Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
RS2AKMAGYAKOKSZAO Vasárnap, 1961. augusztus S3. Bukarest Nagy Nemzetgyűlés ünnepi illése I Makariosz nyilatkozata Beszédet mondtak: Gheorghiu-Dej, Anasstass Mikojan, Kút iái Gyula és a többi külföldi küldöttségek vezetői Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülésszakot tartott a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Gheorghiu-Dei, az Államtanács elnöke egyórás beszédében áttekintette a Román Népköztársaság húszéves fejlődését. Gheorghiu-Dej beszéde után Stefan Voitec elnök javaslatára a jelenlévők néma felállással adóztak a most elhunyt Palmiro Togliatti emlékének. Ezután a 13 szocialista országból érkezett párt- és kormányküldöttségeinek vezetői üdvözölték a nemzetgyűlést. Elsőnek Anasztasz Mikojan. az SZKP Központi Bizottsünk, hogy a szovjet és a román nép barátsága erősödni fog népeink javára, a szocialista tábor egységének és ösz- szeforrottságának érdekében. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, felszólalásában tolmácsolta a testvéri román népnek az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány és az egész magyar nép elvtársi, testvéri üdvözletét és jókívánságait. Makariosz ciprusi elnök péntek este újságíróknak nyilatkozott azokról a tanácskozásokról. amelyeket Garuía- liasz görög hadügyminiszterrel majdnem egyhuzamban folytatott másfél napon át. A többi között kijelentette: teljes az egyetértés a ciprusi és a görög kormány között abban, hogy Ciprusnak teljes függetlenséggel kell rendelkeznie, beleértve az önrendelkezés jogát is. A ciprusi elnök ismét hangsúlyozta, hogy az úgynevezett Acheson-terv nem lehet a tárgyalások alapja, mert a ciprusi problémát különválasztja annak indokaitól. Ami a szovjet katonai segítség kérdését illeti. — mondotta Makariosz — nem változtattuk meg eddigi álláspontunkat. sága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet. Beszéde végén Mikojan felolvasta az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üzenetét, amely a többi között hangsúlyozza: MeggyőződéA Német Szocialista Egységpárt tézisei KefoSíonefia fiissi elnök beszélgetése a magyai* újságíró-kiildöttséggel Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke otthonában fogadta a finn külügyminisztérium meghívására Helsinkiben tartózkodó magyar újságíróküldöttség tagjait. Kekkonen elnök. aki az előző napon érkezett vissza nyári szabad ágáról, egv teljes órát szentelt a magyar újságírók fogadására és a velük folytatott rendkívül baráti, közvetlen hangú átfogó beszélgetésre. amelyen a nemzetközi politika és a finn—magyar kapcsolatok sok kérdéséről esett szó. Kekkonen elnök elmondotta, nagy jelentőséget tulajdonít egymás jobb megismerésének és az államférfiak személyes találkozásainak, eszmecseréinek. Megjegyezte, hogy magyarországi látogatása alkalmával három napig Dobi István vendége volt. Mély benyomást tett rá, milyen hozzáértéssel tájékoztatta őt Dobi István a mezőgazdaság legbonyolultabb szakkérdéseiről is. Mire számít Csőmbe Megrásó jelenetek a kitelepítés során, mi less 50 eser ember sorsa? Kekkonen elnök kérte vendégeit, adják át legjobb kívánságait és személyes üdvözletét az Elnöki Tanács elnökének. Végül az elnök az újságírói munka fontosságáról szólt és arról, milyen felelősség nyugszik a sajtó munkásain, a jóindulatú, igaz hírközléssel a népek közötti béke ápolásában és a finn—magyar barátság továbbfejlesztésében is. A beszélgetés után az elnök bevezette vendégeit lakása dolgozószobájába. íróasztala fölött a szoba főfalán nagyméretű kép függ: csikók a Hortobágyon. Ezt a számára oly kedves képet Magyaror-. szágon kapta ajándékba — je- Iter gyezte meg. