Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

-»". '1 A Magyar Rádió És Televízió miskolci stúdiójának műsora 088 méteres DulJámhosszoD 18—• IP örólg) Hétvégi krónika. Munkaerő-gondok — az első fél­év tükrében. Szomorú példa. Hangszerszólók. Borsodi földek, borsodi falvak... Mezőgazdasági műsor. Aratás után, őszi betakarítás előtt. Népdalok — csárdások. Ésszerűbb lesz a női cipődivat Á cipőipar tervez, de végül nak lényegesen alacsonyabb és soltak. Csalt az estélyi és az is a közönség dönti majd el, szélesebb lesz a sarka a jelen- alkalmi cipőknél maradt meg elfogadja-e az 1965-re szánt léginél. Ez a fajta sarok egész- a tűsarok és a tűorr. Beírnita- női cipőmodelleket. Az újfajta ségesebb, kevésbé fárad el a tunk néhányat a Minőségi cipők közül egyiknek-máisik- láb, a szakorvosok ilyet java- Cipőgyár lí)65-ös modelljeiből. 1964. augusztus 15, szombat A Nap kelte 4.39, nyugta 18.57 órakor. A Hold kelte 13.OG, nyugta 22.43 órakor. Névnap: Mária. kesztöje volt. 1896-ban az ő lelkesítő költeményével ünne­pelték a Párizsi Kommün ne­gyedszázados é ofordulóját. Később, alig 30 éves korában, a történelmi materializmus szellemében adott elő a buka­resti egyetemen. A két világ­háború között gyermckfolyó- iratokat alapított és szerkesz­tette a Lectura című irodalmi folyóiratot, amely a szovjet irodalom első, románnyelvű műfordításait közölte, sokat éppen az ö művészi tolmácso­lásában. 1933-ban lett a kommunista párt, a Román Munkáspárt tagja. Szocialista elveinek hir­detéséért gyakran volt része üldöztetésben, s be is börtö- nözték. Mint költő és mint műfordító is nagyon termé­keny volt. Költeményeiben a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanságok. a háború ellen emelte fel szavát, majd hazája felszabadulása után írt sorai a szocializmus építéséi tükrözik. Tíz éve, 1954. augusztus 15- én halt meg 80 éves korában, Alexandra Torna tudós, pub­licista, forradalmi román köl­tő. Már a- múlt század végén, 1895-ben szocialista lap szer­— A TATABÁNYAI Bá­nyászegyüttes tánckara visz- szaérkezett az NSZK-ból, ahol a neustadíi 12. folklór- és né- pitánefesztiválon a magyar táncművészetet képviselte. A Szocialista Kultúráért .jelvény­nyel kitüntetett tánckar nagy sikert aratott. A 18 ország együttese közül a tatabányai­ak szerezték meg első he­lyet. :— A POSTA újabb bélyeggel gyarapítja az idei évfordulók —események elnevezésű soro­zatot. Augusztus 19-én, a szé­kesfehérvári Alba Regia na­pok megnyitásakor 60 filléres bélyeget hoz forgalomba. Az új bélyegen Pátzay Pál szob­rászművész alkotása, egy lovas­szobor, valamint Székesfehér­vár címere látható. — PÉNTEKEN a Magyar Tudományos Akadémián saj­tóértekezleten ismertették a Nemzetközi Népzenei Tanács hétfőn kezdődő XVII. konfe­renciájának jelentőségét és fontosabb eseményeit. A buda­pesti tanácskozásra 32 ország­ból mintegy 200 külföldi tu­dós jelezte érkezését. — KECSKEMÉT városának meghívására, Kodály szülővá­rosába is elutaznak a konfe­rencia résztvevői cs megtekin­tik az ország első zenei álta­lános iskolájának munkáját. — EGY INDIAI orszarvú bébi született csütörtökön a hamburgi állatkerlbcn. Ez a harmadik eset, amikor a rit­ka emlős fogságban jött a vi­lágra. — ÜZBEKISZTÁN főváro­sa. Taskent, Közép-Ázsia leg­nagyobb városa lett. Lakossá­ga a háború óta megkétszere­ződött és jelenleg eléri az 1 200 000-et. Csupán az utolsó öt év folyamán, több lakás épült a városban, mint előző­leg két évtized alatt. Gyöngy­sorként övezik a várost az új lakónegyedek. Most kezdték meg a hatodik nagy lakóne­gyed építését Taskent észak­keleti részében. Itt 20 000 em­ber kap új