, mint a termelő munkára. Ezért elsődleges ha­zafias kötelessége minden egészséges embernek a honvé­delmi alapismeretek elsajátí­tása. a katonai szolgálat tel­jesítése. Ez alkotmányos pa­rancs. Szendrol József Húsz évvel ezelőtt tíz or-* vosa volt az egész megyének, ] ma csupán Hoskovó városá-1 nak több mint kétszáz orvosa \ van. Jelenleg három hatalmas üzem épül a megyében, ame- ; lyekben újabb 4800 munkást! foglalkoztatnak majd. ^ Gyümölcsözi? kapcsolatok | Áz emlékek; a gazdag él- i mények hosszú sorát idézik^ még a kazincbarcikai küldött- i ség tagjai. Jártak Hoskovó I közelében, a Georgi Dimitrov- ’ ról elnevezett 14 ezer hektá-í ros, hatalmas termelőszövet-^ kezeiben, kisebb üzemekben,* gyönyörködtek a tengerparti! bolgár városokban, a „Napsu-' garas part” üdülőiben is. Deí legszívesebben azokról a gyü-| mölcsöző kapcsolatokról be-| szélnek, amelyek egyaránt 2 hasznosak mindkét város szá-' mára. $ A dimitrovgrádi párt- ésO tanácsi vezetőkkel őszinte, ba-§ ráti beszélgetéseken vitatták* meg a tapasztaltakat, és meg- 2 állapodtak a testvérvárosok' kapcsolatainak bővítésében, a y találkozások formáiban. Elha-$ tározták többek között, hogy* kicserélik az üzemi sajtótér-T mékeket. A pártmunka és a t művelődésügy fejlesztése cél-$ jából agitációs propaganda* anyagokat, dokumentációkat I cserélnek. A dimitrovgrádiak V például máris tájékoztatták a ^ kazincbarcikaiakat arról, mi- i képpen kívánják bevonni al nyugdíjas pedagógusokat aj művelődési és az oktató mun-V ka ellenőrzésébe. $ A magyar és a bolgár test-0 vérváros gyümölcsöző kapcso-^ latait bővíti az is, hogy a jö-A vő év tavaszán Dimitrovgrádi vezetői látogatnak el Kazinc-' barcikára. f (l>. s.) Ä

Next

/
Thumbnails
Contents