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 20. évfordulója alaimából Georghe Georghiu-Dej elvtársnak. a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. a Román Népköztársaság államtanácsa elnökének és Ion Georghe Maurer elvtársnak. a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Bukarest az ország szocialista fejlődésének útja. A felszabadulás óta eltelt két évtizedben a román nép sikeresen lerakta a szocializi mus alapjait, kiemelkedő eredményeket ért el a gazdaság, o kultúra és az életszínvonal fej. r lesztésében. Ezek a nagyszeri Kedves Elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hitlerista megszállás és a fasiszta iga alól' történt felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri román népnek. Húsz évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg győzelmes csapatai Románia földjére léptek. Román hazafias erők. a kommunista párt vezetésével megdöntötték az Anfonescu-féle fasiszta diktaeredmények örömmel töltik Románia minden igaz barát- ját, így a magyar népet is szocializmus eszméi, a közöl elvek és célok, a közös út egy beforrasztanak bennünket Pártjaink, országaink, fejlődi együttműködése megfelel két nép és valamennyi szocia lista ország, úgyszintén a nem zetközi kommunista mozgalon érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmábó szivünkből kívánunk sok si kert a testvéri Románia népé nek a szocialista társadalom teljes felépítésében. Dobi István* a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, túrát, s a szovjet katonákkal a Magvar Szocialista Munkás vállvetve harcoltak a hitlerista párt Központi Bizottságának -‘ mepsrállók kiűzéséért haza- első titkára, iukból. A felszabadult Roma- a magyar forradalmi nia néoe saiát kezébe vette munkás-paraszt kormány sorsa irá-nví+ícát. <3 irw^o-nviit elnöke. Új alapokra helyezik az NDK és Bonn kapcsolatai Szombaton valamennyi nyugat-berlini lap első bldalon foglalkozott azzal a hírrel, amelyet elsőnek a FrankfurRundschau közölt: egy,.met állam technikai kapcsol:-: I magasrangú NDK-beli és egy tait. ugyancsak magasrangú bonr- kormánytisztviselő közöl nem-hivatalos megbeszélése folytak abból a célból, hogy ú alapokra helyezzék a két né KS A S Kel en a Alkot tattá! 75. c»neg, létébe ®0»i A Neues Deutschland szombati száma közli a párt Politikai Bizottsága mellett működő ideológiai bizottságnak az NDK kikiáltásának 15. évfordulójára kiadott téziseit. A tézisek első fejezete az NDK demokratikus jogszerűsége címet viseli. A második feiezet megállapítja, hogy az NDK a világ egyik vezető ipari államává küzdötte fel magát és gazdaságilag szüntelenül tovább erősödik. A harmadik fejezet azt bizonyítja be, hogy az NDK-ban megvalósult a nép igaz szabadsága. A tézisek végül az NDK és a Szovjetunió között nemrég kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződós jelentőségét méltatják. Mint már jelentettük, a kongói hatóságok péntek este megkezdték a szomszédos Brazzavillei Kongó. Burundi, valamint a Mali Köztársaság Kongóban élő állampolgárainak deportálását. Még a nyugati hírügynökségi tudósítók is megrázó képet festenek a kikötőben lezajlott tömegjelenelck- ről, a katonaság és rendőrség brutalitásáról. Az AP