lakást. — KÖZEP-KAZAHSZTÁN- BAN öt mangántartalmú ritka ásvány, a pirosmalit, a frank- limit, a sallerit, a penvitit és a satkinit lelőhelyeit találták meg Dzsumart és Uskatin kör­zetében. Franklinitot eddig csak az Egyesült Államokban találtak, penvititet pedig csak Japánban, — KORSZERŰSÍTIK a Bor­sodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat üzleteit. Az idén húsz, különböző ruházati cikkeket árusító üzletet újí­tottak fel. Kazincbarcikán gyermekruházati szakboltot, Putnokon új cipőboltot nyi­tottak, Szuhakállóban pedig korszerű vegyesruházati bol­tot adnak át a napokban. — FIGYELMETLENÜL ve­zette a 3. sz. AKÖV taxiját a Szentpéteii-kapuban H. Tóth Sándor gépkocsivezető, és a síkos kockaköveken meg­csúszva az útmenti áteresz hídjának ütközött. A taxiso­főr és utasa könnyebb sérülé­seket szenvedett, a gépkocsi­ban 4500 forintos kár kelet­kezett. — MUSTRÁLJÁK a borso­di juhászotok állományát. En­nek során „kiselejtezik” az idősebb tenyészállományt, amelynek nemcsak húsáért kapnak jó pénzt a gazdaságok, hanem a bundájáért is. Az öreg juhok bundájáért ugyan­is 60—100 forintot fizet a Gyapjúforgalmi Vállalat. — MÁSODSZOR is virág­zott megyénk számos részében az akác. Még az északi része­ken, így az Ózd környéki dom­bokon is megfigyeltek másod­szor virágzó akácokat. — SZOVJET tudósok szá­mítása szerint az ezredik év­ben 275 millió ember élt a vi­lágon. 1963-ig a gyarapodás több mint 11-szeres volt. 1962- ben 119 millió ember szüle­tett és 59,5 millió halt meg, a természetes szaporodás te­hát egy év alatt közel 60 mil­lió volt. — AZ AUGUSZTUS 20-án Székesfehérvárott sorra kerü­lő idei Álba Regia-ünnepsé- gek keretében kisálattenyész- tési kiállítást rendeznek, ugyanitt a Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesülete ku­tyakiállítást és szépségver­senyt. valamint országos mű- kotorék-versenyt rendez. — KOREÁBAN találták fel a fémbetűket. Koreában, több mint ezer évvel ezelőtt léte­sült az első csillagvizsgáló intézet, a Cseme—•1e. Az Iban Riucsi, a korf*1^ orvos- tudományi enciklooeiu - az első nagy orvostuuományi en­ciklopédia volt a világon. Ko­reában épült a világ első pán­célos hajója, a Gobukszen. Borsodi pecsenvebárénvok küEfiPtlnek A megye termelőszövetke­zeti és állami gazdasági juhá­szaiéiban a napokban megkez­dik a kora őszi pecsenyebárá- n.yok felvásárlását. A Gyap.iú- fórgalmi Vállalat a borsodi termelőszövetkezetektől mint­egy ötezer, az állami gazdasá­gok juhászataiból pedig négy­ezer pecsenyebárányt vesz át. A finom pecsenyének valót elsősorban a külföldi megren­delőknek szállítják, ahol sok­kal nagyobb keletje van a bá­rányhúsnak, mint a hazai pia­cokon. E hónán végén a t'^'lr,!*=rziu- hok kiszállítását is megkezdték a termelőszövetkezetekbe. A Gyapjúforgalmi Vállalat nyolcezer tenyészállatot jut­tat el a juhászatokba. A termelőszövetkezetek igen kedvezményesen, öt évi ter­mészetbeni. azaz a szaporulat­ból való törlesztésre kapnak tenyészjuhoíkat. Az NDK életéből 500 kilométer magas torony — könyvekből (Tudósitónlctól.) Az olvasó ember ma már mindennapos nálunk, a könyv nélkülözhetetlen kelléke éle­tünknek. Rengeteg ember szokása már. hogy havonta vásárol egy-két könyvet. A könyvesboltok mindig teltek, és a forgalom felülmúl minden eddigit. Egyedül a. mi. haliéi körzetünkben, 1958 és 1963 között mintegy 17120 000 könyvet adtak el. Ha ezt a könyvmennyiséget- egymásra rakhatnék. 500 kilométer ma­gas könyvtorvyot állíthatnánk fel. Ebből minden lakosra 60 márka ára könyv jut. ami nem is olyan kevés. Az sem érdektelen, hogy 1958—1962. között a festészeti albumok. művészettörténeti művek forgalma megnégysze­reződött, az antikvár köny­vek és a zened kiadványoké kétszeresére nőtt. és kéthar- madszor annyi idegennyelvű művet adtak el könyvkereske­déseinkben, mint az előző években. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy rendkívüli mér­tékben megnövekedett az üze­mi könyvárusok és általában a közvetítő könyveladók szá­ma. Ezek az adatok azért érde­kesek, mert ha kezünkbe vesz- szük az Institut für Volksum- fragen-nok. a nyugatnémet Frankfurt am Main-ban meg­jelent kiadványát, az derül ki, hogy az ottani lakosságnak majdnem fele. 47 százaléka nein vásárolt egyetlen könyvet sem. Könyvön természetesen értékes olvasmányokat kell érteni, nem a militarista hecc­irodalmat, sem a milliós pél­dányszámban megjelentetett erotikus magazinokat, sem pe­dig a fantasztikus mennyiségű detektivregényt. A mi kiadványainkat viszont minden lakosunk olvassa, és azok valóban értékes, hasznos olvasmányok. E. Peter Trog Két tüzet okozott megyénkben a villámcsapás Csütörtökön délután és a késő esti órákban nagy zivatar vonult el megyénk felett. A vil­lámcsapások két nagy tüzet okoztak. Fáj községben, a késő délutáni órákban egy cserépte­tős csűrbe csapott a villám. A gazdasági épület pillanatok alatt lángokban állt. A tűz továbbterjedését sikerült meg­— 2 MATYÓ MÚZEUM­BAN, több mint tízezer láto­gató fordult meg az idén. A múzeum értékes gyűjteménye az új mezőkövesdi művelődési házban kap helyet. — SZOVJET tudósok és mérnökök a Káspi-tenger ke­leti partján megkezdték az el­ső, gyors neutronokkal műkö­dő ipari reaktor építését, a több mint egymillió kilowattos hőkapacitású kísérleti reaktor többek között édesvizet fog előállítani háztartási és vegy­ipari célokra. — SZABÁLYTALANUL elő­zött motorkerékpárjával egy személygépkocsit Deák János miskolci egyetemi hallgató. A figyelmetlen motoros nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett akadályozni, de így is csaknem tízezer forintos kár keletkezett. Tiszalúc és Taktaharkány kö­zött a késő éjszakai órákban tombolt a zivatar. A taktahar- kányi Haladás Termelőszövet­kezet szélűje környékén arra lettek figyelmesek, hogy ég az egyik kazal. A hatalmas, 30 méter hosszú szalmakazlat vil­lámcsapás gyújtotta fel. A tűz­oltóságnak még a péntek reg­geli órákban is munkát adott a nagy tűz oltása. A kár több tízezer forint. G5ZAKMAGYARORSZAG A Mag-Var Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Föszerkesjort- Sárkő« Andor Szerkeszt Ő9égi Miskolc ranácsház te* t. Telefonszámok* Titkársági 16-880 Kultűrrovat: 16-067 Ipari rovat: 16-039 Pártrovat: 16-078. Mezőénzdnsáel rovat 83-087. Sportrovaf: 16-049 Belpolitikai ro­vati panasz (lgyek: 16-04«. Klodlat Borsod megyei bapkladő Vállalat Felelős kiadd: Bírd Páter. Kiadóhivatal: Kossuth utca 11. Telefon: 56-131. Hirdetésfelvétel: Széchényi utca 15—11. Telefon: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minder Borsod megyei losta hivatalban ás kézbesítőnél, indexszám: 23.0S3. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelő« vezető) tiers György. Kiállítás Szcntpcícri József munlíáiból A budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyílt Az ezüst XIX. századbeli nagymestere, Szentpéteri József c. kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum saját, valamint más múzeumok és magángyűjtemények anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amelynek igen sok látogatója akadt már a meg­nyitás napján. Szentpéteri József művészete valóban meg­érdemli a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század legjobb ezüstművesei közé tartozott. Képünk a kiállítás egyik anyagát

Next

/
Thumbnails
Contents