elmondja, hogy olyan — AZ NDK Keleti-tengeri Rügen szigetén egy diák érdekes régi érmet talált: a Harun al Rasid idejéből származó (i. u. 800 körül) ezüstből vert arab dirhem arról tanúskodik, hogy a középkorban élénk kereskedelem folyt a Kelet és a skandináv területek között. brazzavillei állampolgárt is látott a kitelepítettek tömegében, aki 1932 óta dolgozott a Kongó folyó túlsó partján. „összesen — írja az AP tudósítója — 50 000 keményen dolgozó, békés embert érinthet az intézkedés”. Csőmbe azt állítja, hogy elismeri: a kitelepített brazzavillei állampolgárok nem követtek el semmi bűnt, de — úgymond — „Nem tehet mást, minthogy Massam- ba-Debat .brazzavillei kormánya támogatja a kongói felkelőket. s reméli, a hazatelepített tömegek majd nyomást gyakorolnak saját kormányukra. Az AP ezzel kapcsolatban a kongói miniszterelnökhöz közelálló köröket idézve azt írja. Csőmbe alighanem arra számít, hogy az ötvenezres tömeg kényszerű áttelepítésével, elviselhetetlen terhet rak a szomszédos ország vállára. A magyar népzenei kutatás nemzetközi sikere Záróüléshez közeledik az NNT budapesti konferenciája Ma látogatás Kodály Zoltán szülővárosában Bence Ä Magyar Tudományos téma szerepel. Az egyik a Akadémia Roosevelt tégi pa- népzene és műzene viszolotájában néhány nap óta nya, a másik a zenei rendmegbeszélések, viták, művészi szerezés problémája. programok követik egymást: E16bbiről Szabolcsl A Nemzetközi Népzenei Tanács konferenciája végzi munkáját. Harminc országból csaknem kétszáz küldött érkezett Budapestre, ahol rövid időn belül ez a második nagyjelentőségű nemzetközi zenetalálkozó. Munkájukról, a konferencia eredményeiről dr. Vikár László kandidátus, zenetudós tájékoztat: lés, nek nevi a Hí tem a m a 1 állói .íiak gatnémet és M. belga zenetudós is. Kibernetika — A Nemzetközi Népzenei Tanács budapesti konferenciája napirendjén két — A konferencia második főtémája: a zenei rendszerezés. A szorgos gyűjtőmunka nyomán világszerte tíz-, sőt döVténekTsomágot“rjándéko tunk, amelyben Bartók Bá A kéziratai voltak és ez a „ , Tlomra készült hanglemez ■ Mentek befelé a gyárat két- $ Meghívtuk Budapestre a 1 c leszelo utón, elhagyták a hen")jobb énekes és hangszel gerdéket, az acélöntödét, és a \ népművészeket és csoportok' hivatalházat, ahol az asszony ' A bemutatónak igen nagy dolgozik. 9 — De hát mit tegyünk?) százezer dallamot tartans nyilván. Ennek rendszerezel hagyományos eszközöké már nem elképzelhető. Segi , ségére siet viszont tudósain! BZ1K; , ,. . , nak a kibernetika. Hazánkbs akadémikus eloadasa hang- gépi osztályozás és rcn<W' ^ í zott el. Muzene és népzene, zé<f kísérietei szép eredmény tclsc f§yénl Jf. kollektív alkotás ket hoztak. Erről számolt • kölcsönhatásával foglalkozott Járdányi Pál> a Magyar Tud<1 dr. prof. Walter Wiora nyu- mányos Akadénlia népzen* Paul Collaer kutató csop0rtjának osztál! vezetője. A konferencia ált Iában arról győzött meg, hoí a magyar népzenekutatás • elfogultság nélkül állíthatja — világviszonylatban is az sók között áll. A konferencia minden ki! baks hyia a de is it szab Part ütas Vonj meg Itt Ve J Eg álon ha I nos, fiata maz< mii« kező bíztc Ságéi mist A2 kinő Írod; bek, zúg. kled tóka még Ees. i Kéziratai voitaK es ez ais ■ flomra készült hanglemez i Pos, * Meghívtuk Budapestre a 1 c Üata ) jobb énekes és hangszel maz< i népművészeket és csoportok* tPik< i A bemutatónak igen nagy kező ; sikere volt, különösen 3 bíztr ) galgamácsai gyermek- és segéi ) leánycsoport, a madocsai mist ) cs sobori tánccsoport ka' Az ^ pott sok tapsot. kinő Szkopljeí Pek,‘ l siratódalok g* ) A nemzetközi népzenei 1 téka inács nagysikerű budapc még 'konferenciája kedd délb ees. »érkezik a záróüléshez. Ad^ __ ) még gazdag program várja. pép ) vendégeket. Vasárnap Kod* hogy i Zoltán szülővárosába. Kecs! tassr 'métre látogatnak. Kecske!1 ... rközelében, a Helvéciái Álla1 ^Gazdaságban a Kecskén1 iVárosi Tanács ‘díszebédet Teyd >a konferencia tiszteletére. PŰst; Hétfőn este Ilku Pál iná" Ptósr r velődésügyl miniszter a" Az ) fogadást a Gundel étté' hét k remben. Cftcs: 'A hivatalos program előtt f Mi 'dig tovább folytatják mun! ■ rgnt rjukat a különböző szakcsopj napi ) tok, amelyek érdekes benn1 dtg ^tókat is tartanak. Az edd útra .bemutatók közül kiemelked inisi rVasil Iladzsimanov gyűjt' üzon )A macedón tudós a szkop'j g ”lm |földrengés másnapján röf ^nm .tette magnetofonszalaera r>‘ m;nj ’ősi siratódallamait. Mrs. ‘ ‘xane McCollester New Yd bak tkutató szudáni felvételei1 b. ‘ !adott ízelítőt. A konferet1 an”j| .munkájában résztvevő te1 [sok kíváncsian várják: mii' i;, ’ ‘meglepetéseket tartogat11 fyjcH Imég számukra a közös m’Jp lés barátkozás hátralevő t>f jai’ kor $ Mentek befelé a gvárat két-) lészelő úton, elhagyták a hen-) gerdéket, az acélöntődét, és a T hivatal házat, ahol az asszony ? dolgozik. 9 — De hát mit tegyünk?) Küldjem vissza az apiához?...) Tudod, mennyire örültem, i hogv végre visszakapom a fia-T mat! 9 — Falura ő már úgyse > megy, inkább Budapestre, ^ vagv akárhová máshová. Be-a lekóstolt a városi életbe. Nemi megy vissza az apjához. — Máshol biztosan elzül-y lene! — Az asszony a férjébe) karolt. — Segíts még egy ki-) csit nekem, míg mind a het-I ten túl leszünk a vizsgákon.' Jön a nyár, kivesszük a fize-V tett szabadságot, sokat leszünk) eevütt... Eljárunk strandra.) Zöldligetre, kirándulni a he-i gyekbe, meglátod, minden' rendbe jön! ▼ Megérkeztek a heneerdei kis) irodaházig, a szerkesztéshez, a) férfi elköszönt. a — Ma hazajössz? — kér-“ dezte az asszony. — Telefonál- 9 jak. mielőtt indulok? ) A férfi elnézte az asszony) szenvedő arcát. meghatotta * ragaszkodása, a hozzá és gyér- T mekeihef való hűsége, s ez* kissé megingatta kényelem- t szerető természetének rációná-L lis elhatározásait. Erezte, hogyT önző volt az elméit hetekben,' csak magára gondolt, nem se-f gített feleségének a fárasztó): hadakozásban, pedig ha kelten) csinálják végig, biztosabban I célt érhetnek. J — Jő, majd hívj fel! —» egyezett bele felesége kérésé-)] be. )i (Folytatjuk.) tódzott nagyobbik fia ajtaja előtt. Meghallotta az alvó fiú egyenletes horkolását. El is határozta, hogy nyolckor telefonon felcsöngeti, nehogy elkéssen a munkából. Eszébe jutott, de aztán mégsem sétált el anyósáék felé, mert nem akarta, hogy akár ők. akár a szomszédok, bármit is pletykáljanak róluk. Még nem volt háromnegyed hét, a gyárkapu előtti Lenin térre ért. A tér külső oldalán maradt, a gesztenyesoron. Radován elkésett, mind a ketten hét óra hat percet blokkoltak. Míg le nem bélyegezték az órakártyát, siettek, nem beszéltek. Az asszony várt, hogy a férje kezdje, ő tartozott számadással a kimaradásért. és a férfi némán, elgondolkodva lépkedett mellette. — A mamáéknál aludtál? — kérdezte az asszony. — Igen. Jól ment a munka, észre se vettem, hogy elmúlt éjfél. — Mondd Feri. csakugvan nem tudsz már otthon dolgozni? ... Látod, nekem most is éppen úgy kell!... — Ne haragudj, de nekem nem megy — mondta kissé emeltebb hangon Radován. — Kiszorultam a nyugodt zu-. gomból, a közös szobában mindig rajcsur van. meg különben is; az egész lakást megüli valami idegesítő légkör! Nem tudok én úgy dolgozni 1 — Szóval, a fiam miatt! — Igen. És ha őszinte vagy magadhoz, bevallód, megváltozott a te életed is. Mindany- nyiunké. Geúge&s McÁÓJk/; 1PCOENEK XXIV. Nem feküdt le az éjszakán, pedig anyósa vigasztalta, csitította, ne sírjon, ne vegye úgy a szivére. Férje kikárom- kodta magát a sírós, érzelgős asszonyokra, aztán a fal felé fordult, és elaludt. Reggel köszönés nélkül ment el az állami gazdaságba, ahol akkor a gépjavítóban dolgozott. Ő pedig összecsomagolta legszükségesebb holmiját egy bőröndbe. s amikor anyósa, apósa a kertben foglalatoskodott, fogta a gyereket, és megszökött vele. Idehozta fiát. föl a Po- kolhegyre. apjához, tudta, hogy zokszó nélkül helyet ad nekik. Ügy is történt, de aztán férje néhány nap múlva megjelent, és úgyszólván visz- szalopta a gyereket. A bíróság a tárgyaláson az ő hibájából mondta ki a válást, azon a címen, hogy bizonyítható okok nélkül szüntette meg a házos- ’-*i viszonyt. Fiát az apának ítélték. Valóban: helyesen cselekedetbe? Talán szemet kellett volna hánynia férje dolgai felett, s csak a fia érdekét nézni. Hiszen így teljes mértékben a gyerek fizetett akkori elhatározásáért, a válásért, mert igazi szülői ott- ] hon, s anya nélkül nőtt fel. ' Nem, nem hibáztathatja 1 fiát, hogy ilyen. Ilyenné for- 1 múlták a magányos észtén- ' dők, az anya nélküli gyér- j mekkor, a kamaszkor. , í De követelheti-e a gyermek ( az anyjától, hogy az ő érdekében mondjon le saját életé- f ről, vegyen tudomásul meg- • alázó tényeket, csak azért, \ hogy a családot a gyermek , miatt összetartsa? Nem telje- | síthetetlen, embertelenül nagy ár-e valakitől ilyet követelni? ; És egyáltalán: még ha az a 1 kisgyermek képes lett volna i is mindezt így megkövetelni, t neki magának lett volna-e j ereje, hogy teljesítse a köve- s telést? Hogy kitartson olyan í férfi mellett, amilyen a férje 1 volt? Most úgy érezte, fia egyénibégének megismerése után is . ágy érezte, nem tudta volna megtenni, nem tudott volna ’ együtt élni azzal az emberrel. ^ De talán a gyermekért kel- 1 étt volna kövelelődzőbben 1 harcolnia, hogy neki ítélje a bíróság!? Mindent elkövetett i ezért, sajnos, a tények látszó- t lag ellene szóltak, mert férje 1 hűtlenségét nem bizonyíthatta, egyetlen tanúja sem volt, természetes, hogy anyósáék is fiuk mellett vallottak. Minden erejét kimerítette a későbbi pereskedés, melyet azért kellett folytatnia, hogy első férje meeengedje az időnkénti látogatást. ? A szüntelenül zúgó gyárak 'elől időnként előrenyomultak a gázokkal mérgezett füst- felhők. orrfacsaró bűzük elriasztotta az erdők fűszeres, gyantás leheletét. De aztán újabb hullámok ereszkedtek alá a városig elnyúló hegységből, és egyre hűsebbek. hogv /égül az asszony megborzongott, mert csak egy nyári pongyola volt rajta. Bement a izobába, lefeküdt, és sehogy ;em tudott elaludni, hiába vett be egy noxiront 23. Radovánné korábban kelt. több időt töltött a fürdőszobában. Még tavalyi, de jó fa- Kbnú, kellemesen színezett, byári ruháját vette fel. hozz.á tüsarkú, fehér cipőt, fehér re- ikült. Tetszeni akart férjé- lek. Mire elkészült, Andi felébredt. Megreggeliztek, kikészí- ette a reggelit Gézának is. Mielőtt elmentek, még hallga-